1-bodit | bodor-eletk | eleve-fenyl | fer-hazas | hazav-kemen | kendt-kutos | kutya-megla | megle-odaad | odaal-rezan | rezba-szort | szoto-uvert | v-zugas
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1501 2 | az én szívem nem tág! Nem fér el abban több, egyetlen
1502 4 | módra van annak a testéhez fércelve a lelke. ~- Hát megél? -
1503 3 | asszentálták? ~A bojtár csúnya ferde képet fintorított a kérdezőre.
1504 11 | A forgószél megelőzte a fergeteget, fakó porfelhővel takarva
1505 9 | trafikát kifundálta, hogy a Ferkót elküldje Morvaországba egy
1506 2 | bánni. ~- S te nem mégy el a Ferkóval számadó gulyásnénak? ~-
1507 3 | hogy abban háljanak, el sem férnének benne. Abban csak a gúnyájuk
1508 10 | átkozott betyár oda nem fért hozzá, s el nem lopta szívének
1509 3 | veszekedett sok bogáncsot fesse le, inkább azt a szép, egyenes
1510 3 | Ezalatt a festő vázlatokat fest az albumába, s egyik eksztázisból
1511 3 | leteszi a tábori székét, festékes ládáját, s a térdére fektetett
1512 3 | praktikus oka volt. Az elsőnek a festőművész örült előre: meglátni a
1513 3 | valakin bosszúját tölteni. A festőre förmedt, hogy minek ugratta
1514 2 | hogy az egy hajfeltűző fésű, sárga teknősbékahéjból. ~
1515 6 | voltál negyednapja? Hát ezt a fésűt ki hozta nekem, amire a
1516 2 | maradhat a bokorban, madár a fészekben: én fel nem riasztom. Leányt
1517 4 | csikorgatja a fogait, s karjait feszíti, derekát hátratöri, hogy
1518 2 | itten, mint egy fancsali feszület. Kivált az a piktor, ugyan
1519 2 | az édesapám legkedvesebb fia lesz is, betöröm a fejét!
1520 3 | rekesztékben hátramaradt fiaihoz. ~- Eredj már, segíts azokon
1521 8 | elválasztotta az édesszülőket a fiaiktól. ~- No, én mást érzek -
1522 6 | szolgálatban áll. ~- Várj csak, fiam, Sándor, még egy cseppet.
1523 8 | megcsípte a bogár: össze-vissza ficánkoltak, bőgtek, egymás hátára ágaskodtak,
1524 3(10) | Nem veszi figyelembe ~
1525 9 | a váltóűrlapot. A bojtár figyelemmel nézte ezt a munkát. ~De
1526 3 | többet értük. ~- Köszönöm a figyelmeztetést. ~A doktor szava megszakítá
1527 3 | úr! Számadó uram! Ön maga figyelmeztetett rá, hogy a gulyások szeretik
1528 3 | nem tartá fölöslegesnek figyelmeztetni a gazdát, hogy ilyen puszta
1529 9 | Ezüst függőt? ~- Az ám, szép filigránmunka ezüstfüggőt. Tíz forintba
1530 9 | kérődzéshez, a ló nem ilyen filozófus, az még beleharap az éjszakába
1531 3 | Milyen felvonulás! Ez egy finálé a Götterdämmerungból!7 ~-
1532 3 | lovászmester e közben a dolog financiális oldalának a rendezésével
1533 3 | bojtár csúnya ferde képet fintorított a kérdezőre. Az ilyen firtatást
1534 11 | tegye el ezt a váltót a fiókjába. Aztán majd ha visszatér
1535 4 | elővehette jegyzőkönyvét, és firkálhatott, számolhatott benne. ~Egyszer
1536 1 | felé baktatni. ~- Hát ne firtasd te ezt, pajtás. A te holdas
1537 3 | fintorított a kérdezőre. Az ilyen firtatást szeretik visszafelé a parasztlegények. ~-
1538 6 | Hát ha olyan nagyon firtatják, isten neki faköröszt! Azt
1539 11 | nagyobb baj az neked, hogy jó fiskális is lett volna belőlem. Azt
1540 9 | négyrét összehajtott darab fisléder bőrt (ez volt a tárca),
1541 10 | pusztára, amerre egyenes; a fiúnak elég dolog volt a két markával
1542 11 | asztalon a palack fenekével. ~- Fizessünk hát! Jön az idő! ~A kopogtatásra
1543 2 | lesz neki hatszáz forint fizetése, kőháza, deputátuma. Egész
1544 9 | világért! ~Ekkor aztán a fizetésre került a sor. ~A négy fiatal
1545 11 | a ménesünkből, váltóval fizetett; én azt kérdeztem, hogy
1546 11 | megadni, nem te. ~- S miért fizetnéd azt meg te, énhelyettem? ~-
1547 11 | akinél ezt a váltót hagytad fizetség fejében, nemrégiben lovakat
1548 11 | mikor ennek az írásnak a fizetsége eljön, akkor azt a tíz forintot
1549 6 | kell tudnom, hogy ahol egy flagrans20 mérgezési eset fordult
1550 3 | tudok a délibábról. Olvastam Flammarion könyvét az Atmoszféráról:
1551 9 | gulyásbojtár úron a tíz flórest, mert maga nem fél se őtőle,
1552 3 | szopni akarnak. Aztán, ami fő dolog, úgy tudom, hogy a
1553 3 | ismét teletölté vízzel, s fölakasztá a tűz fölé. ~Mire az urak
1554 3 | lekanyarítunk belőle, azt földaraboljuk apróra; egy kicsit megabáljuk,
1555 8 | mely szerint egy magyar földesúr, akinek a szabadságharc
1556 10 | amik körültakargatták a földhatárt. ~Az újhold sarlója ott
1557 7 | Elküldték Budára! El bizony "földvárra deszkát árulni". Hisz a
1558 1 | aki elaltatott, volt, aki fölébresztett. ~- Honnan jössz most ízibe? ~-
1559 10 | hogy segítettél a földről fölemelgetni a doktornak, a mándlimnál
1560 10 | sörényét felborzolta, fejét fölemelte, s úgy nyerített bele a
1561 3 | Nagyiván) jelennek meg a légbe fölemelve, s olyan közel hozva, hogy
