1-bodit | bodor-eletk | eleve-fenyl | fer-hazas | hazav-kemen | kendt-kutos | kutya-megla | megle-odaad | odaal-rezan | rezba-szort | szoto-uvert | v-zugas
bold = Main text
Rész grey = Comment text
4504 3 | bajusszal. Értelmes arca rézbarna a viszontagságos időtől,
4505 9 | almás, babos, szeplős, rézderes, vasderes, sárga, fakó,
4506 11 | boraikat, visszaadott nekik rézpénzben a kutyanyelveikből, s letörölte
4507 8 | meg vele. ~A marhacsorda rézsút vonalban közeledett a hortobágyi
4508 3 | akácfát! ~Végre jön feléjük rézsútos irányból a doktor lektikája.
4509 11 | építészetnek. ~- Ohó! - rezzent fel a csikós. - Erre nem
4510 5 | ráhagyták. ~Egyszer aztán arra riadt fel a leány, hogy már világos
4511 2 | a fészekben: én fel nem riasztom. Leányt sem bántok meg,
4512 2 | reá. ~- Sándor! Meg akarsz ríkatni? ~- Az is hamisság lesz.
4513 7 | maga alól, aztán nagyot rikkantani: "Én vagyok az a bojtár,
4514 10 | fülemüléje, a nádi veréb rikongat, cserreget; mellé ezernyi
4515 4 | Meghal? - kérdezé az rimánkodó tekintettel. ~- Az kellene
4516 2 | összekulcsolta a kezeit, úgy rimánkodott a legénynek. ~- Sándor!
4517 9 | fakó, meg fehér is (ami ritkaság fiatal csikóban). Bizonyosan
4518 3 | néha igazat is mondani? ~- Ritkaságképpen. De most az egyszer az igazat
4519 7 | moccant. ~Egyszerre jött nagy robajjal a sereghajtó, a fent említett
4520 10 | háromszínű zászlókat, utánuk robogni nyalka huszárokat... Irigyeltem
4521 7 | portékájával, lacikonyhát rögtönözve egy kukoricaszárból összerakott
4522 8(24) | Rögtönzést ~
4523 10 | egymással összetalálkozva, röhögéssel üdvözlé egymást, s enyelgésül
4524 4 | fölé, s rövid, szaggatott röhögést hallatott. ~- No hát, segíts
4525 10 | még. ~Erre a mén vidáman röhögni kezdett, s aztán maga is
4526 4 | magától megállt. Megrázkódott, röhögött: csakhogy meg nem szólalt. ~
4527 10 | egyet nyerített, s nagy röhögve nekiindult a timpós pázsitnak,
4528 3 | eltakarították, de amióta "rönd" van az országban, az a
4529 3 | A négyes fogatok gyorsan röpítik végig az úttalan zöld mezőn
4530 4 | fejével a gazdája fölé, s rövid, szaggatott röhögést hallatott. ~-
4531 12 | azzal továbbfutott velük a rohanó paripa. ~A Decsi Sándor
4532 9 | A többi paripák nyerítve rohantak odább, az elfogott ott maradt.
4533 11 | megszárad rajta a forró naptól a rojtos gatya. A hortobágyi csárda
4534 2 | adja kend!~Valami megragadó rokonszenves nóta ez a pusztáról, melynek
4535 2 | vizitálni, passzust írni róluk. Csak a vén gazdasszonyát
4536 3 | elpusztították. A templom romjai még most is kilátszanak
4537 10 | becsületes ellenség kardjától romlik el a testem. S aztán, mikor
4538 4 | mátai telep közötti puszta rónán találta a doktor a csikóst.
4539 2 | orcádat kikennéd pirosra bécsi ronggyal. Nézd el ezt a rózsát a
4540 2 | szép vagy. Világért el nem rontanád a szépségedet azzal, hogy
4541 3 | Ugyan vágtatva jön. ~- Rontja a lovat a kupcihér!8 - zsörtölődött
4542 6 | lelked üdvösségét el nem rontod! ~- Vigyen benneteket az
4543 12 | volt a zivatar! Recsegett ropogott az ég sarka. ~- Megmondtam,
4544 9 | a hold világít, folyvást ropogtatja a füvet. ~A Decsi Sándornak
4545 4 | két tenyerével, hogy le ne roskadjon. ~- A mi doktorunk nem tudja
4546 6 | nem jöttél hozzám, mert az rosszabb a halálnál. ~A bíró méregbe
4547 6 | Nem tudta a jámbor, hogy rosszat cselekszik. ~- Én nem haragszom
4548 7 | a letromfolt közbeszóló rovására. ~- Hát kellett ez nekem? -
4549 2 | volt a neve, aki abból a rózsából szakítani szokott, nem is
4550 2 | boréhoz hasonlít, mint a rózsáéhoz: hej, de soknak a fejébe
4551 1 | gyönyörűséggel (pedig annak nincs is rózsaillata), aztán megint féloldalra
4552 1 | bogáncsot! Még az mer az ő rózsájával csókolózni! ~Arra ismét
4553 10 | mennyire szeretett engem!... Rózsákat tűzködött a füled mellé,
4554 1 | sok időt eltarisznyázott a rózsakereséssel, talán még többet a rózsa
4555 2 | gavallérnak megfájdul a szíve a rózsákra: ott áll előtte az egész
4556 2 | Légy te nekem ilyen sárga rózsám, nyisd ki a lelkedet, nyisd
4557 2 | Azon az egy szál sárga rózsán. Hát már irigykedel a jó
4558 2 | meg sietett annak a sárga rózsának a termőfáját felkeresni. ~
4559 2 | nem leheltem volna a sárga rózsára, nem nyílott volna ki, más
4560 10 | is beszéltek? Meg a sárga rózsáról? ~- Én nem tudom, mi a szösz
4561 9 | nyerges mellé, negyedik a rudas oldalához. ~- Bizony, barátom,
4562 9 | ott maradt. Hánykódott, rugdalt ágaskodott, de hasztalan.
4563 9 | olcsón, sőt inkább elkezdett rúgkapálni, ficánkolni, s nagy darabon
4564 9 | az ember? ~- Hát be volt rúgva az ember, ahogy dukált. ~
4565 10 | körülöttem? Megfogtad a ruhámat a fogaddal, úgy emelgettél.
