Rész
1 1 | pillanatra. Első mozdulata az, hogy a kalapjához kap: megtapintja
2 1 | hátraveti a nyakát. Azt hiszi, hogy akkor meg fogja látni a
3 1 | zökkenőnél ijedten veszi észre, hogy a kalapja mellől elveszett
4 1 | virágbugái közt találja azt meg. Hogy összerugdossa csizmasarokkal
5 1 | pányváról; de leginkább arról, hogy a nyergének nincs terhelő
6 1 | első látásra azt hinni, hogy zöldek. ~A csikósbojtár
7 1 | hóka lovamat? ~- Azért, hogy meg hagyta magát kerültetni
8 1 | gebéjétől: van egy félórája, hogy láttam a doktort a kétkerekű
9 1 | az öklét a csikósbojtár, hogy a lobogós ingujja a válláig
10 2 | akiről nem tudta az ember, hogy kék-e vagy fekete? Mert
11 2 | belenézett, azt is elfeledte, hogy a világon van. A haja is
12 2 | birsalma nedvével kenni, hogy göndörré legyen, ahogy más
13 2 | egy pandúr? ~Mit tesz az, hogy "csak"? Tán, hogy a pandúrnak
14 2 | tesz az, hogy "csak"? Tán, hogy a pandúrnak nem lehet a
15 2 | csákójához tűzni a rózsát? Vagy hogy az nem érdemes rá? Pandúrja
16 2 | Lelkem. Édes. ~- Azt mondtam, hogy hozz bort! - mordul rá a
17 2 | észreveszi magát: tudja ő, hogy mi a becsület. Leveszi a
18 2 | Miért mondtad nekem azt, hogy "kisasszony"? ~- Azért,
19 2 | téglapadlóhoz vágta a palackot, hogy ezer darabra tört. ~- Miért
20 2 | szelíden a leány. ~- Azért, hogy ne igyék belőle utánam más. ~
21 2 | aztán a leány azt tette, hogy levette a bojtár fejéről
22 2 | kalapot, s azt kezdte vele, hogy a hajába tűzött sárga rózsát
23 2 | hamisságra! Hát ez az aranyfüggő hogy került a füledbe? ~A leány
24 2 | Klári édes! Nem mondom már, hogy "kisasszony". Kérlek igen
25 2 | kinek-kinek megsúgták közülünk, hogy micsoda testi fogyatkozást
26 2 | fortélyra. Azt hazudta magára, hogy süket, mint a fekete föld,
27 2 | Hazaeresztették, pedig olyan jól hall, hogy éjjel a sötétben a marha
28 2 | felcser, s sütötte ki felőlem, hogy a szívem rendetlenül dobog. "
29 2 | Az urak mind ösztökéltek, hogy hagyjam rá, amit a doktor
30 2 | az ezer forint váltságot, hogy visszaszerezzen a cifra
31 2 | Ne tedd magad! Tudom én, hogy mi van a begyedben. Gyönge
32 2 | nincsen más fegyvere, mint az, hogy hazudni tud. Anélkül megfognák.
33 2 | Sándor! De rosszul tetted, hogy nem tudtad kimondani azt
34 2 | istállóba. ~- Ki mondta, hogy kösd be? ~- Hát mindig azt
35 2 | rántott csirkét. Tudta, hogy ez a kedves csemegéje a
36 2 | Látod? Ez a macska is, hogy hízelkedik neked. ~- Nem
37 2 | is kérdem én a macskától, hogy kinek az ölében dorombolt
38 2 | vendég urakat kereste, aztán, hogy megtudta, hogy azok már
39 2 | kereste, aztán, hogy megtudta, hogy azok már elmentek, maga
40 2 | itt volt? ~- Hát persze hogy itt volt, azért küldték,
41 2 | itt volt, azért küldték, hogy vezesse a hortobágyi pusztán
42 2 | határig. ~- Az ám a furcsa, hogy a gulyásbojtár egy órával
43 2 | Úgy elmegy vidékünkről, hogy sohasem látjuk többet. -
44 2 | sohasem látjuk többet. - Hogy igazat mondott, bizonysága
45 2 | félrefordította a fejét, hogy ne lássa, mikor a leány
46 2 | Tudod te azt, gonosz, hogy nem megyek. Mennék, ha láncra
47 2 | tehozzád. Tudod te azt jól, hogy csak téged szeretlek igazán.
48 2 | Tudod te azt jól előre, hogy akit egyszer a te két szemed
49 2 | bolondod? Kérdeztem én, hogy mi lesz belőlem? Hívtalak
50 2 | pedig azt sem mondtad, hogy jegykendő lesz-e? Leskelődtem-e
51 2 | ilyet... Én nem akarom, hogy ti egymással összeakadjatok.
