Rész

 1 I   |            akar tünni.~Olyan volt a mi emberünk.~A vezetéknevével
 2 I   |             a szempillái hosszuk. A mi azonban az arczát nevezetessé
 3 II  |     fogadott el Octáv úr czímére. A mi levelet itt kézbesítettek
 4 II  |  változtatja. Senki sem tudja, hogy mi lehet az a por, s mi benne
 5 II  |           hogy mi lehet az a por, s mi benne a jó? Az asztalkendőt
 6 III |             nevét lehetett tudni, a mi a villája rizalitján ragyogott, „
 7 III |          ragyogott, „Tarantilla”, a mi egy betű mássán a nápolyi
 8 III |             hybriduma a kettőnek?~- Mi az, a mi a szemeinek olyan
 9 III |    hybriduma a kettőnek?~- Mi az, a mi a szemeinek olyan különös
10 V   |         legalább annak a tárgyát: a mi egyes nevekből kivehető
11 VI  |    apocryphok kihagyattak.~- No hát mi volt azzal a Tóbiással,
12 VI  |        végül azért esedezik, hogy a mi álom volt, az legyen valósággá.
13 VII |       meggyőződése. De a míg élünk, mi az ördögöt akar velünk a
14 VII |            a ki osztozik benne.~- S mi gátolja az embert, hogy
15 VII |            szabad fordításban.) Hát mi ne mentenénk ki valakit
16 VII |       ugyanazt, még sem ugyanaz), a mi juridicai maxima.~A herczegnő
17 VII |        aztán siet neki elmondani, a mi a nyelve hegyén van, magyarázatul
18 VII |            azt kérdé Octávtól, hogy mi volt az a szó, a mit ő az
19 VIII|       titkár. Ön elmondhatná nekem, mi tette önt ily élő szoborrá?
20 VIII|   kerékpáros-jelmez, lapos sipka.~- Mi oroszok nagyon szeretjük
21 VIII|          ijesztett. Most megtudtam, mi az! Megijedtem saját magamtól.
22 IX  |             én népemet, a tatárt. A mi csak a világtörténetben
23 IX  |          tatárok nevéhez kötik.~- A mi népünk is úgy híja azt,
24 IX  |        kötötte az én első kérőmet a mi családunkhoz.~- E megszégyenítés
25 IX  |        tenni. Atyám kitalálta, hogy mi nyugtalanít. Odajött hozzám,
26 IX  |       Masinka-ünnepélyen.~- Aztán a mi engemet jobban érdekelt,
27 IX  |    tüzijátékok, az a sok műkincs, a mi az orosz császárváros palotáiban
28 IX  |      koromban sokat beszélt nekem a mi tatár népünkről. Cselédjei
29 IX  |        jelmezben akar lefestetni, a mi csupa hímzés, drágakő, sallang:
30 IX  |       szokottnál több munka lesz, a mi fölér a különbözettel, míg
31 IX  |         hozzá! hát azzal a sárgával mi lesz?” - Milyen hizelkedéseket
32 IX  |            aranyos nyomorúságról, a mi a művészek éltető eleme.
33 IX  |             nem tudják, hogy holnap mi lesz? Milyen tréfás eset
34 IX  |             vagy élőhalott asszony?~Mi Wladimirral Doruska által
35 IX  |            Ellopni a becsületet!~És mi meg tudtuk ezt oldani. Reznin
36 IX  |            vegyült a csészéjükbe, a mi biztos álomhozó szer.~És
37 IX  |        lenni annak az indulatnak, a mi ennyi lelki vádat elkábítson.
38 IX  |        felett nyugodalmat ajánlott. Mi az első szárazföldön töltött
39 IX  |           kétféle rossz kedv van, a mi között a tapasztalat különbséget
40 IX  |          rajtam a láz. Olyan láz, a mi ellen nincs orvosság. A
41 IX  |         izmokat. Aha! Nem tudtátok, mi van ezekben a karokban?
42 IX  |         hitvesed erényét!~- Madame! Mi most Olaszországban vagyunk:
43 IX  |            ki soha nem tudtam, hogy mi az az ütés? Nem hogy engem,
44 IX  |          szobában. Egy férfihang, a mi előttem oly ismerős volt.~„
45 IX  |              Most tudja az úr, hogy mi a kötelessége?”~Tudta. Rekedten
46 IX  |         szobájának a bérét, hanem a mi két szobánkét is: ezeket
47 IX  |            a naptól kezdve, melyben mi Monte Carlóba megérkeztünk,
48 IX  |       nyelven.~- Nye rozumim! - Dáj mi pokoj! - feleltem nekik
49 IX  |         kérdéseket: hogyan történt, mi történt? Annak sem feleltem
50 IX  |              Hogy hivták a másikat? Mi volt az igazi nevük odahaza?
51 IX  |            Hogy kerültek itt össze? Mi bajuk volt miattam? Melyiknek
52 IX  |           erősebb érzés: a félelem.~Mi lesz a mai párbajnak a kimenetele?~
53 IX  |           adott a nőknek valamit, a mi kárpótolja őket a gyöngeségükért:
54 X   |        keresztül Varsóig eljutni, a mi már Oroszországban van.~
55 X   |           legyen a megszabadítom.~- Mi baja van önnek ez úrnővel?~-
56 X   |            Egy esztendei várakozás. Mi tehát visszatértünk a határon
57 X   |           vérrel aláfutott vonal, a mi egy ütés helyével azonos?~...
58 X   |            rá, hogy azok legyünk.~A mi bennünket összehozott, egymáshoz
59 X   |             küldve a hirlapoknak.~A mi legjobban megnyerte a becsülésemet
60 X   |       felnyitották. Por volt benne. Mi ez a por? Nem robbantó szer?
61 X   |           hogy az ember - állat. És mi mind a ketten ép, egészséges
62 X   |           paradicsommá a Riviera.~- Mi még szebb paradicsomot fogunk
63 XI  |            ólmot öntött a fülébe, a mi nem hagy semmi nyomot maga
64 XI  |       értitek ezt. Ti nem tudjátok, mi az a hallgatva gyűlölés.
65 XI  |          Még kevésbé tudjátok, hogy mi az a hallgatva cselekvés?
66 XI  |     tételhez: legyen 10.000.~Hiszen mi egy „nulla”? Semmi. - Az
67 XI  |          kérdés, hogy hová irják? - Mi a „nihil?” - Semmi. - Az
68 XI  |          fűtve lesz.~Leskunyhó? Hát mi közöm nekem a leskunyhóhoz?
69 XI  |           fogok azután csinálni?~De mi a legközelebbi feladatom?~
70 XI  |       elfordíthatóvá alakítottam, a mi által olyan nyilás támadt,
71 XI  |             a karbon-nátron gáza, a mi a mélyebben fekvő sírbolt
72 XI  | hirdetmények között mit jelentenek? Mi a titkos értelme a közönyösnek
73 XI  |             valahol.~Én kitaláltam, mi az. A leskunyhó elzáró sziklája
74 XII |          beszélt tovább:~- Csakhogy mi az ilyen bradjága-fogásoknak
75 XII |       nászágyhoz.~Tudnád csak, hogy mi az a nászágy rád nézve!~