4566 6 | doktornak, hogy ő be akar rukkolni a méneshez, ahol szolgálatban
4567 3 | a neveiket kiáltozva: "Ruzsa te! Csákó te! Kese te!"
4568 3 | temetni. Hát bizony mink sajnáljuk, hogy annyi szép darab hús
4569 7 | vízen átkelni. A Tisza, a Sajó, a Hernád mind egyszerre
4570 1 | felkapja a ló a fejét, a sallangos csótárt megrázva, a bóbiskoló
4571 9 | kommóciójuk. ~De a Decsi Sándoron nem lehetett semmit észrevenni.
4572 11 | Lacza Ferkó meg a Decsi Sanyi. Köszöntetjük szépen. Az
4573 3 | a tavaszi vizek miatt a sár. ~Útközben meg lehet hálni
4574 10 | elhullani nyalka huszárokat, sárba legázolni szép színű zászlókat...
4575 10 | kikötve a kapu előtt, hóban, sárban, csikorgó időben, forró
4576 3 | kávé felforralt vörös bor, sárgacukorral, fahéjjal, szegfűborssal
4577 9 | álló bojtárnak egy vágtató sárgára, mely tetszését megnyerte. ~-
4578 10 | Hajnalodott már, keleten sárgult az ég alja. ~A távol ködös
4579 12 | Recsegett ropogott az ég sarka. ~- Megmondtam, ugye? -
4580 12 | leütött ellenfelét tarkótul sarkáig végigpáholta, ami csak ráfért.
4581 6 | Ettől a szótól egész sárkánnyá lett a leány. ~- Sándor!
4582 9 | pedig zsinóros dolmányban, sarkantyús csizmában, kerek, pörge
4583 10 | megvéreztem az oldaladat a sarkantyúval, csakhogy hamarább odavigy
4584 2 | Hortobágy folyását, arrafelé sarkantyúzta a paripáját; ő meg sietett
4585 10 | kötőféket, s a két mezítelen sarkával elkezdte a ló oldalát dögönyözni.
4586 10 | a földhatárt. ~Az újhold sarlója ott köszörülte már magát
4587 1 | virággal, most nyílik a pimpó, sárma meg a vízililiomok. De azért
4588 4 | közös erővel belökték a saroglyába. ~A doktor a paripát kötőfékénél
4589 9 | hát leányféle van itt a saroglyában. ~Kádár uram a szája elé
4590 9 | odakötötték a lókupec szekerének saroglyájához, aki nem késett egy darab
4591 4 | nehéz volt, nem bírta a saroglyán átemelni. ~Itt hagyni a
4592 11 | gulyát. ~A bojtárom ~Vizen, sáron. ~Magam a paplanos ágyon.~
4593 4 | nyomát csókolta: azokat a sáros lábnyomokat a téglapadlón
4594 3 | felejtse, a hitét el ne hagyja, sátoros ünnepen megáldozzon; amit
4595 6 | pusztában találkoztam egy sátorozó cigány famíliával. Gyönyörű
4596 11 | színe volt, mint az írós savónak; párával volt teli az egész
4597 4 | vizsgálni. ~- Az ütér verése hol sebes, hol félbeszakad, a pupillák
4598 1 | egymásra jó messziről, s sebesebbre fogva az ügetést, odarúgtatnak
4599 12 | kard, akárhol talál, olyan sebet oszt, amit méltó megköszönni,
4600 3 | a rendetlenkedő barmokat sebtiben, a resteknek az inába kapkodott:
4601 2 | annak, Isten engem úgy segéljen, ha az édesapám legkedvesebb
4602 2 | parasztlegény baján - Nem segít csak a parasztlány." ~-
4603 10 | állatom... Tán nem tudom, hogy segítettél a földről fölemelgetni a
4604 4 | készen volt, csak emberi segítség kellett, hogy azt a beteggel
4605 4 | esküm tiltja. A baj sürgetős segítséget kíván. A doktor orvosságot
4606 4 | mert amíg visszatér érte a segítséggel, azalatt a sasok megmarcangolják. ~
4607 8 | De biz azt nem látták sehol. ~A lókupec azt mondá, hogy
4608 3 | szemével nem látta, még csak sejtelme sincs. A praktikus ok pedig
4609 11 | malom alá, s ahol a víz sekélyesen elterült, ott gázolt át
4610 8 | hortobágyi part felé, s a sekélyeshez érve, szépen kigázolt a
4611 8 | Hát ha már egy ilyen selyememberre is ekkora kábító hatása
4612 2 | estéjén? Nem viseltem-e a selyemkendődet, pedig azt sem mondtad,
4613 2 | rátalált a leány az újra. Selyempapírosba volt takarva. Mikor kibontotta,
4614 2 | tűzött sárga rózsát a kalap selyemszalagja mellé illessze. ~A legény
4615 1 | rajthuzlija, fekete a szűre is, selyemvirágokkal kivarrva, csatos szíjon
4616 3 | kezdtek veszni a szürke semmiben, utoljára egészen elenyésztek,
4617 11 | Beszámoltam. ~- Nincs már senkinél semmi tartozásod? ~- De
4618 7 | búvár, kárókatona lubickolt seregestől az özönvízben: ilyenkor
4619 3 | elhullott, biz azt otthagytuk: seregestül jöttek rá a keselyűk, s
4620 7 | Egyszerre jött nagy robajjal a sereghajtó, a fent említett Pundorné
4621 9 | mint a kíváncsi gyermekek sereglettek össze, legkisebb félelem
4622 10 | olyanforma, mintha csók volna, serkenti a mént. ~- Ne aluggyál még...
