1-bodit | bodor-eletk | eleve-fenyl | fer-hazas | hazav-kemen | kendt-kutos | kutya-megla | megle-odaad | odaal-rezan | rezba-szort | szoto-uvert | v-zugas
bold = Main text
Rész grey = Comment text
3503 3 | gulyáshúsból egyenek. ~- Pedig meglehet, hogy ez a csalafinta csak
3504 11 | az ajtóban. Nagy volt a meglepetése, mikor a két legényt, halálos
3505 12 | a kapott ütéstől, a feje meglódult utána, hanem aztán csak
3506 3 | Engemet már egynéhányszor megloptak, megcsaltak életemben, de
3507 9 | az igazság. Hát majd én megmagyarázom: tessék ide nézni. Itt,
3508 11 | kérdeztem, hogy mi az. Ő megmagyarázta: így hozta elő, hogy te
3509 2 | aztán mit adsz érte? ~- Amim megmarad belőle. ~A leány tudta a
3510 10 | Elébb azonban a vacsorától megmaradt kenyerét falatokra aprózva,
3511 4 | segítséggel, azalatt a sasok megmarcangolják. ~Az a paripa olyan okosan
3512 6 | a hűtlen szeretőjének a megmentésére. ~A bíró bosszúsan ütött
3513 6 | amit a szájadba rágtak, megmenthetted volna magad a katonáskodástól,
3514 4 | méregkeverőre bízom az ápolását a megmérgezettnek. ~A leány arca kimondhatatlan
3515 11 | palackba fojtott sert nem lehet megmérgezni, mert az kifut, ha egyszer
3516 7 | akinek a tanácsára a csikóst megmérgezte, s most rablóbandát alakítanak
3517 9 | kútgémet lehajtani, a vedret megmeríteni, a kútostort felhajtani,
3518 2 | leugrott, odament a bojtárhoz, megmérte a két talpa körmével a csizmaszárán,
3519 4 | az lett a veszedelme! Én megmondhatnám a doktornak. Akkor mindjárt
3520 7 | ifjasszonynak címezi. ~- No, megmondja mindjárt a Pundorné ifjasszony,
3521 4 | nem volna, akkor élőszóval megmondod a kocsisának, hogy én parancsolom,
3522 4 | beteggel. Jó volt, hogy megmondta nekem, miféle méreggel lett
3523 2 | felhúzza a pillangós cipőit; megmossa a kezét a gyomlálás után
3524 5 | tett, a saját szemeit is megmosta, hogy ébren maradjanak. ~
3525 3 | barom szarvaiból emelt erdő megmozdul. A vezérbika megrázza nyakán
3526 11 | már tudod, mi az a váltó; megmutatta az írásodat, s panaszkodott,
3527 5 | papucsban, maga akarta megnézni a beteget. ~Meg volt elégedve
3528 2 | kendőt leveszi fejéről, a megnyálazott tenyerével a halántékához
3529 3 | vakargatni a bozontos homlokát, s megnyalja ráspolyélű nyelvével a bojtár
3530 2 | rajta a fejével; egyenként megnyalogatta mind az öt ujja hegyét;
3531 9 | sárgára, mely tetszését megnyerte. ~- Ezt szeretném. ~Arra
3532 10 | sem tudott változtatni. Megnyugvását a nehéz sorsban azzal fejezte
3533 7 | összebeszéltek, a marhakupecet megölték, beledobták a Hortobágyba.
3534 5 | tőle, hanem aztán nagyon megörült neki. Ez becsületes, jófajta
3535 3 | homokszőlők borával lett az a mész megojtva, az húzta úgy össze. ~A
3536 3 | megházasodik, a feleségét megőrizze, a gyermekeinek magyar nevet
3537 7 | őket. Ezért aztán elébb megosztották vele a rablott pénzt, azután
3538 7 | Klárika varjúkörömmel találta megpaprikázni a tokányt, amit a Decsi
3539 3 | felírja, miben halt meg, s megparancsolja, hogy mindenestül el kell
3540 12 | csikós lóhátrul a leánynak, a megpaskolt ellenfélre mutatva. - Most
3541 4 | a legényt megmérgezték. Mégpedig növényi méreggel. ~A hortobágyi
3542 4 | bebocsátá. ~A leány, amint megpillantá az ágyon fekvő kedvesét,
3543 2 | betyárélet költészete. ~Mikor megpirult a hal, odahozta a leány
3544 2 | hírül adja kend!~Valami megragadó rokonszenves nóta ez a pusztáról,
3545 4 | odatérdelt a doktor lábához, s megragadva annak a kezét, összevissza
3546 8 | elkésett fazekas, tepsikkel megrakott szekerével jött onnan Újváros
3547 4 | odaérve, magától megállt. Megrázkódott, röhögött: csakhogy meg
3548 1 | fejét, a sallangos csótárt megrázva, a bóbiskoló legény is felneszel
3549 3 | erdő megmozdul. A vezérbika megrázza nyakán az öblös kolompot,
3550 7 | Annak a szekere azonban megrekedt valahol a vendégmarasztaló
3551 12 | tudom istenem, hogy majd megritkulnának a párbajok! ~Mikor aztán
3552 8 | alattuk, egyszerre csak megrökönyödnek, kiugrálnak a vízbe, kiúsznak
3553 2 | munka, jobban telik az idő, megrövidül az út. ~Kora hajnalban már,
3554 10 | tudom, hogy az anyja is megsiratja. ~A paripa a farkával csapkodta
3555 11 | elmegyünk a nyáj után.~A csikós megsokallta már a sok gajdolást, odamordult. ~-
3556 9 | alkonyatig, s akkor megint megsürgette a lova miatt a királyt: "
3557 2 | A felcserek kinek-kinek megsúgták közülünk, hogy micsoda testi
3558 8 | maga paprikáját, s ezzel megszabadítójává lett az egész utazó frekvenciának.23 ~
3559 6 | mondtál, azért, hogy engem megszabadíts. Eltagadtad azt, hogy valaha
3560 10 | a nyergétől, zablájától megszabadult, nagyot ugrott a ló, felhányta
3561 9 | komondorok a bugyogómat megszabdalják? Jaj, de sok veszekedésem
3562 1 | leveszi a fejéről a kalapot, megszagolja a sárga rózsát nagy gyönyörűséggel (
3563 2 | illat, aki azt a rózsát megszagolta! ~Aztán annak a leánynak
3564 3 | figyelmeztetést. ~A doktor szava megszakítá az értekezést. ~- Uraim!
