1-bodit | bodor-eletk | eleve-fenyl | fer-hazas | hazav-kemen | kendt-kutos | kutya-megla | megle-odaad | odaal-rezan | rezba-szort | szoto-uvert | v-zugas
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 1 | 1. ~Még akkoriban nem szelte
2 10 | 10. ~Gyönyörű szép tavaszi
3 11 | 11. ~Másnap a csikósbojtár
4 12 | 12. ~A csikósbojtár szép nyugodtan
5 2 | 2. ~A gulyásbojtár ügetett
6 3 | 3. ~Korán, hajnal előtt útrakeltek
7 4 | 4. ~Az állatorvos kordéja
8 5 | 5. ~Egész éjjel mellette volt
9 6 | 6. ~Pár nap alatt talpra állt
10 7 | 7. ~Csakugyan megesett az
11 8 | 8. ~Az a szerencse, hogy senki
12 9 | 9. ~Az ohati puszta a "cifra
13 11 | Jó lesz már, Pesta, abbahagyni ezt a jeruzsálem-betlehem
14 9 | nemhiába épített őkegyelme ABC-bül csárdát. Vasárnap lesz az
15 5 | a verebek csiripelnek az ablak előtt. ~A beteg legény most
16 10 | sűrű ködbe, a "mennyország ablaka". ~Mi haszna neki a csillagokat
17 4 | félretekintett, meglátta az ablakhídján azt a bűntanú méreggyökeret,
18 9 | kisodrott bajuszú, mosolygós ábrázatú férfi, középen kidomborodó
19 2 | szűrujjban sok mindenféle: acél, kova, bükkfa tapló, dohányzacskó,
20 3 | melynek kámvája maga is ácsremek, s a három kankalint mozgásba
21 2 | a leányra van bízva, az ád bort, az főz, az számol.
22 4 | Talán nem is volt olyan erős adag a méreg, melyet bevett?
23 3 | révháznál, s a csordának szénát adatni, mint valamit szerencséltetni. ~
24 9 | királynak: "No már most add ide a lovamat, hadd megyek
25 5 | már szomjazik, az jó jel. Adhat neki vizet, amennyit csak
26 9 | királyt: "Bizony mondom, nem adhatom, mert a lovad most is eszik!"
27 7 | asszonyom csak az ablakon át adhatta be a véleményét, mert a
28 5 | epedten nyiladoztak. ~- Adjak vizet? - suttogta a leány. ~-
29 11 | én? Hogy nekem egyesével adják a palackot? ~- Jól van,
30 2 | Azután meg citronyos bort adjék kend! ~Szolgálóját estrázsára
31 3 | véleményezé a lovászmester. ~- Nem adjuk ám oda! - biztosítá büszke
32 7 | ellenkezék a mézeskalácsos. - Adnak is már mai nap valamit a
33 9 | én csak három hónap múlva adom meg a pénzt, addig használom. ~-
34 3 | ténsuram. Benne van ez az adoma a tavalyi Kakas Márton kalendáriumában:
35 8 | turfa. ~Emlékezünk arra az adomára, mely szerint egy magyar
36 9 | ugyan nagy elismeréssel adózik a tíz forint borravalóért -
37 2 | szívemet. ~- S aztán mit adsz érte? ~- Amim megmarad belőle. ~
38 6 | tettél magaddal? Kárhozatra adtad a lelkedet! Hamisan esküdtél,
39 2 | rózsa kell, amit a gulyásnak adtál. S nem nyugszom meg addig,
40 9 | száz percent nyereséggel adtam túl a váltón, s nem lesz
41 2 | pünkösdkor elkezdi, s még adventben is teli van fakadó bimbóval.
42 8 | az egyedüli tüzelőszere. Afféle zoologikus turfa. ~Emlékezünk
43 10 | ficánkolni, mint valami kiscsikó, afölötti örömében, hogy csak tréfa
44 3 | Morganát; amit látni az afrikai homoksivatagban, a Jeges-tenger
45 8 | ficánkoltak, bőgtek, egymás hátára ágaskodtak, s valamennyien a komp szélére
46 10 | pázsitos földön. Fölséges egy ágy! Párnája az egész kerek
47 2 | ült ott nagy komolyan, az agyarára vágott pipát szortyogtatva.
48 4 | fokozódó kín megzavarta az agyát, nem volt ura mozdulatainak,
49 4 | falra akar mászni, s az ágyat is rágja kínjában. Megétette
50 9 | akár kuvasz, akár farkas: agyonrúgja. ~Mikor a dél közeledik,
51 6 | van a bajon. Irtózik az ágytól. Harmadnap már jelentette
52 3 | Ezt nem lehet lefesteni. Aha! Most eléje akad az a vékony
53 9 | feleségem az ostoba asszony, ahelyett azt írta oda: "Hortobágyon".
54 7 | a méregnek az ereje. ~- Ahun van ni! Elküldték Budára!
