Rész
1 1 | baktatni. ~- Hát ne firtasd te ezt, pajtás. A te holdas
2 1 | firtasd te ezt, pajtás. A te holdas pejkódat is sokszor
3 2 | Máskor is az voltam, de te mégsem mondtad. ~- Az máskor
4 2 | leány elnevette magát. ~- Ó, te buksi! Hisz ez tulajdon
5 2 | tulajdon az az ezüstfüggő, amit te hoztál nekem, csakhogy én
6 2 | rossz nézéssel sem. De ha te énnekem hazugságot mondasz,
7 2 | megítéllek, mintha ezt a te szép, tiszta, halovány orcádat
8 2 | másik után kifeslik. Légy te nekem ilyen sárga rózsám,
9 2 | szegénynek". Coki, kutya! Te is mindenkinek csóválod
10 2 | a "pakene hendliért"?3~- Te semmit. Megfizetett érte
11 2 | magyar gulyás tud bánni. ~- S te nem mégy el a Ferkóval számadó
12 2 | számadó gulyásnénak? ~- Tudod te azt, gonosz, hogy nem megyek.
13 2 | pusztához meg tehozzád. Tudod te azt jól, hogy csak téged
14 2 | téged szeretlek igazán. A te rabod vagyok. ~- Ez sem
15 2 | van, ahogy mondod. Tudod te azt jól előre, hogy akit
16 2 | előre, hogy akit egyszer a te két szemed megigézett, visszatér
17 2 | akárki ült az ölembe, mégis te voltál eszembe". No, hát
18 2 | vagy. Ilyen legény, mint te, csak guzsalyszárnak való:
19 2 | szerettelek. Olyan legényt, mint te, kapok minden ujjamra kettőt. ~
20 2 | Úgy, gyönyörűségem! Tudod te, hogy milyen szép vagy.
21 2 | elnevetnéd magadat. Ez a te két bogárszemed hogy összehúzódna,
22 2 | hogy összehúzódna, ez a te piros szád hogy kétfelé
23 3 | őket a taligával: "csiba te!" Bottól nem fél a komondor,
24 3 | befejezve. ~- El tudnál te engem tolni a taligádon
25 3 | kiállt a karám elé. ~- No, te "város füle, falu farka ",
26 3 | számadó haragja. ~- Hallod-e, te pernahajder! Velem ne hancúzz
27 3 | neveiket kiáltozva: "Ruzsa te! Csákó te! Kese te!" Mind
28 3 | kiáltozva: "Ruzsa te! Csákó te! Kese te!" Mind a huszonnégynek
29 3 | Ruzsa te! Csákó te! Kese te!" Mind a huszonnégynek tudta
30 3 | bikának a neve volt: Büszke te!" ~Ilyen kommandóra aztán
31 4 | a ló derekát. ~- Sándor te! Decsi Sándor! - kiálta
32 4 | hallatott. ~- No hát, segíts te is! - mondá neki a doktor. ~
33 6 | ittam volna. ~- Sándor! Te hazudsz? Énértem? - kiálta
34 6 | lett a leány. ~- Sándor! Te sohasem hazudtál életedben!
35 6 | játszotta a betyárt egy se, mint te. ~- Hát nem jól tettem? -
36 6 | utálom. Ne fakadj sírva. Nem te vagy az az egyik. Nem tudok
37 10| a lovának. ~- Nomármost te is mehetsz legelni. Vidám
38 10| Vidám lovacskám. Bezzeg te nem eszel egész nap, mint
39 10| nap, mint a többi lovak. Te mindig nyereg alatt vagy.
40 10| tanulja azt ki senki... Te tudod, hogy milyen nagyon
41 10| időben, forró napsütésben, te kedves, jó lovam! Terád
42 10| az óperenciára. Nem vagy te tátos, hogy hetedhét országon
43 10| amekkora magad vagy... Te egyetlen hűséges állatom...
44 10| Így ni!... ugye, tudod?... Te kedves jószágom!... Ne félj,
45 10| feküdni a véres csatamezőn, te ott maradsz nálam, s vigyázol
46 10| mind a két karjával. ~- Te vagy az én egyetlen, hű
47 10| kirántott. ~- Hogy jössz te a Hortobágyra, hóka? ~A
48 10| Hogy jöttél vissza, te hóka? Hol van a gazdád? -
49 10| Hát annak, hogy elébb te magad bolondultál meg, neked
50 11| pántlikás végeivel utána. "Ha te úgy, én is úgy!" ~A csikós
51 11| végigdúdolta a folyosón: "Ha te tudnád, amit én: ki babája
52 11| én: ki babája vagyok én? Te is sírnál nemcsak én..."
53 11| Igen egyenes úton. Csak te maradj ülve, pajtás. Ne
54 11| megmagyarázta: így hozta elő, hogy te már tudod, mi az a váltó;
55 11| forintot én fogom megadni, nem te. ~- S miért fizetnéd azt
56 11| S miért fizetnéd azt meg te, énhelyettem? ~- Azért,
57 12| népet negyven esztendeig. ~- Te tudod jobban. Te bújod a
58 12| esztendeig. ~- Te tudod jobban. Te bújod a bibliai történeteket. ~-
|