Rész
1 1 | a rózsát, nem veszett-e el? Aztán leveszi a fejéről
2 2 | nótát tudott. De szépen el tudta dalolni, amikor akarta.
3 2 | ugat, vendég jött. Lásd el rendén. ~A leány leereszti
4 2 | nem most hajnalban vitte el a rózsádat a süvege mellett
5 2 | szívem nem tág! Nem fér el abban több, egyetlen icipici
6 2 | pirosra bécsi ronggyal. Nézd el ezt a rózsát a kezedben,
7 2 | akkor nem vittek volna el Mezőhegyesre katonacsikósnak!
8 2 | gulyásbojtár egy órával később ment el innen, mint azok az urak,
9 2 | bánni. ~- S te nem mégy el a Ferkóval számadó gulyásnénak? ~-
10 2 | rózsa miatt! ~- Az pedig el nem marad, ha még egyszer
11 2 | ahogy soha nem felejtettelek el. ~- Ahogy a nóta mondja: "
12 2 | mellé a padra. - Dalold el nekem, hadd tanulom meg
13 2 | lehet bírni, hogy dalolja el az új nótát. ~Decsi Sándor
14 2 | milyen szép vagy. Világért el nem rontanád a szépségedet
15 2 | Most másképpen kezdelek el szeretni: eljárok én hozzád
16 2 | megbántást nem követhet el valaki a szeretőjével, mintha
17 2 | Hogy Circe ezzel hódította el Ulysses útitársait őrült
18 3 | Isten segíts", nem fogták el őket a marhalopásnál. ~A
19 3 | marhalopásnál. ~A festő el volt ragadtatva ettől az
20 3 | aztán azt a tréfát követi el velük, hogy az egyiknek
21 3 | még nincs befejezve. ~- El tudnál te engem tolni a
22 3 | való, hogy abban háljanak, el sem férnének benne. Abban
23 3 | is az marad. Nem lopja az el a más ökrét, lovát, még
24 3 | ezerötszáz szarvasmarha kezd el bömbölni. ~- Nagyszerű!
25 3 | hadd menjen ő jó messze el innen, ott majd hamar beleszeret
26 3 | Azon csodálkozom, hogy el nem vitték huszárnak. Ugyan
27 3 | rekesztve? Hát a bikát ki hozza el? ~Hát bizony a bikát nem
28 3 | gavallér ember volt, nem árulni el, hogy őt magát is rászedte
29 3 | megparancsolja, hogy mindenestül el kell temetni. Hát bizony
30 3 | dugaszban, a magyar nyelvet el ne felejtse, a hitét el
31 3 | el ne felejtse, a hitét el ne hagyja, sátoros ünnepen
32 3 | megáldozzon; amit keres, azt el ne prédálja, ha megházasodik,
33 3 | utánanéztek, amíg csak a falka el nem érte annak a hullámhányó
34 3 | Lassanként aztán az alsó tehenek el kezdtek veszni a szürke
35 4 | eljutni, s útközben érte el a méreg hatása. Amíg eszméletét
36 4 | Hát a vendégeket ki látja el addig a csárdában? ~- Ott
37 4 | meg a csaposlegény! Lássák el azok! ~- De legalább kérezkedjék
38 4 | De legalább kérezkedjék el a nemzetes úrtól! ~- Nem
39 4 | kérezkedem! Nem eresztene el. Ejh, eredj az útból! ~Azzal
40 4 | Hát itt a nyakam, vágják el, többet nem tehetnek. Ha
41 4 | ahogy igazság. De én innen el nem megyek. Ez a nyögés,
42 4 | kínlódást gyönge szívű ember el nem tudja nézni. ~- Tudom
43 6 | úgy, ahogy történt, semmit el nem tagadott, mentségére,
44 6 | előbb az a zsandár menjen el innen a hátom mögül, mert
45 6 | Ezer mennykő! Végezzék el önök a szerelmes vitájukat
46 6 | füttyeket hányva a levegőbe, el kezdé dúdolni "azt" a nótát: ~
47 6 | leány. - A lelked üdvösségét el nem rontod! ~- Vigyen benneteket
48 6 | a könnyeitől a két szeme el nem homályosodott, akkor
49 7 | ifjasszony pedig szappannal látja el a világot meg faggyúgyertyával.
