000-bande | banik-csove | csovo-ellen | ellop-fejuk | fejun-gerin | geszt-hivat | hivei-kapit | kapja-kitep | kiter-legke | legko-megol | megor-neszt | neura-panta | papir-ruben | rucsk-szere | szers-tiszt | titek-varos | varso-zweit
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1001 XI | falon keresztülütött vékony csövön át. Vadászok jóvoltára lett
1002 IX | érinti a homlokomat. - Egy csók. - Egy halott csókja! -
1003 III | benne Juditot képzelni: „egy csókért egy fejet!” Különösen a
1004 VII | természetesen elhalmozta őt csókjaival: a homlokát, a szemeit,
1005 IX | a baczillusait a hitvesi csókok szolgáltatják. No hát annak
1006 IX | fogadni. Waimönen asszony a csokoládét szerette, Doruska pedig
1007 VIII | hogy azt nő soha meg ne csókolhassa. De legalább azóta nyugtom
1008 VII | Nyujtsa ön nekem a kezét, hadd csókoljam meg.~Octáv a kabátzsebébe
1009 IX | ragadtatva, hogy meg akarta csókolni. A festő a nyakkendőjénél
1010 IX | jó kedvünk van, össze is csókolózunk vele. Ha képet fest, árán
1011 XI | összepakolta a számadásait, kezet csókolt és távozni készült. - Az
1012 III | elősegített, a magas inggallér, csokorra kötött nyakkendő, a sárgagombos
1013 IV(5) | fehér megtagadja. (No, a csókot.)~
1014 XI | hallatszott a sírboltban, s egy csomó kulcsnak a csörrenése.~-
1015 VII | nő elcsendesült.~A mentő csónak közeledett már a két férfi
1016 VII | hajós a vaskarikához kötött csónakba.~Octávnak egyre több baja
1017 IX | lemészárolt fegyvertelen parasztok csontjai hirdetik; hanem a diadalaid
1018 I | mikor a nélkül is ült; csontos, szikár alak volt, hosszú
1019 IX | csendesen felnyilt s a szőnyegen csoszogó léptek nesze hangzott. Ágyam
1020 XI | behajtottam annak a lapnak a csücskéjét.~A néhai titkár lakásának
1021 VII | rá.~Most már nem a szép, csücsörített ajkú feleség csókja miatt,
1022 IX | türkizzel kirakott szíj csüggött, melyre egy arany táblájú
1023 IX | kémkedőkből, kárörvendőkből, csúfolódókból, tettetőkből, otthon vétkezőkből,
1024 III | az ajkai, mikor be voltak csukva. Egy ilyen becsukott asszonyi
1025 XI | háromszor ezeket a lapokat, ki csusztatja azokat az én postaszekrényembe?~
1026 II | a kupak alá szorítja, a csutorát az agyarára fogja s aztán
1027 IX | tartozó népfajok szokásairól, csuvaszokról, cseremiszekről, votyákokról,
1028 V | vestra patria sumunt forsan cum digito salem ex communi
1029 IV | okat hozzá:~„Pallida nupta cupit, rubicunda dat, alba recusat.”5~
1030 IV | nő-fiskális!~Micsoda copula curialis!~„Quid si liberos habuerint?”14~
1031 XI | irányban pedig közeledő lépések czammogása hangzott, amik a targalyon
1032 XI | általuk kivánt eredmény. A czári család csoda módon megmenekült.
1033 XII | fölállítva. A zenekarok a „Bozse czárja chrani”-t fujták.~Végül
1034 XI | igaz híve a kormánynak, a czárnak.~Vagy talán a titkár volt
1035 IX | lehet belőle. És belőlem a czárné udvarhölgye. Csak azért
1036 IX | fővárosban van a hódító czárok által épített Kreml, egészen
1037 IX | van czímezve.) Nekem a kék czédulát már felbontva küldik szobámba.
1038 XI | fájdalommal tudjon tovább futni a czél felé.~Én borszeszszel kimostam
