Rész

  1 1 |              Honnan jön, hová tart, azt nem lehet kitalálni, a pusztán
  2 1 |       fejébe, s hátraveti a nyakát. Azt hiszi, hogy akkor meg fogja
  3 1 |          meg fogja látni a kalapján azt a rózsát. ~Aztán dúdolni
  4 1 |          terem a hű szerető? ~Én is azt - én is azt keresem.~Újra
  5 1 |         szerető? ~Én is azt - én is azt keresem.~Újra elalszik,
  6 1 |             virágbugái közt találja azt meg. Hogy összerugdossa
  7 1 |        összerugdossa csizmasarokkal azt a bogáncsot! Még az mer
  8 1 |           szem nem látja: azok mind azt mondják neki: "ne tűzd fel,
  9 1 |           holdas pej régi ismerőse: azt köszönti messziről. ~A pej
 10 1 |             csikósbojtár. Meg lehet azt tudni a lobogós ingujjról,
 11 1 |          dióbarnák, de első látásra azt hinni, hogy zöldek. ~A csikósbojtár
 12 2 |             levette a süvege mellől azt az árulkodó sárga rózsát;
 13 2 |            Valami idegen hozta oda, azt mondják, Belgaországból;
 14 2 |           ment már ez az illat, aki azt a rózsát megszagolta! ~Aztán
 15 2 |         fekete? Mert ha belenézett, azt is elfeledte, hogy a világon
 16 2 |        megtörli a felső kötényében, azt leveti, van alatta tiszta
 17 2 |                No, már megint téped azt a rózsát ? Hátha csak egy
 18 2 |            Sándor! Lelkem. Édes. ~- Azt mondtam, hogy hozz bort! -
 19 2 |                 Miért mondtad nekem azt, hogy "kisasszony"? ~- Azért,
 20 2 |      kalapját. ~Akkor aztán a leány azt tette, hogy levette a bojtár
 21 2 |         bojtár fejéről a kalapot, s azt kezdte vele, hogy a hajába
 22 2 |      illessze. ~A legény észrevette azt, s kikapta a leány kezéből
 23 2 |             úgy, mint a hazugságot. Azt mondják, "hazug kutya"!
 24 2 |              az ráállt a fortélyra. Azt hazudta magára, hogy süket,
 25 2 |          Hát ha rendetlenül dobog - azt mondtam rá -, annak nem
 26 2 |           nagy szükség van rám. Hát azt az ezer forintot én majd
 27 2 |      begyedben. Gyönge nép a leány, azt gondolod, nincsen más fegyvere,
 28 2 |           hogy nem tudtad kimondani azt a kis hazugságot, amit kellett
 29 2 |         hogy kösd be? ~- Hát mindig azt szoktam. ~- De most más
 30 2 |             levelet a doktornak. ~- Azt ugyan nem találod otthon,
 31 2 |            gulyásnénak? ~- Tudod te azt, gonosz, hogy nem megyek.
 32 2 |    pusztához meg tehozzád. Tudod te azt jól, hogy csak téged szeretlek
 33 2 |              ahogy mondod. Tudod te azt jól előre, hogy akit egyszer
 34 2 |             a selyemkendődet, pedig azt sem mondtad, hogy jegykendő
 35 2 |         kacki menyecskéket? ~- Csak azt a sárga rózsát ne szúrtad
 36 2 |             valaki igazat?! Hát nem azt ígérted-e, hogy nem haragszol
 37 2 |            ha úgy volna. ~- Sándor! Azt akarod, hogy masinát vegyek
 38 2 |       legelőször találkoztam veled, azt játszottuk, hogy "kútba
 39 2 |           az asztalra téve, rákezdé azt a mélabús dallamú nótát,
 40 2 |      taktust elénekelte. ~- Hát már azt a csúnya pipát megint a
 41 2 |     megtévesztette vele. A komondor azt hitte, hogy asszonya igazán
 42 2 |             a hibás? A leány-e, aki azt dalolja: "Tunná róla, tönné
 43 2 |          magadra veszed a hibát. ~- Azt mondtad, hogy megbocsátasz. ~-
 44 2 |       tenyerébe. ~- De csak viseld, azt mondtad, az én vettem ezüstfüggők
 45 2 |            feltűzi a fésűre, az már azt jelenti, hogy van vőlegénye,
 46 2 |            nem "édes mindnyájunké", azt már nem illeti meg az a
 47 2 |         illeti meg az a nóta, hogy "azt sem tudom, ki babája vagyok". ~
 48 2 |             legénynek. ~Nem szokták azt tányérról enni. A cserepcsík
 49 2 |              S az a gulyás! Elnézte azt, hogy veled táncol a német
 50 2 |         szíve hideg lesz irántad, s azt akarod, hogy lángra kapjon,