52 2 | Hát nem azt ígérted-e, hogy nem haragszol meg rám? ~-
53 2 | A leány nem tehet arról, hogy elfelejt, de aki férfi,
54 2 | eszembe". No, hát ne mondd, hogy nehéz ember vagyok. Nem
55 2 | Csak azért jöttem ide, hogy megmondjam, hogy még élek,
56 2 | jöttem ide, hogy megmondjam, hogy még élek, nem haltam meg.
57 2 | nem haltam meg. Tudom, hogy örülnél rajta, ha úgy volna. ~-
58 2 | Sándor! Azt akarod, hogy masinát vegyek a boltban? ~-
59 2 | találkoztam veled, azt játszottuk, hogy "kútba estem". "Ki húzzon
60 2 | Decsi Sándor." Akkor, ugye hogy kihúztál? ~- Ha tudtam volna,
61 2 | kihúztál? ~- Ha tudtam volna, hogy nem magamnak húztalak ki!
62 2 | legényt rá lehet bírni, hogy dalolja el az új nótát. ~
63 2 | Ez az oka... ez az oka, hogy a malom megállott!~Ez is
64 2 | adta a perlekedőt a leány, hogy még a Bodri kutyát is megtévesztette
65 2 | vele. A komondor azt hitte, hogy asszonya igazán haragszik
66 2 | gyönyörűségem! Tudod te, hogy milyen szép vagy. Világért
67 2 | rontanád a szépségedet azzal, hogy elnevetnéd magadat. Ez a
68 2 | Ez a te két bogárszemed hogy összehúzódna, ez a te piros
69 2 | összehúzódna, ez a te piros szád hogy kétfelé törne, ha nevetni
70 2 | fizet engem Debrecen városa, hogy szép legyek. ~- De én azért
71 2 | béred? ~- De olyan sok volt, hogy másnak is jutott belőle. ~-
72 2 | a hibát. ~- Azt mondtad, hogy megbocsátasz. ~- Tartom
73 2 | A leány azzal felelt rá, hogy kiakasztá a füléből az aranyfüggőket,
74 2 | lesz a fejemben. ~- Hát, hogy lássad, milyen messziről
75 2 | kibontotta, akkor látta, hogy az egy hajfeltűző fésű,
76 2 | fésűre, az már azt jelenti, hogy van vőlegénye, akkor az
77 2 | nem illeti meg az a nóta, hogy "azt sem tudom, ki babája
78 2 | leány az igaz szerelmét, hogy halat süt a kedvesének. ~
79 2 | aztán gyönyörködik benne, hogy az milyen jóízűen falja,
80 2 | legény, s annál a sornál, hogy "bevágtat a délibábos pusztára",
81 2 | Már az sem tetszik? ~- Hogy tetszenék? Nem vagyok én
82 2 | bort, kocsmárosnét, s még hogy kurjongat nagy dicsőségben,
83 2 | kurjongat nagy dicsőségben, hogy ő elszaladt a délibábos
84 2 | sem változik meg azzal, hogy kifordítják. "Mégis bunda
85 2 | az a gulyás! Elnézte azt, hogy veled táncol a német piktor?
86 2 | Decsi Sándornak a veszte, hogy pecsétes palackot kért.
87 2 | való borból. Eszébe jutott, hogy egyszer járt itten egy kártyavető
88 2 | lesz irántad, s azt akarod, hogy lángra kapjon, ne tégy vele
89 2 | vele egyebet, mint azt, hogy adj citronyos bort neki,
90 2 | gyökeret, amit úgy hívnak, hogy »nadrágujjas emberke«: ettől
91 2 | felforr annak a szerelme, hogy még a falat is keresztülássa
92 2 | leánynak eszébe jutott, hogy meg lehetne azt most próbálni. ~
93 2 | gyökérről. Azt tartották, hogy mikor a földből kihúzzák,
94 2 | gyökér olyan sírást kezd, hogy az ember meghal bele, azért
95 2 | annak a farkához kötve. Hogy Circe ezzel hódította el
96 2 | nadragulya".) ~Mit tudta a leány, hogy az méreg? ~~~
97 3 | hortobágyi csárda, azért, hogy csárdának hívják, nem valami
98 3 | debreceniek azt állítják, hogy azért olyan szilárd az a
99 3 | irigyek ellenben azt mondják, hogy a debreceni homokszőlők
100 3 | praktikus ok pedig az volt, hogy a megvásárlandó teheneket
101 3 | kiszakítani. Tudniillik, hogy a mátai karámnál ezerötszáz
102 3 | még mulatni. Azt ígérte, hogy a karámig utol fogja őket
103 3 | uradalmi tisztviselők fölött, hogy tudott magyarul. Dragonyos
104 3 | polgár magyarázta a festőnek, hogy az a csillag ott a magasban
105 3 | Útitársa eleget noszogatja, hogy ne azt a veszekedett sok
106 3 | tréfát követi el velük, hogy az egyiknek a pofáját befesti
107 3 | ragyogó pofáikat, azt hiszik, hogy az valami idegen kutya;