1562 7 | gulyásbojtárt nem fogták el? - kérdé fölgerjedve a csizmadia. ~- Fognák ám,
1563 3 | idegen uraktól, s ezzel fölkapott a kordéjába, s elbaktatott
1564 10 | jött, mintha félne, hogy fölkelti, s a nyakát előrenyújtva,
1565 3 | rajongott a művészet fölkentje. ~- Még mostan megjárja -
1566 3 | napkivillanásra egyszerre fölkerekedik az egész alvó tábor, a másfél
1567 6 | homályosodott, akkor aztán fölkereste azt a földre dobott fületlen
1568 5 | verset aludt. ~A beteg arra fölneszelt, és nagyot ásított. ~Hála
1569 4 | A két szeme rémségesen fölnyitva, valami őrületes tűzfényben
1570 3 | Az idegen úr nem tartá fölöslegesnek figyelmeztetni a gazdát,
1571 10 | maradsz nálam, s vigyázol fölöttem, amíg értem jönnek, hogy
1572 12 | dolgát, akkor a botja végével fölszedte a földről a vetélytársa
1573 3 | festő útitársát. ~Ezalatt föltámadt az ég alján a délibáb. ~
1574 6 | Hát megmondhatom, ha jól föltekerem az eszemet. Hát legutoljára
1575 6 | Isten áldjon meg. ~Azzal fölveté magát a paripájára: eloldotta
1576 7 | az ezüstgombos mentémet fölvettem, engem is nemesembernek
1577 3 | kolompot, s annak hangjára fölzendül a pusztai kardal: ezerötszáz
1578 2 | Az már igaz. Cudar, förtelmes vagy. Ilyen legény, mint
1579 10 | körülöttem? Megfogtad a ruhámat a fogaddal, úgy emelgettél. Így ni!...
1580 1 | Tán nem is aludtál? ~- Fogadj Isten, pajtás. Hát volt,
1581 9 | ungorkodásunk emiatt. Hát csak fogadja el, tisztelt bojtár úr.
1582 3 | Ezeknek a számára szekereket fogadjak? ~- Elmennek ezek a maguk
1583 6 | napján, amikor a juhászokat fogadják, akkor elvittek katonának,
1584 7 | meg a szegedi hóhér, ott fogadtak neki szállást a Fehér Lóban,
1585 6 | áldozatával, ami azonnal foganatba vétetett, amint az jártányi
1586 10 | nevetett, felhúzta az ínyét a fogáról, úgy fejezte ki a maga örömét,
1587 9 | hogy madarat lehetett volna fogatni vele. Egész nap fütyült,
1588 3 | emberek árnyékaival. A négyes fogatok gyorsan röpítik végig az
1589 7 | társaság. Azzal csípd meg, fogd meg. Nyakon fogták, kilökték
1590 8 | volt elég. Azt lapáttal fogdosták a révészek a kopotyukból,
1591 10 | nap nyargaltattalak, akkor fogjalak a masinába, s hajtsalak
1592 4 | parancsolom, hogy azonnal fogjon be az úri csézába, s siessen
1593 3 | bojtár az itatás közben azzal foglalkozik, hogy az itatóvályúnál kikeresi
1594 3 | marsruta13 megállapításával foglalkozott. Sajgató uramnak kifizette
1595 8 | szekerek és a tehenek között foglalt helyet. ~De még nem lehetett
1596 7 | jeléül, hogy az a szék el van foglalva, valaki rá ne üljön, s azzal
1597 7 | fölgerjedve a csizmadia. ~- Fognák ám, ha tudnák! De az már
1598 2 | parasztlány." ~- Még pártját fogod? ~- Hát ki a hibás? A leány-e,
1599 11 | akkor azt a tíz forintot én fogom megadni, nem te. ~- S miért
1600 4 | A kisasszony vizsgálati fogságban van. Látja ott a zsandárt? ~-
1601 9 | Úgy villogott a szép fehér fogsora nevetés közben. ~- Csikósbojtár!
1602 4 | szétfeszíteni összeszorított fogsorait. ~Talán a gyorsan alkalmazott
1603 2 | a szóm. ~- Hát szeretni fogsz? ~- Majd. ~- A "majd" nagy
1604 10 | csak lelket láttak, szelet fogtak, mind kiugráltak a kompból,
1605 3 | bojtárok a számadóval, s tovább fogyasztották a bogrács tartalmát. Ami
1606 2 | közülünk, hogy micsoda testi fogyatkozást valljon magára, amiért "
1607 8 | az a paprika, ami el ne fogyjon. Anélkül pedig nincs halászlé! ~-
1608 3 | még fenn volt az égen a fogytán levő hold s a csillagok
1609 9 | annálfogva az, nem lévén fojtogatva, nem adta meg magát olyan
1610 11 | palackos sert. ~A palackba fojtott sert nem lehet megmérgezni,
1611 3 | tarisznyát, abban szalonna, cipó, fokhagyma, egész hétre való; Miskolcig
1612 4 | görcsök előfogták, a dühre fokozódó kín megzavarta az agyát,
1613 4 | piros színe helyén szederjes foltok ütöttek ki rajta, szép fehér
1614 9 | súgás-búgásból, hogy őróla foly a beszéd. A magyarnak nem
1615 1 | malom vígan kelepelt a kis folyamon, a nádasban jó dolga volt
1616 2 | köd mutatta a Hortobágy folyását, arrafelé sarkantyúzta a
1617 3 | közepébe. A virágoskertje alatt folydogál csendesen a Hortobágy vize,
1618 6 | jóságáért. ~Mikor kilépett a folyosóra, a leány útját állta, megfogta
1619 9 | amit a maga számlájára folytat: én nem ártom bele magamat.
1620 10 | nem vénülünk itt meg... - folytatá a csikós. Nem gázoljuk mindig
1621 7 | Hát mondja csak, komám - folytatja a csizmadia, a tímárhoz
1622 11 | bojtár. ~- De majd megint folytatom, ha kedvem szottyan. ~-
1623 5 | elkezdett danolni. Talán csak folytatta a nótát, fennhangon, amit
1624 11 | biztosságba helyezték magukat, folytatták a nótát truccosan, nagy
1625 9 | lábszára kissé hajlott a folytonos ló-kipróbálástól. Magas
1626 3 | Hát úgy, hogy a gulyás folytonosan okos, jámbor barmokkal bánik.
