Rész

 1 1 |           azért az elveszett rózsáját azok közt is megtalálja, s megint
 2 1 |        magasban, ahol szem nem látja: azok mind azt mondják neki: "
 3 2 |            aztán, hogy megtudta, hogy azok már elmentek, maga is utánuk
 4 2 |            később ment el innen, mint azok az urak, akiket a zámi karámhoz
 5 2 |               nem tudok jobbat. Talán azok a debreceni urak meg a morvaországiak,
 6 3 |             púpok domborodnak elő. ~- Azok ott a zámi határhalmok -
 7 3 |          marakodó kutyák közé, amitől azok szétriadnak: aztán megkergeti
 8 3 |     huszonnégynek tudta ám a nevét, s azok hallgattak rá. A bikának
 9 4 |               csaposlegény! Lássák el azok! ~- De legalább kérezkedjék
10 8 | helyretaszították már. ~Nem is késtek azok, akik szekérrel voltak,
11 8 |               sor a szarvas barmokra. Azok is elfértek szűken. Hátha
12 8 |              értekezésre alkalmasnak. Azok olyan lamentálást vittek
13 8 |      visszakerülünk, mind ott lesznek azok egy rakáson az állásban.
14 8 |          fűzfák között. Nem tartották azok magukat az országúthoz,
15 9 |               kicsapva. Nem is látnak azok istállót télen-nyáron; csak
16 9 |           csikós. ~Itt növekednek fel azok a jó homokjáró lovak, amikért
17 9 |             karjain, olyan volt, mint azok az ógörög vagy római szobrok:
18 11|               duzzadnak a látóhatáron azok a fényes fellegek, a föld
19 11|              ahol elöntötték a bort. ~Azok felkaptak a szamaraikra,