Rész
1 1 | hajladozik hol erre, hol arra, de azért a lába ki nem esik
2 1 | sárma meg a vízililiomok. De azért az elveszett rózsáját
3 1 | tűzd fel a sárga rózsádat". De hát a hortobágyi legény "
4 1 | vállán átvetett pányváról; de leginkább arról, hogy a
5 1 | levágva; a szemei dióbarnák, de első látásra azt hinni,
6 1 | alakja pedig karcsú derékban, de vállban és csípőben kifejlett,
7 1 | Isten jó nap, cimbora! De korán ébredtél! Tán nem
8 1 | szőke szamara. ~- Ejha! De szép sárga rózsa van a süveged
9 2 | közöttük a hármas kútgém. De jó futás esik még odáig.
10 2 | mint a rózsáéhoz: hej, de soknak a fejébe ment már
11 2 | más lányok teszik. ~Hej, de sok nótát tudott. De szépen
12 2 | Hej, de sok nótát tudott. De szépen el tudta dalolni,
13 2 | halántékához simítja a haját, de előbb leszakít egy rózsát
14 2 | rá? Pandúrja válogatja! ~De bizony nem pandúr volt az,
15 2 | Máskor is az voltam, de te mégsem mondtad. ~- Az
16 2 | pirosabb lett volna e szóra, de még haloványabb lett. ~-
17 2 | vonít, ha veszedelmet érez: de soha meg nem téveszti a
18 2 | mond: "szívtágulásom van". "De biz az én szívem nem tág!
19 2 | Be is soroztak katonának. De azért megbecsültek ám: még
20 2 | megszolgálom a két kezemmel, de nem szolgáltam le a hazug
21 2 | Ejnye, Sándor lelkem, de szépen megtanultál prédikálni
22 2 | leánynak a hamis szája. De hát látod, én olyan ember
23 2 | egy rossz nézéssel sem. De ha te énnekem hazugságot
24 2 | még most alig fakadt ki, de ha ráfújom a forró leheletem,
25 2 | csak megtartja a hűséget, de a leány elfelejti. ~- Hej,
26 2 | Hej, Sándor, Sándor! De rosszul tetted, hogy nem
27 2 | Hát mindig azt szoktam. ~- De most más a szokás. Megyek
28 2 | Vagy én őtet, vagy ő engem, de egyikünk összetöri a másikat. ~-
29 2 | tehet arról, hogy elfelejt, de aki férfi, annak legyen
30 2 | aztán elnevette magát. ~De a legényre se magától nem
31 2 | városa, hogy szép legyek. ~- De én azért fizettelek. Nem
32 2 | Kevés volt a béred? ~- De olyan sok volt, hogy másnak
33 2 | fajta. Nem tudod a nótát. "De a parasztlegény baján -
34 2 | elmúlik, a másik visszajár. De hát nem cifrázom a szót,
35 2 | aztán élünk nagy hűségben. De ha addig itt találok valakit
36 2 | odatette a legény tenyerébe. ~- De csak viseld, azt mondtad,
37 2 | zsandár közeledik fegyverbe! ~De a betyár felkap az új lovára, ~
38 2 | pusztára. Gyáva pimasz! ~- Jaj de megváltoztál, amióta a császár
39 2 | pirinyóval volna magasabb. De éppen csak az államig ér. ~-
40 2 | Bánom is én. Adj még bort! De jobbat, mint ez a karcos.