108 3 | kinek az az egyik hivatala, hogy taligával jár a gulya után,
109 3 | kunyhó. De az sem arra való, hogy abban háljanak, el sem férnének
110 3 | zsivány; az is megesik, hogy a csikós, ha megbolondul,
111 3 | csak ember nem emlékszik, hogy a gulyás elvadult volna
112 3 | elvadult volna lopóvá. ~- Hogy lehet az? ~- Hát úgy, hogy
113 3 | Hogy lehet az? ~- Hát úgy, hogy a gulyás folytonosan okos,
114 3 | hazaviszi. Hanem azután, hogy a vásárnál nem meszeli-e
115 3 | doktor kezdte magyarázgatni, hogy ez ugyanazon optikai csoda,
116 3 | saját tenyerét töri, mint hogy a lovát kínozza a göppöly
117 3 | közben azzal foglalkozik, hogy az itatóvályúnál kikeresi
118 3 | ismeri fel az a bojtár, hogy ezernyi szarvasmarha közül
119 3 | lovászmester. - Honnan tudja, hogy melyik az egyik, melyik
120 3 | taligás fiú jött jelenteni, hogy látni már a messzelátó fáról
121 3 | szeretem a gyereknek a sorját, hogy úgy utánavetette magát annak
122 3 | Hát'szen tudja keed, hogy "kuka" vagyok. (Süketnéma.) ~-
123 3 | találtam én ezt ki a számodra, hogy engem tréfálj meg vele.
124 3 | tréfálj meg vele. Nem látod, hogy már feljött a nap? ~- Hát
125 3 | annak is én vagyok az oka, hogy a nap feljött? ~Az urak
126 3 | lovászmester azt hitte, hogy ő tud németül beszélni a
127 3 | legénynek. - Azon csodálkozom, hogy el nem vitték huszárnak.
128 3 | Ugyan mi hibája lehet, hogy nem asszentálták? ~A bojtár
129 3 | kótyagos vagy? Nem látod, hogy a tehenek már be vannak
130 3 | engedi elmúlni az alkalmat, hogy vázlatot ne csináljon a
131 3 | sehogy sincs ahhoz szokva, hogy modellnek álljon. Az az
132 3 | gyakorlott festőnek az a szokása, hogy tréfás beszédekkel mulattatja.
133 3 | Igaz-e az, amit hallottam, hogy a gulyások rá tudják szedni
134 3 | szétnyitotta a bikának a száját, hogy bebizonyítsa az árulkodása
135 3 | maga figyelmeztetett rá, hogy a gulyások szeretik a vásárban
136 3 | marhák mind olyan vének, hogy egynek sincs már a felső
137 3 | generálist, aki nem tudta, hogy a szarvasmarhának nincs
138 3 | miután a doktor is azt mondá, hogy bizony nincs: akkor még
139 3 | feljebb. - Hát tudom is én, hogy milyen a baromnak a machiorja?9
140 3 | tölteni. A festőre förmedt, hogy minek ugratta őt bele ebbe
141 3 | ember volt, nem árulni el, hogy őt magát is rászedte a bojtár. ~
142 3 | tiszteletteljes jelentése, hogy készen van a reggeli. ~A
143 3 | marhatemetőt. ~- Mert hát azelőtt, hogy boldog világ volt, ha egy
144 3 | országban, az a parancsolat, hogy az esett marhát föl kell
145 3 | halt meg, s megparancsolja, hogy mindenestül el kell temetni.
146 3 | Hát bizony mink sajnáljuk, hogy annyi szép darab hús kárba
147 3 | gyékényre, a karám tetejére, hogy a napon kiszikkadjon. Aztán
148 3 | hajcsároknak is megtiltá, hogy a gulyáshúsból egyenek. ~-
149 3 | egyenek. ~- Pedig meglehet, hogy ez a csalafinta csak azért
150 3 | fundálta ki ezt a mesét, hogy minket elrökönyítsen a lakomától,
151 3 | fölemelve, s olyan közel hozva, hogy az utcán járó szekereket
152 3 | csudája, ami azért van, hogy a szegény pásztorember meg
153 3 | doktorhoz fordul a festő, hogy magyarázza meg neki a délibábot. ~-
154 3 | A doktornak jólesett, hogy kitölthette szívének keserűségét
155 3 | szikes lapályon legeltetni, hogy mikor nyáron ott már aszúvá
156 3 | figyelmeztetni a gazdát, hogy ilyen puszta helyen vigyázzon
157 3 | ami fő dolog, úgy tudom, hogy a herceg nem azért vásárolta
158 3 | vásárolta azt a csordát, hogy tiszta magyar fajtával tegyen
159 3 | tegyen kísérletet, hanem hogy a spanyol fajtával keresztezze. ~-
160 3 | nem volt hátra egyéb, mint hogy a megvásárolt csordát útnak
161 3 | kötötte a keresztfiának, hogy magát az idegen földön megbecsülje.
