Rész
1 1 | még a számadótól sem fél. ~Egyszer aztán a lovának a nyerítése
2 2 | azt jól előre, hogy akit egyszer a te két szemed megigézett,
3 2 | pedig el nem marad, ha még egyszer összekerülünk. Vagy én őtet,
4 2 | tulajdon édesanyád". S amint egyszer számadó csikós leszek, megyünk
5 2 | dúdolja a nóta másik versét: ~Egyszer csak gyün a szolgáló ijedve,
6 2 | borból. Eszébe jutott, hogy egyszer járt itten egy kártyavető
7 2 | tanácsot hagyott rá. ~"Ha egyszer a szeretődnek a szíve hideg
8 3 | gazdával továbbgördül. ~Egyszer csak észreveszi ám a gulyát
9 3 | köztünk jár, mert mikor egyszer elhajtotta innen a marháit:
10 3 | Ritkaságképpen. De most az egyszer az igazat mondta. ~- Akkor
11 3 | ekkor a gulyás -, ha már egyszer a teheneket meg tetszett
12 4 | firkálhatott, számolhatott benne. ~Egyszer azután, amint ismét maga
13 4 | lovasa meg volna bolondulva. Egyszer sebesen nekiiramodott a
14 4 | elfojtotta a zokogást, s ha egyszer kitört a hangja, s a doktor
15 4 | jutalma. ~Az az öröm, hogy egyszer csak a szenvedő lehunyta
16 4 | hogy bolondok a leányok, ha egyszer az eszük elmegy. Nekem "
17 5 | szikrát. ~Hát ráhagyták. ~Egyszer aztán arra riadt fel a leány,
18 7 | Pundorné ifjasszony, ha egyszer az megérkezik, akkor aztán
19 8 | közeledett a víz színéhez. ~Egyszer aztán nagyot mordult a bika,
20 8 | Csak a révpénzt kell még egyszer megfizetni. ~... Jó másfél
21 9 | szaporulatról számol be évenként egyszer a számadó csikós. ~Itt növekednek
22 9 | ismétlődött, a Sándor bojtár egyszer sem téveszté el a dolgát.
23 9 | Hát úgy volt az, hogy volt egyszer egy híres szent, akit Mártonnak
24 9 | lovát bekötötte az akolba. Egyszer aztán Szent Márton odább
25 10| bosszúját. No de legyek csak egyszer bojtár, majd nekem is lesz
26 11| valami zivatar közelít. ~Egyszer csak elérték a Hortobágy
27 11| megmérgezni, mert az kifut, ha egyszer a dugóját kihúzzák. ~A leány
28 11| körülötte, csak átölelte egyszer a derekát. ~A leány nem
29 11| a világon a hazudásnál. Egyszer hazudtam életemben, azt
|