Rész
1 I | is saját methodusa volt.~Ő is minden este megjelent
2 II | egy titkárja is, a ki az ő lakosztályában tanyázik.~
3 II | tágat, kényelmeset, az ő tagjain minden ruha megfeszül,
4 II | tódul a játék-termekbe, ő odakünn a kertben botanizál.
5 II | parkba, azt látja, hogy az ő szokott ülőhelyét már elfoglalta
6 II | Ebből meg lehet tudni, hogy ő nem czigány, sőt nem is
7 II | avena.”~(Igy néznek ki az ő hazájában a Tytirusok.)2~
8 III | Tarantilla úrnőről.~- Ki ő és hová való?~- Honnan veszi
9 III | Miért nem jár templomba, sem ő, sem társalkodónője?~- Miért
10 III | osztályának a keveréke.~Ő nekik ez képkiállítás, a
11 III | gazdája. Az oroszlánvadász az ő titkárjával.~A régibb vendégek,
12 IV | mikor az a kertben sétált, ő a toronyba ment fel s onnan
13 V | szintén odatéved néha az ő sebhelyekkel diszített arczára.
14 V | longum et latum, hogy az ő hazája a só Californiája.
15 VI | rosszat mondjanak.~- Nem ő róla. Ő olyan ártatlan,
16 VI | mondjanak.~- Nem ő róla. Ő olyan ártatlan, mint Száráh.~-
17 VI | és tegyen látogatást az ő házánál s ott ismételje
18 VI | férjváltozás. Templomba ő maga azért nem jár, mert
19 VI | maga azért nem jár, mert az ő ős-orosz hitvallásának megfelelő
20 VI | melyeknek történetét csak ő maga ismeri, melyeknek emléke
21 VI | nek: férjölőnek. Vajjon ő is Kathlánneth-e?18~ ~
22 VII | pillanatban, mert akkor ő hal meg, nem a fenevad.~
23 VII | szivét! Tudja jól, hogy az ő homlokára ez a név van irva: „
24 VII | volt az egész hozománya. Ő teljesített minden fizetséget,
25 VII | azt látszott mondani, hogy ő is szokva van ilyesmihez.~
26 VII | nem volt rá szüksége, mert ő Priessnitz-kurát használt;
27 VII | mutatva, hebegé:~- Hiszen ő nem idegen.~Ezen aztán kénytelen
28 VII | mi volt az a szó, a mit ő az öngyilkossal küzködve
29 VII | kiabálta a szerencsétlen, hogy ő neki meg kell halni, mert
30 VIII| őket.~De ha én nem mehetek ő hozzájuk, eljönnek ők én
31 VIII| én oroszlánomra. Ez az, ő az! Ráismertem a lelkére
32 VIII| lelkére a szemeiben. De ő is rám ismert. Micsoda ordítás
33 VIII| volt! Én megöltem öt; de ő is megsebesített engem.
34 IX | mikor utoljára láttam, tehát ő is húsz évvel idősebb, mint
35 IX | végrendelettételre. Azt mondta, hogy ő száz esztendeig fog élni.
36 IX | azzal ingerkedett, hogy ő még tánczolni akar az én
37 IX | szeszélyes gyermek voltam, ő pedig komoly és figyelmes.~-
38 IX | azok majmok. De majd fog ő én elém állítani egy olyan
39 IX | példálózásaiból megértettem, hogy ő neki az volna kedvére, ha
40 IX | közül egyet kiválasztani, ő herczegsége felhatalmazott,
41 IX | feltünt a viselkedésem. Ő igazi orosz nemes volt:
42 IX | földmíves: a parasztnak mindig ő köszönt elébb az úton. A
43 IX | atyám azt viszonozta, hogy ő tízezer rubelt szánt a képért.
44 IX | azt felelte, hogy a mit ő kimondott, az megáll: nyolczezer
45 IX | művészt felvilágosítani, hogy ő engem tatár nemzeti jelmezben
46 IX | értek. Azoknak egy részét ő még az őseitől öröklé, azok
47 IX | Megőrzött mindent hiven, ő végezte velem a festő modell-öltöztető
48 IX | türelmét követelték, s azt ő oly lelkiismeretesen pazarolta,
49 IX | a képemmel elégedve; de ő nem. Mindennap változtatott
50 IX | Az apám azt mondta, hogy ő már azt nem bánja: ő elmegy
51 IX | hogy ő már azt nem bánja: ő elmegy vadászni: neki már
52 IX | czigány a legelőkelőbb; mert ő született czigány; de a
53 IX | alkotni, teremteni, s az ő alkotásai megmaradnak -
54 IX | tolmács, fordító, sajtó: ő egymagában teremt. A festő