 51 2 |             tégy vele egyebet, mint azt, hogy adj citronyos bort
 52 2 |            abba a borba áztasd bele azt a gyökeret, amit úgy hívnak,
 53 2 |            jutott, hogy meg lehetne azt most próbálni. ~A "nadrágujjas
 54 2 |        tartottak erről a gyökérről. Azt tartották, hogy mikor a
 55 2 |           őrült szerelemre. ~Híjják azt a "nadrágujjas emberkét"
 56 3 |             nyugszik. A debreceniek azt állítják, hogy azért olyan
 57 3 |            meg; az irigyek ellenben azt mondják, hogy a debreceni
 58 3 |          pusztán, amiről annak, aki azt élő szemével nem látta,
 59 3 |      karámból, hagyták még mulatni. Azt ígérte, hogy a karámig utol
 60 3 |          eleget noszogatja, hogy ne azt a veszekedett sok bogáncsot
 61 3 |          bogáncsot fesse le, inkább azt a szép, egyenes akácfát! ~
 62 3 |           ez itten? ~A piktor aztán azt a tréfát követi el velük,
 63 3 |          pirossal ragyogó pofáikat, azt hiszik, hogy az valami idegen
 64 3 |        karám" alatt értik a pusztán azt az egész készséget, ami
 65 3 |         kapja a legelőn a ménest, s azt nem tudják a szélfogóba
 66 3 |         hízelkedésképpen mondtam ki azt a szót - magyarázza a számadó. ~-
 67 3 |             albumomba kapni. ~- No, azt itt nem kap az úr. Tolvajt
 68 3 |        arisztokráciája? ~- Értem ám azt a szót. A biz úgy van. Ahogy
 69 3 |           Azért tegye fel a téns úr azt az orrbosszantót, amikor
 70 3 |          kérlelé a lovászmester. ~- Azt már nem. Aki a gulyásbojtárt
 71 3 |          tajték volt a vágtatástól, azt ledörzsölgette egy bundadarabbal,
 72 3 |            aki tud. ~A lovászmester azt hitte, hogy ő tud németül
 73 3 |             urakat a számadó gazda. Azt mondta, csak harmadfű ez
 74 3 |            összecsapta rajzalbumát, azt mondta, készen van, s aztán
 75 3 |  lovászmester, s miután a doktor is azt mondá, hogy bizony nincs:
 76 3 |            kásás tészta". S kihozta azt bográcsostul együtt a vasalóból,
 77 3 |        letette egy háromlábú bakra. Azt pedig körülállták az urak,
 78 3 |           szedegethettek ki belőle. Azt mondták, nagyon jó. Mikor
 79 3 |              magyar kávét". Ismerik azt már, akik valaha itt jártak.
 80 3 |            egy marha elhullott, biz azt otthagytuk: seregestül jöttek
 81 3 |        combot lekanyarítunk belőle, azt földaraboljuk apróra; egy
 82 3 |             mindenkitől. ~A számadó azt mondja neki: "ez a délibáb". ~-
 83 3 |            tudomásuk sincsen. Pedig azt minden forró nyári napon
 84 3 |      polgártárs debreceni flegmával azt felelé: ~- Uram! Engemet
 85 3 |          herceg nem azért vásárolta azt a csordát, hogy tiszta magyar
 86 3 |            megáldozzon; amit keres, azt el ne prédálja, ha megházasodik,
 87 4 |          hogy tud-e? ~Legelső volna azt kieszelni, hogy miféle méreg
 88 4 |       emberi segítség kellett, hogy azt a beteggel bevetessék. Az
 89 4 |              mint saját maga: tehát azt is elvégezte. A famulusnak
 90 4 |             kávé csak van a háznál, azt mind adja oda neked - addig
 91 4 |      rábízott feladatot, és sietett azt nyélbe ütni. ~A fáradt szürke
 92 4 |            miközülünk való az, mert azt a doktor úr szedte fel a
 93 4 |             a leány. ~- Magának meg azt üzeni a doktor úr, hogy
 94 4 |         felkereste a láda fenekéről azt a boszorkányos gyökeret,
 95 4 |            olyan ember formája van. Azt a zsebébe dugta. ~Átkozott
 96 4 |        dugta. ~Átkozott legyen, aki azt a rossz tanácsot adta! Átkozott
 97 4 |          adta! Átkozott legyen, aki azt megfogadta! ~Azután nekiállt
 98 4 |     pléhdobozt. ~- No, hát adja ide azt a kávét, kisasszony! ~-
 99 4 |              de csak a hídnál bírta azt elérni, ahol a fáradt ló
100 4 |                 Mi történt vele? ~- Azt magam sem tudom. Ráfogni
101 4 |             Tudom is, hogy ki volt, azt is, hogy mi volt. ~- Kisasszony!