4623 11 | sörömből? ~- Tartom a regulát: "Serre bor - mindenkor: borra ser -
4624 9 | a paripáját, ha meg nem sérteném vele. ~A Decsi Sándor lovának
4625 11 | volt. Amint a leány ott sertepertélt körülötte, csak átölelte
4626 7 | vaskondért meg a frissen vágott sertéshúst. Az ott mindjárt vásárt
4627 9 | csikósok beszélnek: hisz a sertéskondák, juhnyájak túl a Hortobágy
4628 11 | De majd ellustulsz a sok sertől. ~- Arra van most nekem
4629 3 | urak visszakerülnek a nagy sétából, akkorra elkészül a gulyáshús. ~
4630 3 | ragadtatva ettől az eszmétől: "shakespeare-i gondolat!" ~Még jobban meghatotta
4631 2 | tudónak a szűrét. ~- Ne siess hát. Ráérsz. A doktor délnél
4632 10 | abból a pihenőnap! ~- Jaj sietek, hogy mire feltápészkodik,
4633 3 | bámulni: vissza kellett sietnie a mátai telepre, ahol az
4634 2 | Megfizetett érte más. Hát hova sietsz olyan lóhalálban? ~- A mátai
4635 4 | amit mondok. A laptikával sietve lekocogsz a hortobágyi csárdához:
4636 4 | Sándor. ~A leány nagyot sikoltott, s kiejté a kezéből az öntözőt. ~-
4637 8 | Légy a hajó oltalma! - sikoltozott a kövér szappanosné. ~-
4638 3 | csendesen tovahaladt a nagy síkon az eladott falka. Az urak
4639 2 | maga előtt látja a végtelen síkságot, délibábos látkörével. Kihallatszik
4640 8 | odaképzelé magát a nagy alföldi síkságra, a kolompoló nyájak, gulyák
4641 3 | Úristen a Hortobágyot ilyen simára kiterítette. Nézze azokat
4642 2 | tenyerével a halántékához simítja a haját, de előbb leszakít
4643 3 | nagy tudósoknak tudomásuk sincsen. Pedig azt minden forró
4644 7 | ítélték, holnap teszik is a siralomházba, holnapután kivégzik. Ma
4645 2 | kihúzzák, a gyökér olyan sírást kezd, hogy az ember meghal
4646 11 | babája vagyok én? Te is sírnál nemcsak én..." A negyedik
4647 2 | amint meglátja egy zsandár sisakjának a hegyét, uccu! Otthagyja
4648 1 | zavarja meg a fenséges zöld sivatag országát. A ló megy az ösztöne
4649 3 | nyújtogatják a fejeiket a skicces-album felé: mit csinál ez itten? ~
4650 5 | doktor fölkelt, s kijött slafrokban, papucsban, maga akarta
4651 3 | metszőfoga. ~A számadó egyet sodort a bajuszán, s nagy mosolyogva
4652 2 | annak a korcában lóg a söntés kulcsa; a tarka kendőt leveszi
4653 2 | könyökével. ~- Hát akkor mit söntörködöl körülöttem? ~- Én söntörködöm
4654 2 | söntörködöl körülöttem? ~- Én söntörködöm körülötted? Kellesz is énnekem!
4655 11 | szedte. ~A három palack sör után a legénynek is más
4656 10 | dolog volt a két markával a sörényében jól megkapaszkodni. ~A csikósbojtár
4657 10 | mellé, pántlikába fonta a sörényedet, cukros kaláccsal etetett
4658 10 | lábával vágta a pázsitot, sörényét felborzolta, fejét fölemelte,
4659 11 | ami megszállja az embert a sörital után). ~- Látod, pajtás,
4660 11 | Hát nem iszol az én sörömből? ~- Tartom a regulát: "Serre
4661 11 | a fejét, s aztán még egy söröspalacknak törte el a nyakát. A pajtásnak
4662 11 | Nemsokára visszatért egy palack sörrel, odatette a legény elé. ~
4663 12 | magának az utolsó pohár sört. A gulyásbojtár is fenékig
4664 3 | pázsitszőnyeg, azokkal a sötét oázokkal! ~- "Tocsogó"-nak
4665 2 | olyan jól hall, hogy éjjel a sötétben a marha bőgéséről meg tudja
4666 3 | A láthatáron kezd valami sötétleni, egy ültetett erdő: az első
4667 7 | nyomában meg a kocsis meg a sógor, a nagy útiládát cipelve. ~
4668 7 | egy kondícióban jönnek a sógorával, az asztalossal. Ez tulipános
4669 10 | csillagos égre, hogy soha, de sohádonsoha be nem lépek azon a küszöbön,
4670 9 | egyék egész naphosszat, és sohase legyen jóllakva." Ezóta
4671 7 | hercegi tehenekre nézve, hanem sokkal inkább azokra a vásárosokra
4672 2 | mint a rózsáéhoz: hej, de soknak a fejébe ment már ez az
4673 2 | mellett, mert azoknak nehéz sora van. Előre megkenték a deputációnak2
4674 3 | Nem szeretem a gyereknek a sorját, hogy úgy utánavetette magát
4675 2 | leánnyal a legény, s annál a sornál, hogy "bevágtat a délibábos
4676 10 | korlátrekesztékhez, s oda bezárta a sorompóval. ~Azután jelentést tett
4677 2(1) | Sorozók ~
4678 2 | hibám a világon." Be is soroztak katonának. De azért megbecsültek
4679 10 | változtatni. Megnyugvását a nehéz sorsban azzal fejezte ki, hogy végigfeküdt
4680 11 | nemcsak én..." A negyedik sort elvágta a becsapott ajtó. ~
4681 9 | aki nem késett egy darab sós kenyérrel kínálni meg az
4682 9 | meg magát olyan olcsón, sőt inkább elkezdett rúgkapálni,
4683 2 | két oldalán, behintette sóval, paprikával, s aztán cserepcsíkra
4684 3 | pacsirtazengés. ~- Még mostan soványak, de majd ha a búza érik! ~-
4685 3 | kísérletet, hanem hogy a spanyol fajtával keresztezze. ~-
4686 2 | hozott palackot, ami zöld spanyolviasszal van lepecsételve, az oldalán
4687 7 | varjúkörmöket. Eltették spirituszba. Az fog a törvényszéknél
4688 9 | úrral. Bugyogózsebben a srófra járó kalamáris, csizmaszárban
4689 9 | annálfogva választékos stílusban beszélt.) ~- Nemigen oda
4690 7 | maradt a csordánál, azt strázsálja. ~Még most csak csendesen
4691 2 | komisz betyár meg szolgálóval strázsáltatja magát, s amint meglátja
4692 8 | kell ugatni, atyafiak. Nye styekáty.25 Nem lopta el az gulyásbojtár
4693 3 | pásztorember; kifordítja a subáját, begyűri a süvegét, úgy
4694 2 | Azt hazudta magára, hogy süket, mint a fekete föld, a trombitaszót
4695 3 | keed, hogy "kuka" vagyok. (Süketnéma.) ~- Akasszanak fel a neved
4696 2 | jóízűen falja, nyeli az ő keze sültét. ~S azután fülébe dúdolja
4697 11 | jönnek be a csárdába? - sürgeté a leány a bojtárokat. ~-
4698 4 | hivatali esküm tiltja. A baj sürgetős segítséget kíván. A doktor
4699 2 | Kocsmárosné! Nekünk halat süssék kend! ~Azután meg citronyos
4700 2 | igaz szerelmét, hogy halat süt a kedvesének. ~S aztán gyönyörködik
4701 7 | egész kalangyát. ~- Itt süthetjük a makkot három álló napig! ~
4702 2 | összevissza vizitált a felcser, s sütötte ki felőlem, hogy a szívem
4703 6 | Megszólított, behítt. Malacot sütöttek. Ott mulattam velük. Ittam
4704 10 | nagy loholva a taligás fiú. Süveg sem volt a fején, úgy sietett. ~
4705 1 | De szép sárga rózsa van a süveged mellett, cimbora! ~- Hát
4706 9 | ló-kipróbálástól. Magas karimájú turi süveget visel darutollal, kockás
4707 9 | tíz forint borravalóért - súgá Kádár Mihály uram a számadó
4708 3 | igazi orcája szétárasztja sugarait, abba halandó szeme bele
4709 3 | különbözőn átfült légrétegek sugártörése. ~- Azért mégis lehetetlen!