3565 3 | útrakeltek a hortobágyi csárdában megszállt uraságok. ~A hortobágyi
3566 5 | kakaskukorításnál aztán megszállta a bajfordító álom a beteg
3567 10 | utoljára aztán a csikós megszánta, elővette a karikás ostort,
3568 11 | az nem vét számot, odáig megszárad rajta a forró naptól a rojtos
3569 10 | csillagok többet, ha a szavamat megszegem... Ennél a nagy szónál a
3570 2 | szemöldeit. A visszautasítás megszégyeníté. Valami forrott a szívében. ~
3571 8 | vissza rögtön a komppal a megszökött marhák után. ~- De ördögöt
3572 8 | választotta. De csak nem tudta megszokni azokat a nagy, magas hegyeket.
3573 3 | kifúrjam a füledet? ~Erre aztán megszólalt a legény. ~- Hát'szen tudja
3574 1 | talán még többet a rózsa megszolgálásával; hajnali itatáskor ott kellene
3575 1 | cimbora! ~- Hát van annak, aki megszolgálja. ~- No, csak aztán meg ne
3576 2 | az ezer forintot én majd megszolgálom a két kezemmel, de nem szolgáltam
3577 1 | aztán meg ne bánja, aki megszolgálta. ~Ezzel fenyegető mozdulattal
3578 6 | leány állt a sátor előtt. Megszólított, behítt. Malacot sütöttek.
3579 4 | lehunyta a két szeme pilláit, megszűnt olyan rémségesen nézni nagy,
3580 5 | ásítani is tud. ~Ekkor már megszűntek a görcsök. Tudják azt mindazok,
3581 1 | elveszett rózsáját azok közt is megtalálja, s megint feltűzi a süvege
3582 12 | kitépte belőle a bélést, megtalálta benne a fonnyadt sárga rózsát,
3583 10 | szólítgatod a csillagokat, ahogy megtanított a neveikre a vén körösztapád.
3584 3 | itt a magyar menyecskék megtanították rá. Azonban kíséretül két
3585 2 | Még csárdást táncolni is megtanítottam. Úgy ugrált, mint a héthónapos
3586 7 | politikához. A szarvasmarhánál megtanulta, hogy ennek nem kell a szarvánál
3587 2 | Sándor lelkem, de szépen megtanultál prédikálni ott a császár
3588 1 | hogy a kalapjához kap: megtapintja a rózsát, nem veszett-e
3589 2 | rád ismer. ~- A kutya csak megtartja a hűséget, de a leány elfelejti. ~-
3590 8 | hogy előrevigyázó férfiú, megtartotta végső szükségre a maga paprikáját,
3591 2 | Úgy felejtette ott valaki. Megtartották, felnevelték, szép karcsú
3592 9 | csikósnak napi járót kellene megtenni, ha malacot, bárányt akarna
3593 1 | visszafordítja a lovát, s megtér a rózsáját keresni a tenger
3594 9 | meg a lovat, mikor Minerva megteremtette, azzal az átokkal, hogy
3595 9 | csikósnak. - A nagylelkűség megtermi gyümölcsét. ~(Kádár Mihály
3596 11 | jó hiteléről. ~- Jól van. Megteszem a kedvedért, ha kívánod. ~
3597 4 | vasat, mint a harapófogó. ~Megtette azt is. ~- No, most szép
3598 7 | ivószobából. ~A bennmaradtak megtették rá az észrevételeiket. ~-
3599 2 | hogy még a Bodri kutyát is megtévesztette vele. A komondor azt hitte,
3600 3 | a morva hajcsároknak is megtiltá, hogy a gulyáshúsból egyenek. ~-
3601 9 | Tudtam előre, hogy ma megtisztelnek, amint a kalendáriumba benéztem. ~-
3602 8 | is. Azokat nagy hirtelen megtisztogatták, feldarabolták, s a bográcsba
3603 9 | kútostort felhajtani, a vályút megtölteni. Ez az ő mindennapi mulatságuk -
3604 7 | pipáját a tenyerébe; újra megtöltötte, azután felkelt, a furkósbotját
3605 10 | utánaeredünk jó ifjú legények: megtörjük a csontját a gonosz kozáknak...
3606 10 | mint az ember? - Aztán megtörülgette szépen a ló szemeit a lobogós
3607 4 | nekiiramodott a paripa, azután megtorpant, ágaskodott, s hirtelen
3608 10 | végignyúlt. Már most hát ő is megtréfálta a gazdáját: ő tesz úgy,
3609 2 | urakat kereste, aztán, hogy megtudta, hogy azok már elmentek,
3610 12 | ne verhessen. Akkor aztán megtudtad volna, hogy tégedet szerettelek
3611 3 | nem. Aki a gulyásbojtárt megüti, az aztán ölje is meg, mert
3612 2 | s felugrott, és keményen megugatta. ~Erre a leány aztán elnevette
3613 10 | rájuk jön az indulat, hogy megunják a magányos életet ott az
3614 8 | szarvas állat, egyszerre mind megvadul, s szerteszét futamodik:
3615 3 | Keresztfiam a huncut. ~- Mégis megválik tőle. Elereszti a gulyával
3616 10 | az esthajnal alig akart megválni az égtől, amíg aztán magára
3617 2 | Gyáva pimasz! ~- Jaj de megváltoztál, amióta a császár kenyeréből
3618 6 | meghallgassa és aláírja. ~A leány megvárta a legényt a folyosón, amíg
3619 10 | végződik, mert ezek nincsenek megvasalva. ~Azért a bitang mént el
3620 3 | ok pedig az volt, hogy a megvásárlandó teheneket csak korán reggel
3621 3 | hátra egyéb, mint hogy a megvásárolt csordát útnak indítsák.