1627 9 | amíg csak a hold világít, folyvást ropogtatja a füvet. ~A Decsi
1628 9 | Kolumbusz tojása az Ariadné fonalából való kibontakozásra. ~A
1629 3 | kék inge, gatyája piros fonállal kivarrva: értelmesen tudja
1630 12 | bélést, megtalálta benne a fonnyadt sárga rózsát, felhajította
1631 10 | füled mellé, pántlikába fonta a sörényedet, cukros kaláccsal
1632 4 | küldjön be a városba hintót a főorvosért. ~- Beteg van a háznál?
1633 4 | levéllel. Keresse fel a főorvost, s várja meg és hozza ki
1634 11 | a bőrödet is ki találom fordítani, ha sokat akáciuskodol velem! -
1635 3 | csak a fejeikkel lefelé fordított tehenek ballagtak tovább,
1636 12 | semmit, szó nélkül hátat fordítottak egymásnak, s egyik csára,
1637 9 | ezáltal ennek a váltónak "forgatójává" lesz; akkor mindjárt holnap
1638 3 | markos legények, mindkettő forgópisztolyokkal ellátva. ~A debreceni urak
1639 10 | innen elmenés sehogy, egyre forgott maga körül, mind vissza
1640 9 | filigránmunka ezüstfüggőt. Tíz forintba lett kialkudva az aranyozás.
1641 9 | lónak az árába nyolcszáz forintban alkudtak meg. ~Pelikán uram
1642 9 | kifizetik neki a nyolcszáz forintját, de lehúzzák belőle a tizenkét
1643 9 | tökkelütött fejű, hogy tíz forintjával dobáljam a borravalókat
1644 9 | többet, se ama gyönge tíz forintokat. Hanem hogy a függőkre nézve
1645 9 | majd a kezébe is adta. ~Tíz forintról szólt a levél. ~A bojtár
1646 4 | gyökeret, aminek olyan ember formája van. Azt a zsebébe dugta. ~
1647 6 | elmehetnek. Ha szüksége forog fenn, majd behívatnak. ~
1648 2 | galambom, kétféle a hideglelés: forróláz meg hidegláz. A forró erősebb,
1649 2 | Lacza Ferkó, az ráállt a fortélyra. Azt hazudta magára, hogy
1650 3 | kását". A taligás dolga a főzés. A hosszú nyelű cinkanalak
1651 3 | nincs. Ez a konyha. Itt főzik meg a gulyáshúst a szolgafára
1652 3 | aztán gulyáshúst akarunk főzni: ahány ember, annyi marokkal
1653 7 | amit a Decsi Sándornak főzött. ~A mézesbábos közbeszólt: ~-
1654 4 | Magára bízom a kávésmasinát: főzze benne a feketét egyre-másra.
1655 3 | hogyan tréfálták meg a francia háborúban a generálist,
1656 9 | dacosan felhányva. ~- Hát mi a fránya voltál? Mikor három napig
1657 8 | megszabadítójává lett az egész utazó frekvenciának.23 ~A bogrács azonban a
1658 3 | még most is kilátszanak a fűből. Sok embercsontot kaparnak
1659 11 | az a két arany futtatott függő. "Arrul" van szó, "sárga
1660 2 | A leány ismét feltette a függőit, s azokkal együtt a szívébe
1661 9 | forintokat. Hanem hogy a függőkre nézve van tisztában. Mer
1662 9 | Sándort erre a szóra. ~- Ezüst függőt? ~- Az ám, szép filigránmunka
1663 2 | felelt rá, hogy kiakasztá a füléből az aranyfüggőket, s odatette
1664 10 | Rózsákat tűzködött a füled mellé, pántlikába fonta
1665 3 | szavamra? Vagy kifúrjam a füledet? ~Erre aztán megszólalt
1666 4 | szememmel, ha nem hallom a fülemmel, jobban látom, jobban hallom,
1667 10 | elvadult lélek; a mocsárok fülemüléje, a nádi veréb rikongat,
1668 10 | hozzá, hátrasunyva a két fülét, s elkezdte az orrával taszigálni
1669 11 | visznek oda lepedőben".) ~Fülledt, meleg délután volt, mikor
1670 9 | s odahoz egy pár ezüst fülönfüggőt, hogy azt futtassa meg arannyal,
1671 11 | volt kötve. ~Egy pár hosszú fülű paripa is emlélkedett ott
1672 3 | olyan, mint egy bajuszos fürmender...6 Nem! Ha én ezt az ötszögletű,
1673 7 | hogy alig látott a nagy füstben. ~- Hát mondja csak, komám -
1674 8 | kalapzsírt tesznek. Mikor annak füstjét megérzi a szarvas állat,
1675 8 | a napsütéstől: csak úgy füstölgött. ~Hogy addig is hiába ne
1676 8 | szemét behunyva, ennek a füstölőszernek az aromás illatától odaképzelé
1677 9 | masinát, rágyújtott és fújta a füstöt. ~A négy remondát26 elosztották
1678 6 | tarkójához kapott, a másikkal füttyeket hányva a levegőbe, el kezdé
1679 3 | kell hagyni. ~Azzal egyet füttyentett a bojtár, s arra egy kis
1680 1 | nyeregkápájába dugva a hosszú ólmos fütykös. ~Széles, feltűrt karimájú
1681 9 | fogatni vele. Egész nap fütyült, danolt. Zengett a sík puszta
1682 11 | mert annak a nagy széki füves térnek, ami a vendéglőt
1683 2 | a vers tartalmához: ~Nem fúj a szél, megállott a dorozsmai
1684 2 | befogta a száját. ~- Ki ne fújd az Isten nevét hamisságra!