4710 3 | eddigi képe csak a légkör sugártörte káprázata volt, mikor az
4711 2 | amikor mosolygott, mintha tűz sugárzott volna ki belőle. Aztán az
4712 9 | Decsi Sándor vette észre a súgás-búgásból, hogy őróla foly a beszéd.
4713 9 | átölelte a ló nyakát, valamit sugdosott a fülébe, leoldotta a nyakáról
4714 10 | háromszor a gazda, csak úgy suhogott a levegőben, de azért csaknem
4715 12 | bot nyele, nem a bunkója sújtá a tarkóját. ~Hanem az ő
4716 10 | Párnája az egész kerek puszta, superlátja29 a csillagos égbolt. ~Kész
4717 4 | miféle mérget kapott? - suttogá magában a leány. - De én
4718 5 | nyiladoztak. ~- Adjak vizet? - suttogta a leány. ~- Ahán - lihegé
4719 9 | malacot, bárányt akarna suvasztani. Aztán döghúsból elrakott
4720 9 | ismeretségbe a gulyásbojtárral? 'sz úgy tudom, hogy nem kereskedik
4721 5 | aludt, megkérdezve, hogy szabad-e a betegnek vizet adni, azt
4722 6 | behívatnak. ~Ezzel a leányt szabadon bocsáták, egy kis atyai
4723 8 | magyar földesúr, akinek a szabadságharc után tanácsos volt a külföldre
4724 3 | katonaságnál van. De ha hazakerül szabadságra, ez a két bolond legény
4725 10 | Valahonnan a gulyás karámokból szabadulhatott el. Tavaszkor rájuk jön
4726 11 | hetykén förmedt rá: ~- Hát szabólegény vagyok én? Hogy nekem egyesével
4727 2 | a csúnya pipát megint a szádba kellett dugnod? - mondá
4728 4 | a gazdája fölé, s rövid, szaggatott röhögést hallatott. ~- No
4729 10 | sárga rózsa, azt sokáig szagolgatta, még a szájához is nyomta,
4730 2 | nyílott volna ki, más sem szagolhatta volna az illatát, darázs,
4731 8 | Nem is illat az már, hanem szagolmány! - igazítá helyre a gubás
4732 1 | metszéssel; tökéletes szépségű száj, orr és szemöldök, ragyogó
4733 6 | egy hazug szóval, amit a szájadba rágtak, megmenthetted volna
4734 5 | hogy azt a vizesüveget a szájáig tudja emelni. Ennek a vasgyúrónak!
4735 2 | nem szolgáltam le a hazug szájammal, ahogy az a másik. ~A leány
4736 4 | pupillák ki vannak tágulva, a szájat állkapcagörcs tartja zárva,
4737 10 | a bojtár, cuppoghatott a szájával, a ló meg sem moccant. ~
4738 2 | kurta szárú pipáját. Az a szájba szorított pipa tilalom a
4739 2 | dolog az, mikor egy bajuszos szájból hazug szó jön ki: mint egy
4740 10 | beszélnivalója. ~Egy cuppogtatás a szájjal, olyanforma, mintha csók
4741 8 | révészgazda odafordult a két szájtátó hajcsárhoz. ~- Most kee
4742 3 | reggeli. ~A taligás a karám szakácsa. Ő ezalatt elkészítette
4743 12 | vegyest vágott alá nagy szakadással, mennykő hullott nagy lobogással.
4744 4 | mosolygott, a szíve meg akart szakadni. ~- Csak ezekkel a szemekkel
4745 7 | a gulyás is olyan hosszú szakáll visel, mint a zsidó kupecek? ~
4746 9 | orral, hosszú bajusszal, szakállal, a háta és a két lábszára
4747 10 | ki a más rózsáját magának szakasztja! Mert ha én megverem, tudom,
4748 10 | dörmögte a bojtár. - Hisz ez szakasztott olyan paripa, mint a Ferkó
4749 9 | sorba elnyújtva a ménest a szakértő bizottság elé, a lókupec
4750 2 | amikor virágzik, megkívánják, szakítanak róla. ~Erre a szóra csak
4751 2 | neve, aki abból a rózsából szakítani szokott, nem is magának. ~
4752 10 | kifújják magukat a nagy szaladástól, maga is egész nap alszik,
4753 8 | jó, hogy még sebesebben szaladjon előre. ~A kompon maradt
4754 10 | pányvával együtt, azóta mindig szaladok utána. ~- Hát a gazdája
4755 10 | De biz idejött. Hát hogy szalajtottátok el? ~- Rájött a bolondja.