1039 IX | kazáni kastélyunkbani időzés. Czélt látok benne. Az a gondolat
1040 X | hol jött ki a hátán? hány czentiméter volt a testi magassága,
1041 VII | keres, hivogat, veszekedik, czepekedik, tolakodik; az arczok rútak,
1042 IX | bűnöst, a kit kárhozatra czepeljen. Dehogy ilyen az ördög!
1043 XI | jószágigazgatóm, a hóna alatt czepelve a mult évi számadásokat,
1044 X | megérkezése. A három napos czeremóniák, a megáldás, a felszabadítás,
1045 IX | Semmi sem jött közbe. Minden czeremónián átestünk fennakadás nélkül.
1046 IX | ismerjek én meg több vallásos czeremoniát, mint a mennyivel az én
1047 II | aztán fumigálja az egész czifra világot. Mikor mindenki
1048 VIII | Hisz ön nem hord magával czigányokat s a titkárja nagyon jó titoktartó.~-
1049 IX | dolgozik!~Hiszen szeretjük a czigányt! Mikor jó kedvünk van, össze
1050 IX | unokáját! És kitől? Egy czigánytól! Mert előttünk előkelő urak
1051 VI(18)| könyve 9-ik fejezetének 1-sõ czikke megtiltja a harmadszori
1052 IX | paszomántok fonalai, a filigránok czikornyái egész türelmét követelték,
1053 IX | Reithoffereket? Hogy jó czimbora vagy, az elismert dolog,
1054 XI | lapokat Kuzminszky nevére? A czímborítékra az volt nyomtatva, hogy „
1055 IV | következetesen az volt a czime, hogy „fóka”. Hasonlított
1056 II | kell: a küldött levelek czíméből meg kellett tudni a monte-carlói
1057 II | használják a neveiket, csak a czímeiket: a titkár az urát „Serenissime”-
1058 II | bankház fogadott el Octáv úr czímére. A mi levelet itt kézbesítettek
1059 III | hintaja ajtaján látható czímerestül. Jó lett volna mindenekelőtt
1060 XI | még mindig a Kuzminszky czímével jelent meg a postaszekrényben.
1061 IX | szalmazsák, a melyben egerek czinczognak: és egy mennyország hozzá!~
1062 II | hegyével a szelenczében levő czinóberszínű porból annyit szór a soupe
1063 IX | öregasszonyom bejött, a kitakarított czipőmet behozva.~Kérdeztem tőle,
1064 XI | öl s a kit én beczézek, czirógatok, etetek. Micsodám még? Vőlegényem,
1065 IX | gondom, hogy a vállaidon és a czombjaidon viselsz-e Reithoffereket?
1066 V | természetellenesség. A sárga dinnye czukor-ízét a ráhintett só még fokozza,
1067 IX | Daczolnom kellett velük. De ez a dacz még inkább fájt. A mellett
1068 IX | körülrajongtak, száműztem magamat. Daczolnom kellett velük. De ez a dacz
1069 IX | tengernek. Az én tatár idegeim daczoltak vele.~Ilyen volt az én nászutazásom:
1070 IX | sorsom ördögévé válni. A daemonok valamennyien, Asmodái, Luczifer,
1071 IV(7) | Metamorphoseos könyvében, Apolló és Dafne eseténél.)~
1072 VII | perczig mind a ketten a dagadó hullámok alatt voltak, a
1073 VII | ölében: annak a szederjesre dagadt arczát törülgetve.~A becsületes
1074 XI | egészen bele volt a lába dagadva. A sebesült boka be volt
1075 IX | és a keblemen, hogy véres daganat csíkja maradt utána. Megütött
1076 IX | a köntöst, mely az ütés daganatát takarta: no annak adtam
1077 XI | volt alatta, körül vörös daganattal. Csodával határos, hogy
1078 IX | nyelven.~- Nye rozumim! - Dáj mi pokoj! - feleltem nekik
1079 IX | Doruskám is velem jött: egykor dajkám, most bizalmas cselédem,
