Rész

2501 9 |             abból az időből való, amikor a diákok háromszögletű kalapban
2502 9 |            megvan még, csak hogy nem jár a Hortobágyra. Hogy magyar
2503 9 |             lovon járt... Volt aztán itt a Hortobágyon egy király,
2504 9 |              híttak. Azért volt pedig ez a neve, hogy el tudta csalni
2505 9 |             csalni Szent Márton alól azt a "mént", akin az a világon
2506 9 |               alól azt a "mént", akin az a világon szerteszét járt.
2507 9 |              Mártont magánál vendégül, s a lovát bekötötte az akolba.
2508 9 |               korán reggel, s azt mondta a királynak: "No már most
2509 9 |          királynak: "No már most add ide a lovamat, hadd megyek odább."
2510 9 |             lovamat, hadd megyek odább." A király azt mondta neki: "
2511 9 |            mondta neki: "Nem lehet, mert a ló most eszik." Szent Márton
2512 9 |             délig, akkor esmég követelte a lovát: "Most nem mehet,
2513 9 |                    Most nem mehet, szólt a király, mert a ló éppen
2514 9 |              mehet, szólt a király, mert a ló éppen eszik." - Szent
2515 9 |                 akkor megint megsürgette a lova miatt a királyt: "Bizony
2516 9 |                 megsürgette a lova miatt a királyt: "Bizony mondom,
2517 9 |                mondom, nem adhatom, mert a lovad most is eszik!" Ekkor
2518 9 |             Szent Márton, földhöz csapta a kis könyvét, elkáromította
2519 9 |               kis könyvét, elkáromította a királyt is meg a lovát is: "
2520 9 |           elkáromította a királyt is meg a lovát is: "No, hát ragadjon
2521 9 |                   No, hát ragadjon hozzá a nevedhez a mén, hogy soha
2522 9 |                ragadjon hozzá a nevedhez a mén, hogy soha el ne válhass
2523 9 |               együtt nevezzenek vele: az a ló pedig legyen arra elátkozva,
2524 9 |            jóllakva." Ezóta van az, hogy a ló egész nap legel, mégsem
2525 9 |                 aki nem hiszi, menjen el a "hiszem-piszem"-ormára,
2526 9 |                  mert maga is ott volt. ~A bojtárok megköszönték a
2527 9 |                  A bojtárok megköszönték a szép mesét. S aztán ki-ki
2528 9 |             mesét. S aztán ki-ki sietett a maga lovát fölkeresni, s
2529 9 |                 maga lovát fölkeresni, s a csendes, csillagos éjszakában
2530 9 |          csillagos éjszakában elbaktatni a maga méneséhez. ~~~
2531 10|                 húzta éjszakai takarónak a szép patyolat ködöket, amik
2532 10|           ködöket, amik körültakargatták a földhatárt. ~Az újhold sarlója
2533 10|                 ott köszörülte már magát a zámi halomhoz, fölötte ragyogott
2534 10|              halomhoz, fölötte ragyogott a szeretők csillaga: az a
2535 10|                  a szeretők csillaga: az a korán fekvő, korán kelő
2536 10|              fekvő, korán kelő csillag. ~A csikósbojtár, a maga ménesétől
2537 10|                csillag. ~A csikósbojtár, a maga ménesétől egy jó futásnyira,
2538 10|                  fekhelyét, ott leszedte a lováról a nyerget takaróstul,
2539 10|                   ott leszedte a lováról a nyerget takaróstul, kivette
2540 10|              nyerget takaróstul, kivette a kantárt a fejéből, s azt
2541 10|            takaróstul, kivette a kantárt a fejéből, s azt a letűzött
2542 10|                 kantárt a fejéből, s azt a letűzött botjára akasztotta,
2543 10|             letűzött botjára akasztotta, a pokrócot felül tette a nyeregre:
2544 10|                   a pokrócot felül tette a nyeregre: az a vánkos, szűre
2545 10|               felül tette a nyeregre: az a vánkos, szűre a takaró. ~
2546 10|             nyeregre: az a vánkos, szűre a takaró. ~Elébb azonban a
2547 10|                 a takaró. ~Elébb azonban a vacsorától megmaradt kenyerét
2548 10|              kenyerét falatokra aprózva, a tenyeréből odaadá a lovának. ~-
2549 10|             aprózva, a tenyeréből odaadá a lovának. ~- Nomármost te
2550 10|                nem eszel egész nap, mint a többi lovak. Te mindig nyereg
2551 10|          nyargaltattalak, akkor fogjalak a masinába, s hajtsalak kutat
2552 10|               arra várjanak. Azt hiszik, a ló is olyan kutya, mint
2553 10|               Aztán megtörülgette szépen a ló szemeit a lobogós ingujjával. -
2554 10|        megtörülgette szépen a ló szemeit a lobogós ingujjával. - No,
2555 10|              aztán messze ne menj; mikor a hold lemegy, aztán meg az
2556 10|                hold lemegy, aztán meg az a fényes csillag, akkor visszajöjj
2557 10|                nem kötlek pányvára, mint a gulyás, nem teszlek békóba,
2558 10|                 nem teszlek békóba, mint a paraszt. Elég ha azt mondom: "
2559 10|              hogyne értette volna? Amint a nyergétől, zablájától megszabadult,
2560 10|              megszabadult, nagyot ugrott a ló, felhányta a hátulsó
2561 10|            nagyot ugrott a ló, felhányta a hátulsó lábait, aztán földhöz
2562 10|               kettőt-hármat hentergőzött a hátán, az ég felé kalimpálva
2563 10|             hátán, az ég felé kalimpálva a négy lábával, aztán gyorsan
2564 10|                  nagy röhögve nekiindult a timpós pázsitnak, hosszú
2565 10|                farkával védelmezve magát a dongó éjjeli bogarak ellen. ~
2566 10|             dongó éjjeli bogarak ellen. ~A csikós pedig végigheveredett
2567 10|             csikós pedig végigheveredett a fekhelyén, a pázsitos földön.