102 4 |           csókolta. S hogy a doktor azt sem engedte, akkor meg a
103 4 |    ellenszere. Hanem most már aztán azt mondom ám magának, édes
104 4 |        elkövetett, az kriminalitás: azt a főorvos fel fogja jelenteni;
105 4 |      mondásnál. ~- Hát doktor úr is azt hiszi, hogy rossz vagyok? ~
106 4 |             meglátta az ablakhídján azt a bűntanú méreggyökeret,
107 4 |             derekát hátratöri, hogy azt látni, hallani gyötrelem.
108 4 |             a harapófogó. ~Megtette azt is. ~- No, most szép csendesen
109 4 |           két meredt szem? Magam is azt tartom. ~Valami kevés enyhülés
110 5 |          horkolni kezdett. ~Először azt hitte a leány, hogy az halálhörgés,
111 5 |        megszűntek a görcsök. Tudják azt mindazok, akik az idegeik
112 5 |        legény félrekapta a fejét, s azt motyogta, hogy "vizet". ~
113 5 |     szabad-e a betegnek vizet adni, azt kér. ~Erre a doktor fölkelt,
114 5 |         karjában s tenyerében, hogy azt a vizesüveget a szájáig
115 6 |            olyan nagyon szerette, s azt akarta, hogy az is úgy szeresse
116 6 |           egy önt érdeklő ügyben, s azt célozza a jelen vizsgálat.
117 6 |             gyógyítgatni, aki aztán azt a bódítót megitatta velem?
118 6 |             megitatta velem? De hát azt, ha akarom, megmondom, ha
119 6 |             Sándor! Ez nem igazság! Azt nem bánom, ha a bűnömért
120 6 |          vágják le, nem bánom. Csak azt ne mondd, hogy soha nem
121 6 |    firtatják, isten neki faköröszt! Azt is megmondhatom. Az ohati
122 6 |         levegőbe, el kezdé dúdolni "azt" a nótát: ~Hogy ne volna
123 6 |          dorgálás kompetált21 neki, azt megkapta. ~A legénynek még
124 6 |            megszabadíts. Eltagadtad azt, hogy valaha szerettél:
125 6 |              akkor aztán fölkereste azt a földre dobott fületlen
126 7 |           nem kellett pénzen venni: azt hozott a Tisza. Bora volt
127 7 |      mézesbábos extra asztalnál ül (azt hiszi, hogy ő különb a többinél,
128 7 |            kinn maradt a csordánál, azt strázsálja. ~Még most csak
129 7 |             Debrecenből, mint mink. Azt híjják be, az bizonyosan
130 7 |       mézesbábos. - Nem jól tetszik azt tudni Csikmákné asszonyomnak!
131 7 |             Valamennyi zsandár mind azt hajszolja a pusztán. Kurrentálták22
132 7 |            a szarvánál kereskedni. ~Azt kérdezé, odakönyökölve az
133 8 |         tehénlegelőn szedett fel, s azt a kandalló párkányára téve,
134 8 |            hozzá, hal is volt elég. Azt lapáttal fogdosták a révészek
135 8 |            borssal (amiről még Oken azt írta, hogy méreg, de vannak
136 8 |        Curukk kéren, curukk kéren! ~Azt akarták, hogy menjenek vissza
137 8 |          utoléri a gulyás! Nem kell azt félteni! - biztatá a csizmadia
138 8 |            De sohasem látják kentek azt a csordát többet! Ütheti
139 8 |                Sokszor hallottam én azt, hogy ravasz betyárok, mikor
140 8 |           akarják zavarni a gulyát, azt cselekszik, hogy a pipájukba
141 8 |          két D. V. betűvel, ami nem azt teszi ám, hogy "Dugdel,
142 8 |              Dugdel, Veddel", hanem azt, hogy Debrecen Városa".