55 2 | ímhol én is hoztam neked egy ajándékot. Ott van a szűröm ujjában,
56 2 | akinek ő ócska limlomokat ajándékozott jövendőmondásáért. Háladatosságból
57 5 | meg-meg leragadtak. Az ajkai szárazon, epedten nyiladoztak. ~-
58 4 | meredt, mintha üvegből volna, ajkait összekummva tartja, s ha
59 4 | csókolta azokkal a szép piros ajkaival. ~- No hát, álljon fel és
60 2 | kinyitotta a faliszekrény ajtaját, s kivett onnan egy tányér
61 11 | Ott leskelődött közel az ajtóban. Nagy volt a meglepetése,
62 4 | Megétette valaki. ~A leány az ajtófélfához támaszkodott mind a két
63 2 | a zámi halmok meg a kis akácerdő kezdettek kilátszani az
64 3 | vagyunk már a karámhoz. ~Az akácerdőnél pihenőt tartanak. Összebeszélés
65 6 | paripája oda volt már kötve az ákácfához. ~A bojtár előbb átment
66 3 | inkább azt a szép, egyenes akácfát! ~Végre jön feléjük rézsútos
67 6 | paripájára: eloldotta az ákácfától, s elrobogott a pusztába. ~
68 11 | találom fordítani, ha sokat akáciuskodol velem! - szólt oda a csikós,
69 3 | egy ültetett erdő: az első akácpagony a fátalan pusztán, s egyes
70 1 | ingujj a szarvas állatok közt akadékos volna. Kék a mellénye, fekete
71 11 | mert nagy örömöm van. Kérőm akadt. ~- Kicsoda? ~- A vérvölgyi
72 7 | ujjába ereszté. Vajon mit akarhat vele? ~~~
73 12 | mesterség, ámde a kard, akárhol talál, olyan sebet oszt,
74 3 | pincével ellátva; beillenék akármely város közepébe. A virágoskertje
75 12 | történeteket. ~- Hanem azért, akármilyen nagy az a hortobágyi puszta,
76 2 | nyisd ki a szívedet előttem, akármit vallasz meg, nem haragszom
77 9 | megtenni, ha malacot, bárányt akarna suvasztani. Aztán döghúsból
78 10 | eltemessenek. ~S mintha ki akarná próbálni a lova hűségét,
79 3 | teheneket, mikor szopni akarnak. Aztán, ami fő dolog, úgy
80 10 | nyereg alatt vagy. S még azt akarnák az urak, hogy mikor egész
81 10 | dögönyözni. De a hókának nem akarózott az innen elmenés sehogy,
82 2 | érdemesebb reá. ~- Sándor! Meg akarsz ríkatni? ~- Az is hamisság
83 7 | Lóban, mert a Bikában nem akartak neki kvártélyt adni, olyan
84 8 | kéren, curukk kéren! ~Azt akarták, hogy menjenek vissza rögtön
85 11 | is lehetett. No, hát mit akartál mondani? ~- Kérdeztél valamit? ~-
86 10 | nyerített. Mikor vakarni akartam, majd kiverte a szemem a
87 3 | S mikor aztán gulyáshúst akarunk főzni: ahány ember, annyi
88 3 | vagyok. (Süketnéma.) ~- Akasszanak fel a neved napján! Nem
89 3 | a lovat, s aztán nyakába akasztá a kötőféket. ~- Hát hol
90 10 | babonát csináltál velük, akasztófa!" - azt mondta a gazda. "
91 10 | vér. Ej, de volt kelete az akasztófacifrázónak meg a kutyafogantattának.
92 3 | gulyáshúst a szolgafára akasztott bográcsban, meg a "tésztás
93 10 | s azt a letűzött botjára akasztotta, a pokrócot felül tette
94 1 | fogja, jobb keze csuklójára akasztva a karikás ostor, nyeregkápájába
95 9 | kétszáz szilaj csikó olyan, akihez még ember nem nyúlt soha. ~
96 7 | ónodi vásárra igyekeztek, s akiknek a szekerei mind ott álltak
97 9 | Márton alól azt a "mént", akin az a világon szerteszét
98 11 | Hát az a becsületes ember, akinél ezt a váltót hagytad fizetség
99 2 | két nagy kökényszeméhez, akiről nem tudta az ember, hogy
100 10 | az arcát. ~Volt már hát, akivel beszéljen. Egy lelkes állat. ~-
101 10 | lehetett a babona. ~A csikós akkorát ütött a botja bunkós végével
102 1 | 1. ~Még akkoriban nem szelte keresztül a Hortobágyot
103 6 | ivószobájában? ~- Megmondhatom egész akkurátossággal, mi titkolnivaló rajta!
104 3 | a hangulatos vázlatot. ~Aközben az urak leszálltak már a
105 9 | s a lovát bekötötte az akolba. Egyszer aztán Szent Márton
106 4 | hatásától. A kínos nyögése alábbhagyott, a tagjaiba állt görcs múlni
107 9 | Mihály uram. - Pelikán uram aláírása készpénz. ~Írószerszám is
108 6 | jegyzőkönyvet meghallgassa és aláírja. ~A leány megvárta a legényt
109 7 | megmérgezte, s most rablóbandát alakítanak együtt. ~Ezt mind hallgatta
110 12 | zivatar el nem takarta az alakját; egyszer-egyszer, mikor
111 10 | csillag is leszállt, a hold is alámerült, a paripa abbahagyta a legelést,
112 8 | hogy mikor a komp megindul alattuk, egyszerre csak megrökönyödnek,
113 7 | asszonyságaim: én csak azon alázatos észrevételemnek akarok kifejezést
114 3 | festő vázlatokat fest az albumába, s egyik eksztázisból a
115 3 | szeretnék egy igazi betyárt az albumomba kapni. ~- No, azt itt nem
116 3 | érte. ~Ekként keresztatyai áldását ráadva, útnak ereszté a
117 6 | nem haragszom rá. Az Isten áldja meg a doktor urat a sok
118 9 | kenyérrel kínálni meg az áldozatát. ~S ez az erőmutatvány még
119 6 | méregkeverőnek a szembesítése az áldozatával, ami azonnal foganatba vétetett,
120 1 | vasút; még nem is volt az Alföldön semmiféle vasút. A Hortobágy
121 10 | nem akar még aludni. Nem alhatnék. Mindenféle nesz van. S
122 7 | járása sem tetszik. ~- Ez alighanem tud valamit a csikósbojtár
123 10 | már, keleten sárgult az ég alja. ~A távol ködös fényében
124 2 | kezdettek kilátszani az ég aljából; közöttük a hármas kútgém.
125 3 | látóhatár összemosódik az ég aljával. ~S erre az első napkivillanásra
126 9 | Sándor lovának a nyergén alkalmasan ki lehetett tölteni a váltóűrlapot.