4756 9 | Naplemente után aztán éjjel szállásaikra terelték a méneseket, mind
4757 7 | hóhér, ott fogadtak neki szállást a Fehér Lóban, mert a Bikában
4758 8 | No megállj, gubás! Szálljunk csak ki a partra! ~De éppen
4759 10 | alá: vándor ludak, darvak szállnak rendes sorban; alig látni
4760 2 | illatát, darázs, lepke meg nem szállta volna. Most másképpen kezdelek
4761 7 | furkósbotját odatámasztotta a szalmaszékhez, annak a jeléül, hogy az
4762 2 | szelt magának a cipóból, szalonnából, s hozzálátott. A nyitott
4763 2 | szokást, hajnalban bor mellé szalonnát eszik a legény paprikával,
4764 2 | csóválod a farkad, akit szalonnázni látsz. ~A paripa odakünn
4765 3 | kérdi a számadó. ~- Egy kis számadása van neki még a kocsmáros
4766 3 | bojtár szeme közé, s aztán a számadóhoz fordult. ~- Hallja, gazduram:
4767 10 | nem hallottam káromkodni a számadót, mint mikor a tehénfalka
4768 1 | megveri a számadó juhász szőke szamara. ~- Ejha! De szép sárga
4769 11 | bort. ~Azok felkaptak a szamaraikra, s csak azután, hogy egész
4770 11 | aztán felülni arra a szölke szamárra, s ellötyögni a nyáj után,
4771 7 | a szösz! Most vette ki a számból. Talán maga ismeri? ~És
4772 3 | pásztorember a "fű" után számítja a barom életkorát.) A festő
4773 7 | az eset, amire a számadó számított, hogy amire a tehéncsordával
4774 9 | ötvösüzlete, amit a maga számlájára folytat: én nem ártom bele
4775 3 | azért találtam én ezt ki a számodra, hogy engem tréfálj meg
4776 4 | jegyzőkönyvét, és firkálhatott, számolhatott benne. ~Egyszer azután,
4777 11 | úsztatott is, de az nem vét számot, odáig megszárad rajta a
4778 3 | tehén egy rakáson, megfelelő számú bikákkal. ~Még ilyenkor
4779 6 | vele, hogy az iránta való szánakozásból valljam ki, hogy kinél voltam
4780 3 | másik? ~A számadó gulyás szánakozva néz le félvállról a kérdezőre. ~-
4781 10 | Nem annak volt ez az ütés szánva... ~- Hát már most mi lesz
4782 9 | istállót télen-nyáron; csak a szaporulatról számol be évenként egyszer
4783 7 | volna a gulyásbojtárnak a szappan? Hisz a gulyások mind kék
4784 7 | Pundorné ifjasszony pedig szappannal látja el a világot meg faggyúgyertyával.
4785 7 | nyugodt hangon kérdezé a szappanosnétól. ~- Nem tudja a nevét, édes
4786 8 | A bizony! - magyarázá a szappanyosné - hazafutottak a tehenek,
4787 7 | viselnek, aminek nem kell a szapulás, mert elébb zsírban kifőzik
4788 3 | mikor nyáron ott már aszúvá szárad a fenyér, az a televényes
4789 5 | meg-meg leragadtak. Az ajkai szárazon, epedten nyiladoztak. ~-
4790 3 | deszkából van palánkolva, három szárnnyal, azoknak a zugában húzódnak
4791 2 | a gyors lába, madárnak a szárnya az, ami a leánynak a hamis
4792 3 | a másfél ezernyi barom szarvaiból emelt erdő megmozdul. A
4793 3 | teheneket kötözni párosával a szarvaiknál fogva! - kiabált a lovászmester. ~-
4794 3 | nagy buksi fejjel, csákó szarvaival, fekete karikáktól környezett
4795 3 | elragadtatással. - Egy erdő felemelt szarvakból. Közepén egymaga áll a vén
4796 3 | álljon, így tartsa a kezét a szarván, kommandérozza neki. ~A
4797 8 | hogy odajusson, mert a szarvasmarhák közbeestek. Aztán meg a
4798 3 | ökonomust5 küldeni, aki a szarvasmarhákhoz ért, mert a lótudósnak az
4799 7 | okos, óvatos politikához. A szarvasmarhánál megtanulta, hogy ennek nem
4800 8 | Hortobágyon találkozott egy csorda szarvasmarhával, akik bömbölve loholtak
4801 3 | figyelmeztetést. ~A doktor szava megszakítá az értekezést. ~-
4802 2 | arannyal. Hinnem kell a szavadban. ~A leány ismét feltette
4803 10 | a csillagok többet, ha a szavamat megszegem... Ennél a nagy
4804 3 | az arca. ~- Hát felelsz a szavamra? Vagy kifúrjam a füledet? ~
4805 10 | őrszemek, visszanyerített a szavára. ~- Ott végezzük el majd
4806 3 | uramnak kifizette újdonatúj százasokban a csorda vételárát, aki
4807 12 | úgy elüté a botjával, hogy százfelé repültek a levelei, mint
4808 2 | sárga rózsa, tejszín rózsa, százféle fajta. Nem tudod a nótát. "
4809 3 | nyelű cinkanalat: azzal szedegethettek ki belőle. Azt mondták,
4810 4 | szép piros színe helyén szederjes foltok ütöttek ki rajta,
4811 8 | árvatőzeget, amit a tehénlegelőn szedett fel, s azt a kandalló párkányára
4812 2 | fogja az ember, a bicsakkal szedi le róla a halat. Úgy ízlik
4813 8 | árvatőzeg", amit a mezőről szednek? Annyi bizonyos, hogy nem
4814 3 | hogy a gulyások rá tudják szedni a vásárlót a marhaeladásnál. ~-
4815 7 | kivégzik. Ma érkezik meg a szegedi hóhér, ott fogadtak neki
4816 3 | partjai nádassal, fűzfákkal szegélyezve. Az országút nem messze
4817 3 | lámpása", ehhez szoktak a "szegénylegények" felpillantani, s ha felsóhajtottak: "
4818 2 | mert tulipános subája volt szegénynek". Coki, kutya! Te is mindenkinek
4819 1 | látszik: ~Hol nyílik a dupla szegfű? ~Hol terem a hű szerető? ~