2568 10|             végigheveredett a fekhelyén, a pázsitos földön. Fölséges
2569 10|               kerek puszta, superlátja29 a csillagos égbolt. ~Kész
2570 10|                éjszaka van már. De azért a föld, mint a csintalan,
2571 10|               már. De azért a föld, mint a csintalan, rossz gyermek,
2572 10|                  Harangszó nem hallik de a városból, sem kutyaugatás
2573 10|                városból, sem kutyaugatás a gulyás karámból, olyan messze
2574 10|             olyan messze van ide minden. A közel nádasban a bölömbika
2575 10|                 minden. A közel nádasban a bölömbika búg, mint valami
2576 10|              mint valami elvadult lélek; a mocsárok fülemüléje, a nádi
2577 10|                   a mocsárok fülemüléje, a nádi veréb rikongat, cserreget;
2578 10|              mellé ezernyi béka csinálja a kórust; közbekelepel a Hortobágy
2579 10|          csinálja a kórust; közbekelepel a Hortobágy malmának egyhangú
2580 10|          malmának egyhangú pitléje. Fenn a magas égben panaszhang,
2581 10|                  sorban; alig látni őket a csillagos égen. Egy-egy
2582 10|                keveredik fel, s végighúz a légben: az is olyan hang,
2583 10|                   az is olyan hang, mint a kísértetzengés. Közbe-közbe
2584 10|              szegény csikósbojtár, amint a fejedet letetted a nyeregre,
2585 10|                 amint a fejedet letetted a nyeregre, mindjárt elaludtál:
2586 10|                  most meg csak úgy nézed a sötétkék eget, s szólítgatod
2587 10|             sötétkék eget, s szólítgatod a csillagokat, ahogy megtanított
2588 10|           csillagokat, ahogy megtanított a neveikre a vén körösztapád.
2589 10|             ahogy megtanított a neveikre a vén körösztapád. Ott az
2590 10|          körösztapád. Ott az ég közepén, a "göncöl térítője", aki sose
2591 10|               térítője", aki sose mozdul a helyéből, amott az a páros
2592 10|              mozdul a helyéből, amott az a páros a "bojtár kettőse",
2593 10|               helyéből, amott az a páros a "bojtár kettőse", az a színe-válogató
2594 10|             páros a "bojtár kettőse", az a színe-válogató az "árvaleány
2595 10|                árvaleány pillantása". Ez a fényes ott az ég alján a "
2596 10|                 a fényes ott az ég alján a "kaszás csillag", de még
2597 10|               csillag", de még fényesebb a "bujdosók lámpása". Az a
2598 10|                 a "bujdosók lámpása". Az a három ott a "három király
2599 10|                 lámpása". Az a három ott a "három király csillaga" -
2600 10|               csillaga" - egy csoportban a "heteveny csillaga", s az,
2601 10|                aki most mindjárt leszáll a sűrű ködbe, a "mennyország
2602 10|           mindjárt leszáll a sűrű ködbe, a "mennyország ablaka". ~Mi
2603 10|                 ablaka". ~Mi haszna neki a csillagokat nézni, ha nem
2604 10|             Valami nagy teher úgy nyomja a szívét, valami nagy sebben
2605 10|            valami nagy sebben úgy vérzik a lelke! Tán ha kiönthetné
2606 10|             lelke! Tán ha kiönthetné azt a nagy keserűséget, ha elpanaszolhatná,
2607 10|   megkönnyebbülne utána. De amilyen nagy a puszta, olyan üres. ~A fényes
2608 10|              nagy a puszta, olyan üres. ~A fényes csillag is leszállt,
2609 10|              fényes csillag is leszállt, a hold is alámerült, a paripa
2610 10|           leszállt, a hold is alámerült, a paripa abbahagyta a legelést,
2611 10|           alámerült, a paripa abbahagyta a legelést, s visszajött a
2612 10|                 a legelést, s visszajött a gazdájához. Szép csendesen
2613 10|                  félne, hogy fölkelti, s a nyakát előrenyújtva, úgy
2614 10|             lovam. Nem alszom még. ~Erre a mén vidáman röhögni kezdett,
2615 10|               aztán maga is leheveredett a gyepre, oda a gazdája mellé,
2616 10|               leheveredett a gyepre, oda a gazdája mellé, de csak úgy
2617 10|               gazdája mellé, de csak úgy a csülkeire. ~A bojtár feltápászkodott,
2618 10|                de csak úgy a csülkeire. ~A bojtár feltápászkodott,
2619 10|               Kedves lovam, Vidám. Ilyen a leány! Kívül arany, belül
2620 10|                 megvéreztem az oldaladat a sarkantyúval, csakhogy hamarább
2621 10|               Hányszor hagytalak kikötve a kapu előtt, hóban, sárban,
2622 10|         gondoltam, csak őtet szerettem. ~A mén csak úgy befelé nevetett
2623 10|                  hogyne tudná ő mindezt? A biz úgy volt. ~- Azt is
2624 10|             engem!... Rózsákat tűzködött a füled mellé, pántlikába
2625 10|                  mellé, pántlikába fonta a sörényedet, cukros kaláccsal
2626 10|                 cukros kaláccsal etetett a tenyeréből... Hányszor visszahúzott
2627 10|                 az ölelésével, mikor már a nyeregben ültem? Meg-meg
2628 10|                  ültem? Meg-meg átölelte a nyakadat, hogy még ott marasszon. ~
2629 10|                 hogy még ott marasszon. ~A paripa csendes hhhmmel dörmögött
2630 10|         idvességnek, félig kárhozatnak. ~A mén bizonyosan vigasztalni
2631 10|                vigasztalni akarta, mikor a fejét odatette a gazdája
2632 10|                   mikor a fejét odatette a gazdája térdére. ~A csikós
2633 10|             odatette a gazdája térdére. ~A csikós elbúsultan dörmögé: ~-
2634 10|                   veretlen ne hagyja, ki a más rózsáját magának szakasztja!