127 10 | Ferkó fog velük menni? ~- Alkalmasint, mert azóta mindig ösztökéli
128 8 | pedig állatismei értekezésre alkalmasnak. Azok olyan lamentálást
129 4 | fogsorait. ~Talán a gyorsan alkalmazott ellenszer segített? Talán
130 3(7) | Istenek alkonya (Wágner operája) ~
131 9 | Szent Márton csak várt alkonyatig, s akkor megint megsürgette
132 3 | kunyhóforma nádból összerótt alkotmány, melynek a feneke téglával
133 9 | holott csak nyolcszázban alkudta ki a lovakat? ~- Hát az
134 9 | árába nyolcszáz forintban alkudtak meg. ~Pelikán uram előhúzott
135 1 | két orcája pirospozsgás, álla, szája, szemöldöke csupa
136 2 | magasabb. De éppen csak az államig ér. ~- Összemértétek magatokat? ~-
137 4 | Decsi Sándort meglátni ilyen állapotban. Biz a lelke is megfagy
138 5 | beteget. ~Meg volt elégedve az állapotjával. ~- Jól megy a dolog. Ha
139 10 | bánatomban. ~Hát biz ezen az állapoton a mén sem tudott változtatni.
140 11 | hagyja a debreceni kofa állását egész Morvaországért. ~Erre
141 8 | lesznek azok egy rakáson az állásban. Megkeríti azokat a bojtár.
142 8 | nevetni valónak, sem pedig állatismei értekezésre alkalmasnak.
143 3 | a mátai telepre, ahol az állatkórház és patika van; búcsút vett
144 8 | észre térítem én a lelkes állatokat. ~S azzal felkapott a lovára,
145 10 | vagy... Te egyetlen hűséges állatom... Tán nem tudom, hogy segítettél
146 3 | szerint itt várják be az állatorvost, aki a mátai pusztáról döcög
147 4 | doktor vagyok: nekem lelkes állatot kurálnom hivatali esküm
148 3 | vázlatot ne csináljon a szarvas állatról és a bojtárról; így álljon,
149 3 | nyugszik. A debreceniek azt állítják, hogy azért olyan szilárd
150 2 | Szolgálóját estrázsára állítsa kend! ~Ha zsandár jön, nekünk
151 6 | valakinek keresete rajtam, állítsanak a regement auditor18 elé:
152 3(9) | Állkapcsa ~
153 3 | egynek sincs már a felső állkapcsájában metszőfoga. ~A számadó egyet
154 3 | magát, arról megint nem állok jót. ~- Hát ez is egy arisztokratikus
155 7 | És a bojtár még most sem állott elő vele, hogy úgy ismeri,
156 6 | folyosóra, a leány útját állta, megfogta a kezét. ~- Sándor!
157 7 | akiknek a szekerei mind ott álltak a szabad ég alatt a latyakban:
158 7 | odavetődik, de annak csak állva szabad belebeszélni: azért,
159 7 | egészséges, mint a piros alma: ő fogta ki nekem a ménesből
160 5 | nótát, fennhangon, amit álmában elkezdett; a dévaj nótát: ~
161 1 | nótáját: ~Kiskertemben egy almafa virágzik, ~A sok almavirág
162 9 | szürke, fekete, hóka, kesely, almás, babos, szeplős, rézderes,
163 9 | pereccel traktálta őket.) Egy almáspej csikó éppen a kupec vállára
164 1 | almafa virágzik, ~A sok almavirág miatt nem látszik: ~Hol
165 3 | Hamlet mondása: "tán még álmodni is". ~- Ez aztán a nagyszerű
166 5 | már nemcsak aludt, hanem álmodott is. ~Nyitva volt a szája,
167 3 | s a futtatás kirázta az álmosságot. Egész frissen szökött le
168 5 | El-elbólintott a széken ülve a nagy álmosságtól, de egy nyögése a betegnek
169 3 | vető nyakával. A tanyázó alom koromfekete, körül a végtelen
170 5 | megszállta a bajfordító álom a beteg idegeit. Kiegyenesedett,
171 10 | megengedni, hogy a paripája még álomnak adja a fejét, még volt vele
172 3 | velük. Lassanként aztán az alsó tehenek el kezdtek veszni
173 7 | megétetése a csárdás leánya által? ~Ez a szó mintha csak a
174 1 | korán ébredtél! Tán nem is aludtál? ~- Fogadj Isten, pajtás.
175 10 | serkenti a mént. ~- Ne aluggyál még... Én sem alszom...
176 3 | fekvő tojás. Most elkezd alul szűkülni, felül domborulni:
177 3 | télen a bunda takarójuk. Úgy alusznak az Isten ege alatt. Csak
178 9 | sohasem látja többet, se ama gyönge tíz forintokat. Hanem
179 11 | ami ott van az oszlopos ámbitusnak a végén. ~~~
180 12 | karddal is nagy mesterség, ámde a kard, akárhol talál, olyan
181 10 | aranyat kínálnának érted, amekkora magad vagy... Te egyetlen
182 3 | kikeresi azokat a teheneket, amelyek Sajgató uram tulajdonát
183 12 | elől. Egyet ide, egyet oda. Amelyik jobb, az a több. ~A két
184 12 | lett volna az a puszta, amelyiken Mózes járkáltatta a zsidó
185 11 | másik akácfához, nem ahhoz, amelyikhez már a hóka volt kötve. ~
186 4 | annyit tágítani rajtuk, amennyi elég a kávé betöltésére. ~-
187 5 | jó jel. Adhat neki vizet, amennyit csak kíván. ~Megivott a
188 9 | közéjük nem dobta volna. Most amiatt ezek egymást meg akarják
189 2 | fogyatkozást valljon magára, amiért "untáglik"-nak eresszék.
