Rész
1 I | rákiabáltak, hogy „üljön le!” mikor a nélkül is ült; csontos,
2 II | fogadnak hideg majestással, a mikor az egyiknek üres a pénztárczája,
3 II | az egész czifra világot. Mikor mindenki tódul a játék-termekbe,
4 III | orrczimpái, de főkép az ajkai, mikor be voltak csukva. Egy ilyen
5 III | bánni a dákóval. Azt látni, mikor egy hölgy mélyen lehajol
6 IV | leányába volt szerelmes, s mikor az a kertben sétált, ő a
7 V | szóharcza.~Az a kérdés, hogy mikor kedvesebb egy nő: akkor-e,
8 V | kedvesebb egy nő: akkor-e, a mikor hallgat, vagy a mikor vitatkozik?~„
9 V | a mikor hallgat, vagy a mikor vitatkozik?~„Adhuc sub judice
10 V | vitatkozó nők tetszenek. Mikor a női alak megszünik test
11 V | mozgékony kezek ujjaiban: mikor szárnyra kap, felülkerekedik,
12 V | szikla maga is sóból van: mikor kenyeret pirít a pásztortűznél,
13 V | kebléből az indignatio hangja, mikor azt látta, hogy átellenese
14 VI | Tizennyolcz éves volt, mikor először férjhez ment: tehát
15 VI | üresen s mennyit nyom, mikor tele van?~Octáv csóválta
16 VI | szája a heveskedő lovagnak, mikor arra a kérdésére, hogy mit
17 VII | mint a pénzes tárczáján, mikor ezt a feliratot megpillantja: „
18 VII | a nem érdekelt nézőnek.~Mikor az a sok száz ember tódul,
19 VII | háta mögé kellett kerülnie. Mikor a szőke fej újra felmerült
20 VII | csak akkor bocsátják be, a mikor a műtevő a szakácsnak jelt
21 VII | hagyva Róbertet és Amáliát.~Mikor a herczegnő budoárjában
22 VIII| képviselőválasztás alkalmával, a mikor nekem körutat kellett tennem
23 IX | körülfogott „szamarai ivhez” s mikor megrakott tevéivel odaérkezik
24 IX | Nem volt már fiatal ember, mikor megnősült; hanem derék,
25 IX | tizennyolcz éves voltam: mikor utoljára láttam, tehát ő
26 IX | húsz évvel idősebb, mint mikor megházasodott; mert én a
27 IX | a vadászaton. Nevetett, mikor a papok a halálról beszéltek
28 IX | száz esztendeig fog élni. Mikor a térdére vett, mindig azzal
29 IX | mint én, még soha. Majd, mikor el akarok futni, tartson
30 IX | a kikhez én nem értek. Mikor azt mondták, hogy ez a Velasquez,
31 IX | kitűzött órában, déltájon, a mikor legjobb a világítás. Waimönen
32 IX | szoktak türelmetlen modellek, mikor elnéztem, hogyan kapkod
33 IX | vannak még csábítóbbak is.~Mikor a művész a bohéme-életről
34 IX | eleme. Milyen kevélyek, mikor semmijük sincsen, milyen
35 IX | sincsen, milyen boldogok, mikor nem tudják, hogy holnap
36 IX | Milyen tréfás eset volt az, mikor a kezdő művészt megszólította
37 IX | Az ám a „salto mortale!” Mikor egy leány, a kinek még nincs
38 IX | Hiszen szeretjük a czigányt! Mikor jó kedvünk van, össze is
39 IX | esküvőre is, utra is mehettem.~Mikor beléptem Reznin műtermébe,
40 IX | szakállatlan férfi. Csak a mikor megszólitott, ismertem rá.
41 IX | átvillant az agyamon, hogy a mikor én a családi ékszereket
42 IX | az egyre emlékezem, hogy mikor a dereglyéről fel kellett
43 IX | hamarább talpra állni, mint mikor Genuában partra szálltunk.
44 IX | nyögött. Nevethetném volt, mikor ránéztem. Dühös volt rám,
45 IX | boldog menyasszony korukban, mikor a vőlegényük a fejét a két
46 IX | féltékenykedési kísérletre, mikor észrevettem, hogy a pezsgős
47 IX | Talán a fogadói cselédek, mikor levetkőztettek, lefektettek?
48 IX | Olyan felséges érzés az, mikor egy asszony megtudja, hogy
49 IX | Ájultan estem vissza az ágyba.~Mikor ismét életre tértem, egy
50 IX | bezárkózva; csak este járt ki, mikor a játék javában folyt a
51 IX | folyt a kaszinóban, s a mikor én már lefeküdtem s ő is
52 IX | majd eljönnek később, a mikor kevesebb ipekakuanhával
53 IX | kimenetele?~Reggel hét óra volt, mikor útra keltek.~Tizenkét óráig
54 IX | elárult, megütött! - De mikor úgy szerettem!~Levetettem
55 IX | vele, hanem a másodikra, a mikor már meg kellett azt kivánnom.~
56 IX | kihelyezte őt a szobából.~Mikor aztán ketten maradtunk egyedül:
57 X | Hogy fog az majd bámulni, mikor látja, hogy elfutottam előle!~
58 X | az a szokása volt, hogy mikor valami nem tetszett neki,
59 X | talányát, a mit a teremtő, mikor az első házasságot szerzette
60 X | vívta ki. E szerint én, mikor Európán keresztül utazom,
61 X | hét alatt Szentpétervárra.~Mikor a vasútról leszálltunk,
62 X | Én alig tudtam könnyezni, mikor megláttam. Ez nem az én
63 X | tudott belőle kiokoskodni.~Mikor aztán mindennek vége volt,
64 X | még akkor is őrizkedik, a mikor már minden szabad. Hiszen
65 X | Barilla gróf megérkeztéről.~Mikor visszakerültünk Nizzába,
66 X | kedves meglepetés volt, mikor egy reggel a waggon ablakán
67 X | reánk a kormány megbizottja. Mikor a főpapoktól szóhoz juthatott,
68 XI | vérpadtól.~...Nem tudom, miért, mikor ezt a történetet elolvastam
69 XI | szállítsanak Oroszországba, s mikor ide át lett ojtva a keleti
70 XI | ember arcza elvörösödött, mikor ezt a hírlapot a kezébe
71 XI | hozattam szakértő munkásokat.~Mikor minden készen volt, kijöttek
72 XI | elvett a rendes alakjából.~Mikor az irámról leszállt, megsimogatta
73 XI | testemen. Olyan érzés, mint mikor az ember véletlenül tüzes
74 XI | motyogott. Megjegyeztem, hogy a mikor egyszerre eszik és beszél,
75 XI | sebesülve?~- Úgy hiszem.~- Mikor lett bepólyázva?~A szökésem
76 XI | napig.~A tizenegyedik nap, mikor az erdőbe jutottam, meglepett,
77 XI | vezényletére.~Késő éjszaka volt, mikor meglátogattam. A magammal
78 XII | balkarjukra szokták feltetoválni. Mikor Mohilevszky látta, hogy
|