2635 10|                 az anyja is megsiratja. ~A paripa a farkával csapkodta
2636 10|                 is megsiratja. ~A paripa a farkával csapkodta a földet,
2637 10|              paripa a farkával csapkodta a földet, őrá is átszállt
2638 10|                  földet, őrá is átszállt a gazdája haragos indulatja. ~
2639 10|                Hát biz ezen az állapoton a mén sem tudott változtatni.
2640 10|                változtatni. Megnyugvását a nehéz sorsban azzal fejezte
2641 10|             fejezte ki, hogy végigfeküdt a földön, s a nyakát is elnyújtá
2642 10|                  végigfeküdt a földön, s a nyakát is elnyújtá a nagy
2643 10|                   s a nyakát is elnyújtá a nagy fejével. ~A bojtár
2644 10|                elnyújtá a nagy fejével. ~A bojtár nem akarta megengedni,
2645 10|                  akarta megengedni, hogy a paripája még álomnak adja
2646 10|                paripája még álomnak adja a fejét, még volt vele beszélnivalója. ~
2647 10|         beszélnivalója. ~Egy cuppogtatás a szájjal, olyanforma, mintha
2648 10|              mintha csók volna, serkenti a mént. ~- Ne aluggyál még...
2649 10|                   Sohasem hagy el többet a gazdád... Meg nem válnék
2650 10|               nem tudom, hogy segítettél a földről fölemelgetni a doktornak,
2651 10|        segítettél a földről fölemelgetni a doktornak, a mándlimnál
2652 10|                fölemelgetni a doktornak, a mándlimnál fogva, mikor
2653 10|                fogva, mikor ott hevertem a pusztán dögrováson, hogy
2654 10|             pusztán dögrováson, hogy már a sasok vijjongtak körülöttem?
2655 10|         vijjongtak körülöttem? Megfogtad a ruhámat a fogaddal, úgy
2656 10|          körülöttem? Megfogtad a ruhámat a fogaddal, úgy emelgettél.
2657 10|              félj, nem megyünk át többet a hortobágyi hídon: nem térünk
2658 10|              hídon: nem térünk be többet a hortobágyi csárdába!...
2659 10|                     Megesküszöm itt most a csillagos égre, hogy soha,
2660 10|            sohádonsoha be nem lépek azon a küszöbön, ahol az a leány
2661 10|                 azon a küszöbön, ahol az a leány lakik!... Ne ragyogjanak
2662 10|                  Ne ragyogjanak rám ezek a csillagok többet, ha a szavamat
2663 10|              ezek a csillagok többet, ha a szavamat megszegem... Ennél
2664 10|              szavamat megszegem... Ennél a nagy szónál a mén is felállt
2665 10|         megszegem... Ennél a nagy szónál a mén is felállt a két első
2666 10|                  szónál a mén is felállt a két első lábára, úgy ült,
2667 10|               első lábára, úgy ült, mint a kutyák, a hátulján. ~- Azért
2668 10|                  úgy ült, mint a kutyák, a hátulján. ~- Azért ne félj,
2669 10|           vénülünk itt meg... - folytatá a csikós. Nem gázoljuk mindig
2670 10|                  Nem gázoljuk mindig ezt a mezőt... Mikor kicsi gyerek
2671 10|                mindig így!... Majd eljön a napja, kivesszük az eszterhaj
2672 10|          kivesszük az eszterhaj alól azt a régi zászlót, utánaeredünk
2673 10|                 ifjú legények: megtörjük a csontját a gonosz kozáknak...
2674 10|           legények: megtörjük a csontját a gonosz kozáknak... Odajössz
2675 10|                   Mintha már hallaná azt a trombitaszót, felugrott
2676 10|                  trombitaszót, felugrott a mén, s az első lábával vágta
2677 10|                  s az első lábával vágta a pázsitot, sörényét felborzolta,
2678 10|          fölemelte, s úgy nyerített bele a csendes éjszakába. Valamennyi
2679 10|              éjszakába. Valamennyi ménló a pusztán, mint a tábori őrszemek,
2680 10|         Valamennyi ménló a pusztán, mint a tábori őrszemek, visszanyerített
2681 10|                őrszemek, visszanyerített a szavára. ~- Ott végezzük
2682 10|                 Ott végezzük el majd ezt a dolgot!... Ott meggyógyul
2683 10|                dolgot!... Ott meggyógyul a keserűségünk, nem könnyhullatással!...