1080 I | perczben a puskája végén levő dákossal a szivét szúrta keresztül
1081 III | mesteriesen tudott bánni a dákóval. Azt látni, mikor egy hölgy
1082 XI | az én compositióm): egy dalia, ki a sárkánynyal küzd,
1083 II | istenasszony sem elég érdekes dáma.~Soha a spectabilis még
1084 XI | volt taposva szarvasoktól, dámvadaktól, azoknak a csapái eltörülték
1085 XI | másik arczképhez, sem a dandyhez, sem a rabhoz. Hónapok multak
1086 XI | hajjal, körszakállal, a másik darócz rabköntösben, tövig lenyírt
1087 IV | Pallida nupta cupit, rubicunda dat, alba recusat.”5~Erre a
1088 X | házasságkötést: a tatárt, a daurit, a hol a vőlegénynek úgy
1089 VII | vállszíján, a nőnek ellenben egy degez krokodilbőr-táska terhelte
1090 V | mely után concilianter deklarálta, hogy „vere valet”.~Ez már
1091 IX | lélegzetvétel (respirium) engedve.~Dél tájon érkezik egy távirat. (
1092 IX | szivar tiltva van neki. Délben frugális étkezés. Azután
1093 XI | láncz és bilincs. Az alak délczeg volt, az arcz klasszikus
1094 III | ad: embergyülölet? bánat? delej? Ez-e a mal occhio?~- Miért
1095 VI | Filozófok nem koczkáztatnak.~Egy délelőtt aztán a park utjain sétálva,
1096 IV | legjobban szeretett a rendes déli harangszóra azokba a kis
1097 IX | magát a pamlagra. Úgy aludt délig. Akkor aztán rossz kedve
1098 IX | fel a növendék-leányoknak Deliláról, Thamárról, Bethsábáról,
1099 XI | kergetnek végig Szibérián, Déloroszországon.~No hát liczitáljunk, kegyelmes
1100 IX | műtermébe a kitűzött órában, déltájon, a mikor legjobb a világítás.
1101 Bef | elmondani valója Tarantillának.~Délután átrándultak együtt Octávval
1102 IX | gyönyörű kert élvezésével, délutánonként végig ültem a hangversenyeket,
1103 IX | sors vár: talán a szibériai deportáczió. Az is átvillant az agyamon,
1104 XI | bűntettei, a mikért örök deportáczióra lett elitélve Tobolszk legszélsőbb
1105 XI | kancsukára és Szibériába deportáltatásra itéltettek.~Ott az én kastélyomnak
1106 IX | partján, annak a födélzetéről dereglyére, az elvitt a franczia gőzhajóra.
1107 IX | emlékezem, hogy mikor a dereglyéről fel kellett hágni a gőzhajóra,
1108 IX | ujján drágaköves gyűrűk; derekát kirakott arany öv körité
1109 IV | helyeket ők ketten. Nagy derültségére a két hölgynek.~No de ha
1110 II | mondatokat idézi, az épen derültségkeltő; „du szublime au ridikule
1111 X | elfelejtette a rabbi, a sakter, a dervish, a bába valami könyvbe följegyezni,
1112 IX | csontjai hirdetik; hanem a diadalaid kétségtelenek. Azt is tudom,
1113 XI | ellopják a Miklós czár diadalívének a quadrigájáról a rézlovaknak
1114 XII | Végre-valahára! kiálta ő fel diadalmasan. Három síremléknek kellett
1115 IX | hadvezérek nem vivnak ki olyan diadalokat, mint a festő. Neki van
1116 IX | az anyám fekete gyöngyös diadémja volt benne.~Hogyan kerültem
1117 IX | múzeumi darabot, egy fejedelmi diadémot fekete igazgyöngyökből.”~-
1118 VI | templomi zászlókkal, énekes diakonusok zengenek előtte szent zsolozsmákat,
1119 I | ilyet kaphatott az ember egy diáktól, egy kadéttól is; kaphatta
1120 III | szegleteiben egy kis kondor pehely dicsekedett. Sötétszőke haja rövidre