3622 10 | magának szakasztja! Mert ha én megverem, tudom, hogy az anyja is
3623 10 | szerettem!... . Hányszor megvéreztem az oldaladat a sarkantyúval,
3624 1 | holdas pejkódat is sokszor megveri a számadó juhász szőke szamara. ~-
3625 2 | már a kedves nótádat is megveted? Már az sem tetszik? ~-
3626 7 | vásárolni a csorda számára, megvett egy egész kalangyát. ~-
3627 8 | öreg révész tudott tótul, s megvigasztalá őket. ~- Nem kell ugatni,
3628 12 | egyszer-egyszer, mikor megvillámlott, a tűzzé vált záporban meglátszott
3629 3 | a pacsirták! ~Lassanként megvirrad; az ég bíborszíne aranysárgába
3630 3 | tanyán, az aztán kijön, megvizsgálja, felírja, miben halt meg,
3631 3 | az állatorvos darabonként megvizsgálta a kiszemelt barmokat, s
3632 7 | megérdemelné, s ha a régi igazság megvolna, úgy is lenne, hogy borsószalmára
3633 4 | előfogták, a dühre fokozódó kín megzavarta az agyát, nem volt ura mozdulatainak,
3634 9 | csikók, akiket négyszer megzavartak, akik közül négyet kötéllel
3635 3 | erre mifelénk. ~Eközben megzendült a légben az a meseszép pacsirtazengés. ~-
3636 2 | főz, az számol. Az öreg a méheit lesi, a kaptárok most rajzanak. ~
3637 9 | követelte a lovát: "Most nem mehet, szólt a király, mert a
3638 4 | nehezen beszélsz, mert egy raj méhet kerget a kaptárral. ~- Pedig
3639 10 | lovának. ~- Nomármost te is mehetsz legelni. Vidám lovacskám.
3640 11 | leány a bojtárokat. ~- Nem mehetünk. Idekinn van dolgunk - mondá
3641 4 | előbb segíteni kellett a méhraj elfogásánál), akkorra meg
3642 7 | pedig úgy tudom, hogy a méhserbe tett gebulát, amivel a halakat
3643 2 | asztalra téve, rákezdé azt a mélabús dallamú nótát, mely úgy
3644 2 | látkörével. Kihallatszik belőle a mélázó tilinkó, a búslakodó tárogató. ~"
3645 11 | oda lepedőben".) ~Fülledt, meleg délután volt, mikor nekiindult,
3646 11 | asztalnál, ebben a rekkenő melegben is nyakukban a kifordított
3647 11 | csak adj erős bort, hadd melegedjen fel. Legyünk egyformák. ~
3648 2 | visszatartá. ~- Majd ha melegem lesz, mostan fázom. ~A leány
3649 3 | ellenség: záport, hideget, meleget föl sem vesz a pásztorember;
3650 9 | csikósok a pásztortüzet, ezzel melegítik fel a vacsorát a vasalóban.
3651 4 | szorítva, nyaka hátrafeszítve, melle sebesen zihált, a dereka
3652 3 | két uradalmi hajcsár volt melléadva, derék, markos legények,
3653 1 | közt akadékos volna. Kék a mellénye, fekete a gombos rajthuzlija,
3654 4 | küszködik, megfogta ennek a mellényét a fogával, és ő is emelt
3655 9 | visel darutollal, kockás mellényt, kurta janklit és ánginét
3656 7 | szárazra, s odakötözték a part melletti fűzfákhoz. A hömpölygő iszapos
3657 1 | kifejlett, hatalmas domború mellkassal; arcszíne olyan, mint az
3658 12 | olyan sebet oszt, amit méltó megköszönni, de a bunkósbottal
3659 3 | modellnek álljon. Az az ő méltóságát csorbítja. ~Ilyenkor, ha
3660 2 | dobol keményen, s mogorva méltósággal kiált a leánynak: ~- Hozz
3661 6 | csaplárosleány önnek a bort adta, melybe a mandragora volt keverve,
3662 4 | olyan erős adag a méreg, melyet bevett? Mire a főorvos kijött
3663 11 | egyikünk majd beváltja. Hogy melyikünk, az majd elválik. ~A leány
3664 9 | Hortobágyon egy király, akit Mén-Marótnak híttak. Azért volt pedig
3665 8 | külföldre kivonulni, ideiglenes menedékhelyéül a szabad Helvéciát választotta.
3666 10 | összerugdalkoznak a kancáikat féltő ménekkel, ami ezeknek a kárával végződik,
3667 12 | mintha a közelgő vihar elől menekülnének. ~Hanem, amint valami kétszáz
3668 7 | alma: ő fogta ki nekem a ménesből a csikókat pányvával. Olyan
3669 9 | éjszakában elbaktatni a maga méneséhez. ~~~
3670 9 | szállásaikra terelték a méneseket, mind valamennyit a karám
3671 10 | A csikósbojtár, a maga ménesétől egy jó futásnyira, kikereste
3672 10 | szimat után a legközelebbi ménesig. Ott aztán összerugdalkoznak
3673 9 | Senki úgy nem tud bánni a ménessel, mint ez a legény. El is
3674 11 | nemrégiben lovakat vásárolt a ménesünkből, váltóval fizetett; én azt
3675 3(13) | Menetirány ~
3676 10 | magadnak, aztán messze ne menj; mikor a hold lemegy, aztán
3677 8 | kéren! ~Azt akarták, hogy menjenek vissza rögtön a komppal
3678 4 | bólintott a fejével. ~- Hát mi a ménkűért tette? ~- Olyan kegyetlen
3679 10 | csendes éjszakába. Valamennyi ménló a pusztán, mint a tábori
3680 8 | vásárosok. - Nekünk át kell mennünk. Így is elkésünk már az
3681 10(29)| Fekvőhelyének mennyezete ~
3682 10 | Azt is tudod, hogy ő mennyire szeretett engem!... Rózsákat
3683 3 | karikással! - biztatá a festő. ~- Mennykőt is durrantanánk! - dörmögi
3684 7 | szerencsétlenkedjék az úr az ezüstgombos mentéjével! - voná meg tőle a szót
3685 6 | voltam őnála, hogy felé sem mentem, mikor hazakerültem a katonaságból
3686 1 | kocsinyomot, patkónyomot menten benő a fű. A végtelen láthatárig
3687 3 | Magyarországon; itt a magyar menyecskék megtanították rá. Azonban
3688 2 | Mikor ugrattad a kacki menyecskéket? ~- Csak azt a sárga rózsát
3689 4 | hátragörbült derékkal, égre meredő arccal ült a nyeregben:
3690 6 | rosszabb a halálnál. ~A bíró méregbe jött. ~- Ezer mennykő! Végezzék
3691 6 | írva. Hátra volt a gyilkos méregkeverőnek a szembesítése az áldozatával,
3692 4 | csuknak, ha én magára a méregkeverőre bízom az ápolását a megmérgezettnek. ~
3693 7 | fejét, mert mind odament a méregnek az ereje. ~- Ahun van ni!