4820 3 | sárgacukorral, fahéjjal, szegfűborssal helyrehozva. Hatalmasan
4821 2 | álló szája a fölfelé húzódó szegletekkel úgy illett a két nagy kökényszeméhez,
4822 11 | elvörösödött a haragtól és szégyentől. ~- Hogy került ez a kezedbe? -
4823 7 | egy pohár bort inni. Ott a széke, a mellé támasztott bottal,
4824 5 | érte... ~El-elbólintott a széken ülve a nagy álmosságtól,
4825 7 | többet senki szóhoz. Annak a szekere azonban megrekedt valahol
4826 7 | igyekeztek, s akiknek a szekerei mind ott álltak a szabad
4827 9 | lovagkorbács. ~Az urak, leszállva a szekereikről, odasétáltak a karámhoz,
4828 8 | lovával. A két morva hajcsár a szekerek és a tehenek között foglalt
4829 3 | fél óra múlva a vágtató szekerekkel eljutottak oda, ahol az
4830 9 | mindjárt odakötötték a lókupec szekerének saroglyájához, aki nem késett
4831 8 | fazekas, tepsikkel megrakott szekerével jött onnan Újváros felől,
4832 8 | Nem is késtek azok, akik szekérrel voltak, rögtön beszalajtani
4833 3 | örökíteni. ~A festő leszáll a szekérről. ~- Csak tessék a többiek
4834 7 | bottal az asztalra, kirúgni a széket maga alól, aztán nagyot
4835 3 | S azzal leteszi a tábori székét, festékes ládáját, s a térdére
4836 11 | csárdánál, mert annak a nagy széki füves térnek, ami a vendéglőt
4837 11 | oszlop emelkedik fel, az a szélanya. ~A két juhász egyre fújta: ~
4838 12 | a lepkék, úgy repültek a szélben. ~A leány onnan nézte ezt
4839 11 | odaütötte a nyakát az asztal széléhez, az üveg feje letört, akkor
4840 8 | alatt mind átugrált a komp szélén a huszonnégy rideg marha. ~
4841 10 | egyszerre csak lelket láttak, szelet fogtak, mind kiugráltak
4842 3 | hullámhányó tündértengernek a szélét. Ott egyszerre óriásokká
4843 3 | ménest, s azt nem tudják a szélfogóba terelni, elkergeti a Tiszáig,
4844 3 | puszta nevezetességeit: a szélfogót, a körülkerített marhatemetőt. ~-
4845 9 | arra a szilaj állat olyan szelíd lett, mint a bárány: készséggel
4846 2 | Erőltette a nyájasságot, szelídséget. Pedig inkább-inkább harag
4847 9 | ördög, vagy nem tudom miféle szellet azt a sárga képű hajadont
4848 2 | szél, megállott a dorozsmai szélmalom. ~Hová tüntél, hová lettél,
4849 8 | országúthoz, hanem szaladtak szélmentében, valamennyinek a szarva
4850 2 | csillagos nyelű hegyes kését, szelt magának a cipóból, szalonnából,
4851 1 | 1. ~Még akkoriban nem szelte keresztül a Hortobágyot
4852 3 | botjával terelni akarta, szembeállt vele, és ökleléshez készült,
4853 12 | mikor a vágtató paripán szemberohan az ellenfelével: ott nem
4854 6 | gyilkos méregkeverőnek a szembesítése az áldozatával, ami azonnal
4855 6 | mutatta magát előtte többé. ~A szembesítést megelőzőleg a bíró felolvastatá
4856 6 | egyik. Nem tudok többet a szemedbe nézni, mert magamat látom
4857 2 | tettél! Mikor belelőttél a szemeddel a szemembe, attól lettem
4858 6 | leányasszonynak ellenem, hogy a szemeink nem találkoznak össze. Azért
4859 4 | szakadni. ~- Csak ezekkel a szemekkel ne nézne így rám. ~- Az
4860 7 | az ifjasszony csakugyan e személyleírás után a gulyásbojtárra? ~-
4861 7 | már. Ki van ragasztva a személyleírása. Magam is olvastam. Száz
4862 2 | belelőttél a szemeddel a szemembe, attól lettem a bolondod. ~-
4863 4 | keresztüljárnak. Ha nem látom a szememmel, ha nem hallom a fülemmel,
4864 2 | csak azért is lehúzta a szemére a kalapját. ~Akkor aztán
4865 3 | amiről annak, aki azt élő szemével nem látta, még csak sejtelme
4866 7 | csináltvirág-készítőnével, aki a Decsi Sándor szemfödelére csinálta a bokrétákat. Az
4867 1 | nyerítése ébreszti fel. A hóka szemközt jövő lovast vett észre.
4868 2 | fázom. ~A leány összehúzta a szemöldeit. A visszautasítás megszégyeníté.
4869 1 | tökéletes szépségű száj, orr és szemöldök, ragyogó kis fekete szem;
4870 1 | pirospozsgás, álla, szája, szemöldöke csupa hetykeség, kis bajusza
4871 3 | a viszontagságos időtől, szemöldökei előrehúzódtak a sok napbanézéstől. ~
4872 5 | nevetett. ~Fel-felnyitotta a szempilláit, de az nagy erejébe kerülhetett:
4873 11 | kihúzzák. ~A leány elértette a szemrehányást, s csak elfojtotta magába
4874 4 | kitört a hangja, s a doktor szemrehányólag tekintett rá: ráfogta, hogy
4875 3 | Olyan, mint egy bekötött szemű Ámor. No, most meg olyan,
4876 3 | megszólalt a legény. ~- Hát'szen tudja keed, hogy "kuka"
4877 1 | magától kunkorodik fölfelé; szénfekete haja is természetes langos
4878 7 | kántus énekelt fölötte, a szénior el is búcsúztatta. ~- Hát
4879 7 | megecetőnek. Hát a szappant csak szennyeshez használják, ugye? Hát a
4880 2 | a legénynek. ~- Sándor! Szentem! Ne mondj ilyet... Én nem
4881 3 | a rajzolást. ~A művészi szenvedélynél is erősebb az igazságérzet. ~
4882 9 | tenyerűtől hallottam: az ő lelke szenvedjen érte, ha nem igazat mondott...