1121 VI | gyüjtemény. Ilyennel nem mindenki dicsekedhetik. S a gyüjtemény még nincs
1122 X | napfényre, gyönyöreikkel dicsekedni. Ránk nem ragadt az édes
1123 XI | vethetnének a hivalkodó, a dicsekedő szentekkel: „No most már
1124 X | mivel a polgárosult külföld dicsekszik: én az én barbár hazámban
1125 X | megszünik?)~A svájczi hatóságok dicséretére meg kell mondanom, hogy
1126 IX | Hanem hát ez tudomány. Dicséri az emberét. Azt is tudom,
1127 IX | festő állványa elől. Ott dicső volt, hírneves, teremtő
1128 IX | az élő mintának művészete dicsőségéről beszél: lelke a legmagasabb
1129 IX | Önök boldogok; van egy dicsőségesen emelkedő királyvárosuk;
1130 V | patria sumunt forsan cum digito salem ex communi calice?” (
1131 XI | Amur-vidék felé. Fejére dij tüzetett ki. A ki élve keríti
1132 XI | aztán az elkövetett vétsége. Díj volt kitűzve a fejükre.
1133 IX | a művészre a kialkudott díjat, a bankárjához intézett
1134 IX | festő nagy úr! Nagy birtokok dinasztái alól elfut a föld, milliomosok
1135 V | természetellenesség. A sárga dinnye czukor-ízét a ráhintett
1136 V | szép aranysárga kantalup dinnye-gerezdet hinti be vele.~„Abusus!
1137 V | pettyegetett egy késhegynyit a dinnyegerezdre. Azt úgy hívják külföldön,
1138 VIII | gesztenyeszín haja volt és diózöld szemei. Hogy a gyermeknek
1139 IX | Azt is tudom, hogy kitünő diplomata vagy, a kormány jobb keze. (
1140 X | kézszorítgatások után elmondta a diplomatának a kényelmetlen helyzetünket,
1141 IV | környezőikre, emezek is tudtak diskurzust folytatni diákul.~Ez is
1142 X | kifüggeszszék: nem kell hozzá dispensatio.~Még másra is jó volt. Arra,
1143 VI | ismeri az indulgentiákat és dispensatiókat, mint én, az tudja jól,
1144 V | vitatkozása szép, két nő disputája már csunya.)~A mindennapos
1145 IV | kötve a szoros viszony: egy disputáló pár vált belőlük, a kik
1146 V | De gustibus non est disputandun.” Izlés dolga.~Az oroszlánvadász
1147 V | többiek fölött.~Ez alapos dissertatio hatással látszott lenni
1148 I | arczra kapott vágás kérkedő disze minden férfiábrázatnak:
1149 IX | nőért megtehet: arczának díszét learatni! Én nem tettem
1150 XII | és mennyasszony hatlovas díszhintaján a herczegi kastélyig: ágyuk
1151 VI | rendeltetett mennyezetes díszhintóra szállíttatik, melybe hat
1152 VI | hat fehér ló van fogva. A díszhintót lóháton ülő fegyveresek
1153 IX | család ereklyéi, a mik csak diszítésül voltak rám bízva; én most
1154 V | odatéved néha az ő sebhelyekkel diszített arczára. Összejönnek rendes
1155 VII | sebhelyei.~- A sebhelyek diszítik az arczot.~- Nem azok a
1156 VIII | hazafiak. A falusi paraszt díszköntöse a tüzoltó-blúz és sisak,
1157 XII | kormányzót megillető katonai díszszemle. Egy ezred lövész volt a
1158 IX | Szümbékét maga mellé emeli a diványára. Volt fényes menyegzői ünnepség,
1159 IX | miniatür irásban. Úgy ült a diványon, keresztbe vetett lábakkal,
1160 IX | annak a súlyát. Fölkelt a diványról és átült egy lófejjel ellátott
1161 XI | büszkébbnek látszott, mint a divatöltönyben.~A neve volt „Mohilevszky