2684 10|                 könnyhullatással!... Nem a hűtelen leánynak mérges
2685 10|             ellenség kardjától romlik el a testem. S aztán, mikor ott
2686 10|             mikor ott fogok majd feküdni a véres csatamezőn, te ott
2687 10|                mintha ki akarná próbálni a lova hűségét, úgy tett a
2688 10|                 a lova hűségét, úgy tett a legény, mintha már meg volna
2689 10|              halva, elveté magát hanyatt a földre, két kezét elnyújtva
2690 10|                kezét elnyújtva mereven. ~A paripa csak nézte egy ideig,
2691 10|                   aztán hogy látta, hogy a gazdája nem mozdul, odalépett
2692 10|             odalépett hozzá, hátrasunyva a két fülét, s elkezdte az
2693 10|           elkezdte az orrával taszigálni a vállát, s hogy az arra sem
2694 10|                  körülfutkosta. Hogy még a dobogásra sem ébred föl,
2695 10|                  föl, odaállt melléje, s a nyakába csatolt szűrét megfogta
2696 10|                  csatolt szűrét megfogta a fogával, annál fogva kezdte
2697 10|                  emelgetni, míg utoljára a csikós elhagyta a tréfát,
2698 10|               utoljára a csikós elhagyta a tréfát, felnyitá a szemeit,
2699 10|              elhagyta a tréfát, felnyitá a szemeit, s átnyalábolta
2700 10|                  szemeit, s átnyalábolta a mén nyakát mind a két karjával. ~-
2701 10|           átnyalábolta a mén nyakát mind a két karjával. ~- Te vagy
2702 10|                  egyetlen, hű társam. ~S a mén valósággal nevetett,
2703 10|              nevetett, felhúzta az ínyét a fogáról, úgy fejezte ki
2704 10|                  fogáról, úgy fejezte ki a maga örömét, s aztán elkezdett
2705 10|                  hogy csak tréfa volt ez a meghalás. Utoljára aztán
2706 10|              Utoljára aztán leveté magát a földre, s végignyúlt. Már
2707 10|                most hát ő is megtréfálta a gazdáját: ő tesz úgy, mintha
2708 10|                  Beszélhetett aztán neki a bojtár, cuppoghatott a szájával,
2709 10|              neki a bojtár, cuppoghatott a szájával, a ló meg sem moccant. ~
2710 10|                 cuppoghatott a szájával, a ló meg sem moccant. ~A bojtár
2711 10|                   a ló meg sem moccant. ~A bojtár aztán odatette a
2712 10|                  A bojtár aztán odatette a fejét a ló nyakára, olyan
2713 10|            bojtár aztán odatette a fejét a ló nyakára, olyan volt az
2714 10|                az neki, mint egy vánkos. A mén felemelte a fejét, látta,
2715 10|                  vánkos. A mén felemelte a fejét, látta, hogy a gazdája
2716 10|           felemelte a fejét, látta, hogy a gazdája alszik, meg sem
2717 10|              akkor sem mozdult volna meg a paripa, ha valami neszt
2718 10|                horkantással ébreszté fel a gazdáját. A bojtár felugrott
2719 10|                 ébreszté fel a gazdáját. A bojtár felugrott fektéből.
2720 10|               felugrott fektéből. Azután a ló is felállt. Hajnalodott
2721 10|             keleten sárgult az ég alja. ~A távol ködös fényében egy
2722 10|              rajta senki. Ezt érezte meg a csikós lova. ~Ez valami
2723 10|             valami bitang ló. Valahonnan a gulyás karámokból szabadulhatott
2724 10|                az indulat, hogy megunják a magányos életet ott az ökrök
2725 10|        országában, s ha elszabadulhatnak a pányváról, futnak a szimat
2726 10|     elszabadulhatnak a pányváról, futnak a szimat után a legközelebbi
2727 10|          pányváról, futnak a szimat után a legközelebbi ménesig. Ott
2728 10|                  aztán összerugdalkoznak a kancáikat féltő ménekkel,
2729 10|              féltő ménekkel, ami ezeknek a kárával végződik, mert ezek
2730 10|             nincsenek megvasalva. ~Azért a bitang mént el kell fogni
2731 10|                bitang mént el kell fogni a csikósbojtárnak. ~Hirtelen
2732 10|                   Hirtelen felkantározta a lovát, hátára dobta a nyerget,
2733 10|      felkantározta a lovát, hátára dobta a nyerget, s a pányvát a keze
2734 10|                hátára dobta a nyerget, s a pányvát a keze ügyébe készítve,
2735 10|             dobta a nyerget, s a pányvát a keze ügyébe készítve, eléje
2736 10|                készítve, eléje vágtatott a gazdátlan lónak. ~De nem
2737 10|                ért, egyenesen odatartott a csikós felé, s örvendő nyerítést
2738 10|                nyerítést hallatott, amit a csikós paripája is viszonzott.
2739 10|                 csudabuda ez? - dörmögte a bojtár. - Hisz ez szakasztott
2740 10|           szakasztott olyan paripa, mint a Ferkó hóka csődöre! Hol
2741 10|               Még jobban elbámult, mikor a két ló, egymással összetalálkozva,
2742 10|              kapkodott. ~- Ez valósággal a Ferkó hóka lova! Ott van
2743 10|                 Ferkó hóka lova! Ott van a billog a tomporán: L.F.