190 9 | azok a jó homokjáró lovak, amikért messze földről eljönnek
191 10 | megkönnyebbülne utána. De amilyen nagy a puszta, olyan üres. ~
192 9 | Van ott mindenféle színű, amilyent csak a magyar nyelv gazdagsága
193 2 | aztán mit adsz érte? ~- Amim megmarad belőle. ~A leány
194 12 | elférjünk benne! ~- Magam is amondó vagyok. ~- No, hát tágítsunk
195 3 | mint egy bekötött szemű Ámor. No, most meg olyan, mint
196 10 | sose mozdul a helyéből, amott az a páros a "bojtár kettőse",
197 3 | hamar beleszeret egy szép Ancsába, s aztán elfelejti a sárga
198 9 | mellényt, kurta janklit és ánginét bugyogót, hosszú szárú csizmákba
199 1 | Azér' járok olyan késő, ~Angyalom, kicsikém, tehozzád.~Aztán
200 8 | tolakodtak. ~- Jézus Mária, Szent Anna! Légy a hajó oltalma! -
201 3 | rekesztékből kiszabadult, ahány, annyifelé szaladt, s ha a hajcsár
202 11 | Hazudsz: hazafutsz; anyád mellé kuporodsz: annak is
203 11 | gazdának: ~- Valami dolgom van, apámuram, kérek szépen egy félnap
204 7 | Mivel hogy nemesleány, az apja nemesember. A nemesembert
205 4 | a méregkeverőre bízom az ápolását a megmérgezettnek. ~A leány
206 6 | doktorhoz, megköszönni a hűséges ápolást. A doktor is jelen volt
207 12 | Most már beviheted és ápolhatod! Neked maradt! ~Látod? -
208 4 | hadd legyek mellette, hadd ápoljam, hadd borogassam a fejét,
209 6 | hogy az itt van, hogy az őt ápolta. Amint a legény eszméletét
210 11 | pátriárka megcsalta a saját apósát a tarka bárányokkal: annak
211 3 | belőle, azt földaraboljuk apróra; egy kicsit megabáljuk,
212 10 | megmaradt kenyerét falatokra aprózva, a tenyeréből odaadá a lovának. ~-
213 7 | fűzfákhoz. A hömpölygő iszapos ár gyökerestől kimosott fákat
214 9 | A négy fiatal lónak az árába nyolcszáz forintban alkudtak
215 8 | révészek a kopotyukból, ahol az áradat hátrahagyta: kövér potykák,
216 3 | pompázó égbolt egyszerre arannyá változik, s a látóhatár
217 10 | válnék tőled, ha akkora aranyat kínálnának érted, amekkora
218 2 | lepecsételve, az oldalán aranybetűs, tulipiros, hupikékes papíros.
219 2 | hogy kiakasztá a füléből az aranyfüggőket, s odatette a legény tenyerébe. ~-
220 7 | az úr jobban tudja! Mert aranylánc van az óráján! Hisz onnan
221 9 | forintba lett kialkudva az aranyozás. Meg is kapta, el is vitte.
222 1 | arcszíne olyan, mint az aranyozott bronzé, monyorú metszéssel;
223 3 | megvirrad; az ég bíborszíne aranysárgába megy át: a látóhatár felett
224 11 | mert az eltört palacknak az árát is meg kell fizetni; de
225 4 | halálos méreg! ~A leány arcára tapasztá a két kezét. ~-
226 9 | tágultak, olyan vigyori arcot csinált, hogy az ember azt
227 1 | hatalmas domború mellkassal; arcszíne olyan, mint az aranyozott
228 1 | kettő valóságos ősmagyar arctípus, noha egymástól merőben
229 1 | nyakkal, köpcös derékkal; arcvonásai duzzadók, két orcája pirospozsgás,
230 3 | még ezt a teátrumot nem árendálta ki valami élelmes vállalkozó -
231 9 | leghelyesebb Kolumbusz tojása az Ariadné fonalából való kibontakozásra. ~
232 3 | a gulyás a pusztának az arisztokráciája? ~- Értem ám azt a szót.
233 3 | állok jót. ~- Hát ez is egy arisztokratikus vonás. Lóvásáron rászedni
234 12 | záporban meglátszott az árnyék alakja, meg-meg csak elveszett,
235 11 | emlélkedett ott a kertpalánk árnyékában, a kihajló lícium után nyújtogatva
236 3 | dicsfény fut együtt az emberek árnyékaival. A négyes fogatok gyorsan
237 11 | kifordított bunda. Ilyenkor az árnyékot tart. Iddogáltak olcsó karcost
238 10 | fényében egy közeledő lónak az árnyképe volt látható. Nem ült rajta
239 8 | ennek a füstölőszernek az aromás illatától odaképzelé magát
240 2 | mutatta a Hortobágy folyását, arrafelé sarkantyúzta a paripáját;
241 11 | arany futtatott függő. "Arrul" van szó, "sárga rózsa"!
242 3 | tudós urak odafenn. Nem árt az a magyarnak. ~A lovászmester
243 4 | belladonna? ~Feketekávé nem fog ártani. ~Amint a telepre megérkezett
244 9 | számlájára folytat: én nem ártom bele magamat. Egy pár hónappal
245 9 | tisztelt bojtár úr, hogy én az áru átvételénél rögtön készpénzzel
246 3 | száját, hogy bebizonyítsa az árulkodása igaz voltát. ~A festő rögtön
247 4 | volt. ~- Kisasszony! Ne árulkodjék! Ez nehéz vád. Ezt be kell
248 2 | levette a süvege mellől azt az árulkodó sárga rózsát; beletakargatta
249 9 | Ilyen ez a betyárnép! Dehogy árulná el, hogy valami baja esett,
250 2 | is énnekem! Tucatszámra árulnának, akkor se vennék belőled.