1685 4 | fáradt szürke még ki sem fújhatta magát, újra vissza kellett
1686 7 | Elmondom édes lelkem, csak hadd fújjam ki magamat egy kicsit. (
1687 4 | felé futni. ~Az okos paripa fújtatva, prüszkölve jött a doktor
1688 3 | a csalafinta csak azért fundálta ki ezt a mesét, hogy minket
1689 11 | elválik. ~A leány vállat vont. Fura népek ezek! Még hajba se
1690 2 | zámi határig. ~- Az ám a furcsa, hogy a gulyásbojtár egy
1691 11 | semmi tartozásod? ~- De furcsákat kérdezgetsz tőlem! Nem tartozom
1692 12 | felkapták az asztalról a furkósbotjaikat. Jó két fiatal csáti tölgy,
1693 12 | a lovát. ~Akkor aztán, a furkósbotot a boldog végével lefelé
1694 4 | hogy meghaljon! Nem olyan fuser módra van annak a testéhez
1695 4 | kerül a dolog. Hát csak fusson, amerre a világnak nincsen
1696 3 | fűben szivárványos dicsfény fut együtt az emberek árnyékaival.
1697 8 | mind megvadul, s szerteszét futamodik: akkor aztán a futóbetyár
1698 2 | közöttük a hármas kútgém. De jó futás esik még odáig. A gulyáslegény
1699 10 | a maga ménesétől egy jó futásnyira, kikereste magának az éjjeli
1700 3 | lát egyebet, mint eget és fűtengert. Egy repülő madár, egy békászó
1701 4 | engedé a lovát a kocsi felé futni. ~Az okos paripa fújtatva,
1702 8 | futamodik: akkor aztán a futóbetyár könnyen kiszakít belőle
1703 3 | eszét veszti, elzüllik futóbetyárnak, de arra csak ember nem
1704 4 | világnak nincsen szája. ~- Nem futok én! - szólt a leány, letörülve
1705 9 | ezüst fülönfüggőt, hogy azt futtassa meg arannyal, de jó erősen. ~
1706 3 | a fejéből a mámort, s a futtatás kirázta az álmosságot. Egész
1707 11 | a fülében az a két arany futtatott függő. "Arrul" van szó, "
1708 4 | bádogszelencét a kezébe kapva, futvást rohant a lóherésen keresztül
1709 8 | de csakhamar eltűntek a fűzfák között. Nem tartották azok
1710 7 | odakötözték a part melletti fűzfákhoz. A hömpölygő iszapos ár
1711 3 | vize, partjai nádassal, fűzfákkal szegélyezve. Az országút
1712 11 | csikós megsokallta már a sok gajdolást, odamordult. ~- Jó lesz
1713 4 | elmegy. Nekem "se ingem, se gallérom". ~Azzal szép flegmával
1714 7 | többinél, azért, mert veres galléros krispinben jár), hanem azért
1715 3 | palotákból épült utca volna. Gályák látszanak közeledni a tenger
1716 3 | legény, oda ember kell a gátra. A Lacza Ferkó ennek a tudománynak
1717 11 | a forró naptól a rojtos gatya. A hortobágyi csárda felé
1718 3 | helyes kis suhanc kék inge, gatyája piros fonállal kivarrva:
1719 7 | gulyások mind kék inget, gatyát viselnek, aminek nem kell
1720 3 | kocsmáros leányával - felel rá a gazda-polgár: Sajgató uram. ~- No, akkor
1721 7 | ki. Nemrég itt járt egy gazdag marhakupec Morvaországból
1722 9 | amilyent csak a magyar nyelv gazdagsága képes kifejezni: pej, szürke,
1723 7 | ég alatt a latyakban: a gazdáik a révház egyetlen kocsmaszobájában
1724 10 | legelést, s visszajött a gazdájához. Szép csendesen léptetve
1725 5 | Klárika, aludni: ott az ágya a gazdasszony szobájában. Majd én nyitva
1726 3(5) | Gazdászt ~
1727 3 | fölöslegesnek figyelmeztetni a gazdát, hogy ilyen puszta helyen
1728 10 | készítve, eléje vágtatott a gazdátlan lónak. ~De nem kellett annak
1729 3 | színvázlatot. A szekér a gazdával továbbgördül. ~Egyszer csak
1730 10 | folytatá a csikós. Nem gázoljuk mindig ezt a mezőt... Mikor
1731 11 | sekélyesen elterült, ott gázolt át rajta. Egy kicsit úsztatott
1732 1 | magát kerültetni a lódoktor gebéjétől: van egy félórája, hogy
1733 7 | tudom, hogy a méhserbe tett gebulát, amivel a halakat szokták
1734 3 | meg a francia háborúban a generálist, aki nem tudta, hogy a szarvasmarhának
1735 3 | a munkát inkább lóerejű géppel végeztetni? - kérdi a bécsi
1736 3 | számadótól. ~- Van ilyen gépünk, téns uram, de a gulyás
1737 2 | felhajította a süvegét a gerendáig, s az öklével ütött az asztalra.
1738 3(12) | Germán mondai nőalakok ~
1739 1 | bajusza hegyesre kipödörve; gesztenyeszín haja kerekre levágva; a
1740 3 | ragyog... milyen bíborfényű glória jelenti a nap jövetelét!
1741 2 | nem járnátok arra, amerre gödör van. ~- Ne juttasd eszembe!