3694 7 | Hisz nem halt az meg a méregtől, csak megbolondult: felküldték
3695 10 | földre, két kezét elnyújtva mereven. ~A paripa csak nézte egy
3696 4 | engedelmessé tetted a legényedet! ~Mérgében tegezni kezdte a leányt. ~-
3697 10 | leánynak mérges poharától, mérgesebb csókjától, hanem becsületes
3698 6 | hogy ahol egy flagrans20 mérgezési eset fordult elő, ki volt
3699 6 | eset fordult elő, ki volt a mérgező? ~- No, felelj rá! - kiálta
3700 4 | az ablakon! Csak nem maga mérgezte meg a Sándort? ~A leány
3701 3 | kankalint mozgásba hozva, méri a vizet a nagy itatóvályúba.
3702 8 | olyan vad népek, akik meg merik enni), azalatt a bojtár
3703 1 | Olyan jó bort csak ne mérnének benne: ~Arany icce, réz
3704 9 | csepp sem, mert az csupa merő váltó volt; üres és kitöltött. ~-
3705 1 | arctípus, noha egymástól merőben különböző. Ilyenek lehettek
3706 9 | nevessetek érte. Mert ez régi mese. Még abból az időből való,
3707 7 | csendesen a Lacza Ferkó. ~- Mesebeszéd! Lirum-lárum! - tromfolta
3708 4 | amióta tőle elvált: egy mesemondás idő alatt! Kín volt látni.
3709 3 | megzendült a légben az a meseszép pacsirtazengés. ~- Még mostan
3710 3 | ott tükröződik a hullámzó mesetengerben, a városok borult idővel
3711 3 | jelenteni, hogy látni már a messzelátó fáról a közeledő bojtárt.
3712 1 | benne: ~Arany icce, réz e messző; ~Azér' járok olyan késő, ~
3713 3 | Ferkó ennek a tudománynak a mestere. Olyan szépen kicsalogatja
3714 12 | verekedni karddal is nagy mesterség, ámde a kard, akárhol talál,
3715 3 | homokszőlők borával lett az a mész megojtva, az húzta úgy össze. ~
3716 3 | azután, hogy a vásárnál nem meszeli-e meg, aki engedi magát, arról
3717 3 | mert az építéshez való meszet tejjel ojtották meg; az
3718 1 | aranyozott bronzé, monyorú metszéssel; tökéletes szépségű száj,
3719 10 | kapta a kötőféket, s a két mezítelen sarkával elkezdte a ló oldalát
3720 9 | marcafánkkal volna is tele a mező, mégsem lenne kedvem egész
3721 10 | Nem gázoljuk mindig ezt a mezőt... Mikor kicsi gyerek voltam,
3722 1 | napbarnította atlétai karját meztelen mutatva. ~Azzal mind a ketten
3723 2 | Nekem majd a szemem égett ki miatta. Hazaeresztették, pedig
3724 3 | megvizsgálja, felírja, miben halt meg, s megparancsolja,
3725 3 | Tocsogó"-nak híják azokat erre mifelénk. ~Eközben megzendült a légben
3726 8 | egyensúlyát fenntartsák, miközben a jármű túlsó széle erősen
3727 4 | hideg közületek? ~- Nem miközülünk való az, mert azt a doktor
3728 3 | hangulat! Milyen színegység! Mily felséges harmónia az ellentétekben! -
3729 5 | megszűntek a görcsök. Tudják azt mindazok, akik az idegeik zsarnoksága
3730 3 | megfordított tehénalak ragadt mindegyikhez, s ez a tükörkép együtt
3731 3 | Ezeknek a magyaroknak mindenből valami extra kell. Most
3732 3 | s megparancsolja, hogy mindenestül el kell temetni. Hát bizony
3733 2 | ha búsan is, danolt; arra mindenikre van nóta. Parasztleány nem
3734 3 | pedig körülállták az urak, s mindenikük kapott egy hosszú nyelű
3735 7 | régi ismerősök; a gubást mindenki "komám"-nak híja; a mézesbábos
3736 3 | Micsoda ez? - kérdezi sorba mindenkitől. ~A számadó azt mondja neki: "
3737 11 | a regulát: "Serre bor - mindenkor: borra ser - sohasem." ~
3738 9 | vályút megtölteni. Ez az ő mindennapi mulatságuk - napjában háromszor
3739 11 | Elbúcsúztam. ~- Beszámoltál mindennel a számadó gazdának? ~- Beszámoltam. ~-
3740 10 | magában, hogyne tudná ő mindezt? A biz úgy volt. ~- Azt
3741 3 | derék, markos legények, mindkettő forgópisztolyokkal ellátva. ~
3742 9 | Mihály uramat bizonyosan mindnyájan ismerjük. Szép, kerek képű,
3743 9 | kitölteni. ~Valószínű, hogy mindnyájuk hallgatag beleegyezésével
3744 7 | Ilyen-olyan adta! Még itt mindnyájunkat meg akar hazudtolni? - förmedt
3745 2 | akkor az már nem "édes mindnyájunké", azt már nem illeti meg
3746 4 | az úri csézába, s siessen minél előbb haladéktalanul a városba
3747 9 | átkozta meg a lovat, mikor Minerva megteremtette, azzal az
3748 9 | tartá fogva a pányvával, minta ércből volna öntve. Lobogós
3749 6 | mentségére, nem mondott egyebet minthogy a Sándort olyan nagyon szerette,
3750 3 | fokhagyma, egész hétre való; Miskolcig eltart. ~Azután elmondta
3751 4 | a világ a szemei előtt. Mivé lett a deli legény, amióta
3752 11 | Aztán nézte, hogy mit mívelnek vele? ~A csikós mutatta
3753 4 | leány. Berekommendálom a mizeriekhez betegápolónőnek. ~A leány
3754 10 | valami elvadult lélek; a mocsárok fülemüléje, a nádi veréb
3755 3 | csorbítja. ~Ilyenkor, ha a modell türelmetlen, gyakorlott
3756 3 | sincs ahhoz szokva, hogy modellnek álljon. Az az ő méltóságát
3757 6 | menjen el innen a hátom mögül, mert ha hozzám talál érni,
3758 2 | fenekével dobol keményen, s mogorva méltósággal kiált a leánynak: ~-
3759 11 | Sándor az én nevem - dörmögé mogorván a bojtár. ~- Jól van, méltóságos
3760 3(12) | Germán mondai nőalakok ~
3761 3 | Azokra nem vonatkozik Hamlet mondása: "tán még álmodni is". ~-
3762 4 | fájdalomra nyúlt meg e kegyetlen mondásnál. ~- Hát doktor úr is azt
3763 2 | ha te énnekem hazugságot mondasz, azért úgy megítéllek, mintha
3764 9 | asszonnyal. Legalább most azt mondhatom neki, hogy száz percent
3765 2 | Sándor! Szentem! Ne mondj ilyet... Én nem akarom,
3766 2 | összetöri a másikat. ~- Ezért mondjon valaki igazat?! Hát nem
3767 8 | Ahán! Téríti már! - mondogatták a vásárosok, vigasztalásul
3768 3 | tomporukra a vásárló úr monogramját. (A gulyás mind írástudó.)