251 10 | az a színe-válogató az "árvaleány pillantása". Ez a fényes
252 5 | ásított. ~Hála az égnek! Már ásítani is tud. ~Ekkor már megszűntek
253 5 | lutrinyeremény egy olyan egészséges ásítás a görcsök után! ~A leány
254 3 | a dombokból, mikor ürgét ásnak. ~- Hát az ottan miféle
255 2 | múlt ősszel itt voltak az asszentálók1, minket is mind beállítottak
256 3 | mi hibája lehet, hogy nem asszentálták? ~A bojtár csúnya ferde
257 9 | veszekedésem volt nekem emiatt az asszonnyal. Legalább most azt mondhatom
258 2 | komondor azt hitte, hogy asszonya igazán haragszik arra a
259 7 | értekezésbe. ~- Tisztelt uraim és asszonyságaim: én csak azon alázatos észrevételemnek
260 2 | leány az ivószoba hosszú asztalának a legvégén ülve, hanem a
261 7 | kondícióban jönnek a sógorával, az asztalossal. Ez tulipános ládákat visz
262 12 | egyet! ~Azzal felkapták az asztalról a furkósbotjaikat. Jó két
263 11 | kutyanyelveikből, s letörölte utánuk az asztalt, ahol elöntötték a bort. ~
264 9 | kell vinni. ~Helyes volt az asztronómia. Csakugyan lovak végett
265 3 | hogy mikor nyáron ott már aszúvá szárad a fenyér, az a televényes
266 4 | csárdához: ezt a levelet átadod a bérlőnek. Ha a vendéglős
267 3 | nyeregbe szökött. ~A számadó átadta neki az útravaló tarisznyát,
268 4 | volt, nem bírta a saroglyán átemelni. ~Itt hagyni a pusztán pedig
269 6 | mondá a legénynek, mikor átestek a hálálkodáson - Én már
270 3 | délibábnál láttunk: a különbözőn átfült légrétegek sugártörése. ~-
271 8 | bele kellett kapaszkodni az átjárókötélbe, hogy a komp egyensúlyát
272 8 | kötni, így aztán szépen átjönnek. Csak a révpénzt kell még
273 3 | erdőnél; a tiszai réven átkelnek a komppal, ha nagy a vízállás,
274 7 | révhez, nem lehetett a vízen átkelni. A Tisza, a Sajó, a Hernád
275 8 | amíg a komp a túlsó partra átkelt, amíg kirakodott meg berakodott,
276 5 | hogy "vizet". ~A leány átkopogtatott a doktorhoz, aki a szomszéd
277 9 | emberek, hogy még Jupiter átkozta meg a lovat, mikor Minerva
278 4 | famulus eszes legény volt, átlátott a szitán. ~- Ne jöjjön oda,
279 2 | többi lányoké; hanem valami átlátszó, hamvassárga; azért mégsem
280 1 | válláig omlott, napbarnította atlétai karját meztelen mutatva. ~
281 6 | ákácfához. ~A bojtár előbb átment a doktorhoz, megköszönni
282 3 | Olvastam Flammarion könyvét az Atmoszféráról: leírja abban a Fata Morganát;
283 9 | megteremtette, azzal az átokkal, hogy mindig egyék, soha
284 10 | csapkodta a földet, őrá is átszállt a gazdája haragos indulatja. ~
285 1 | terhelő szíja, ami a ló hasát átszorítsa; csak úgy van lazán a hátára
286 8 | egypár pillanat alatt mind átugrált a komp szélén a huszonnégy
287 8 | lehetett elindulni, mert az átvádoló kötél nagyon megfeszült,
288 9 | bojtár úr, hogy én az áru átvételénél rögtön készpénzzel tartozom
289 1 | fehér szűréről, a fél vállán átvetett pányváról; de leginkább
290 5 | Pedig a múlt éjjelt is átvirrasztá. ~Nem így! ~Ez a penitencia
291 6 | szabadon bocsáták, egy kis atyai dorgálás kompetált21 neki,
292 6 | rajtam, állítsanak a regement auditor18 elé: annak megfelelek. ~
293 7 | Olyan igaz, ahogy élek. ~- Aujnye! Ilyen-olyan adta! Még itt
294 2 | Hogyha tunná, tönné róla!" Avagy a legény, aki ezt megérti? ~-
295 3 | marhatemetőt. ~- Mert hát azelőtt, hogy boldog világ volt,
296 1 | Arany icce, réz e messző; ~Azér' járok olyan késő, ~Angyalom,
297 8 | már sok könyvet olvasott, azokból ismerte ezt a nyavalyát. ~-
298 3 | fiaihoz. ~- Eredj már, segíts azokon a jámbor keresztyéneken -
299 2 | Itt is jó helyen vagy, nem ázol meg. Se zápor nem ér, se
300 9 | elkalandozókat. ~A tanyán minden azonmód van, ahogy a gulyánál, a
301 8 | mert attól félt a közönség. Azontúl aztán már csak a gulyásbojtár
302 1 | az első magyarok, mikor Ázsiából idekerültek. ~A gulyásbojtár
303 2 | bort neki, s abba a borba áztasd bele azt a gyökeret, amit
304 4 | velem, hogyha ezt a borába áztatom, engedelmes lesz hozzám. ~-
305 10 | fejére. Ebben lehetett a babona. ~A csikós akkorát ütött
306 1 | ismét felkap a nyergébe. ~Ha babonás volna: nem tűzné fel harmadszor
307 9 | fekete, hóka, kesely, almás, babos, szeplős, rézderes, vasderes,
308 10 | Sándornak!" Ekkor aztán a Sándor bácsiról kezdtek el beszélgetni,
309 4 | leugrott a kordéról, s a bádogszelencét a kezébe kapva, futvást
310 3 | csárdának hívják, nem valami bagolyrúgta nádfedelű ház, amilyennek
311 2 | nótát. "De a parasztlegény baján - Nem segít csak a parasztlány." ~-
312 5 | kakaskukorításnál aztán megszállta a bajfordító álom a beteg idegeit. Kiegyenesedett,
313 11 | tartozom én a papnak sem! Mi bajod vele? ~A csikós megcsóválta
314 6 | gornyadozik, ha túl van a bajon. Irtózik az ágytól. Harmadnap
315 2 | nyelvem a hazugságra. Nem is bajusz alá való az! Csúnya dolog
316 3 | A számadó egyet sodort a bajuszán, s nagy mosolyogva felelt: ~-
317 9 | számadó végigsodorintotta a bajuszát, s megelégedett bosszankodással
318 9 | Szép, kerek képű, kisodrott bajuszú, mosolygós ábrázatú férfi,
319 4 | zsandárt hozott magával a bakon: a zsandár itt maradt. ~
320 3 | aztán letette egy háromlábú bakra. Azt pedig körülállták az
321 4 | magát, újra vissza kellett baktatnia a csárdához. ~A kisasszony
322 2 | elmentek, maga is utánuk baktatott a laptikájával a zámi pusztára.
