Rész

 1 VII |    olyan gyorsan, ki ölte meg őket? Nem ezek a te gyilkos szép
 2 VII |  gyilkos szép szemeid űzték-e őket a halálba? Nem azért futsz-e
 3 VII |      ez a látvány hozta össze őket a kaszinó lépcsőtornáczán.~
 4 VII |     rubel annak, a ki kihozza őket! - kiáltá Tarantilla.~Ez
 5 VIII|      eresztenek. Széjjel kell őket elébb válogatnom. El kell
 6 VIII|       üldözni. De megátkoztam őket: a nőt is, a csábítóját
 7 VIII|   Azzal a szóval átkoztam meg őket, hogy „haljatok meg együtt!”
 8 VIII|       azon órában. Beledobták őket a tengerbe.~Tarantilla összeborzadt,
 9 VIII|      megöltem, ismét szeretem őket.~S még csak kiengesztelésre
10 VIII|  ismeretlen tenger takarja el őket.~De ha én nem mehetek ő
11 VIII| Visszajönnek. Ha ébren elűzöm őket magamtól, álmomban csak
12 IX  |    rendesen reggelivel szokta őket fogadni. Waimönen asszony
13 IX  |   ember küzdelme a gép ellen: őket a magány-kártyajáték izgatja:
14 IX  |      valamit, a mi kárpótolja őket a gyöngeségükért: a sirást.~
15 XI  |      Elárulták, kiszimatolták őket. Mohilevszky is kezükbe
16 XII |       ágyuk durrogása fogadta őket. A nemesség bandériumai