Rész

 1 IX|       orosz volt: Stefanovics Wladimir Reznin.~- Emlékezem a nevére.
 2 IX|      tudtam a szemeimet venni Wladimir megváltozott arczáról. Hogy
 3 IX|    kellett hágni a gőzhajóra, Wladimir nem engemet segített kapaszkodni,
 4 IX|      elég alkalom kinálkozik. Wladimir élt velük. Beiratkozott
 5 IX|   volt szabad írni egy nőnek.~Wladimir gyakran tett kirándulásokat
 6 IX|       valóság. Az ajtó nyilt, Wladimir belépett. Most, kérem, fogja
 7 IX|  rúgni a lábammal az ágy alá, Wladimir fölkapta s a zsebébe tette.~-
 8 IX|        Én sirva könyörögtem: „Wladimir, ne üss! nagyon fáj!”~Egyszer
 9 IX|   erős férfi tartá az öklében Wladimir felemelt kezét. A hangjáról
10 IX|       végig vágott az arczán. Wladimir nagyot hördülve takarta
11 IX|    aztán tompa hangon dörmögé Wladimir fülébe: „Most tudja az úr,
12 X |       hozzá.~- Hisz ez Reznin Wladimir úrnak az útlevele.~- És
13 X |        Itt be van irva Reznin Wladimir úrnak a neve, állása, személyleírása.
14 X | nevetésre.~Hogy engemet éppen Wladimir kergessen bele a Kuzminszkyval
15 X |     márvány síremléket, a mit Wladimir olyan nagyon megkivánt magának.