162 3 | vállalkozott arra a feladatra, hogy a rekesztékből kibocsátott
163 3 | lú" ez! ~- Megmondtam, hogy össze kell a teheneket kötözni
164 3 | összeterelte az egész csordát, hogy az szép hadirendben indult
165 3 | a számadó. ~- Csodálom, hogy még ezt a teátrumot nem
166 4 | ostort, s azon igyekezett, hogy a lovasnak útjába kerüljön. ~
167 4 | a doktor. ~Úgy látszott, hogy nem hallja a kiáltást, vagy
168 4 | doktor a csikóst. Valószínű, hogy ez a telepre akart eljutni,
169 4 | lelke van! Amint látta, hogy a doktor a gazdája emelgetésével
170 4 | De éppen az a kérdés, hogy tud-e? ~Legelső volna azt
171 4 | Legelső volna azt kieszelni, hogy miféle méreg dolgozik itt?
172 4 | emberi segítség kellett, hogy azt a beteggel bevetessék.
173 4 | úgy összeszorítá a fogait, hogy vésővel kellett annyit tágítani
174 4 | megmondod a kocsisának, hogy én parancsolom, hogy azonnal
175 4 | kocsisának, hogy én parancsolom, hogy azonnal fogjon be az úri
176 4 | kisasszonyának pedig mondd meg, hogy ami pörkölt kávé csak van
177 4 | a pácienssel. Azon légy, hogy gyorsan előkerülj. ~A famulus
178 4 | úrtól van benne parancsolat, hogy azonnal küldjön be a városba
179 4 | De olyan rosszul van, hogy a falra akar mászni, s az
180 4 | támaszkodott mind a két tenyerével, hogy le ne roskadjon. ~- A mi
181 4 | doktorunk nem tudja igazán, hogy mi lőtte a csikóslegényt,
182 4 | hívatja a városi doktort, hogy vizitálja meg. ~A leány
183 4 | de nem lehetett hallani, hogy mit. ~- Eresszen hát be
184 4 | meg azt üzeni a doktor úr, hogy ami pörkölt kávé van a háznál,
185 4 | doktornak. Akkor mindjárt tudná, hogy mit adjon be neki. (Az teszi
186 4 | be neki. (Az teszi meg, hogy "mindjárt".) ~Azzal futott
187 4 | No, no! Klárika! Hát maga hogy jön ide? ~- Hogy van a Sándor? -
188 4 | Hát maga hogy jön ide? ~- Hogy van a Sándor? - lihegé a
189 4 | akarom. ~- De én tudom, hogy mi baja. Beadtak neki valamit.
190 4 | Egy rossz leány. Tudom is, hogy ki volt! Azért, hogy magába
191 4 | is, hogy ki volt! Azért, hogy magába szerettesse, valami
192 4 | lett nyavalyás. Tudom is, hogy ki volt, azt is, hogy mi
193 4 | is, hogy ki volt, azt is, hogy mi volt. ~- Kisasszony!
194 4 | kezét. ~- Hát tudtam én, hogy ez méreg?! ~- Klárika! Ne
195 4 | Az kellene neked még, hogy meghaljon! Nem olyan fuser
196 4 | aztán a lábait csókolta. S hogy a doktor azt sem engedte,
197 4 | itatni a beteggel. Jó volt, hogy megmondta nekem, miféle
198 4 | legény. Mert most már tudom, hogy mi annak az ellenszere.
199 4 | ám magának, édes lelkem, hogy vegye nyakába a világot
200 4 | eltűnjön erről a vidékről, hogy nyomába se találjanak, mert
201 4 | doktor úr is azt hiszi, hogy rossz vagyok? ~Azzal félretekintett,
202 4 | ide. Inkább megengedem, hogy odamenjen a beteghez. De
203 4 | feszíti, derekát hátratöri, hogy azt látni, hallani gyötrelem.