4883 5 | idegeik zsarnoksága alatt szenvednek, micsoda nagy lutrinyeremény
4884 9 | hóka, kesely, almás, babos, szeplős, rézderes, vasderes, sárga,
4885 2 | nevetni találnál: elveszne a szépséged bele. ~- Nem is azért fizet
4886 2 | Világért el nem rontanád a szépségedet azzal, hogy elnevetnéd magadat.
4887 1 | monyorú metszéssel; tökéletes szépségű száj, orr és szemöldök,
4888 2 | Ulysses útitársait őrült szerelemre. ~Híjják azt a "nadrágujjas
4889 2 | ettől úgy felforr annak a szerelme, hogy még a falat is keresztülássa
4890 2 | legjobban a leány az igaz szerelmét, hogy halat süt a kedvesének. ~
4891 3 | egymásnak, s összemarakodnak. ~Szerencsére itt jön a "taligás". Így
4892 7 | mentémet... ~- Ugyan ne szerencsétlenkedjék az úr az ezüstgombos mentéjével! -
4893 9 | tolvaj csak magát tenné vele szerencsétlenné. Én ezzel fizetek. ~- Én
4894 6 | azt akarta, hogy az is úgy szeresse őtet. Ezt mind protokollumba17
4895 9 | tetszését megnyerte. ~- Ezt szeretném. ~Arra a Decsi Sándor, szűrét,
4896 1 | szegfű? ~Hol terem a hű szerető? ~Én is azt - én is azt
4897 2 | meg. Se zápor nem ér, se a szeretőd könnyhullatása. Látod, milyen
4898 2 | hagyott rá. ~"Ha egyszer a szeretődnek a szíve hideg lesz irántad,
4899 3 | leánynak már van egy régibb szeretője: egy csikósbojtár. Az most
4900 6 | ki ezt a mesét a hűtlen szeretőjének a megmentésére. ~A bíró
4901 10 | halomhoz, fölötte ragyogott a szeretők csillaga: az a korán fekvő,
4902 2 | Most is szeretlek. ~- Így szeretsz, ahogy mutatod? ~Erre a
4903 6 | minthogy a Sándort olyan nagyon szerette, s azt akarta, hogy az is
4904 6 | Eltagadtad azt, hogy valaha szerettél: azért, hogy testem meg
4905 4 | volt! Azért, hogy magába szerettesse, valami szert kavart a borába:
4906 7 | katlant nem hagyhatta el. Szerinte már el is temették a megmérgezett
4907 3 | feljönni. ~A festő rohant a szerszámaival, s hozzákuporodott a vázoláshoz,
4908 4 | magába szerettesse, valami szert kavart a borába: attól lett
4909 2 | mint a héthónapos kecske a szérűn. ~- S az a gulyás! Elnézte
4910 8 | hogy ravasz betyárok, mikor szét akarják zavarni a gulyát,
4911 3 | volt, mikor az igazi orcája szétárasztja sugarait, abba halandó szeme
4912 3 | sincs már felül. ~S azzal szétnyitotta a bikának a száját, hogy
4913 3 | kutyák közé, amitől azok szétriadnak: aztán megkergeti őket a
4914 9 | megkóstolja. ~Egyes csoportokban szétszórva látni őket a vezérmén körül,
4915 2 | csókját, a két karját is széttárta. ~A legény kezével visszatartá. ~-
4916 3 | fűben, két karját, lábát szétvetve. ~- No, ha én ezt Bécsben
4917 3 | nagy ugatva nekirohant a szétzüllött csordának, megkerítette
4918 3 | partjain, az Orinoco mellett és Szicíliában, olvastam Humboldt, Bompland
4919 10 | mikor a számadó a bojtárt szidja, a bojtár meg rajtam tölti
4920 3 | felé, a kiemelkedő halmok szigetekké válnak benne, a törpe akácfák
4921 1 | nyergének nincs terhelő szíja, ami a ló hasát átszorítsa;
4922 1 | selyemvirágokkal kivarrva, csatos szíjon lóg le a félválláról. Bal
4923 3 | tavasszal elébb a távoli szikes lapályon legeltetni, hogy
4924 3 | annyi marokkal dobunk a szikkadt húsból a bográcsba. ~A festő
4925 3 | állítják, hogy azért olyan szilárd az a híd, mert az építéshez
4926 3 | oda! - biztosítá büszke szilárdsággal Sajgató uram. - Elvinnék
4927 7 | vásznát. ~- No! kotty belé, szilvalé! Majd megecetőnek. Hát a
4928 10 | elszabadulhatnak a pányváról, futnak a szimat után a legközelebbi ménesig.
4929 2 | azért mégsem volt az beteg szín, alatta ragyogott az élet,
4930 10 | a "bojtár kettőse", az a színe-válogató az "árvaleány pillantása".
