Rész
1 2 | hazudni. Az az igazi ugatás. Engem soha nem vitt rá a lelkem.
2 2 | aztán énrám került a sor, engem is összevissza vizitált
3 2 | német úr valami piktor. Engem is lerajzolt a kis könyvébe,
4 2 | összekerülünk. Vagy én őtet, vagy ő engem, de egyikünk összetöri a
5 2 | bele. ~- Nem is azért fizet engem Debrecen városa, hogy szép
6 2 | legyeskedni, annak, Isten engem úgy segéljen, ha az édesapám
7 3 | befejezve. ~- El tudnál te engem tolni a taligádon a karámig,
8 3 | ezt ki a számodra, hogy engem tréfálj meg vele. Nem látod,
9 3 | megcsaltak életemben, de soha engem tolvaj meg nem lopott, gazember
10 3 | elbeszélem a művészklubban, engem kidobnak az ajtón. ~- Ez
11 4 | keresztül hallok, jobban megköt engem, mintha kezem-lábam békóba
12 4 | mit gondol? Hisz akkor engem egyenesen a bolondokházába
13 6 | Nem loptam én semmit, hogy engem zsandárokkal kísérjenek
14 6 | be itt most magát, hogy engem rákényszerítsen vele, hogy
15 6 | mesét mondtál, azért, hogy engem megszabadíts. Eltagadtad
16 7 | ezüstgombos mentémet fölvettem, engem is nemesembernek néztek,
17 10| hogy ő mennyire szeretett engem!... Rózsákat tűzködött a
18 10| hallottam, hogy mit, mert engem pofon vertek, elkergettek,
|