1742 2 | megfelelni, mint ha beleestek a gödörbe, vesztek három pakli masinát
1743 11 | nevét pingálta oda szép, gömbölyű betűkkel. ~- Hát az mire
1744 10 | körösztapád. Ott az ég közepén, a "göncöl térítője", aki sose mozdul
1745 2 | birsalma nedvével kenni, hogy göndörré legyen, ahogy más lányok
1746 3 | mint hogy a lovát kínozza a göppöly hajtásával. ~Egy negyedik
1747 4 | alábbhagyott, a tagjaiba állt görcs múlni kezdett. De a homloka
1748 4 | a főorvos eltávozta után gördült be az udvaron egy másik
1749 3 | felvonulás! Ez egy finálé a Götterdämmerungból!7 ~- Az ám - magyarázza
1750 3 | repülő madár, egy békászó gólya sem zavarja a felséges egyhangúságot. ~-
1751 1 | Kék a mellénye, fekete a gombos rajthuzlija, fekete a szűre
1752 6 | a földre dobott fületlen gombot, s eldugta a kebelébe. ~~~
1753 10 | csillagos égen. Egy-egy sűrű gomoly szúnyog keveredik fel, s
1754 4 | izzadó arcát. ~- Ugyan, mit gondol? Hisz akkor engem egyenesen
1755 3 | eszmétől: "shakespeare-i gondolat!" ~Még jobban meghatotta
1756 2 | valamit, amitől rád kénytelen gondolni. Elvarrtad az ingujjába
1757 2 | Gyönge nép a leány, azt gondolod, nincsen más fegyvere, mint
1758 11 | Morvaországba? ~- Ha mást nem gondolok, elmegyek. ~Erre ittak egyet. ~
1759 6 | kiáltott a leány. - Most gondoltad ki ezt a mesét! ~A bojtárlegény
1760 5 | ezzel a horkolással egyúttal gondoskodik róla, hogy a másik ébren
1761 6 | nőtt "vascövek" nem sokat gornyadozik, ha túl van a bajon. Irtózik
1762 2 | vízben". ~- Ez már dupla gorombaság! Hát az én borom víz? ~-
1763 11 | méltóságos úr. Pardon, grácia, ha megbántottam! Hát nem
1764 3 | urak között vannak bárók, grófok, úgy vannak a pásztorok
1765 7 | cserzővarga már régi ismerősök; a gubást mindenki "komám"-nak híja;
1766 3 | fekete orruk. ~S a nyugodtan guggoló embert a kutya nem bántja;
1767 3 | csak korán reggel lehet a gulyából kiszakítani. Tudniillik,
1768 3 | hajtás után eljutnak a "nagy gulyához". ~Ez a hortobágyi puszta
1769 8 | síkságra, a kolompoló nyájak, gulyák közé, s hozzáálmodta a többit,
1770 9 | minden azonmód van, ahogy a gulyánál, a karám, vasaló, a szélfogó
1771 7 | csakugyan e személyleírás után a gulyásbojtárra? ~- Mán hogy ráismertem-e?
1772 9 | egészen másforma, mint a gulyásé. Szó sincs ott eltévedt
1773 3 | sétából, akkorra elkészül a gulyáshús. ~Az lesz még csak a jó. ~
1774 3 | köszönöm én szépen a kendtek gulyáshúsát. ~- Sose tessék attól húzódozni.
1775 3 | hajcsároknak is megtiltá, hogy a gulyáshúsból egyenek. ~- Pedig meglehet,
1776 2 | futás esik még odáig. A gulyáslegény levette a süvege mellől
1777 8 | végében volt elhelyezve. A gulyáslegénynek ennélfogva a komp kámváján
1778 3 | tájékot vezető nélkül is. A gulyáslegényt, akit értük küldtek a karámból,
1779 2 | mégy el a Ferkóval számadó gulyásnénak? ~- Tudod te azt, gonosz,
1780 3 | taligás". Így hívják az ifjabb gulyásnövendéket, kinek az az egyik hivatala,
1781 3 | jött bécsi urat a számadó gulyással. ~A számadó gulyás kiváló
1782 11 | azt a gúnynótát, amivel a gulyást szokták bosszantani. ~Szép,
1783 3 | férnének benne. Abban csak a gúnyájuk van: meg a "magyar pénztár"
1784 11 | Elkezdett dalolni, azt a gúnynótát, amivel a gulyást szokták
1785 6 | fel van tűzve? ~A csikós gúnyos nevetéssel veté oda: ~-
1786 2 | Ilyen legény, mint te, csak guzsalyszárnak való: az is az ajtó mögé
1787 3 | ha a modell türelmetlen, gyakorlott festőnek az a szokása, hogy
1788 8 | hogy ez nem első eset. Gyakran megszállja az "erkölcs"
1789 12 | Lovas legény nem verekszik gyalog. ~Mire visszajött a leány
1790 10 | előkerültek a morva hajcsárok is gyalogsorban. Aztán meghányták-vetették
1791 3(6) | Gyám ~
1792 2 | maradéka? - kérdezte a legény gyanúsan. ~- Mit kérded, ha eszed
1793 2 | elszaladt a délibábos pusztára. Gyáva pimasz! ~- Jaj de megváltoztál,
1794 3 | megabáljuk, azután kiterítjük gyékényre, a karám tetejére, hogy
1795 2 | ember vagyok, aki a nálamnál gyengébbet soha meg nem bántom. Felőlem
1796 9 | a lókupec rámutatott a gyepen álló bojtárnak egy vágtató
1797 4 | döcögött végig a pusztán. Se gyeplő, se ostor nem kellett a
1798 4 | doktor rögtön kezébe kapta a gyeplőt és az ostort, s azon igyekezett,
1799 4 | ülésébe, kezébe kapta a gyeplűt, ostort, rávagdalt a szürkére,
1800 10 | ezt a mezőt... Mikor kicsi gyerek voltam, akkor láttam én
1801 3 | hajlok hozzá. Nem szeretem a gyereknek a sorját, hogy úgy utánavetette
1802 10 | mint a csintalan, rossz gyermek, nem akar még aludni. Nem
1803 3 | a feleségét megőrizze, a gyermekeinek magyar nevet adjon, s ha
1804 9 | kifogtak, mint a kíváncsi gyermekek sereglettek össze, legkisebb
1805 7 | asztal közepén égő egyetlen gyertyánál rágyújtott, és kiment az
1806 7 | tudom, aki tőlem veszi a gyertyát. ~- Vajon milyen halál nemével
1807 6 | volt írva. Hátra volt a gyilkos méregkeverőnek a szembesítése
1808 7 | dolog! Abból még egy másik gyilkosság is sült ki. Nemrég itt járt
1809 7 | hogy az a szép leány ilyen gyilkosságra vetemedett? ~- Jaj! Az még
1810 7 | A hömpölygő iszapos ár gyökerestől kimosott fákat hozott magával.