3769 1 | mint az aranyozott bronzé, monyorú metszéssel; tökéletes szépségű
3770 2 | mondtam, hogy hozz bort! - mordul rá a legény, s az öklére
3771 8 | színéhez. ~Egyszer aztán nagyot mordult a bika, s egy hatalmas szökéssel
3772 3 | Bompland leírását a Fata Morganáról, de a hortobágyi délibábról
3773 3 | Atmoszféráról: leírja abban a Fata Morganát; amit látni az afrikai homoksivatagban,
3774 2 | s szeme közé nézve egyet morgott, s nyájasan ásított nagyot. ~-
3775 2 | vasárnaponként. ~- No, csak ne mórikálj! Ne tedd magad! Tudom én,
3776 10 | hóka csődöre! Hol jár már Morvaország felé! ~Még jobban elbámult,
3777 7 | járt egy gazdag marhakupec Morvaországból teheneket vásárolni. Sok
3778 11 | debreceni kofa állását egész Morvaországért. ~Erre megint ittak egyet. ~-
3779 3 | a másik bécsi úr pedig a morvaországi nagybirtokos, Engelshort
3780 2 | azok a debreceni urak meg a morvaországiak, akik az éjjel itt mulattak,
3781 2 | cirmos kandúr addig ott mosdózott a kemence padkáján, most
3782 9 | képű, kisodrott bajuszú, mosolygós ábrázatú férfi, középen
3783 3 | sodort a bajuszán, s nagy mosolyogva felelt: ~- Értem ám én a
3784 7 | hogy a hídláb padlóját mosta. A kompot kihúzták a szárazra,
3785 7 | tennék, megégetnék, de hát mostanában csak fejét fogják venni.
3786 3 | esik. "Minő témák! Minő motívumok!" ~Útitársa eleget noszogatja,
3787 5 | Nyitva volt a szája, valamit motyogott. Valamin nevetett. ~Fel-felnyitotta
3788 5 | félrekapta a fejét, s azt motyogta, hogy "vizet". ~A leány
3789 1 | felneszel egy pillanatra. Első mozdulata az, hogy a kalapjához kap:
3790 4 | megzavarta az agyát, nem volt ura mozdulatainak, s karjainak rángatózásával
3791 1 | megszolgálta. ~Ezzel fenyegető mozdulattal emelte magasra az öklét
3792 12 | volna az a puszta, amelyiken Mózes járkáltatta a zsidó népet
3793 3 | ácsremek, s a három kankalint mozgásba hozva, méri a vizet a nagy
3794 11 | panaszkodott, hogy valami mulasztás van benne, nincs kiírva,
3795 11 | írást, hogy hozd helyre a mulasztást, ne mondja a kupec, hogy
3796 3 | a karámból, hagyták még mulatni. Azt ígérte, hogy a karámig
3797 9 | urakhoz. ~- Hát bizony, szebb mulatság ez, mint a karambolpárti
3798 9 | megtölteni. Ez az ő mindennapi mulatságuk - napjában háromszor ismételve.
3799 6 | behítt. Malacot sütöttek. Ott mulattam velük. Ittam a borukból.
3800 3 | hogy tréfás beszédekkel mulattatja. Az urak ezalatt elmentek
3801 4 | alábbhagyott, a tagjaiba állt görcs múlni kezdett. De a homloka égett,
3802 4 | kinn volt a folyosón, a muskátlikat öntözte, mikor a famulus
3803 2 | az illata meg inkább a muskotály boréhoz hasonlít, mint a
3804 11 | bögöly, dongó meg a sok muslica annál veszettebb kedvében
3805 4 | csókolgasd az én kezemet, csupa mustárkovász, feldagad tőle a szád. ~
3806 4 | hogy csuklott. A két férfi mustárkovászt tapasztott a beteg lábikráira. ~-
3807 4 | borogatást, a gyomrára hólyaghúzó mustárt - rendelkezzék a doktor,
3808 2 | jobbat, mint ez a karcos. Muszáj még egy ócska közmondást
3809 2 | ízlik az. ~Hát bizony azzal mutatja ki legjobban a leány az
3810 2 | Így szeretsz, ahogy mutatod? ~Erre a legény felállt
3811 3 | Ferkó vezeti a társaságot, s mutogatja az uraknak a puszta nevezetességeit:
3812 3 | Nagyszerű! Isteni! - kiabál a művész elragadtatással. Ez aztán
3813 3 | ellentétekben! - rajongott a művészet fölkentje. ~- Még mostan
3814 3 | abbahagyta a rajzolást. ~A művészi szenvedélynél is erősebb
3815 3 | ezt Bécsben elbeszélem a művészklubban, engem kidobnak az ajtón. ~-
3816 9 | meghozta a hátán a közeli nádasból a csereklyét (ami összegázolt
3817 3 | Hortobágy vize, partjai nádassal, fűzfákkal szegélyezve.