204 4 | szemrehányólag tekintett rá: ráfogta, hogy csuklott. A két férfi mustárkovászt
205 4 | legény dermeteg karjait, hogy ne hánykolódjék. ~- No,
206 4 | utasítást adott a leánynak, hogy mint kell a hidegvizes kendőt
207 4 | úgy tett. ~- No, látom, hogy erős szíve van. ~Meg is
208 4 | a jutalma. ~Az az öröm, hogy egyszer csak a szenvedő
209 4 | szemeivel. Később az is megjött, hogy a száját felnyitotta: nem
210 4 | egymással, a leány nem érthette, hogy mit, de az ösztöne rávezette,
211 4 | de az ösztöne rávezette, hogy őróla is beszélnek. ~A főorvos
212 4 | zsandárt? ~- Mindig mondtam én, hogy bolondok a leányok, ha egyszer
213 5 | saját szemeit is megmosta, hogy ébren maradjanak. ~Az első
214 5 | Először azt hitte a leány, hogy az halálhörgés, és megijedt
215 5 | egyúttal gondoskodik róla, hogy a másik ébren maradjon. ~
216 5 | a fejét, s azt motyogta, hogy "vizet". ~A leány átkopogtatott
217 5 | szobában aludt, megkérdezve, hogy szabad-e a betegnek vizet
218 5 | arra riadt fel a leány, hogy már világos van, a verebek
219 5 | a karjában s tenyerében, hogy azt a vizesüveget a szájáig
220 5 | elkezdett; a dévaj nótát: ~Hogy ne volna jó világ? ~Cigány
221 6 | jelentette a doktornak, hogy ő be akar rukkolni a méneshez,
222 6 | szerette, s azt akarta, hogy az is úgy szeresse őtet.
223 6 | mintha nem is tudna róla, hogy az itt van, hogy az őt ápolta.
224 6 | tudna róla, hogy az itt van, hogy az őt ápolta. Amint a legény
225 6 | Becirkernek, arra a kérdésére, hogy mi a neve: ~- Decsi Sándor
226 6 | senkinek. Nem loptam én semmit, hogy engem zsandárokkal kísérjenek
227 6 | nyakon találom teremteni, hogy... ~- No, no, no! Csak lassan,
228 6 | leány már mindent bevallott: hogy ő itatta meg önnel a mandragoragyökérrel
229 6 | vonja maga után? ~- Hát hogy mi oka volna? Az, hogy olyan
230 6 | Hát hogy mi oka volna? Az, hogy olyan a leány, hogy mikor
231 6 | Az, hogy olyan a leány, hogy mikor rájön a "jó órája",
232 6 | leányasszonynak ellenem, hogy a szemeink nem találkoznak
233 6 | vádolja be itt most magát, hogy engem rákényszerítsen vele,
234 6 | engem rákényszerítsen vele, hogy az iránta való szánakozásból
235 6 | szánakozásból valljam ki, hogy kinél voltam hát, a más
236 6 | mondom meg. Az a bosszúja, hogy "nem" voltam őnála, hogy
237 6 | hogy "nem" voltam őnála, hogy felé sem mentem, mikor hazakerültem
238 6 | kimondani! Most eltagadod, hogy nálam voltál negyednapja?
239 6 | az oka, "ki" volt az oka, hogy a haját fésűre feltűzte? ~-
240 6 | bánom. Csak azt ne mondd, hogy soha nem kellettem neked,
241 6 | soha nem kellettem neked, hogy nem jöttél hozzám, mert
242 6 | énnekem meg kell tudnom, hogy ahol egy flagrans20 mérgezési
243 6 | borukból. Mindjárt éreztem, hogy valami keserű íze van. Hanem
244 6 | dúdolni "azt" a nótát: ~Hogy ne volna jó világ? ~Cigány
245 6 | komédiát. Arra, ami mondtam, hogy az igaz, megesküszöm az
246 6 | még hátra kellett maradni, hogy a vallomásról felvett jegyzőkönyvet
247 6 | vele. Nem tudta a jámbor, hogy rosszat cselekszik. ~- Én
248 6 | hazug mesét mondtál, azért, hogy engem megszabadíts. Eltagadtad
249 6 | megszabadíts. Eltagadtad azt, hogy valaha szerettél: azért,
250 6 | valaha szerettél: azért, hogy testem meg ne korbácsolják,
251 6 | dolgom. Annyit mondok neked, hogy a mai naptól fogva kettőnk
252 7 | amire a számadó számított, hogy amire a tehéncsordával eljutottak
253 7 | megáradt. Akkora volt a víz, hogy a hídláb padlóját mosta.
254 7 | vadásztól. ~Pedig nagy baj volt, hogy megakadt a közlekedés: nemcsak
255 7 | napig! ~Az volt a szerencse, hogy a vásárosok között volt
256 7 | asztalnál ül (azt hiszi, hogy ő különb a többinél, azért,
257 7 | tele volt pipálva a szoba, hogy alig látott a nagy füstben. ~-
258 7 | Hát a biz úgy történt, hogy a szép Klárika varjúkörömmel
259 7 | Én pedig úgy tudom, hogy a méhserbe tett gebulát,
260 7 | udvarias az a magyar nyelv, hogy az ilyen alakot is, mint
261 7 | mindjárt a Pundorné ifjasszony, hogy mi történt a kocsmárosleánnyal,
262 7 | kvártélyt adni, olyan igaz, mint hogy itt ülök. Magától a Hauzknyektól
263 7 | megvolna, úgy is lenne, hogy borsószalmára tennék, megégetnék,
264 7 | fejét fogják venni. Mivel hogy nemesleány, az apja nemesember.