2744 10|              hóka lova! Ott van a billog a tomporán: L.F. S nagyobb
2745 10|             nagyobb igazságért, mellette a patkórúgás hegedése, ami
2746 10|                 ami csikó korában érte. ~A paripa magával hozta a pányvakötelet,
2747 10|                   A paripa magával hozta a pányvakötelet, a cövekkel
2748 10|           magával hozta a pányvakötelet, a cövekkel együtt, amit a
2749 10|                  a cövekkel együtt, amit a földből kirántott. ~- Hogy
2750 10|              kirántott. ~- Hogy jössz te a Hortobágyra, hóka? ~A bitang
2751 10|                 te a Hortobágyra, hóka? ~A bitang ló könnyedén el hagyta
2752 10|          könnyedén el hagyta magát fogni a fején maradt kötélnél fogva. ~-
2753 10|                 vissza, te hóka? Hol van a gazdád? - szólt hozzá a
2754 10|                  a gazdád? - szólt hozzá a csikós. ~De ez a mén bizony
2755 10|             szólt hozzá a csikós. ~De ez a mén bizony nem állt vele
2756 10|        társaságában tölti el az életét? ~A csikós elvezette az elfogott
2757 10|            elvezette az elfogott paripát a korlátrekesztékhez, s oda
2758 10|        korlátrekesztékhez, s oda bezárta a sorompóval. ~Azután jelentést
2759 10|                jelentést tett az esetről a számadónak. ~Mire a nap
2760 10|              esetről a számadónak. ~Mire a nap felhágott az égre, erre
2761 10|                  felhágott az égre, erre a titokra is megderült a világosság. ~
2762 10|              erre a titokra is megderült a világosság. ~A zámi puszta
2763 10|                 megderült a világosság. ~A zámi puszta felől szaladt
2764 10|               felől szaladt nagy loholva a taligás fiú. Süveg sem volt
2765 10|              taligás fiú. Süveg sem volt a fején, úgy sietett. ~Messziről
2766 10|           sietett. ~Messziről megismerte a Decsi Sándort, egyenesen
2767 10|               Sándor bácsi! Nem jött ide a hóka? ~- De biz idejött.
2768 10|             szalajtottátok el? ~- Rájött a bolondja. Egész nap nyerített.
2769 10|            vakarni akartam, majd kiverte a szemem a farkával, éjjel
2770 10|           akartam, majd kiverte a szemem a farkával, éjjel azután elszabadult
2771 10|                 éjjel azután elszabadult a pányvával együtt, azóta
2772 10|            mindig szaladok utána. ~- Hát a gazdája há lett? ~- A még
2773 10|                Hát a gazdája há lett? ~- A még alszik, nagyon belefáradt
2774 10|                alszik, nagyon belefáradt a hajcihőbe. ~- Miféle hajcihőbe? ~-
2775 10|               hallotta még Sándor bácsi? A polgári révnél megbomlottak
2776 10|              polgári révnél megbomlottak a tehenek, akiket a morva
2777 10|           megbomlottak a tehenek, akiket a morva uraság összevett,
2778 10|                  fogtak, mind kiugráltak a kompból, bikástul, s egyenest
2779 10|                 s egyenest hazaszaladtak a zámi tanyára; a bojtár nem
2780 10|            hazaszaladtak a zámi tanyára; a bojtár nem bírta őket megfordítani,
2781 10|                 visszajött velük. ~- Hát a Lacza Ferkó most itthon
2782 10|              híja, hogy agyon nem csapta a számadó gulyás. No, még
2783 10|                 nem hallottam káromkodni a számadót, mint mikor a tehénfalka
2784 10|        káromkodni a számadót, mint mikor a tehénfalka csak berohant
2785 10|        tehénfalka csak berohant estefelé a pusztára, utána a Ferkó
2786 10|               estefelé a pusztára, utána a Ferkó bácsi. Csak úgy szakadt
2787 10|                  bácsi. Csak úgy szakadt a tajték a lováról. A bikának
2788 10|                Csak úgy szakadt a tajték a lováról. A bikának meg az
2789 10|              szakadt a tajték a lováról. A bikának meg az orrán jött
2790 10|             bikának meg az orrán jött ki a vér. Ej, de volt kelete
2791 10|                  akasztófacifrázónak meg a kutyafogantattának. A botot
2792 10|                meg a kutyafogantattának. A botot is felemelte a bojtárra
2793 10| kutyafogantattának. A botot is felemelte a bojtárra háromszor a gazda,
2794 10|           felemelte a bojtárra háromszor a gazda, csak úgy suhogott
2795 10|                 gazda, csak úgy suhogott a levegőben, de azért csaknem
2796 10|           csaknem ütött rá. ~- Hát aztán a Ferkó mit mondott? ~- Nem
2797 10|                hogy ő nem tehet róla, ha a barmok megbomlottak. "Bizonyosan
2798 10|                 akasztófa!" - azt mondta a gazda. "Már minek csináltam
2799 10|            beadott valami netrebulyát az a sárga rózsa, mint a Decsi
2800 10|       netrebulyát az a sárga rózsa, mint a Decsi Sándornak!" Ekkor
2801 10|                  Sándornak!" Ekkor aztán a Sándor bácsiról kezdtek
2802 10|              hallgatózom? Nem nekem való a még. ~- Hát énrólam is beszéltek?
2803 10|                énrólam is beszéltek? Meg a sárga rózsáról? ~- Én nem
2804 10|            rózsáról? ~- Én nem tudom, mi a szösz az a sárga rózsa?