3818 8 | beleugráltak, akkor aztán a nagy nádastól nem lehetett többet látni,
3819 3 | egy kerek kunyhóforma nádból összerótt alkotmány, melynek
3820 3 | vannak tűzködve rendben a nádfalba. ~- Hát a bojtárt hol hagyták
3821 3 | nem valami bagolyrúgta nádfedelű ház, amilyennek a piktor
3822 10 | a mocsárok fülemüléje, a nádi veréb rikongat, cserreget;
3823 2 | mandragorának". (Magyarul "bódító nadragulya".) ~Mit tudta a leány, hogy
3824 4 | Ne bolonduljon azzal a nadragulyával! Meg ne rágja! Vegye ki
3825 3 | fantáziája. Egész nagy helységek (Nádudvar, Nagyiván) jelennek meg
3826 6 | keverve, amitől ön olyan nagybeteg lett? ~- Én nem voltam a
3827 3 | úr pedig a morvaországi nagybirtokos, Engelshort grófnak a lovászmestere
3828 3 | nagy helységek (Nádudvar, Nagyiván) jelennek meg a légbe fölemelve,
3829 9 | fejében - mondá Pelikán uram nagylelkű raptusában.27 ~- De uram!
3830 9 | a számadó csikósnak. - A nagylelkűség megtermi gyümölcsét. ~(Kádár
3831 9 | nagyon tisztelt Kádár Mihály nagyuram ennek a váltónak a hátára
3832 9 | akkor a pénzt Kádár Mihály nagyuramon veszik meg. Azért van nekem
3833 2 | olyan ember vagyok, aki a nálamnál gyengébbet soha meg nem
3834 3 | szemöldökei előrehúzódtak a sok napbanézéstől. ~A "karám" alatt értik
3835 1 | ingujja a válláig omlott, napbarnította atlétai karját meztelen
3836 9 | jó kedve volt, reggeltől napestig; azt szokták mondani: olyan
3837 3 | produkálnak előttünk egy napfeljövetelt, ami valósággal megvan,
3838 3 | belőlük. A keleti határon, napfelkölte után leghatalmasabb a délibáb
3839 3 | örült előre: meglátni a napfölkeltét a pusztán, amiről annak,
3840 3 | ne unja magát a pusztán naphosszant. ~Utoljára a doktorhoz fordul
3841 9 | hogy mindig egyék egész naphosszat, és sohase legyen jóllakva."
3842 9 | vizein legelnek, a csikósnak napi járót kellene megtenni,
3843 10 | mindig így!... Majd eljön a napja, kivesszük az eszterhaj
3844 3 | aljával. ~S erre az első napkivillanásra egyszerre fölkerekedik az
3845 9 | hagyta ott érte: Dömötör napkor majd beváltja. - Ezt a
3846 9 | úgy tesz, ahogy a gulya napleáldozás után, ahol a szarvas barom,
3847 9 | mint aki vesztit érzi. ~Naplemente után aztán éjjel szállásaikra
3848 10 | csikorgó időben, forró napsütésben, te kedves, jó lovam! Terád
3849 8 | egy kicsit megereszkedik a napsütéstől: csak úgy füstölgött. ~Hogy
3850 3 | sötétkék; a köd felett az ég narancssárga; egy hosszúkás felhővonal
3851 2 | is, nem kellett birsalma nedvével kenni, hogy göndörré legyen,
3852 11 | pokolban is úr"! ~A leány negédesen ment tovább, durcás kacérsággal
3853 9 | egyék, soha jól ne lakjék. ~Négy-öt csikósbojtár őrzi lóháton
3854 9 | téveszté el a dolgát. Csupán a negyediknél esett meg, hogy a hurok
3855 6 | eltagadod, hogy nálam voltál negyednapja? Hát ezt a fésűt ki hozta
3856 3 | az emberek árnyékaival. A négyes fogatok gyorsan röpítik
3857 9 | megzavartak, akik közül négyet kötéllel kifogtak, mint
3858 9 | előhúzott a belső zsebéből egy négyrét összehajtott darab fisléder
3859 9 | a szilaj csikók, akiket négyszer megzavartak, akik közül
3860 12 | járkáltatta a zsidó népet negyven esztendeig. ~- Te tudod
3861 7 | valamit a nemességre! Igaz! Negyvennyolc előtt, ha az ezüstgombos
3862 3 | ez a kegyelmed bojtárja néha igazat is mondani? ~- Ritkaságképpen.
3863 3 | Toltam én már ezen a taligán nehezebb borjút is, mint az úr. Csak
3864 4 | nemzetes úrnak. ~- Azzal most nehezen beszélsz, mert egy raj méhet
3865 4 | azt megfogadta! ~Azután nekiállt a kávépörkölésnek; mire
3866 3 | az valami idegen kutya; nekiesnek egymásnak, s összemarakodnak. ~
3867 4 | bolondulva. Egyszer sebesen nekiiramodott a paripa, azután megtorpant,
3868 3 | karám mellől, s nagy ugatva nekirohant a szétzüllött csordának,
3869 12 | sarkantyúba kapta a lovát, s nekivágtatott a szembe közelgő zivatarnak.