323 3 | lefelé fordított tehenek ballagtak tovább, lábaikkal az ég
324 2 | legátusnak is eljárhatnál Balmazújvárosba vasárnaponként. ~- No, csak
325 7 | debreceni csizmadia meg a balmazújvárosi cserzővarga már régi ismerősök;
326 11 | mint a pünkösdi legátus Balmazújvároson. ~- Hm, pajtás! Az még nem
327 3 | természeti tüneményeket bámulni: vissza kellett sietnie
328 3 | kérkedve Sajgató uram a bámuló társasághoz. ~A festő haját
329 9 | vállára tette a fejét, úgy bámult rajta keresztül. Persze,
330 3 | engedi magát a nap tovább bámultatni. Az eddigi képe csak a légkör
331 10 | maradsz velem az én nagy bánatomban. ~Hát biz ezen az állapoton
332 11 | volt. Emiatt nagyon lassan bandukolt a paripa, mert egyre kapálóznia
333 3 | folytonosan okos, jámbor barmokkal bánik. Nem is ül az össze még
334 1 | No, csak aztán meg ne bánja, aki megszolgálta. ~Ezzel
335 9 | kikeresett egyet. ~Nem volt ott bankó egy csepp sem, mert az csupa
336 3 | guggoló embert a kutya nem bántja; mikor egészen közel érnek
337 2 | nem riasztom. Leányt sem bántok meg, aki igazat mond, egy
338 2 | gyengébbet soha meg nem bántom. Felőlem a nyúl ott maradhat
339 9 | úr a Hortobágyon lakik. S bár legalább a hortobágyi csárdát
340 9 | olyan szelíd lett, mint a bárány: készséggel engedte a kötőféket
341 11 | megcsalta a saját apósát a tarka bárányokkal: annak is hazudott; kicsalta
342 3 | is. Ezt én tanácsolom jó barátsággal. ~- Kell is nekem ez a sok
343 8 | Később került sor a szarvas barmokra. Azok is elfértek szűken.
344 3 | egy hosszúkás felhővonal a barnás köd felett rózsaszínben
345 3 | nemes urak között vannak bárók, grófok, úgy vannak a pásztorok
346 4 | számára. A doktor maga is csak baromorvos. ~Hanem ilyen esetnél mindenkinek
347 9 | Vasárnap lesz az ónodi baromvásár, oda a Pelikánnak lovakat
348 10 | bolondultál meg, neked is beadott valami netrebulyát az a
349 4 | én tudom, hogy mi baja. Beadtak neki valamit. Egy rossz
350 2 | hozzád az Óperenciáról is. Beadtál neki valamit, amitől rád
351 2 | szűrt a legény nyakából, s beakasztá a söntésbe, mint mikor zálogban
352 2 | asszentálók1, minket is mind beállítottak a pusztáról. A nemes város
353 3 | a bikának a száját, hogy bebizonyítsa az árulkodása igaz voltát. ~
354 4 | kinyitá előtte az ajtót, s bebocsátá. ~A leány, amint megpillantá
355 6 | félvállról hányta oda a Becirkernek, arra a kérdésére, hogy
356 11 | negyedik sort elvágta a becsapott ajtó. ~Mikor a leány újból
357 3 | Sajgató uram. - Elvinnék ezt Bécsbe, tudom, ha lehetne, de nem
358 3 | szétvetve. ~- No, ha én ezt Bécsben elbeszélem a művészklubban,
359 11 | csárdába. Tudod már? ~- Becsületemet hagyom itt, hogy be nem
360 2 | Egész úr lesz ottan. Meg is becsülik ott, mert a magyar gulyával
361 3 | bajuszos napot lefestem, becsuknak a bolondok házába. ~A festő
362 10 | kalapja bélését, az alá bedugta a sárga rózsát, úgy tette
363 3 | vázlata azonban még nincs befejezve. ~- El tudnál te engem tolni
364 10 | szerettem. ~A mén csak úgy befelé nevetett magában, hogyne
365 11 | hát azt sem mondod, hogy "befellegzett!", kincsem galambom? ~-
366 3 | hogy az egyiknek a pofáját befesti zöldre, a másikét pirosra.
367 2 | tovább mondani: hirtelen befogta a száját. ~- Ki ne fújd
368 2 | Mikor a parasztleány a befont haját feltűzi a fésűre,
369 3 | Kell is nekem ez a sok bégető állat! Ezeknek a számára
370 2 | Tudom én, hogy mi van a begyedben. Gyönge nép a leány, azt
371 11 | derekát. ~A leány nem is begyeskedett érte. ~- No? Hát lehet már
372 3 | pásztorember; kifordítja a subáját, begyűri a süvegét, úgy néz vele
373 2 | vágást tett a két oldalán, behintette sóval, paprikával, s aztán
374 6 | sátor előtt. Megszólított, behítt. Malacot sütöttek. Ott mulattam
375 6 | szüksége forog fenn, majd behívatnak. ~Ezzel a leányt szabadon
376 4 | látást kiállni. ~A doktor behívta a famulust is. ~A leány
377 8 | Akkor aztán, a két szemét behunyva, ennek a füstölőszernek
378 3 | konyhával és pincével ellátva; beillenék akármely város közepébe.