2805 10|                 nem tudom, mi a szösz az a sárga rózsa? Annyit tudok,
2806 10|                  pénteken úgy volt, hogy a teheneket elhajtják, a Ferkó
2807 10|              hogy a teheneket elhajtják, a Ferkó bácsi bement a karámba
2808 10|          elhajtják, a Ferkó bácsi bement a karámba a tarisznyáját kihozni,
2809 10|             Ferkó bácsi bement a karámba a tarisznyáját kihozni, hát
2810 10|          tarisznyáját kihozni, hát akkor a szűre ujjából kihúzott egy
2811 10|                  sokáig szagolgatta, még a szájához is nyomta, azt
2812 10|              akarja enni, azután kihúzta a kalapja bélését, az alá
2813 10|                  bélését, az alá bedugta a sárga rózsát, úgy tette
2814 10|              sárga rózsát, úgy tette fel a fejére. Ebben lehetett a
2815 10|                 a fejére. Ebben lehetett a babona. ~A csikós akkorát
2816 10|                Ebben lehetett a babona. ~A csikós akkorát ütött a botja
2817 10|                   A csikós akkorát ütött a botja bunkós végével az
2818 10|                 má mit vétett keednek az a királydárda? ~Nem annak
2819 10|                mi lesz megint? - kérdezé a legénykétől a csikós. ~-
2820 10|                    kérdezé a legénykétől a csikós. ~- Mármint tegnap
2821 10|               Mármint tegnap előkerültek a morva hajcsárok is gyalogsorban.
2822 10|                Aztán meghányták-vetették a dolgot a számadóval. Most
2823 10|             meghányták-vetették a dolgot a számadóval. Most már majd
2824 10|           Tiszafüred felé fogják hajtani a teheneket, de borjastul
2825 10|                de borjastul valamennyit. A hídról csak nem ugrálnak
2826 10|                ugrálnak le. Azt mondják, a borjaikért szaladtak haza.
2827 10|            borjaikért szaladtak haza. De a Lacza csak úgy nevet magában. ~-
2828 10|               nevet magában. ~- S megint a Laza Ferkó fog velük menni? ~-
2829 10|              mert azóta mindig ösztökéli a számadó. De a bojtár nem
2830 10|                  ösztökéli a számadó. De a bojtár nem akar még cihelődni.
2831 10|                  hogy egynéhány nap kell a marháknak, hogy kifújják
2832 10|         marháknak, hogy kifújják magukat a nagy szaladástól, maga is
2833 10|               egy darab fa. Nem tréfa ám a polgári révtől a zámi karámig
2834 10|                tréfa ám a polgári révtől a zámi karámig nyargalni egy
2835 10|                  két napot engedett neki a számadó. ~- Kettőt? Éppen
2836 10|              Vagy még több is lesz abból a pihenőnap! ~- Jaj sietek,
2837 10|            feltápészkodik, otthon legyen a hóka lova. Mert mikor a
2838 10|                  a hóka lova. Mert mikor a számadó a bojtárt szidja,
2839 10|               lova. Mert mikor a számadó a bojtárt szidja, a bojtár
2840 10|                számadó a bojtárt szidja, a bojtár meg rajtam tölti
2841 10|                  bojtár meg rajtam tölti a bosszúját. No de legyek
2842 10|                bácsi. ~- Megáldott már. ~A legényke felkapott a hóka
2843 10|               már. ~A legényke felkapott a hóka hátára, csak úgy a
2844 10|                  a hóka hátára, csak úgy a szőrére, kezébe kapta a
2845 10|                  a szőrére, kezébe kapta a kötőféket, s a két mezítelen
2846 10|              kezébe kapta a kötőféket, s a két mezítelen sarkával elkezdte
2847 10|              mezítelen sarkával elkezdte a ló oldalát dögönyözni. De
2848 10|                ló oldalát dögönyözni. De a hókának nem akarózott az
2849 10|                  mind vissza akart menni a méneshez; utoljára aztán
2850 10|                 méneshez; utoljára aztán a csikós megszánta, elővette
2851 10|               csikós megszánta, elővette a karikás ostort, jót húzott
2852 10|                  ostort, jót húzott vele a ló inára, s még utánadurrantott
2853 10|                kettőt-hármat, arra aztán a csődör szügyébe vágta a
2854 10|                  a csődör szügyébe vágta a fejét, s vágtatott ki a
2855 10|                  a fejét, s vágtatott ki a sík pusztára, amerre egyenes;
2856 10|                pusztára, amerre egyenes; a fiúnak elég dolog volt a
2857 10|                 a fiúnak elég dolog volt a két markával a sörényében
2858 10|                dolog volt a két markával a sörényében jól megkapaszkodni. ~
2859 10|          sörényében jól megkapaszkodni. ~A csikósbojtár helyben volt
2860 10|            csikósbojtár helyben volt már a maga dolgával. ~- Aztán
2861 10|              dolgával. ~- Aztán vidd meg a Lacza Ferkónak, hogy köszönteti
2862 10|        köszönteti Decsi Sándor! - kiálta a vágtató suhanc után, de
2863 10|                  már hallotta is, nem is a rábízott izenetet. ~~~
2864 11|                              11. ~Másnap a csikósbojtár bement a karámba,
2865 11|             Másnap a csikósbojtár bement a karámba, s azt mondá a számadó
2866 11|            bement a karámba, s azt mondá a számadó gazdának: ~- Valami
2867 11|                visszakerülök. ~- Megadom a szabadságot, szógám, de
2868 11|       szabadságot, szógám, de csak azzal a megkötéssel, hogy nem mégy
2869 11|               megkötéssel, hogy nem mégy a hortobágyi csárdába. Tudod
2870 11|                  itt, hogy be nem teszem a lábamat a hortobágyi csárdába. ~-
2871 11|                  be nem teszem a lábamat a hortobágyi csárdába. ~-
2872 11|                tartod. ~(Azt elhallgatta a bojtár, hogy "ha csak úgy
2873 11|                  volt teli az egész lég. A délibábnak különös játszó
2874 11|            különös játszó kedve volt ma. A kis madárkák mind elültek
2875 11|                kis madárkák mind elültek a fűben, egy sem énekelt odafenn.