4931 3 | Milyen hangulat! Milyen színegység! Mily felséges harmónia
4932 8 | erősen közeledett a víz színéhez. ~Egyszer aztán nagyot mordult
4933 6 | hálálkodáson - Én már sok híres színészt láttam a teátrumban, de
4934 8 | is elfértek szűken. Hátha színházba volnának? Ott még jobban
4935 7 | Hortobágyba. A csikósbojtár, aki szintén szerelmes volt a leányba,
4936 3 | volnának, fekete lett a színük, a lábszáraik szörnyű hosszúra
4937 3 | könyvébe elkezdi lekapni a színvázlatot. A szekér a gazdával továbbgördül. ~
4938 4 | legény volt, átlátott a szitán. ~- Ne jöjjön oda, kisasszony,
4939 4(15) | Ebanyja (latin szitkozódás) ~
4940 11 | monumentális remekét az igaz szittya építészetnek. ~- Ohó! -
4941 9 | mondá Pelikán uram, maga is szivarra gyújtva a Sándor bojtár
4942 9 | szivartárcáját, s megkínálta egy szivarral a bojtárt. Decsi Sándor
4943 9 | szárú csizmákba húzva, a szivartárcája az oldalzsebébe dugva, kezében
4944 9 | cívis. ~A lókupec elővette a szivartárcáját, s megkínálta egy szivarral
4945 3 | csillag, a harmatos fűben szivárványos dicsfény fut együtt az emberek
4946 2 | függőit, s azokkal együtt a szívébe az tért vissza, mi eddig
4947 2 | ki a lelkedet, nyisd ki a szívedet előttem, akármit vallasz
4948 4 | nyavalygásai éles kések, amik a szívemen keresztüljárnak. Ha nem
4949 7 | Ez a szó mintha csak a szívén lőtt volna keresztül a gulyásbojtárnak. ~-
4950 8 | paprikás dobozát nem is szívesen adja ki az ember a kezéből. ~
4951 10 | nagy teher úgy nyomja a szívét, valami nagy sebben úgy
4952 3 | nem kap az úr. Tolvajt nem szívlelünk, ha ide bódorodik, elrudaljuk. ~-
4953 2 | rá, amit a doktor mond: "szívtágulásom van". "De biz az én szívem
4954 4 | Az ilyen kínlódást gyönge szívű ember el nem tudja nézni. ~-
4955 8 | csizmadia, akinek hivatása, hogy szkeptikus legyen. - Sokszor hallottam
4956 7 | úgy tele volt pipálva a szoba, hogy alig látott a nagy
4957 10 | mén bizony nem állt vele szóba, ez nem értette az ő szavait.
4958 5 | doktorhoz, aki a szomszéd szobában aludt, megkérdezve, hogy
4959 5 | ott az ágya a gazdasszony szobájában. Majd én nyitva hagyom az
4960 9 | azok az ógörög vagy római szobrok: a lószelídítők. Egyik kezével
4961 11 | meg a fejével, hogy a maró szörnyeket elverje magáról. Azért nem
4962 3 | lett a színük, a lábszáraik szörnyű hosszúra felnyúltak, majd
4963 4 | orvos elé. ~- Hüh! hüh! - szörnyűködék a doktor. - Ez "atropa mandragora".
4964 7 | nem jut itt többet senki szóhoz. Annak a szekere azonban
4965 2 | szoktam. ~- De most más a szokás. Megyek íziben odább. ~-
4966 3 | gyakorlott festőnek az a szokása, hogy tréfás beszédekkel
4967 1 | megveri a számadó juhász szőke szamara. ~- Ejha! De szép
4968 7 | hogyne ismerném? Hisz éntőlem szokta mindig vásárolni a szappant. ~
4969 2 | szalonna, fehér cipó? Jobbhoz szoktál a császár kosztján? No,
4970 2 | kösd be? ~- Hát mindig azt szoktam. ~- De most más a szokás.
4971 2 | tudsz vallatni, akár egy szolgabíró! Hát búcsúzni jött hozzám.
4972 3 | főzik meg a gulyáshúst a szolgafára akasztott bográcsban, meg
4973 9 | reggelig együttmaradnak. ~A szolgagyerek ezalatt meghozta a hátán
4974 3 | és vihar ellen védelmül szolgál Csak a szél az ellenség:
4975 6 | rukkolni a méneshez, ahol szolgálatban áll. ~- Várj csak, fiam,
4976 9 | vacsorál a számadóval, s a szolgalegényről sem feledkeznek meg. ~A
4977 2 | citronyos bort adjék kend! ~Szolgálóját estrázsára állítsa kend! ~
4978 2 | teszik. A komisz betyár meg szolgálóval strázsáltatja magát, s amint
4979 2 | megszolgálom a két kezemmel, de nem szolgáltam le a hazug szájammal, ahogy
4980 8 | marhavirtus bőséges alkalmat szolgáltatott az eszmecserére. A révészek
4981 11 | hogy ezek elkotródtak, szólítá meg a leány a bojtárt. ~-
4982 10 | nézed a sötétkék eget, s szólítgatod a csillagokat, ahogy megtanított
4983 4 | vagy hallja, de nem tud szólni. ~A doktor kiugrott a laptikájából,
4984 9 | egyszeri csizmadia elugrotta a szőlőjét. ~- Valami hamisság volna
4985 12 | legény. ~Akkor aztán neki nem szóltak semmit, szó nélkül hátat
4986 2 | megbocsátasz. ~- Tartom a szóm. ~- Hát szeretni fogsz? ~-
4987 5 | Jól megy a dolog. Ha már szomjazik, az jó jel. Adhat neki vizet,
4988 11 | bort iszik, ~Szölke szamár szomorkodik, ~Ne szomorkodj, szölke
4989 11 | szamár szomorkodik, ~Ne szomorkodj, szölke szamár, ~Majd elmegyünk
4990 5 | átkopogtatott a doktorhoz, aki a szomszéd szobában aludt, megkérdezve,
4991 10 | megszegem... Ennél a nagy szónál a mén is felállt a két első
4992 3 | megállítják a teheneket, mikor szopni akarnak. Aztán, ami fő dolog,
4993 3 | mikor még a borjúk nem szoptak, a bojtárok a gulya közé
4994 10 | hóka hátára, csak úgy a szőrére, kezébe kapta a kötőféket,
4995 9 | látni őket a vezérmén körül, szorgalmasan legelészve. A ló mindig
4996 7 | gulyásbojtár bejön, annak is szorítanak helyet az asztalnál, a gulyás
4997 4 | féljen, nem nyeli az le: úgy szorítja a vasat, mint a harapófogó. ~
4998 2 | szárú pipáját. Az a szájba szorított pipa tilalom a csókra. ~-
4999 4 | kapicányt, csak a lábai szorították a ló derekát. ~- Sándor
5000 4 | felelt. Szája össze volt szorítva, nyaka hátrafeszítve, melle
5001 8 | Ott még jobban kellene szoronganiuk! ~Legutoljára eresztették
5002 8 | kocsijaikat a hídlásba, jó szorosan egymás mellé, a lovakat
5003 2 | az agyarára vágott pipát szortyogtatva. Pedig nem is égett. Meg
|