55 IX | állványát felállítja, az az ő dominiuma; a monogrammja
56 IX | hogy nem festené-e meg az ő arczképét? - Dehogy nem:
57 IX | Gagyogó gyermekkorom óta ő gyügyögtetett. Ő tanított
58 IX | gyermekkorom óta ő gyügyögtetett. Ő tanított járni. Most is
59 IX | biztosított róla, hogy ennek nem ő az oka, hanem a napéjegyeni
60 IX | fájdalmait, a miket csak ő maga képzel, komolyan venni,
61 IX | nyikorog a kulcs. Éjfél van, s ő már hazaérkezett. Máskor
62 IX | parókáját leszámítva, egészen az ő ismerős arcza.~- Mit akar
63 IX | küzdelem támadt közöttünk, ő nekem rontott, én pedig
64 IX | egy asszony megtudja, hogy ő erős, meg tudja védeni magát.
65 IX | mikor én már lefeküdtem s ő is a játékterembe ment.~
66 IX | egymást; s valószinüleg ő is álneves útlevéllel jött
67 IX | útlevéllel jött ide, a mit ő, mint kormányzó, könnyen
68 IX | nevük volna irva. Pedig ő arra unszolt, hogy ha meghal,
69 IX | az igazgató volt itt; de ő nem eresztette be: „Madame
70 X | voltam már szokva, hogy ő legyen a megszabadítom.~-
71 X | Kuzminszky iránt, az az ő valódi lovagias tartózkodása
72 X | élt vissza helyzetével. Ő vőlegény volt, én menyasszony;
73 X | volt, én menyasszony; de ő úgy bánt velem, mint gyámapa
74 X | zavaromból: a gyászjelentés az ő nevében fog szétküldetni,
75 X | hogy ezzel a nappal az ő gondnoki hivatala megszünt:
76 X | életét.) Megfogtam azt az ő kérges, izmos, inas kezét.~-
77 X | követelhetett tőlem mindent. És ő úgy bánt velem, a hogy vőlegény
78 X | vőlegény a menyasszonyával. Ő is oly vallásos volt, mint
79 X | tudósítás.~Azt nem tudtam, hogy ő már egy nappal előbb táviratot
80 X | főpapoktól szóhoz juthatott, ő is odalépett elénk: háromszor
81 X | válasza a párbajizenetre. Az ő keze tette ezt valóban.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
82 XI | gazdag főúr: báró Lugeck. Az ő szögletpalotájáról az előtte
83 XI | hivatalos lapnak küldése, az ő halálhirére, azonnal megszüntettetett.~
84 XI | lett volna?~Az lehetetlen! Ő korrekt jellemű ember volt,
85 XI | az enyimre?~Én vagyok az ő aknamunkájuknak részese?
86 XI | aknamunkájuknak részese? én vagyok az ő megbizottjuk?~Ennél a gondolatnál
87 XI | főerdészt, megkérdeztem tőle. Ő aztán elmondta, hogy ez
88 XI | félrehuzódott a szája.~Ez ő! A bradjága.~Most már tudom,
89 XI | látogatójának a lábnyoma a hóban? Ő maga is szarvason lovagolva
90 XI | hagytad?~- Nem kell félteni. Ő maga keresi a táplálékát,
91 XI | kell neki, a míg él. Ez az ő házasságkötésük: ez volt
92 XI | az egész világgal, a mit ő és társai teremtettek vakmerő
93 XI | elnyomott népet torturázzák az ő ördögei.~De hej, ha egyszer
94 XI | elvittem Mohilevszkynek. Ő aztán megmagyarázta nekem,
95 XI | közönyösnek látszó felhívásnak. Az ő terve közeledik a végrehajtás
96 XI | világot gyűlölni, melyet ő felrobbantani készült.~A
97 XI | tartottam Mohilevszkyt.~Ő már türelmetlen volt: ki
98 XI | gyanus embert elfognak. Ő azt mondta, hogy éppen azért
99 XI | ez lesz a válságos nap. Ő mind azt hajtotta, hogy
100 XI | a legnagyobb szüksége az ő vezényletére.~Késő éjszaka
101 XI | már ott állt az ajtóban. Ő látta, hallotta a veszélyt,
102 XI | tölthettem volna serlegébe!) Ő is az udvaroncz kedvességét
103 XI | jajgatását a szobámban. De az ő hangját nem hallottam: a
104 XII | ilyen kemény ficzkó volt ő, szólt szárkázmussal Barilla
105 XII | visszatartani: zokogásra fakadtam.~Ő pedig nagy kegyetlenül beszélt
106 XII | Végre-valahára! kiálta ő fel diadalmasan. Három síremléknek
|