265 7 | hallott, mi volt az oka annak, hogy az a szép leány ilyen gyilkosságra
266 7 | azután pedig megmérgezték, hogy láb alól eltegyék. ~- Hát
267 7 | szarvasmarhánál megtanulta, hogy ennek nem kell a szarvánál
268 7 | asztalra, az ifjasszonytól, hogy: ~- Hát aztán ráismert az
269 7 | a gulyásbojtárra? ~- Mán hogy ráismertem-e? Hát hogyne
270 7 | most sem állott elő vele, hogy úgy ismeri, mint az édesapja
271 7 | szalmaszékhez, annak a jeléül, hogy az a szék el van foglalva,
272 7 | megint odavitte a bűne, hogy beleártsa magát az értekezésbe. ~-
273 7 | akarok kifejezést adni, hogy én tegnap délután voltam
274 7 | megértette a morva hajcsárokkal, hogy felváltva bemehetnek az
275 8 | 8. ~Az a szerencse, hogy senki sem tudja - a Hortobágyon
276 8 | a Hortobágyon kívül -, hogy mi az az "árvatőzeg", amit
277 8 | szednek? Annyi bizonyos, hogy nem gyöngyvirág. Ez a pusztai
278 8 | élelemből kifogyott várakozókat, hogy a Tisza nagyot esett. Holnap
279 8 | napsütéstől: csak úgy füstölgött. ~Hogy addig is hiába ne teljen
280 8 | indítványa elfogadtatott, hogy a révészgazda készítsen
281 8 | is, de most az a kérdés, hogy "kinél van paprika". ~Hát
282 8 | szűre ujjából. Látszik, hogy előrevigyázó férfiú, megtartotta
283 8 | kámváján kellett végiglépdelni, hogy odajusson, mert a szarvasmarhák
284 8 | amiről még Oken azt írta, hogy méreg, de vannak olyan vad
285 8 | kapaszkodni az átjárókötélbe, hogy a komp egyensúlyát fenntartsák,
286 8 | curukk kéren! ~Azt akarták, hogy menjenek vissza rögtön a
287 8 | szarvasmarhának csak arra jó, hogy még sebesebben szaladjon
288 8 | révészek hittel bizonyíták, hogy ez nem első eset. Gyakran
289 8 | Hortobágyról elhozott párákat, hogy mikor a komp megindul alattuk,
290 8 | csizmadia, akinek hivatása, hogy szkeptikus legyen. - Sokszor
291 8 | Sokszor hallottam én azt, hogy ravasz betyárok, mikor szét
292 8 | gulyát, azt cselekszik, hogy a pipájukba kalapzsírt tesznek.
293 8 | betűvel, ami nem azt teszi ám, hogy "Dugdel, Veddel", hanem
294 8 | Dugdel, Veddel", hanem azt, hogy Debrecen Városa". Nem szabad
295 8 | sehol. ~A lókupec azt mondá, hogy a bőszült vadállatok nyargalvást
296 8 | Újváros felől, az elregélte, hogy ő már ott valahol a Hortobágyon
297 9 | mondják diákos emberek, hogy még Jupiter átkozta meg
298 9 | megteremtette, azzal az átokkal, hogy mindig egyék, soha jól ne
299 9 | Pelikán kupec... Tudtam előre, hogy ma megtisztelnek, amint
300 9 | a negyediknél esett meg, hogy a hurok nagyon tágra volt
301 9 | betyárnép! Dehogy árulná el, hogy valami baja esett, a világért! ~
302 9 | a társaság körül. (Igaz, hogy Kádár uram debreceni pereccel
303 9 | váltóűrlapot kitölteni. ~Valószínű, hogy mindnyájuk hallgatag beleegyezésével
304 9 | úrnak arra a papirosra írni, hogy nyolcszáztizenkét forint
305 9 | van, tisztelt bojtár úr, hogy én az áru átvételénél rögtön
306 9 | gulyásbojtár. Az már tudja, hogy mire jó a váltó. Nálam van
307 9 | bámulva kérdezi: ~- Hát aztán hogy került Pelikán úr ismeretségbe
308 9 | gulyásbojtárral? 'sz úgy tudom, hogy nem kereskedik tehenekkel. ~-
309 9 | egy pár ezüst fülönfüggőt, hogy azt futtassa meg arannyal,
310 9 | olyan vigyori arcot csinált, hogy az ember azt hitte volna,
311 9 | az ember azt hitte volna, hogy nevet, de a két kezében
312 9 | forint. ~- Hát magának persze hogy sok pénz a tíz forint. Én
313 9 | olyan tökkelütött fejű, hogy tíz forintjával dobáljam
314 9 | minden lóvásárlásnál, hanem hogy az igazat megmondjam, szeretnék
315 9 | azt kellett volna írni, hogy "Debrecenben". Hát a feleségem
316 9 | írta volna oda: azt tudom, hogy hol van, de hogy induljak
317 9 | tudom, hogy hol van, de hogy induljak én el ezzel a váltóval
318 9 | karámot, s kockáztassam, hogy a komondorok a bugyogómat
319 9 | most azt mondhatom neki, hogy száz percent nyereséggel
320 9 | Hisz a Sándor is tudja jól, hogy a Lacza Ferkó elment már
321 9 | gyönge tíz forintokat. Hanem hogy a függőkre nézve van tisztában.