2876 11|                énekelt odafenn. Ellenben a bögöly, dongó meg a sok
2877 11|             Ellenben a bögöly, dongó meg a sok muslica annál veszettebb
2878 11|                  nagyon lassan bandukolt a paripa, mert egyre kapálóznia
2879 11|                 egyre kapálóznia kellett a hátulsó lábával meg a fejével,
2880 11|            kellett a hátulsó lábával meg a fejével, hogy a maró szörnyeket
2881 11|              lábával meg a fejével, hogy a maró szörnyeket elverje
2882 11|            tévesztette el az utat. Pedig a kantár is lazán lógott a
2883 11|                 a kantár is lazán lógott a csikós kezében. Az ember
2884 11|           közelít. ~Egyszer csak elérték a Hortobágy hídját, azt a
2885 11|                  a Hortobágy hídját, azt a monumentális remekét az
2886 11|      építészetnek. ~- Ohó! - rezzent fel a csikós. - Erre nem megyünk
2887 11|                lovam. Tudod, megfogadtam a csillagos égre, hogy a hortobágyi
2888 11|       megfogadtam a csillagos égre, hogy a hortobágyi hídon át nem
2889 11|                azt nem fogadta meg, hogy a Hortobágy vizén át nem fog
2890 11|                 fog kelni. ~Lekerült hát a malom alá, s ahol a víz
2891 11|                  hát a malom alá, s ahol a víz sekélyesen elterült,
2892 11|            számot, odáig megszárad rajta a forró naptól a rojtos gatya.
2893 11|           megszárad rajta a forró naptól a rojtos gatya. A hortobágyi
2894 11|             forró naptól a rojtos gatya. A hortobágyi csárda felé ügetett. ~
2895 11|                már sebesebben igyekezett a paripa, vígan nyiharászva.
2896 11|               paripa, vígan nyiharászva. A csárda udvarából is hasonló
2897 11|                már kikötve egy akácfához a pajtás, a hóka. ~Tulajdonképpen
2898 11|                  egy akácfához a pajtás, a hóka. ~Tulajdonképpen udvarról
2899 11|    Tulajdonképpen udvarról nem lehet szó a hortobágyi csárdánál, mert
2900 11|         hortobágyi csárdánál, mert annak a nagy széki füves térnek,
2901 11|                  széki füves térnek, ami a vendéglőt meg az istállót,
2902 11|              hosszú lóca: ott iddogálnak a vendégek a fák alatt. ~A
2903 11|                ott iddogálnak a vendégek a fák alatt. ~A csikós leugrott
2904 11|                 a vendégek a fák alatt. ~A csikós leugrott a lováról,
2905 11|                alatt. ~A csikós leugrott a lováról, s megkötötte azt
2906 11|                lováról, s megkötötte azt a kötőféknél fogva a másik
2907 11|        megkötötte azt a kötőféknél fogva a másik akácfához, nem ahhoz,
2908 11|                nem ahhoz, amelyikhez már a hóka volt kötve. ~Egy pár
2909 11|                paripa is emlélkedett ott a kertpalánk árnyékában, a
2910 11|                 a kertpalánk árnyékában, a kihajló lícium után nyújtogatva
2911 11|                  lícium után nyújtogatva a nyakát, amit nem bírt elérni.
2912 11|            nyakát, amit nem bírt elérni. A lovagjaik ott ültek az akácfák
2913 11|                alatt az asztalnál, ebben a rekkenő melegben is nyakukban
2914 11|            rekkenő melegben is nyakukban a kifordított bunda. Ilyenkor
2915 11|                 danára. Juhász volt mind a kettő; annak a lova a csacsi. ~
2916 11|                 volt mind a kettő; annak a lova a csacsi. ~A Decsi
2917 11|               mind a kettő; annak a lova a csacsi. ~A Decsi Sándor
2918 11|                  annak a lova a csacsi. ~A Decsi Sándor leült a lóca
2919 11|            csacsi. ~A Decsi Sándor leült a lóca túlsó végére, a furkósbotját
2920 11|               leült a lóca túlsó végére, a furkósbotját végignyújtva
2921 11|                  s nézte, hogy duzzadnak a látóhatáron azok a fényes
2922 11|             duzzadnak a látóhatáron azok a fényes fellegek, a föld
2923 11|                  azok a fényes fellegek, a föld széle pedig egész sötétkék
2924 11|                 oszlop emelkedik fel, az a szélanya. ~A két juhász
2925 11|           emelkedik fel, az a szélanya. ~A két juhász egyre fújta: ~
2926 11|               juhász egyre fújta: ~Mikor a juhász bort iszik, ~Szölke
2927 11|                  szamár, ~Majd elmegyünk a nyáj után.~A csikós megsokallta
2928 11|              Majd elmegyünk a nyáj után.~A csikós megsokallta már a
2929 11|                 A csikós megsokallta már a sok gajdolást, odamordult. ~-
2930 11|               már, Pesta, abbahagyni ezt a jeruzsálem-betlehem nótát,
2931 11|                nótát, aztán felülni arra a szölke szamárra, s ellötyögni
2932 11|            szölke szamárra, s ellötyögni a nyáj után, mert megázik
2933 11|                  nyáj után, mert megázik a bunda. ~- Ejnye, de kifordított
2934 11|              kifordított kedvében van ma a Decsi Sándor. ~- De majd
2935 11|             Decsi Sándor. ~- De majd még a bőrödet is ki találom fordítani,
2936 11|          akáciuskodol velem! - szólt oda a csikós, ingujját könyökig
2937 11|                  előtte lábatlankodik.) ~A két juhász összesúgott.