41 3 | Még mostan soványak, de majd ha a búza érik! ~-
42 3 | Bottól nem fél a komondor, de a taligától nagyon fél. ~
43 3 | módra vert falú kis kunyhó. De az sem arra való, hogy abban
44 3 | elzüllik futóbetyárnak, de arra csak ember nem emlékszik,
45 3 | hozzákuporodott a vázoláshoz, de aztán egészen kétségbeesett. ~-
46 3 | ilyen gépünk, téns uram, de a gulyás inkább a saját
47 3 | uram, a bécsi úrnak. ~- De hát honnan ismeri fel az
48 3 | előtt ez mind egyforma. ~- De a gulyás szeme előtt nem
49 3 | most a katonaságnál van. De ha hazakerül szabadságra,
50 3 | beszélni a bojtárral. ~- Ej, de hatalmas egy lovas legény
51 3 | gyöngyen eltakarították, de amióta "rönd" van az országban,
52 3 | mondani? ~- Ritkaságképpen. De most az egyszer az igazat
53 3 | neki: "ez a délibáb". ~- De hát mi az a délibáb? ~-
54 3 | leírását a Fata Morganáról, de a hortobágyi délibábról
55 3 | közelben ugyan bujább a fű, de éppen azért kell a marhákat
56 3 | megloptak, megcsaltak életemben, de soha engem tolvaj meg nem
57 3 | Elmennek ezek a maguk lábán. ~- De késleltetik a hajtást. Minden
58 3 | már zsebemben a pénz. ~- De még nincs otthon a marha -
59 3 | Bécsbe, tudom, ha lehetne, de nem adja Debrecen városa. ~~~
60 4 | közeledni, lóháton vágtatva. ~De az olyan őrületes nyargalás
61 4 | a kiáltást, vagy hallja, de nem tud szólni. ~A doktor
62 4 | sietett a tanyára eljutni, de amint a görcsök előfogták,
63 4 | szabad segíteni, ha tud. ~De éppen az a kérdés, hogy
64 4 | Sándor? Rosszul van? ~- De olyan rosszul van, hogy
65 4 | leány valamit hebegett, de nem lehetett hallani, hogy
66 4 | suttogá magában a leány. - De én tudom! Ha az lett a veszedelme!
67 4 | csaposlegény! Lássák el azok! ~- De legalább kérezkedjék el
68 4 | kordé után lélekszakadva, de csak a hídnál bírta azt
69 4 | Ráfogni nem akarom. ~- De én tudom, hogy mi baja.
70 4 | büntessenek érte, ahogy igazság. De én innen el nem megyek.
71 4 | hogy odamenjen a beteghez. De az nem magának való, előre
72 4 | látni, hallani gyötrelem. De hát legyen ez az én büntetésem!
73 4 | benne a feketét egyre-másra. De ha sírva fakad, kilököm
74 4 | állt görcs múlni kezdett. De a homloka égett, olyan volt,
75 4 | nem érthette, hogy mit, de az ösztöne rávezette, hogy
76 5 | ülve a nagy álmosságtól, de egy nyögése a betegnek rögtön
77 5 | Fel-felnyitotta a szempilláit, de az nagy erejébe kerülhetett:
78 5 | hozzá a vizespalackot. ~De annak nem volt annyi erő
79 6 | akkor a leányzó hazudott. ~- De már mi oka volna a leánynak
80 6 | bódítót megitatta velem? De hát azt, ha akarom, megmondom,
81 6 | vitájukat egymás között, de énnekem meg kell tudnom,
82 6 | színészt láttam a teátrumban, de ilyen jól nem játszotta
83 7 | révkocsmárosnak, karcos, de ha nincs jobb, akkor jó.
84 7 | egy lókupec is odavetődik, de annak csak állva szabad
85 7 | be, az bizonyosan tudja. ~De a Csikmákné asszonyom csak
86 7 | borsószalmára tennék, megégetnék, de hát mostanában csak fejét
87 7 | tőlem vámot a pesti hídon, de most már vehetem föl az
88 7 | Fognák ám, ha tudnák! De az már azóta az Óperencián
89 8 | szabad Helvéciát választotta. De csak nem tudta megszokni
90 8 | között foglalt helyet. ~De még nem lehetett elindulni,
91 8 | Meg lett volna az is, de most az a kérdés, hogy "
92 8 | Oken azt írta, hogy méreg, de vannak olyan vad népek,
93 8 | bogrács alatt. ~- Ejnye, de kozmás illata van annak
94 8 | igazítá helyre a gubás koma. ~De még jobban felüté az orrát
95 8 | tréfálkozék a csizmadia. ~De tréfán kívül! Valamennyi
96 8 | megszökött marhák után. ~- De ördögöt curukk! - kiabáltak
97 8 | szarvas állat között. ~- De sohasem látják kentek azt
98 8 | Szálljunk csak ki a partra! ~De éppen nem találta a két
99 8 | keresték a tehéncsordát. ~De biz azt nem látták sehol. ~
100 8 | gulyásbojtár meg a kuvaszkutyája, de csakhamar eltűntek a fűzfák
101 9 | Hánykódott, rugdalt ágaskodott, de hasztalan. Az az egy ember
102 9 | pányvánál fogva a csikóst, de ez utoljára mégiscsak erőt
103 9 | figyelemmel nézte ezt a munkát. ~De nemcsak a bojtár nézte,
104 9 | neki a nyolcszáz forintját, de lehúzzák belőle a tizenkét
105 9 | azt futtassa meg arannyal, de jó erősen. ~Mintha a darázs
106 9 | hitte volna, hogy nevet, de a két kezében reszketett
107 9 | nagylelkű raptusában.27 ~- De uram! Ez sok borravalónak.
