Rész

 1 1 |        kivarrva, csatos szíjon lóg le a félválláról. Bal kezében
 2 2 |            szájához vitte, s addig le sem vette, amíg fel nem
 3 2 |           még a hajamat sem vágták le; elküldtek Mezőhegyesre
 4 2 |        kezemmel, de nem szolgáltam le a hazug szájammal, ahogy
 5 2 |           ember, a bicsakkal szedi le róla a halat. Úgy ízlik
 6 3 |    veszekedett sok bogáncsot fesse le, inkább azt a szép, egyenes
 7 3 |      számadó gulyás szánakozva néz le félvállról a kérdezőre. ~-
 8 3 |  álmosságot. Egész frissen szökött le a lováról még távol a karámtól,
 9 4 |        mind a két tenyerével, hogy le ne roskadjon. ~- A mi doktorunk
10 4 |            Ne féljen, nem nyeli az le: úgy szorítja a vasat, mint
11 6 |            Itt van a fejem, vágják le, nem bánom. Csak azt ne
12 6 |       karcsú nyakam a bitófa alatt le ne vágják. Ugyan miért tetted
13 7 |           Lirum-lárum! - tromfolta le a mézesbábos. - Nem jól
14 7 |           egész híres társaság, ki le a pincébe, ki fel a kéménybe. ~
15 9 |          egész a szügyéig csúszott le: annálfogva az, nem lévén
16 10|           hídról csak nem ugrálnak le. Azt mondják, a borjaikért
17 11|           a fülében. A haja megint le volt már eresztve, nem volt
18 12| összetalálkozék, egyszerre csapott le az ólmos bottal egymásnak
19 12|    sistergő istennyila ott csapott le a közeli malom előtt. Itt
20 12|          leány. - Ha ő ütött volna le tégedet, én rád borultam