2938 11|               összesúgott. Tudják ők már a pusztai regulát, hogy amely
2939 11|            regulát, hogy amely asztalhoz a csikós leül, oda a juhásznak
2940 11|             asztalhoz a csikós leül, oda a juhásznak csak engedelemkérés
2941 11|                  kopogtatott az asztalon a palack fenekével. ~- Fizessünk
2942 11|              Fizessünk hát! Jön az idő! ~A kopogtatásra kijött a csárdából
2943 11|                    A kopogtatásra kijött a csárdából a kocsmárosleány.
2944 11|          kopogtatásra kijött a csárdából a kocsmárosleány. Úgy tett,
2945 11|                  meg sem látná egyszerre a csikósbojtárt, csak a két
2946 11|          egyszerre a csikósbojtárt, csak a két juhásszal végzett, összeszámította
2947 11|                 végzett, összeszámította a boraikat, visszaadott nekik
2948 11|             visszaadott nekik rézpénzben a kutyanyelveikből, s letörölte
2949 11|                 asztalt, ahol elöntötték a bort. ~Azok felkaptak a
2950 11|                  a bort. ~Azok felkaptak a szamaraikra, s csak azután,
2951 11|            helyezték magukat, folytatták a nótát truccosan, nagy kutyafuttában: ~
2952 11|               két oldalán, ~Magam megyek a derekán: ~Szölke szamár
2953 11|                  derekán: ~Szölke szamár a hátulján.~Csak azután, hogy
2954 11|                 elkotródtak, szólítá meg a leány a bojtárt. ~- No,
2955 11|         elkotródtak, szólítá meg a leány a bojtárt. ~- No, hát azt
2956 11|                 nevem - dörmögé mogorván a bojtár. ~- Jól van, méltóságos
2957 11|                társaság. ~- Tudom. Látom a lováról. Majd kijön az ide,
2958 11|              Adjon nekem palackos sert. ~A palackba fojtott sert nem
2959 11|                mert az kifut, ha egyszer a dugóját kihúzzák. ~A leány
2960 11|             egyszer a dugóját kihúzzák. ~A leány elértette a szemrehányást,
2961 11|             kihúzzák. ~A leány elértette a szemrehányást, s csak elfojtotta
2962 11|                 s csak elfojtotta magába a keserűségét. Nemsokára visszatért
2963 11|                  palack sörrel, odatette a legény elé. ~A bojtár hetykén
2964 11|                  odatette a legény elé. ~A bojtár hetykén förmedt rá: ~-
2965 11|               Hogy nekem egyesével adják a palackot? ~- Jól van, jól
2966 11|               jól no! Csak ne haragudjék a méltóságos úr. Egybe itt
2967 11|              Hozta aztán egész nyalábbal a palackot, odarakta a legény
2968 11|           nyalábbal a palackot, odarakta a legény elé sorban mind a
2969 11|                 a legény elé sorban mind a hatot. ~- Most már jól van! ~-
2970 11|                 már jól van! ~- Kihúzzam a dugóját? ~- Köszönöm, magam
2971 11|                 első palackot, odaütötte a nyakát az asztal széléhez,
2972 11|               akkor aztán kitölté belőle a habzó sert a nagy pohárba. ~
2973 11|              kitölté belőle a habzó sert a nagy pohárba. ~Így aztán
2974 11|              pohárba. ~Így aztán drágább a ser, mert az eltört palacknak
2975 11|                  az úr pokolban is úr"! ~A leány negédesen ment tovább,
2976 11|              durcás kacérsággal riszálva a csípőit. Az a két aranyfüggő
2977 11|       kacérsággal riszálva a csípőit. Az a két aranyfüggő csak úgy
2978 11|           aranyfüggő csak úgy csilingelt a fülében. A haja megint le
2979 11|                úgy csilingelt a fülében. A haja megint le volt már
2980 11|              volt már eresztve, nem volt a fésűre tűzve, az is csak
2981 11|                  az is csak úgy lebegett a pántlikás végeivel utána. "
2982 11|                  Ha te úgy, én is úgy!" ~A csikós ivott csendesen,
2983 11|             ivott csendesen, egymagában. A leány végigdúdolta a folyosón: "
2984 11|         egymagában. A leány végigdúdolta a folyosón: "Ha te tudnád,
2985 11|                 is sírnál nemcsak én..." A negyedik sort elvágta a
2986 11|                  A negyedik sort elvágta a becsapott ajtó. ~Mikor a
2987 11|                 a becsapott ajtó. ~Mikor a leány újból kijött, már
2988 11|                az üvegcserepekkel együtt a kötényébe szedte. ~A három
2989 11|              együtt a kötényébe szedte. ~A három palack sör után a
2990 11|                  A három palack sör után a legénynek is más kedve volt.
2991 11|                 is más kedve volt. Amint a leány ott sertepertélt körülötte,
2992 11|         körülötte, csak átölelte egyszer a derekát. ~A leány nem is
2993 11|             átölelte egyszer a derekát. ~A leány nem is begyeskedett
2994 11|                  beszélni veled? - kérdé a legénytől. ~- Mindig is
2995 11|          Kérdeztél valamit? ~- Miért van a szemed kisírva? ~- Azért,
2996 11|              Kérőm akadt. ~- Kicsoda? ~- A vérvölgyi vén kocsmáros.
2997 11|               hazudsz." ~S azzal levette a kezét a leány derekáról. ~-
2998 11|                  S azzal levette a kezét a leány derekáról. ~- Iszol
2999 11|             innám. ~- De majd ellustulsz a sok sertől. ~- Arra van
3000 11|              csillapítsam tüzemet. Annak a másiknak odabenn csak adj