1811 2 | mesét tartottak erről a gyökérről. Azt tartották, hogy mikor
1812 3 | jöttek rá a keselyűk, s gyöngyen eltakarították, de amióta "
1813 8 | Annyi bizonyos, hogy nem gyöngyvirág. Ez a pusztai pásztoroknak
1814 2 | süt a kedvesének. ~S aztán gyönyörködik benne, hogy az milyen jóízűen
1815 2 | körülcirógatni. ~- Úgy! Úgy, gyönyörűségem! Tudod te, hogy milyen szép
1816 1 | megszagolja a sárga rózsát nagy gyönyörűséggel (pedig annak nincs is rózsaillata),
1817 4 | hogy azt látni, hallani gyötrelem. De hát legyen ez az én
1818 6 | vesztegetni, a szívemet gyógyítgatni, aki aztán azt a bódítót
1819 2 | nótafikálását, ahogy a kertben gyomlál. ~A vén kocsmáros nem törődik
1820 2 | cipőit; megmossa a kezét a gyomlálás után az öntözőkannából,
1821 2 | rendén. ~A leány leereszti a gyomlálásnál feltűrt tarka viganóját,
1822 4 | fejére jeges borogatást, a gyomrára hólyaghúzó mustárt - rendelkezzék
1823 2 | Anélkül megfognák. Nyúlnak a gyors lába, madárnak a szárnya
1824 8 | bojtár hátul maradt. Vízben gyorsabban halad az ökörféle, mint
1825 12 | a földön. ~Ekkor aztán a győztes ellenfél visszafordítá a
1826 9 | A nagylelkűség megtermi gyümölcsét. ~(Kádár Mihály uram hírlapokat
1827 2 | másik versét: ~Egyszer csak gyün a szolgáló ijedve, Kilenc
1828 4 | kávé van a háznál, mind gyűjtse meg, s adja ide; azzal kúrálja
1829 9 | Pelikán uram, maga is szivarra gyújtva a Sándor bojtár tüzénél. ~-
1830 10 | utána. ~- Hát a gazdája há lett? ~- A még alszik, nagyon
1831 3 | tréfálták meg a francia háborúban a generálist, aki nem tudta,
1832 11 | akkor aztán kitölté belőle a habzó sert a nagy pohárba. ~Így
1833 6(18) | Hadbíró ~
1834 3 | egész csordát, hogy az szép hadirendben indult meg a kolompos bika
1835 3 | tudott magyarul. Dragonyos hadnagy korában sokáig feküdt Magyarországon;
1836 10 | együtt maradunk... Sohasem hagy el többet a gazdád... Meg
1837 9 | fizetek. ~- Én meg elfogadom - hagyá helyben Kádár Mihály uram. -
1838 7 | mert a sistergő katlant nem hagyhatta el. Szerinte már el is temették
1839 2 | urak mind ösztökéltek, hogy hagyjam rá, amit a doktor mond: "
1840 3 | amit a marhák a mezőn hagynak. Ez szolgált tüzelőül a
1841 11 | ember, akinél ezt a váltót hagytad fizetség fejében, nemrégiben
1842 10 | odavigy hozzá!... Hányszor hagytalak kikötve a kapu előtt, hóban,
1843 11 | gulyásbojtár elnevette magát nagy hahotával. ~- Ejnye, pajtás! De jó
1844 2 | azt kezdte vele, hogy a hajába tűzött sárga rózsát a kalap
1845 2 | Elvarrtad az ingujjába egy szál hajadat, annál fogva visszahúzod,
1846 9 | szellet azt a sárga képű hajadont közéjük nem dobta volna.
1847 6 | ki hozta nekem, amire a hajam fel van tűzve? ~A csikós
1848 2 | azért megbecsültek ám: még a hajamat sem vágták le; elküldtek
1849 11 | vont. Fura népek ezek! Még hajba se kapnak. Egy írásra írják
1850 8 | odafordult a két szájtátó hajcsárhoz. ~- Most kee má ugatnyi,
1851 8 | csizmadia a kétségbeesett hajcsárokat. ~Ellenkező véleményben
1852 7 | valahogy megértette a morva hajcsárokkal, hogy felváltva bemehetnek
1853 2 | lábszára, mind fekete. ~A hajdani világban sok mesét tartottak
1854 2 | akkor látta, hogy az egy hajfeltűző fésű, sárga teknősbékahéjból. ~
1855 3 | szál férfi: őszbe csavarodó hajjal, kacskaringósra kifent bajusszal.
1856 1 | alszik, bóbiskol a nyeregben, hajladozik hol erre, hol arra, de azért
1857 3 | Éppen azért, mert nagyon hajlok hozzá. Nem szeretem a gyereknek
1858 9 | és a két lábszára kissé hajlott a folytonos ló-kipróbálástól.
1859 10 | alszik, meg sem moccant volna hajnalhasadásig. ~Még tán akkor sem mozdult
1860 1 | volt a vidrának. ~A legelső hajnalhasadásnál egy lovas legény poroszkál
1861 10 | Azután a ló is felállt. Hajnalodott már, keleten sárgult az
1862 1 | száz pacsirta, mely a kora hajnalt üdvözölve mind odafenn jár
1863 8 | Mária, Szent Anna! Légy a hajó oltalma! - sikoltozott a
1864 8 | szélére, nyomja helyre a hajót! - tréfálkozék a csizmadia. ~
1865 12 | egymásnak, s egyik csára, másik hajsza nekiindult ellenkező irányban,
1866 7 | Valamennyi zsandár mind azt hajszolja a pusztán. Kurrentálták22
1867 10 | majd Tiszafüred felé fogják hajtani a teheneket, de borjastul
1868 3 | meg nem virrad!" ~Egy jó hajtás után eljutnak a "nagy gulyához". ~
1869 3 | lovát kínozza a göppöly hajtásával. ~Egy negyedik bojtár az
1870 3 | lábán. ~- De késleltetik a hajtást. Minden lépten-nyomon megállítják
1871 10 | akar még cihelődni. Azt hajtja, hogy egynéhány nap kell
1872 2 | sem vette, amíg fel nem hajtotta. Akkor aztán a téglapadlóhoz
1873 10 | akkor fogjalak a masinába, s hajtsalak kutat húzni! No, arra várjanak.