3870 3 | jobban kiabált, egészen nekiveresült az arca. ~- Hát felelsz
3871 4 | Cigányasszonyokkal kell nektek trafikálni, ugye? Iskolába
3872 4 | meg a Sándort? ~A leány némán bólintott a fejével. ~-
3873 7 | hogy nemesleány, az apja nemesember. A nemesembert nyakazni
3874 7 | mentémet fölvettem, engem is nemesembernek néztek, sohasem kértek tőlem
3875 7 | nemesleány, az apja nemesember. A nemesembert nyakazni szokták. ~- Ugyan
3876 7 | fogják venni. Mivel hogy nemesleány, az apja nemesember. A nemesembert
3877 7 | is már mai nap valamit a nemességre! Igaz! Negyvennyolc előtt,
3878 7 | gyertyát. ~- Vajon milyen halál nemével fogják kivégezni? ~- Hát
3879 9 | kalendáriumában minden, nemhiába épített őkegyelme ABC-bül
3880 9 | választékos stílusban beszélt.) ~- Nemigen oda vergál28 biz annak az
3881 7 | másik gyilkosság is sült ki. Nemrég itt járt egy gazdag marhakupec
3882 11 | hagytad fizetség fejében, nemrégiben lovakat vásárolt a ménesünkből,
3883 11 | elfojtotta magába a keserűségét. Nemsokára visszatért egy palack sörrel,
3884 12 | Mózes járkáltatta a zsidó népet negyven esztendeig. ~- Te
3885 2 | kutyanyelvet. (Ez volt a népszerű neve a papiros tízkrajcárosnak.)
3886 10 | Nem alhatnék. Mindenféle nesz van. S ez mind oly titokteljes.
3887 10 | meg a paripa, ha valami neszt nem fogott volna. ~De elébb
3888 10 | neked is beadott valami netrebulyát az a sárga rózsa, mint a
3889 3 | Süketnéma.) ~- Akasszanak fel a neved napján! Nem azért találtam
3890 9 | No, hát ragadjon hozzá a nevedhez a mén, hogy soha el ne válhass
3891 10 | csillagokat, ahogy megtanított a neveikre a vén körösztapád. Ott az
3892 3 | legkedvesebb bojtárom. Én neveltem. Keresztfiam a huncut. ~-
3893 9 | elmondom, szógám, de ki ne nevessetek érte. Mert ez régi mese.
3894 2 | volna ki belőle. Aztán az a nevetésre álló szája a fölfelé húzódó
3895 6 | tűzve? ~A csikós gúnyos nevetéssel veté oda: ~- A kisasszony
3896 8 | komám, tőle. (Ezen aztán nevettek.) ~- No megállj, gubás!
3897 3 | Ez a hortobágyi puszta nevezetessége. ~Ezerötszáz tehén egy rakáson,
3898 3 | mutogatja az uraknak a puszta nevezetességeit: a szélfogót, a körülkerített
3899 9 | válhass tőle! Mindig együtt nevezzenek vele: az a ló pedig legyen
3900 11 | kapnak. Egy írásra írják a nevüket. ~Összeszedte az írószereket,
3901 10 | elaludtál: most meg csak úgy nézed a sötétkék eget, s szólítgatod
3902 3 | fölkeresni, aki a rekesztékben nézegette a többi urakkal a kiválogatott
3903 2 | rossz szóval, egy rossz nézéssel sem. De ha te énnekem hazugságot
3904 4 | Csak ezekkel a szemekkel ne nézne így rám. ~- Az fáj a legjobban,
3905 7 | engem is nemesembernek néztek, sohasem kértek tőlem vámot
3906 3 | nézni nyitott szemmel. Most nézzék, uraim! A nap ötszögletűvé
3907 3 | nincs felül metszőfoga. ~- Nincs-e? - kérdezé nagyot bámulva
3908 3(12) | Germán mondai nőalakok ~
3909 9 | egyszer a számadó csikós. ~Itt növekednek fel azok a jó homokjáró
3910 4 | ahol a rektor a mérges növényeket megismerteti, hanem a cigányasszonyoktól
3911 4 | legényt megmérgezték. Mégpedig növényi méreggel. ~A hortobágyi
3912 1 | valóságos ősmagyar arctípus, noha egymástól merőben különböző.
3913 3 | zsörtölődött a számadó. - Nojszen, csak kerülj elém, majd
3914 10 | tenyeréből odaadá a lovának. ~- Nomármost te is mehetsz legelni. Vidám
3915 4 | emberfőforma végével. ~- Nono, Klárika! Ne bolonduljon
3916 1 | elveszett a sárga rózsa. ~Nosza, visszafordítja a lovát,
3917 3 | motívumok!" ~Útitársa eleget noszogatja, hogy ne azt a veszekedett
3918 2 | még csak pirkad, hallani a nótafikálását, ahogy a kertben gyomlál. ~
3919 9 | Zengett a sík puszta a kedvenc nótájától. ~Azért, hogy én szegény
3920 11 | gondolta! Alig volt vége a nótának, már jött őkegyelme kifelé
3921 3 | Ott egyszerre óriásokká nőttek fel a marhák, mintha nem
3922 9 | Hortobágyon a zámi puszta utcát, a numero nem tudom hány gulyás karámot,
3923 8 | alföldi síkságra, a kolompoló nyájak, gulyák közé, s hozzáálmodta
3924 2 | közé nézve egyet morgott, s nyájasan ásított nagyot. ~- Még a
3925 2 | a szívében. ~Erőltette a nyájasságot, szelídséget. Pedig inkább-inkább
3926 4 | Szája össze volt szorítva, nyaka hátrafeszítve, melle sebesen
3927 10 | ültem? Meg-meg átölelte a nyakadat, hogy még ott marasszon. ~
3928 9 | sugdosott a fülébe, leoldotta a nyakáról a hurkot, s arra a szilaj
3929 3 | kormos fejével, púpot vető nyakával. A tanyázó alom koromfekete,
3930 7 | nemesember. A nemesembert nyakazni szokták. ~- Ugyan hagyja
3931 1 | csontos termet, vastag nyakkal, köpcös derékkal; arcvonásai
3932 11 | kijött, már három letört nyakú üres palack volt az asztalon.