379 8 | a komp szélére vezette a bejáráshoz, s azzal sarkantyúba kapva,
380 6 | vizsgálóbíró. ~Harmadnapra a bejelentett eset után kijött a hivatalnok
381 7 | van. ~Mikor a gulyásbojtár bejön, annak is szorítanak helyet
382 2 | hozzálátott. A nyitott ajtón bejött a komondor, s nagy farkcsóválva
383 10 | cserreget; mellé ezernyi béka csinálja a kórust; közbekelepel
384 2 | Odadobta a kutyának: az bekapta. ~- Ezt igazán mondtad? ~-
385 3 | fűtengert. Egy repülő madár, egy békászó gólya sem zavarja a felséges
386 9 | gulyásnak. Így aztán helyreáll a békesség megint a Hortobágyon. ~-
387 7 | legényem ott volt, mikor bekísérték a városházába. ~A gulyásbojtár
388 9 | magánál vendégül, s a lovát bekötötte az akolba. Egyszer aztán
389 2 | visszajött. ~- Hol jártál? ~- Bekötöttem a lovadat az istállóba. ~-
390 7 | a vásznát. ~- No! kotty belé, szilvalé! Majd megecetőnek.
391 7 | megint odavitte a bűne, hogy beleártsa magát az értekezésbe. ~-
392 7 | annak csak állva szabad belebeszélni: azért, mert görbe orra
393 3 | Velem ne hancúzz ám, mert ha beléd kapok, úgy elmángorollak,
394 7 | a marhakupecet megölték, beledobták a Hortobágyba. A csikósbojtár,
395 9 | hogy mindnyájuk hallgatag beleegyezésével tette meg Decsi Sándor a
396 2 | leányok megfelelni, mint ha beleestek a gödörbe, vesztek három
397 10 | A még alszik, nagyon belefáradt a hajcihőbe. ~- Miféle hajcihőbe? ~-
398 9 | ilyen filozófus, az még beleharap az éjszakába is, s amíg
399 2 | Velem is úgy tettél! Mikor belelőttél a szemeddel a szemembe,
400 2 | kék-e vagy fekete? Mert ha belenézett, azt is elfeledte, hogy
401 10 | azután kihúzta a kalapja bélését, az alá bedugta a sárga
402 12 | kalapját, kitépte belőle a bélést, megtalálta benne a fonnyadt
403 3 | el innen, ott majd hamar beleszeret egy szép Ancsába, s aztán
404 7 | krispinben jár), hanem azért ő is beleszól a diskurzusba. Később egy
405 3 | kondással. ~A lovászmester is beleszólt: ~- Eszerint a gulyás a
406 2 | az árulkodó sárga rózsát; beletakargatta a piros keszkenőjébe, s
407 10 | tarka keszkenőt, abba volt belétakarva egy sárga rózsa, azt sokáig
408 2 | azután együtt dalolták, míg belétaláltak, s ha készen voltak vele,
409 3 | mint az úr. Csak tessék beleülni. ~S ezzel az ügyes találmánnyal
410 8 | esett a Hortobágy vize, abba beleugráltak, akkor aztán a nagy nádastól
411 2 | hozta oda, azt mondják, Belgaországból; csodálatos rózsa, egész
412 4 | dolgozik itt? Sztrichnin-e vagy belladonna? ~Feketekávé nem fog ártani. ~
413 4 | Így aztán közös erővel belökték a saroglyába. ~A doktor
414 3 | legelésző lovak lesznek belőlük. A keleti határon, napfelkölte
415 7 | felboncolni: meg is találta a belsejében a varjúkörmöket. Eltették
416 9 | Pelikán uram előhúzott a belső zsebéből egy négyrét összehajtott
417 10 | Ilyen a leány! Kívül arany, belül ezüst. Mikor igazat mond,
418 7 | hajcsárokkal, hogy felváltva bemehetnek az ivószobába egy pohár
419 9 | megtisztelnek, amint a kalendáriumba benéztem. ~- Hát az is meg van írva
420 6 | el nem rontod! ~- Vigyen benneteket az ördög! Bolondok vagytok
421 7 | kiment az ivószobából. ~A bennmaradtak megtették rá az észrevételeiket. ~-
422 1 | kocsinyomot, patkónyomot menten benő a fű. A végtelen láthatárig
423 12 | fiatal csáti tölgy, ólommal beöntve a bunkós vége. ~Mind a kettő
424 8 | átkelt, amíg kirakodott meg berakodott, s aztán ismét visszatért
425 2 | fizettelek? Kevés volt a béred? ~- De olyan sok volt, hogy
426 4 | látja? Maga ügyes leány. Berekommendálom a mizeriekhez betegápolónőnek. ~
427 4 | ezt a levelet átadod a bérlőnek. Ha a vendéglős maga otthon
428 10 | mikor a tehénfalka csak berohant estefelé a pusztára, utána
429 11 | megbántottam! Hát nem tetszik besétálni az ivószobába? ~- Köszönöm.
430 8 | szekérrel voltak, rögtön beszalajtani a kocsijaikat a hídlásba,
431 8 | kiúszott. Majd azután, ha újra beszállítjuk a csordát, a teheneket hármasával
432 11 | édesanyádtól? ~- Elbúcsúztam. ~- Beszámoltál mindennel a számadó gazdának? ~-
433 11 | mindennel a számadó gazdának? ~- Beszámoltam. ~- Nincs már senkinél semmi
434 9 | súgás-búgásból, hogy őróla foly a beszéd. A magyarnak nem természete
435 3 | az a szokása, hogy tréfás beszédekkel mulattatja. Az urak ezalatt
436 8 | utazók után. ~- Már megint beszél az a Pilátus katonája -
437 2 | cifrázom a szót, magyarán beszélek. Én voltam a hibás. Ha én
438 10 | Sándor bácsiról kezdtek el beszélgetni, de már azt nem hallottam,
439 10 | mintha meg volna halva. ~Beszélhetett aztán neki a bojtár, cuppoghatott
440 3 | mind döghúson nőtt fel. Beszélhetnek a tudós urak odafenn. Nem
441 7 | tőle a szót a gubás. - Hadd beszélje el az ifjasszony, mit hallott,
442 10 | adja a fejét, még volt vele beszélnivalója. ~Egy cuppogtatás a szájjal,
443 4 | úrnak. ~- Azzal most nehezen beszélsz, mert egy raj méhet kerget
444 3 | Magyarországon tanulmányozás végett, beszélte a nép nyelvét; a másik bécsi
445 10 | a még. ~- Hát énrólam is beszéltek? Meg a sárga rózsáról? ~-
446 2 | a legény subája bizony betakarja". ~- Tovább is tudom: "utána
447 4 | Berekommendálom a mizeriekhez betegápolónőnek. ~A leány arca mosolygott,
448 5 | maga akarta megnézni a beteget. ~Meg volt elégedve az állapotjával. ~-
449 4 | megengedem, hogy odamenjen a beteghez. De az nem magának való,
450 4 | kevés enyhülés állt be a betegnél: tán az ellenszer hatásától.