108 9 | azt tudom, hogy hol van, de hogy induljak én el ezzel
109 9 | bugyogómat megszabdalják? Jaj, de sok veszekedésem volt nekem
110 9 | nincs elég kommóciójuk. ~De a Decsi Sándoron nem lehetett
111 9 | Hát elmondom, szógám, de ki ne nevessetek érte. Mert
112 10| Kész éjszaka van már. De azért a föld, mint a csintalan,
113 10| titokteljes. Harangszó nem hallik de a városból, sem kutyaugatás
114 10| alján a "kaszás csillag", de még fényesebb a "bujdosók
115 10| megkönnyebbülne utána. De amilyen nagy a puszta, olyan
116 10| gyepre, oda a gazdája mellé, de csak úgy a csülkeire. ~A
117 10| gazdája haragos indulatja. ~De hát hogy verem meg? Hiszen
118 10| csillagos égre, hogy soha, de sohádonsoha be nem lépek
119 10| neszt nem fogott volna. ~De elébb egy hangos horkantással
120 10| vágtatott a gazdátlan lónak. ~De nem kellett annak az elfogdosásához
121 10| szólt hozzá a csikós. ~De ez a mén bizony nem állt
122 10| Nem jött ide a hóka? ~- De biz idejött. Hát hogy szalajtottátok
123 10| Ferkó most itthon van? ~- De kicsi híja, hogy agyon nem
124 10| orrán jött ki a vér. Ej, de volt kelete az akasztófacifrázónak
125 10| úgy suhogott a levegőben, de azért csaknem ütött rá. ~-
126 10| kezdtek el beszélgetni, de már azt nem hallottam, hogy
127 10| fogják hajtani a teheneket, de borjastul valamennyit. A
128 10| borjaikért szaladtak haza. De a Lacza csak úgy nevet magában. ~-
129 10| mindig ösztökéli a számadó. De a bojtár nem akar még cihelődni.
130 10| az! ~- Én nem tudom. ~- De én tudom. Vagy még több
131 10| rajtam tölti a bosszúját. No de legyek csak egyszer bojtár,
132 10| a ló oldalát dögönyözni. De a hókának nem akarózott
133 10| kiálta a vágtató suhanc után, de az már hallotta is, nem
134 11| Megadom a szabadságot, szógám, de csak azzal a megkötéssel,
135 11| hídon át nem megyek többet. ~De azt nem fogadta meg, hogy
136 11| Egy kicsit úsztatott is, de az nem vét számot, odáig
137 11| megázik a bunda. ~- Ejnye, de kifordított kedvében van
138 11| van ma a Decsi Sándor. ~- De majd még a bőrödet is ki
139 11| árát is meg kell fizetni; de hát "az úr pokolban is úr"! ~
140 11| sert? ~- Hogyne innám. ~- De majd ellustulsz a sok sertől. ~-
141 11| kérdé a csikós bojtár. ~- De majd megint folytatom, ha
142 11| senkinél semmi tartozásod? ~- De furcsákat kérdezgetsz tőlem!
143 11| a hazudás a juhászokhoz, de nem a lovon járó legényekhez.
144 11| él. Juhásznak illik az, de nem gulyásnak. ~A gulyásbojtár
145 11| hahotával. ~- Ejnye, pajtás! De jó prédikátor lett volna
146 11| szóváltásból. ~Megrázta a fejét. De bolondok! Csak úgy csilingelt
147 12| amit méltó megköszönni, de a bunkósbottal verekedőnek
|