3933 11 | ebben a rekkenő melegben is nyakukban a kifordított bunda. Ilyenkor
3934 9 | Az öreg számadó még egy nyaláb nádat vetett a hamvadó tűzre. ~-
3935 11 | vele. ~Hozta aztán egész nyalábbal a palackot, odarakta a legény
3936 4 | vágtatva. ~De az olyan őrületes nyargalás volt, mintha ló és lovasa
3937 10 | polgári révtől a zámi karámig nyargalni egy hujjában. Hát még két
3938 10 | urak, hogy mikor egész nap nyargaltattalak, akkor fogjalak a masinába,
3939 8 | hogy a bőszült vadállatok nyargalvást futottak arra a rekettyés
3940 3 | Pedig azt minden forró nyári napon itt látni reggeltől
3941 4 | kavart a borába: attól lett nyavalyás. Tudom is, hogy ki volt,
3942 8 | olvasott, azokból ismerte ezt a nyavalyát. ~- A bizony! - magyarázá
3943 4 | legyenek az ő nyögései, nyavalygásai éles kések, amik a szívemen
3944 4 | is a leány a beteg kínos nyavalygását. ~- Mi történt vele? ~-
3945 8 | Nem kell ugatni, atyafiak. Nye styekáty.25 Nem lopta el
3946 4 | feladatot, és sietett azt nyélbe ütni. ~A fáradt szürke még
3947 12 | süvegét; bizonyosan csak a bot nyele, nem a bunkója sújtá a tarkóját. ~
3948 2 | tányérról enni. A cserepcsík nyelét a kezébe fogja az ember,
3949 9 | oldalzsebébe dugva, kezében hosszú nyélre tekert lovagkorbács. ~Az
3950 2 | mond erre a leány, piros nyelve hegyét kidugva a szájából,
3951 3 | tartsa dugaszban, a magyar nyelvet el ne felejtse, a hitét
3952 10 | a többi lovak. Te mindig nyereg alatt vagy. S még azt akarnák
3953 3 | kívánva az ittmaradóknak, a nyeregbe szökött. ~A számadó átadta
3954 4 | a derekát, s leemelte a nyeregből. ~- Mi lelt téged? Sándor! ~
3955 1 | akasztva a karikás ostor, nyeregkápájába dugva a hosszú ólmos fütykös. ~
3956 9 | neki, hogy száz percent nyereséggel adtam túl a váltón, s nem
3957 1 | csókolózni! ~Arra ismét felkap a nyergébe. ~Ha babonás volna: nem
3958 12 | Decsi Sándor megingott a nyergében a kapott ütéstől, a feje
3959 12 | oldalt fordulva kiesett a nyergéből s hasmánt terült el a földön. ~
3960 9 | A Decsi Sándor lovának a nyergén alkalmasan ki lehetett tölteni
3961 1 | leginkább arról, hogy a nyergének nincs terhelő szíja, ami
3962 9 | saroglyához, harmadik a nyerges mellé, negyedik a rudas
3963 10 | hogyne értette volna? Amint a nyergétől, zablájától megszabadult,
3964 2 | paripa odakünn az udvaron nyeríteni kezdett; a leány kiment,
3965 11 | udvarából is hasonló víg nyerítés fogadta, ott volt már kikötve
3966 1 | Egyszer aztán a lovának a nyerítése ébreszti fel. A hóka szemközt
3967 10 | a csikós felé, s örvendő nyerítést hallatott, amit a csikós
3968 9 | ráfojtódott. A többi paripák nyerítve rohantak odább, az elfogott
3969 6 | felvilágosításokat kívánunk nyerni egy önt érdeklő ügyben,
3970 11 | igyekezett a paripa, vígan nyiharászva. A csárda udvarából is hasonló
3971 5 | ajkai szárazon, epedten nyiladoztak. ~- Adjak vizet? - suttogta
3972 2 | volna a sárga rózsára, nem nyílott volna ki, más sem szagolhatta
3973 6(20) | Nyilvánvaló ~
3974 4 | hánykolódjék. ~- No, Klárika, most nyissa fel neki a száját. Jaj,
3975 2 | egy rózsát arról a mindig nyitóról, s a füle mellé tűzi. ~-
3976 4 | tajtékzanak, és amellett nyög, erőltet, csikorgatja a
3977 4 | innen el nem megyek. Ez a nyögés, amit az ajtón keresztül
3978 4 | büntetésem! Hadd legyenek az ő nyögései, nyavalygásai éles kések,
3979 9 | tizennyolc krajcár, holott csak nyolcszázban alkudta ki a lovakat? ~-
3980 9 | arra a papirosra írni, hogy nyolcszáztizenkét forint és tizennyolc krajcár,
3981 4 | eltűnjön erről a vidékről, hogy nyomába se találjanak, mert amit
3982 7 | Pundorné ifjasszony. Elöl maga, nyomában meg a kocsis meg a sógor,
3983 11 | kutyafuttában: ~Hat jó kutyám farkas nyomán, ~Két bojtárom két oldalán, ~
3984 4 | a zsandár itt maradt. ~Nyomban a főorvos eltávozta után
3985 10 | szagolgatta, még a szájához is nyomta, azt hittem, meg akarja
3986 3 | eresze alatt, deszkapad a nyoszolyája: feje fölött a polc a domború
3987 11 | verekedés helyett egész nyugalmasan értekezni látta. "Hozzon
3988 3 | sebesen futnak keletről nyugat felé, a kiemelkedő halmok
3989 7 | lócsiszár. ~A gulyásbojtár ismét nyugodt hangon kérdezé a szappanosnétól. ~-
3990 3 | kilenc boltozatos ívoszlopon nyugszik. A debreceniek azt állítják,
3991 2 | a gulyásnak adtál. S nem nyugszom meg addig, amíg a kezembe
3992 8 | Elébb a bika kezdett el nyugtalankodni. Feltartá az orrát, megrázta
3993 3 | a farkukra, s kíváncsian nyújtogatják a fejeiket a skicces-album
3994 11 | árnyékában, a kihajló lícium után nyújtogatva a nyakát, amit nem bírt
3995 2 | gondolt, fölkelt, nagyot nyújtózott, görbe hátat csinált, azután
3996 2 | meg nem bántom. Felőlem a nyúl ott maradhat a bokorban,
3997 3 | feljebb jön, megint olyanná nyúlik, mint egy fekvő tojás. Most
3998 2 | tud. Anélkül megfognák. Nyúlnak a gyors lába, madárnak a
3999 3 | pázsitszőnyeg, azokkal a sötét oázokkal! ~- "Tocsogó"-nak híják
4000 8 | ónodi vásárból. ~- Nem kell óbégatni, legények - mondta nagy
4001 3 | aztán a wagneri kardal! Oboák, waldhornok, bombardonok
4002 10 | falatokra aprózva, a tenyeréből odaadá a lovának. ~- Nomármost
4003 9 | magának az a váltó, hát odaadom borravaló fejében - mondá
|