322 9 | El is követtem mindent, hogy a katonaságból kiszabadítsam.
323 9 | akarják enni. Jó szerencse, hogy a komám azt a trafikát kifundálta,
324 9 | azt a trafikát kifundálta, hogy a Ferkót elküldje Morvaországba
325 9 | észre a súgás-búgásból, hogy őróla foly a beszéd. A magyarnak
326 9 | ismételve. Nem panaszkodhatnak, hogy nincs elég kommóciójuk. ~
327 9 | észrevenni. Olyan jó kedve volt, hogy madarat lehetett volna fogatni
328 9 | kedvenc nótájától. ~Azért, hogy én szegény vagyok, ~Fekete
329 9 | körösztapám uram, hogyan van az, hogy a ló egész nap tud enni,
330 9 | mondott... Hát úgy volt az, hogy volt egyszer egy híres szent,
331 9 | most is megvan még, csak hogy nem jár a Hortobágyra. Hogy
332 9 | hogy nem jár a Hortobágyra. Hogy magyar szent volt, abból
333 9 | szent volt, abból bizonyos, hogy mindig lovon járt... Volt
334 9 | Azért volt pedig ez a neve, hogy el tudta csalni Szent Márton
335 9 | hozzá a nevedhez a mén, hogy soha el ne válhass tőle!
336 9 | pedig legyen arra elátkozva, hogy mindig egyék egész naphosszat,
337 9 | jóllakva." Ezóta van az, hogy a ló egész nap legel, mégsem
338 10| még azt akarnák az urak, hogy mikor egész nap nyargaltattalak,
339 10| léptetve jött, mintha félne, hogy fölkelti, s a nyakát előrenyújtva,
340 10| vizsgálta lesunyt fejjel, hogy alszik-e? ~- Idejöhetsz,
341 10| azt ki senki... Te tudod, hogy milyen nagyon szerettem!... .
342 10| úgy volt. ~- Azt is tudod, hogy ő mennyire szeretett engem!...
343 10| Meg-meg átölelte a nyakadat, hogy még ott marasszon. ~A paripa
344 10| Mert ha én megverem, tudom, hogy az anyja is megsiratja. ~
345 10| haragos indulatja. ~De hát hogy verem meg? Hiszen elbujdosott
346 10| óperenciára. Nem vagy te tátos, hogy hetedhét országon utánarepülhess
347 10| sorsban azzal fejezte ki, hogy végigfeküdt a földön, s
348 10| bojtár nem akarta megengedni, hogy a paripája még álomnak adja
349 10| állatom... Tán nem tudom, hogy segítettél a földről fölemelgetni
350 10| hevertem a pusztán dögrováson, hogy már a sasok vijjongtak körülöttem?
351 10| itt most a csillagos égre, hogy soha, de sohádonsoha be
352 10| fölöttem, amíg értem jönnek, hogy eltemessenek. ~S mintha
353 10| csak nézte egy ideig, aztán hogy látta, hogy a gazdája nem
354 10| ideig, aztán hogy látta, hogy a gazdája nem mozdul, odalépett
355 10| orrával taszigálni a vállát, s hogy az arra sem mozdult meg,
356 10| iramban körülfutkosta. Hogy még a dobogásra sem ébred
357 10| kiscsikó, afölötti örömében, hogy csak tréfa volt ez a meghalás.
358 10| felemelte a fejét, látta, hogy a gazdája alszik, meg sem
359 10| Tavaszkor rájuk jön az indulat, hogy megunják a magányos életet
360 10| a földből kirántott. ~- Hogy jössz te a Hortobágyra,
361 10| maradt kötélnél fogva. ~- Hogy jöttél vissza, te hóka?