143 8 |             a tehéncsordát. ~De biz azt nem látták sehol. ~A lókupec
144 8 |            látták sehol. ~A lókupec azt mondá, hogy a bőszült vadállatok
145 9 |      legelészve. A ló mindig eszik. Azt mondják diákos emberek,
146 9 |       ostorkongatásokkal előterelte azt a csoport lovat, mely közé
147 9 |             ezüst fülönfüggőt, hogy azt futtassa meg arannyal, de
148 9 |          vette. Pénze nem volt, hát azt a váltót hagyta ott érte:
149 9 |        arcot csinált, hogy az ember azt hitte volna, hogy nevet,
150 9 |           Hát ide mind a két helyre azt kellett volna írni, hogy "
151 9 |            ostoba asszony, ahelyett azt írta oda: "Hortobágyon".
152 9 |             csárdát írta volna oda: azt tudom, hogy hol van, de
153 9 |           asszonnyal. Legalább most azt mondhatom neki, hogy száz
154 9 | Morvaországba, még a múlt pénteken, azt sohasem látja többet, se
155 9 |            nem tudom miféle szellet azt a sárga képű hajadont közéjük
156 9 |             szerencse, hogy a komám azt a trafikát kifundálta, hogy
157 9 |           volt, reggeltől napestig; azt szokták mondani: olyan nagy
158 9 |     Sándornak ma cifra jókedve van. Azt kérdi a számadótól a vacsorához
159 9 |            csalni Szent Márton alól azt a "mént", akin az a világon
160 9 |        akart utazni korán reggel, s azt mondta a királynak: "No
161 9 |             megyek odább." A király azt mondta neki: "Nem lehet,
162 10|      kivette a kantárt a fejéből, s azt a letűzött botjára akasztotta,
163 10|            nyereg alatt vagy. S még azt akarnák az urak, hogy mikor
164 10|           húzni! No, arra várjanak. Azt hiszik, a ló is olyan kutya,
165 10|             mint a paraszt. Elég ha azt mondom: "ica, Vidám lovam!",
166 10|            lelke! Tán ha kiönthetné azt a nagy keserűséget, ha elpanaszolhatná,
167 10|             igaz... Sohasem tanulja azt ki senki... Te tudod, hogy
168 10|         mindezt? A biz úgy volt. ~- Azt is tudod, hogy ő mennyire
169 10|         dörmögött e szóra... Bizony azt tette. ~- Amíg ez az átkozott
170 10|         kivesszük az eszterhaj alól azt a régi zászlót, utánaeredünk
171 10|           után. ~Mintha már hallaná azt a trombitaszót, felugrott
172 10|         fogával, annál fogva kezdte azt emelgetni, míg utoljára
173 10|      csináltál velük, akasztófa!" - azt mondta a gazda. "Már minek
174 10|      kezdtek el beszélgetni, de már azt nem hallottam, hogy mit,
175 10|        belétakarva egy sárga rózsa, azt sokáig szagolgatta, még
176 10|           még a szájához is nyomta, azt hittem, meg akarja enni,
177 10|        hídról csak nem ugrálnak le. Azt mondják, a borjaikért szaladtak
178 10|             nem akar még cihelődni. Azt hajtja, hogy egynéhány nap
179 11|    csikósbojtár bement a karámba, s azt mondá a számadó gazdának: ~-
180 11|              Akkor meg is tartod. ~(Azt elhallgatta a bojtár, hogy "
181 11|         elérték a Hortobágy hídját, azt a monumentális remekét az
182 11|           át nem megyek többet. ~De azt nem fogadta meg, hogy a
183 11|             a lováról, s megkötötte azt a kötőféknél fogva a másik
184 11|            szabad lekuporodni, s ha azt mondják "elmehetsz", hát
185 11|         leány a bojtárt. ~- No, hát azt sem mondod, hogy "befellegzett!",
186 11|          dolgon. Elkezdett dalolni, azt a gúnynótát, amivel a gulyást
187 11|           erős hangja volt, ismerte azt az egész Hortobágy. ~Én
188 11|         Egyszer hazudtam életemben, azt sem a magam mentségére tettem.
189 11|     fiskális is lett volna belőlem. Azt mondod, hogy nem tartozol
190 11|            Azzal kihúzta a zsebéből azt a bizonyos váltót, s odatartá
191 11|  ménesünkből, váltóval fizetett; én azt kérdeztem, hogy mi az. Ő
192 11|            a fizetsége eljön, akkor azt a tíz forintot én fogom
193 11|             te. ~- S miért fizetnéd azt meg te, énhelyettem? ~-
194 12|            csak ráfért. Így szokták azt! ~Ha már elégtétel, hát