451 5 | hagyom az ajtót, s vigyázok a betegre. ~A leány olyan szépen kérte: ~-
452 9 | bojtár utánaénekelte a nótát, betelt vele az egész ohati puszta.
453 11 | lókupec, az ónodi vásárról, s betér ide ebédelni, adja át neki
454 4 | rajtuk, amennyi elég a kávé betöltésére. ~- A fejére jeges borogatást,
455 2 | legkedvesebb fia lesz is, betöröm a fejét! Itt a kezem. ~Decsi
456 11 | pingálta oda szép, gömbölyű betűkkel. ~- Hát az mire való, hogy
457 8 | a nagy réz, a két D. V. betűvel, ami nem azt teszi ám, hogy "
458 2 | adja kend!" ~Benne van a betyárélet költészete. ~Mikor megpirult
459 6 | volna a hetvenkedést, úgy betyárkodott. Csak úgy félvállról hányta
460 9 | bosszankodással dörmögé: ~- Ilyen ez a betyárnép! Dehogy árulná el, hogy
461 6 | eltagadással. A leány már mindent bevallott: hogy ő itatta meg önnel
462 3 | karámhoz is eljut, s útközben bevégzi, a taligán ülve, a hangulatos
463 4 | kellett, hogy azt a beteggel bevetessék. Az állkapcagörcs úgy összeszorítá
464 4 | erős adag a méreg, melyet bevett? Mire a főorvos kijött a
465 12 | ellenfélre mutatva. - Most már beviheted és ápolhatod! Neked maradt! ~
466 9 | akkor mindjárt holnap reggel beviszi ezt a takarékpénztárba:
467 8 | Estenden hát, mikor a szobájába bezárkózott, elővett egy darab árvatőzeget,
468 10 | korlátrekesztékhez, s oda bezárta a sorompóval. ~Azután jelentést
469 10 | legelni. Vidám lovacskám. Bezzeg te nem eszel egész nap,
470 12 | tudod jobban. Te bújod a bibliai történeteket. ~- Hanem azért,
471 3 | rózsaszínben ragyog... milyen bíborfényű glória jelenti a nap jövetelét!
472 3 | Lassanként megvirrad; az ég bíborszíne aranysárgába megy át: a
473 2 | kezébe fogja az ember, a bicsakkal szedi le róla a halat. Úgy
474 3 | rakáson, megfelelő számú bikákkal. ~Még ilyenkor fekszik az
475 10 | mind kiugráltak a kompból, bikástul, s egyenest hazaszaladtak
476 10 | Ferkó hóka lova! Ott van a billog a tomporán: L.F. S nagyobb
477 2 | adventben is teli van fakadó bimbóval. Olyan sárga a virága, mint
478 11 | valamennyi pereputtya, aki csak birkát őriz, mind hazugsággal él.
479 2 | kibékülésnek, ha a legényt rá lehet bírni, hogy dalolja el az új nótát. ~
480 6 | akarja ön félrevezetni a bíróságot az eltagadással. A leány
481 2 | magától is, nem kellett birsalma nedvével kenni, hogy göndörré
482 11 | nyújtogatva a nyakát, amit nem bírt elérni. A lovagjaik ott
483 3 | más ökrét, lovát, még ha bitangban találja is; utánajár a gazdájának,
484 6 | korbácsolják, karcsú nyakam a bitófa alatt le ne vágják. Ugyan
485 2 | Háladatosságból az egy bizodalmas tanácsot hagyott rá. ~"Ha
486 8 | megvan az a hazaszeretet - bizonyítá a mézeskalácsos, aki már
487 8 | eszmecserére. A révészek hittel bizonyíták, hogy ez nem első eset.
488 4 | Ez nehéz vád. Ezt be kell bizonyítani. ~- Itt a bizonyíték. ~Azzal
489 4 | kell bizonyítani. ~- Itt a bizonyíték. ~Azzal a leány elővette
490 3 | csak harmadfű az állat - bizonyítja a számadó. (A pásztorember
491 3 | belőle a doktor? Neki efelől bizonyosat kell tudni - biztatá a festő
492 2 | Hogy igazat mondott, bizonysága volt rá az a ragyogó könnycsepp,
493 9 | elnyújtva a ménest a szakértő bizottság elé, a lókupec rámutatott
494 3 | Nem adjuk ám oda! - biztosítá büszke szilárdsággal Sajgató
495 11 | csak azután, hogy egész biztosságba helyezték magukat, folytatták
496 2 | vendéglátás a leányra van bízva, az ád bort, az főz, az
497 1 | sallangos csótárt megrázva, a bóbiskoló legény is felneszel egy
498 6 | Ezzel a leányt szabadon bocsáták, egy kis atyai dorgálás
499 2 | mandragorának". (Magyarul "bódító nadragulya".) ~Mit tudta
500 6 | gyógyítgatni, aki aztán azt a bódítót megitatta velem? De hát
|