362 10| De biz idejött. Hát hogy szalajtottátok el? ~- Rájött
363 10| itthon van? ~- De kicsi híja, hogy agyon nem csapta a számadó
364 10| mondott az egyebet, mint hogy ő nem tehet róla, ha a barmok
365 10| csináltam volna?" "Hát annak, hogy elébb te magad bolondultál
366 10| de már azt nem hallottam, hogy mit, mert engem pofon vertek,
367 10| pofon vertek, elkergettek, hogy mit hallgatózom? Nem nekem
368 10| sárga rózsa? Annyit tudok, hogy mikor múlt pénteken úgy
369 10| múlt pénteken úgy volt, hogy a teheneket elhajtják, a
370 10| útjában álló ökörfarkkóróra, hogy az szerteszét repült. ~-
371 10| még cihelődni. Azt hajtja, hogy egynéhány nap kell a marháknak,
372 10| egynéhány nap kell a marháknak, hogy kifújják magukat a nagy
373 10| pihenőnap! ~- Jaj sietek, hogy mire feltápészkodik, otthon
374 10| vidd meg a Lacza Ferkónak, hogy köszönteti Decsi Sándor! -
375 11| csak azzal a megkötéssel, hogy nem mégy a hortobágyi csárdába.
376 11| Becsületemet hagyom itt, hogy be nem teszem a lábamat
377 11| Azt elhallgatta a bojtár, hogy "ha csak úgy nem visznek
378 11| hátulsó lábával meg a fejével, hogy a maró szörnyeket elverje
379 11| Az ember maga is érzi, hogy valami zivatar közelít. ~
380 11| megfogadtam a csillagos égre, hogy a hortobágyi hídon át nem
381 11| De azt nem fogadta meg, hogy a Hortobágy vizén át nem
382 11| végignyújtva az asztalon, s nézte, hogy duzzadnak a látóhatáron
383 11| ők már a pusztai regulát, hogy amely asztalhoz a csikós
384 11| szamaraikra, s csak azután, hogy egész biztosságba helyezték
385 11| a hátulján.~Csak azután, hogy ezek elkotródtak, szólítá
386 11| No, hát azt sem mondod, hogy "befellegzett!", kincsem
387 11| Hát szabólegény vagyok én? Hogy nekem egyesével adják a
388 11| van most nekem szükségem. Hogy csillapítsam tüzemet. Annak
389 11| nem mondta meg a leány, hogy itt van az egyik. ~A csikós
390 11| még nem volna neked baj, hogy jó prédikátor lett volna
391 11| hanem nagyobb baj az neked, hogy jó fiskális is lett volna
392 11| volna belőlem. Azt mondod, hogy nem tartozol senki fiának
393 11| haragtól és szégyentől. ~- Hogy került ez a kezedbe? - dörmögé
394 11| fizetett; én azt kérdeztem, hogy mi az. Ő megmagyarázta:
395 11| megmagyarázta: így hozta elő, hogy te már tudod, mi az a váltó;
396 11| írásodat, s panaszkodott, hogy valami mulasztás van benne,
397 11| van benne, nincs kiírva, hogy mely helyen kell fizetni,
398 11| helyen kell fizetni, csak az, hogy Hortobágyon, az pedig nagy
399 11| teszem elejbéd ezt az írást, hogy hozd helyre a mulasztást,
400 11| mulasztást, ne mondja a kupec, hogy megcsalta a Hortobágyon
401 11| szelíden beszélt a cimbora, hogy egészen elámította vele
402 11| pajtását. Az elhitte neki, hogy itt igazán nincs egyébről
403 11| írószerszámot. ~Aztán nézte, hogy mit mívelnek vele? ~A csikós
404 11| ujjával odabökve, s diktálta, hogy mit írjon. ~- Fizetendő
405 11| betűkkel. ~- Hát az mire való, hogy a magad nevét írod oda? -
406 11| kíváncsian. ~- Hát az arra való, hogy majd mikor ennek az írásnak
407 11| elsápadt. Most már tudta, hogy mi vár rá. ~A leány nem
408 11| eztet. Mondja meg neki, hogy mi küldjük ketten. Régi
409 11| egyikünk majd beváltja. Hogy melyikünk, az majd elválik. ~
410 12| nagy puszta. ~- Nem hiszem, hogy nagyobb lett volna az a
411 12| mégsem elég nagy arra, hogy mi ketten elférjünk benne! ~-
412 12| vennék fel, tudom istenem, hogy majd megritkulnának a párbajok! ~
413 12| s úgy elüté a botjával, hogy százfelé repültek a levelei,
414 12| testemmel védtelek volna meg, hogy meg ne verhessen. Akkor
415 12| Akkor aztán megtudtad volna, hogy tégedet szerettelek igazán. ~
|