1874 5 | fölneszelt, és nagyot ásított. ~Hála az égnek! Már ásítani is
1875 8 | maradt. Vízben gyorsabban halad az ökörféle, mint a ló. ~
1876 2 | ajándékozott jövendőmondásáért. Háladatosságból az egy bizodalmas tanácsot
1877 3 | s ez a tükörkép együtt haladt velük. Lassanként aztán
1878 7 | méhserbe tett gebulát, amivel a halakat szokták elbódítani. ~- No,
1879 7 | gyertyát. ~- Vajon milyen halál nemével fogják kivégezni? ~-
1880 5 | azt hitte a leány, hogy az halálhörgés, és megijedt tőle, hanem
1881 6 | legénynek, mikor átestek a hálálkodáson - Én már sok híres színészt
1882 6 | hozzám, mert az rosszabb a halálnál. ~A bíró méregbe jött. ~-
1883 7 | Törvényt is láttak már fölötte. Halálra ítélték, holnap teszik is
1884 4 | rajta, szép fehér homlokán halálszeplők vannak, az orcája fénylik
1885 3 | szétárasztja sugarait, abba halandó szeme bele nem néz többet
1886 2 | megnyálazott tenyerével a halántékához simítja a haját, de előbb
1887 8 | fogyjon. Anélkül pedig nincs halászlé! ~- No, nálam van! - szólalt
1888 11 | takarva el eget, földet. A halászmadarak vijjogva repkedtek a Hortobágy
1889 3 | sem arra való, hogy abban háljanak, el sem férnének benne.
1890 10 | trombitaszó után. ~Mintha már hallaná azt a trombitaszót, felugrott
1891 4 | írt az asztalnál. ~- Ide hallgass! Jól a füledbe vedd, amit
1892 9 | Valószínű, hogy mindnyájuk hallgatag beleegyezésével tette meg
1893 7 | városházába. ~A gulyásbojtár csak hallgatott, meg se moccant. ~Egyszerre
1894 9 | magyarnak nem természete a hallgatózás. Kitért előle. Elhajtotta
1895 10 | vertek, elkergettek, hogy mit hallgatózom? Nem nekem való a még. ~-
1896 7 | alakítanak együtt. ~Ezt mind hallgatta csendesen a Lacza Ferkó. ~-
1897 3 | tudta ám a nevét, s azok hallgattak rá. A bikának a neve volt:
1898 4 | A Sándor rosszul van. ~Hallhatta a zárt ajtón keresztül is
1899 10 | titokteljes. Harangszó nem hallik de a városból, sem kutyaugatás
1900 2 | Klára! Eredj előre! Nem hallod? Kutya ugat, vendég jött.
1901 4 | amit az ajtón keresztül hallok, jobban megköt engem, mintha
1902 8 | illata van annak a paprikás halnak! - jegyzé meg a csizmadia,
1903 3 | sár. ~Útközben meg lehet hálni a kis erdőnél; a tiszai
1904 10 | köszörülte már magát a zámi halomhoz, fölötte ragyogott a szeretők
1905 2 | mintha ezt a te szép, tiszta, halovány orcádat kikennéd pirosra
1906 2 | lett volna e szóra, de még haloványabb lett. ~- Sándor! Bizony
1907 2 | megmondjam, hogy még élek, nem haltam meg. Tudom, hogy örülnél
1908 2 | leány a tűzhelyhez ment; a haltartó hordóból kivett a Hortobágyban
1909 3 | messze el innen, ott majd hamar beleszeret egy szép Ancsába,
1910 2 | szárnya az, ami a leánynak a hamis szája. De hát látod, én
1911 6 | Kárhozatra adtad a lelkedet! Hamisan esküdtél, hazug mesét mondtál,
1912 2 | Ki ne fújd az Isten nevét hamisságra! Hát ez az aranyfüggő hogy
1913 3 | senki. Azokra nem vonatkozik Hamlet mondása: "tán még álmodni
1914 9 | egy nyaláb nádat vetett a hamvadó tűzre. ~- Hát elmondom,
1915 2 | hanem valami átlátszó, hamvassárga; azért mégsem volt az beteg
1916 3 | te pernahajder! Velem ne hancúzz ám, mert ha beléd kapok,
1917 10 | végighúz a légben: az is olyan hang, mint a kísértetzengés.
1918 3 | öblös kolompot, s annak hangjára fölzendül a pusztai kardal:
1919 10 | fogott volna. ~De elébb egy hangos horkantással ébreszté fel
1920 2 | kisegíté, szájába adta a hangot; máskor is így tették, azután
1921 3 | komondorok is hozzátartoznak a hangulathoz: fehér bundájuk, fekete
1922 9 | utcát, a numero nem tudom hány gulyás karámot, s kockáztassam,
1923 9 | az elfogott ott maradt. Hánykódott, rugdalt ágaskodott, de
1924 4 | dermeteg karjait, hogy ne hánykolódjék. ~- No, Klárika, most nyissa
1925 6 | betyárkodott. Csak úgy félvállról hányta oda a Becirkernek, arra
1926 8 | feldarabolták, s a bográcsba hányták. A bogrács alatt tüzet raktak. ~
1927 6 | kapott, a másikkal füttyeket hányva a levegőbe, el kezdé dúdolni "
1928 3 | még nagyobb lett a számadó haragja. ~- Hallod-e, te pernahajder!
