Rész

 1 1 |                 mindenféle sárga virággal, most nyílik a pimpó, sárma meg
 2 1 |             fölébresztett. ~- Honnan jössz most ízibe? ~- Csak innen a mátai
 3 2 |                    méheit lesi, a kaptárok most rajzanak. ~Pedig az udvaron
 4 2 |                 imádkozásod is az. Hát nem most hajnalban vitte el a rózsádat
 5 2 |                   a rózsát a kezedben, még most alig fakadt ki, de ha ráfújom
 6 2 |                  mindig azt szoktam. ~- De most más a szokás. Megyek íziben
 7 2 |              mosdózott a kemence padkáján, most egyet gondolt, fölkelt,
 8 2 |                  egymást: ez volt a vége. ~Most azonban Decsi Sándor csak
 9 2 |                      A "majd" nagy szó. ~- Most is szeretlek. ~- Így szeretsz,
10 2 |               lepke meg nem szállta volna. Most másképpen kezdelek el szeretni:
11 2 |               kedvet csináltál azzal, amit most mondtál!? Egész nap az lesz
12 2 |                    gondoltam én arra, amit most mondtam neked, ímhol én
13 2 |               aztán még szebb volt. ~- Hát most sem csókolsz meg? ~Maga
14 2 |                 öklével ütött az asztalra. Most meg rá sem hederített. ~-
15 2 |               jutott, hogy meg lehetne azt most próbálni. ~A "nadrágujjas
16 3 |       elpusztították. A templom romjai még most is kilátszanak a fűből.
17 3 |                  Jöjjenek elő a vasalóból! Most látjuk a napot feljönni. ~
18 3 |               lehet nézni nyitott szemmel. Most nézzék, uraim! A nap ötszögletűvé
19 3 |              nyúlik, mint egy fekvő tojás. Most elkezd alul szűkülni, felül
20 3 |                    egy champignon. No, no! Most meg olyan lesz, mint egy
21 3 |                  nem lehet lefesteni. Aha! Most eléje akad az a vékony felhő.
22 3 |                   bekötött szemű Ámor. No, most meg olyan, mint egy bajuszos
23 3 |               mindenből valami extra kell. Most itt produkálnak előttünk
24 3 |             magyarázza neki Sajgató uram - Most mennek a csordakúthoz. Minden
25 3 |            szeretője: egy csikósbojtár. Az most a katonaságnál van. De ha
26 3 |               mondtam? Nem tudod a dolgod? Most is kótyagos vagy? Nem látod,
27 3 |            marhaeladásnál. ~- Igaz biz az. Most is rászedte már az urakat
28 3 |             mondani? ~- Ritkaságképpen. De most az egyszer az igazat mondta. ~-
29 4 |                   nemzetes úrnak. ~- Azzal most nehezen beszélsz, mert egy
30 4 |            kisasszony, nem jó lesz magának most a Decsi Sándort meglátni
31 4 |                   megétetve a legény. Mert most már tudom, hogy mi annak
32 4 |                 annak az ellenszere. Hanem most már aztán azt mondom ám
33 4 |                   beteg lábikráira. ~- No, most jöjjön azzal a kávéval.
34 4 |              hánykolódjék. ~- No, Klárika, most nyissa fel neki a száját.
35 4 |                    Megtette azt is. ~- No, most szép csendesen töltse át
36 5 |                      mondá a doktor. - No, most már maga is elmehet, Klárika,
37 5 |               ablak előtt. ~A beteg legény most már nemcsak aludt, hanem
38 6 |                össze. Azért vádolja be itt most magát, hogy engem rákényszerítsen
39 6 |     katonáskodástól, nem tudtad kimondani! Most eltagadod, hogy nálam voltál
40 6 |             Hazudsz! - kiáltott a leány. - Most gondoltad ki ezt a mesét! ~
41 6 |                    leány, mind virág!~Nem "most" gondolta ki ezt a mesét,
42 7 |            csordánál, azt strázsálja. ~Még most csak csendesen eltrécselhetnek,
43 7 |                   a csikóst megmérgezte, s most rablóbandát alakítanak együtt. ~
44 7 |                    vámot a pesti hídon, de most már vehetem föl az ezüstgombos
45 7 |                  Én pedig jól ismerem! ~Ha most a Lacza Ferkó helyében a
46 7 |                  Ferkó! Verje meg a szösz! Most vette ki a számból. Talán
47 7 |                   ismeri? ~És a bojtár még most sem állott elő vele, hogy
48 8 |               elhihető az a történet, amit most fogok elmondani mindjárt. ~
49 8 |                   Meg lett volna az is, de most az a kérdés, hogy "kinél
50 8 |                    szájtátó hajcsárhoz. ~- Most kee má ugatnyi, atyafiak! ~~~
51 9 |                    az asszonnyal. Legalább most azt mondhatom neki, hogy
52 9 |                   közéjük nem dobta volna. Most amiatt ezek egymást meg
53 9 |                     akit Mártonnak híttak, most is megvan még, csak hogy
54 9 |                mondta a királynak: "No már most add ide a lovamat, hadd
55 9 |                neki: "Nem lehet, mert a ló most eszik." Szent Márton várt
56 9 |                  esmég követelte a lovát: "Most nem mehet, szólt a király,
57 9 |                  nem adhatom, mert a lovad most is eszik!" Ekkor aztán megharagudott
58 10|              nyeregre, mindjárt elaludtál: most meg csak úgy nézed a sötétkék
59 10|              heteveny csillaga", s az, aki most mindjárt leszáll a sűrű
60 10|               csárdába!... Megesküszöm itt most a csillagos égre, hogy soha,
61 10|                  földre, s végignyúlt. Már most hát ő is megtréfálta a gazdáját:
62 10|                velük. ~- Hát a Lacza Ferkó most itthon van? ~- De kicsi
63 10|                  ütés szánva... ~- Hát már most mi lesz megint? - kérdezé
64 10| meghányták-vetették a dolgot a számadóval. Most már majd Tiszafüred felé
65 11|             könyökig feltűrve. ("Jó" annak most minden ember, aki előtte
66 11|                    sorban mind a hatot. ~- Most már jól van! ~- Kihúzzam
67 11|                    sok sertől. ~- Arra van most nekem szükségem. Hogy csillapítsam
68 11|                   magam mentségére tettem. Most is megfekszi a lelkemet.
69 11|                 pedig nagy puszta. Hát már most csak azért teszem elejbéd
70 11|                gulyásbojtár csak elsápadt. Most már tudta, hogy mi vár rá. ~
71 12|           megpaskolt ellenfélre mutatva. - Most már beviheted és ápolhatod!