Rész

 1 II |    Lehetetlen az, hogy egy idegen úr, a kinek arcza, alakja,
 2 II |         bankház fogadott el Octáv úr czímére. A mi levelet itt
 3 II |           nak. A két összetartozó úr sajátságai közé tartozik,
 4 II |       másiké helyet áll.~A titkár úr jelmezéről meg épen bajos
 5 II |           hogy egy előkelő gazdag úr olyan titkárt tartson, a
 6 VI |        sétálva, azt mondta Cyrill úr Octáv herczegnek:~- Megtudtam
 7 VII|      Monte-Carlót elhagyni. Igazi úr nem utazik együtt a népvándorlással.~
 8 VII|  produkálni: ehhez kell sok igazi úr és úrnő, a ki a szerepét
 9 IX |          Pavlovics Péter, előkelő úr is. Derék ember volt. Később
10 IX |   egymagában teremt. A festő nagy úr! Nagy birtokok dinasztái
11 IX |           festő a legfüggetlenebb úr a világon.~Ezek ám a csábító
12 IX |         hasonlít hozzám, fesse az úr nekem azt keresztül vénebbre.~
13 IX |        mit nekem a mult héten egy úr eladott! S előkereste a
14 IX |          volt. „Milyen volt az az úr?” kérdezem. Az ékszerész
15 IX |         signorának. Az a tisztelt úr nagyszerű üzleteket szokott
16 IX |   Wladimir fülébe: „Most tudja az úr, hogy mi a kötelessége?”~
17 IX |          elpályázott. A másik két úr ellenben, a kik reggel hagyták
18 IX |     valamit az arczán. Az a másik úr pedig, a bozontos szakállú,
19 IX |          a vén cseléd, hogy a két úr együtt távozott el a hôtelből,
20 IX |       vasuti jegyeket a szakállas úr épen addig a kis városig
21 IX |       följelentést, melyben a két úr közül az egyik a rendőrséggel
22 IX |         azt a számomra?~Hát az az úr, a ki itt a szomszéd szobában
23 IX |         kapott, ez a kiváló derék úr a következő tartalmu táviratot
24 X  |         azután beirja a kormányzó úr utlevelébe, hogy kiséri
25 X  |         fenyőerdejében két idegen úr párbajánál segédkeztek;
26 X  |      magunkat alávetni. Mert nagy úr ám egy kazáni tartománykormányzó,
27 XI | Mesterlegények? Betyárok?~Az öreg úr huzódott s nem akart felelni.~-