1929 10 | őrá is átszállt a gazdája haragos indulatja. ~De hát hogy
1930 11 | ez a kezedbe? - dörmögé haragosan, s felugrott helyéről. ~-
1931 2 | hitte, hogy asszonya igazán haragszik arra a csúnya emberre, s
1932 2 | azt ígérted-e, hogy nem haragszol meg rám? ~- Terád nem. A
1933 11 | egyszerre elvörösödött a haragtól és szégyentől. ~- Hogy került
1934 11 | Jól van, jól no! Csak ne haragudjék a méltóságos úr. Egybe itt
1935 2 | titkolta. ~A bojtár nem is haragudott azért a könnyért, hiszen
1936 10 | ez mind oly titokteljes. Harangszó nem hallik de a városból,
1937 4 | szorítja a vasat, mint a harapófogó. ~Megtette azt is. ~- No,
1938 8 | hátrahagyta: kövér potykák, harcsák meg kecsegék is. Azokat
1939 12 | az ellenfelével: ott nem hárítanak, ott nem kapkodja félre
1940 6 | bajon. Irtózik az ágytól. Harmadnap már jelentette a doktornak,
1941 10 | Miféle hajcihőbe? ~- Hát ami harmadnapja történt. Nem hallotta még
1942 6 | valaki a vizsgálóbíró. ~Harmadnapra a bejelentett eset után
1943 1 | babonás volna: nem tűzné fel harmadszor is a süvege mellé a sárga
1944 7 | történt? - kérdezék egyszerre hárman is. ~- A leány pedig elszökött
1945 8 | beszállítjuk a csordát, a teheneket hármasával össze kell kötözni, a bikát
1946 3 | kengyelfutója, a hajnali csillag, a harmatos fűben szivárványos dicsfény
1947 3 | színegység! Mily felséges harmónia az ellentétekben! - rajongott
1948 3 | elszörnyedést. Felnyitá három-négy tehénnek a száját. ~- Hallja
1949 3 | vasalóból, s aztán letette egy háromlábú bakra. Azt pedig körülállták
1950 8 | a tarisznyában: csakhogy háromnapi kontumácia alatt nincs az
1951 4 | pusztai mén! Hisz annak már háromnegyed rész lelke van! Amint látta,
1952 10 | láttam én lobogni szép, háromszínű zászlókat, utánuk robogni
1953 9 | időből való, amikor a diákok háromszögletű kalapban jártak. Egy ilyen
1954 1 | terhelő szíja, ami a ló hasát átszorítsa; csak úgy van
1955 12 | fordulva kiesett a nyergéből s hasmánt terült el a földön. ~Ekkor
1956 2 | inkább a muskotály boréhoz hasonlít, mint a rózsáéhoz: hej,
1957 11 | nyiharászva. A csárda udvarából is hasonló víg nyerítés fogadta, ott
1958 10 | mennyország ablaka". ~Mi haszna neki a csillagokat nézni,
1959 9 | vitte. Bizonyosan nem a maga használatára vette. Pénze nem volt, hát
1960 7 | szappant csak szennyeshez használják, ugye? Hát a gulyás nem
1961 9 | adom meg a pénzt, addig használom. ~- S ha Pelikán úr nem
1962 2 | emberkét" a patikárusok, akik hasznát tudják venni, "atropa mandragorának". (
1963 9 | rugdalt ágaskodott, de hasztalan. Az az egy ember úgy tartá
1964 3 | szegfűborssal helyrehozva. Hatalmasan ízlik az egy ilyen kora
1965 3 | elő. ~- Azok ott a zámi határhalmok - magyarázza a debreceni
1966 2 | keresztül az urakat a zámi határig. ~- Az ám a furcsa, hogy
1967 3 | lesznek belőlük. A keleti határon, napfelkölte után leghatalmasabb
1968 2 | végigtáncoltatja határról határra. A leány utána próbálta
1969 2 | s aztán végigtáncoltatja határról határra. A leány utána próbálta
1970 4 | betegnél: tán az ellenszer hatásától. A kínos nyögése alábbhagyott,
1971 7 | kínálkozik itten a nagy hatású színpadi jelenet. Odavágni
1972 10 | is lesz taligásom, akit hátba verjek. Isten megáldja,
1973 6 | zsandár menjen el innen a hátom mögül, mert ha hozzám talál
1974 11 | legény elé sorban mind a hatot. ~- Most már jól van! ~-
1975 4 | össze volt szorítva, nyaka hátrafeszítve, melle sebesen zihált, a
1976 4 | állkapcagörcs tartja zárva, a derék hátrafeszül. Ezt a legényt megmérgezték.
1977 4 | meg nem szólalt. ~A legény hátragörbült derékkal, égre meredő arccal
1978 8 | kopotyukból, ahol az áradat hátrahagyta: kövér potykák, harcsák
1979 4 | zihált, a dereka félívben hátrahajolva. A két szeme rémségesen
1980 3 | akart menni a rekesztékben hátramaradt fiaihoz. ~- Eredj már, segíts
1981 12 | akkor mind a kettő egyszerre hátranézett, s aztán megfordította a
1982 10 | mozdul, odalépett hozzá, hátrasunyva a két fülét, s elkezdte
1983 4 | karjait feszíti, derekát hátratöri, hogy azt látni, hallani
1984 4 | más irányt váltva. A lovas hátravetett fejjel, visszagörbülő derékkal
1985 1 | nyomja a süvegét a fejébe, s hátraveti a nyakát. Azt hiszi, hogy
1986 2 | zámi pusztán. Ott lesz neki hatszáz forint fizetése, kőháza,
1987 3 | végtelen zöld pázsit, a háttérben szürkés köd, abból kivilágít
1988 3 | fölött a polc a domború hátú kenyerekkel meg a fabödönnel,
1989 8 | kigázolt a szárazra. A bojtár hátul maradt. Vízben gyorsabban
1990 7 | hogy itt ülök. Magától a Hauzknyektól tudom, aki tőlem veszi a
1991 3 | valami bagolyrúgta nádfedelű ház, amilyennek a piktor képzelte:
1992 3 | lefestem, becsuknak a bolondok házába. ~A festő földhöz csapta
1993 2 | szemem égett ki miatta. Hazaeresztették, pedig olyan jól hall, hogy
1994 8 | magyarázá a szappanyosné - hazafutottak a tehenek, mert otthon hagyták
1995 11 | Eressz el! ~- "Hazudsz: hazafutsz; anyád mellé kuporodsz:
1996 3 | lehet venni távcsővel: a házak, a tornyok megfordított
1997 3 | katonaságnál van. De ha hazakerül szabadságra, ez a két bolond
1998 6 | hogy felé sem mentem, mikor hazakerültem a katonaságból féllábbal. (
1999 10 | kompból, bikástul, s egyenest hazaszaladtak a zámi tanyára; a bojtár
2000 8 | emberben is megvan az a hazaszeretet - bizonyítá a mézeskalácsos,
|