50 7 | óráján! Hisz onnan vitték el, Újvárosból a regement-felcsert,
51 7 | van ni! Elküldték Budára! El bizony "földvárra deszkát
52 7 | egy nappal későbben jött el Debrecenből, mint mink.
53 7 | sistergő katlant nem hagyhatta el. Szerinte már el is temették
54 7 | hagyhatta el. Szerinte már el is temették a megmérgezett
55 7 | énekelt fölötte, a szénior el is búcsúztatta. ~- Hát a
56 7 | szokták. ~- Ugyan hagyja el, ifjasszony! - ellenkezék
57 7 | a gubás. - Hadd beszélje el az ifjasszony, mit hallott,
58 7 | gulyásbojtárt nem fogták el? - kérdé fölgerjedve a csizmadia. ~-
59 7 | a jeléül, hogy az a szék el van foglalva, valaki rá
60 8 | nincs az a paprika, ami el ne fogyjon. Anélkül pedig
61 8 | tőzegfüst. Elébb a bika kezdett el nyugtalankodni. Feltartá
62 8 | ilyenforma bűzt. ~- Mégsem futott el, komám, tőle. (Ezen aztán
63 8 | Nye styekáty.25 Nem lopta el az gulyásbojtár a teheneiteket.
64 9 | Mihály uram tulajdona is el volt keveredve. Lehetett
65 9 | bojtár egyszer sem téveszté el a dolgát. Csupán a negyediknél
66 9 | betyárnép! Dehogy árulná el, hogy valami baja esett,
67 9 | Ezeket hiába rabolnák el tőlem, a tolvaj csak magát
68 9 | aranyozás. Meg is kapta, el is vitte. Bizonyosan nem
69 9 | van, de hogy induljak én el ezzel a váltóval keresni
70 9 | emiatt. Hát csak fogadja el, tisztelt bojtár úr. Maga
71 9 | ménessel, mint ez a legény. El is követtem mindent, hogy
72 9 | volt pedig ez a neve, hogy el tudta csalni Szent Márton
73 9 | nevedhez a mén, hogy soha el ne válhass tőle! Mindig
74 9 | mondták, aki nem hiszi, menjen el a "hiszem-piszem"-ormára,
75 10| betyár oda nem fért hozzá, s el nem lopta szívének felét!
76 10| szívének felét! Lopta volna el hát egészen! Tartotta volna
77 10| meg magának! Vitte volna el világgá! Ne hagyta volna
78 10| maradunk... Sohasem hagy el többet a gazdád... Meg nem
79 10| szavára. ~- Ott végezzük el majd ezt a dolgot!... Ott
80 10| ellenség kardjától romlik el a testem. S aztán, mikor
81 10| karámokból szabadulhatott el. Tavaszkor rájuk jön az
82 10| megvasalva. ~Azért a bitang mént el kell fogni a csikósbojtárnak. ~
83 10| A bitang ló könnyedén el hagyta magát fogni a fején
84 10| ökrök társaságában tölti el az életét? ~A csikós elvezette
85 10| Hát hogy szalajtottátok el? ~- Rájött a bolondja. Egész
86 10| Sándor bácsiról kezdtek el beszélgetni, de már azt
87 11| magáról. Azért nem tévesztette el az utat. Pedig a kantár
88 11| mennék, mikor visznek? Eressz el! ~- "Hazudsz: hazafutsz;
89 11| egy söröspalacknak törte el a nyakát. A pajtásnak is
90 11| Nincs hazugság nélkül? ~- El lehet nála nélkül. ~- Hát
91 11| fakó porfelhővel takarva el eget, földet. A halászmadarak
92 11| legyen olyan jó, tegye el ezt a váltót a fiókjába.
93 12| nyergéből s hasmánt terült el a földön. ~Ekkor aztán a
94 12| lovasnak, amíg a zivatar el nem takarta az alakját;
|