1162 XI | mind a kettő.~Az egyik mint divaturacsot mutatta fel az egész alakot,
1163 IX | Palotáját megnyitotta a divatvilág előtt, s annak pompájával
1164 XI | felülkerekedhetnének az elkárhozottak s ők dobálnák bele az örök tűzbe az ördögöket.
1165 XI | közben valami nyugtalanító dobbanások vonták magukra a figyelmünket.
1166 VII | hogy a szive nagyot ne dobbanjon a válságos pillanatban,
1167 IX | mindenüket elvesztve, a tengerbe dobják magukat, egyszerre leszámolva
1168 IX | megalázó koldusalamizsnát is dobjanak elénk, a hogy szokták a
1169 X | Hamisított útlevél! Ezt rögtön dobjuk a kályhába: meg ne kapják
1170 IX | biztosíta bennünket. Ki kell dobni az ablakon minden orvosságot.
1171 X | kinek a halottját a tengerbe dobták, minden circumdederunt nélkül?
1172 IX | hímzett papucsai a szőnyegre dobva.~Mosolyogva nyújtotta kezét
1173 IX | azt elpazarolta, kártyán, dobzódó orgiákon. Hisz ez mind együtt
1174 XI | Nem is kivántam azokat. Dobzódtam a keserűségben. Undorodtam
1175 XI | legutálatosabb szörnyeteggel: a döghalállal való küzdelembe? Hogy ez
1176 X | kellett menni, ragályos dögvészt elirtani.~Megtette. Elvégezte.
1177 IX | fáj!”~Egyszer aztán egy dörgő szó hangzott fel a szobában.
1178 VII | kiáltásait, a mikre Octáv dörmögő hangon felelt.~- Bocsásson
1179 IX | én nem hiszem el nekik, - dörmögte Octáv.~- A vendégsereg eltávozása
1180 VII | fiatalember bányatechnikus. Azt dörmögtem neki: „Én megteszem önt
1181 XI | gazdáját fenyegeti, s térdeivel dörömbözött a zárt ajtón.~Egy búcsú-kézszorítás
1182 V | pásztortűznél, csak az ülőhelyéhez dörzsöli azt s meg van sózva; egész
1183 IX | el mosolyogni s a kezeit dörzsölte, macskahátat görbítve.~-
1184 VII | halhatatlan, azt a vallás dogmái miatt el kell hinnünk: igen
1185 II | tengeri polipforma zacskóból dohánnyal: aztán a mellényzsebéből
1186 XI | bolondságnak. Ott hagytam a dohos könyvtárt, de nem azért,
1187 XI | kórházba és magam segítettem a doktornak, meg a magisternek a betegek
1188 VII | pedig alaposan értett a doktorrá promoveált tilógus, hogyan
1189 XI | alkalmazva benne egy tudós doktort és sebészlegényt mellé.
1190 VII | világ.)~A mire a nőnemű doktortól azt a replikát kapta, hogy:~-
1191 IX | herczegnővel, ön menjen dolgára. Én vagyok a herczegnőnek
1192 X | végig olvasta. A krétai dolgok látszottak érdekelni különösen.~
1193 XI | kényszermunkától. - De térjünk az én dolgomra vissza.~Az új év kezdetével
1194 X | lenni s nagyot nevethetnek a dolgon.~Előbb a főkonzul kezdett
1195 IX | felindulástól, főképen a dolgozástól. Reggel masszirozás, langyos
1196 IX | mikben világhírű művészek dolgoztak, az ebédnél találkoztam
1197 XI | megmozdítani.~Tatár munkásokkal dolgoztam, a kik híveim és hallgatni
1198 IX | oldalzsebébe.~- Önöknek semmi dolguk a herczegnővel, ön menjen
1199 III | elkölteni való. Némelyek dollárt értettek alatta, mások rubelt,
1200 XI | összeesküvők kivarrják a dolmányukra zsinórban, kitűzik a kalapjuk
1201 IX | van. El kell a válságnak dőlni még ma.~Elhagytam az ágyat,
1202 VII | sárczipőt. Szép kis castrum doloris lenne a roulette-asztalból,
1203 IX | semmi sirkő, semmi kereszt a dombjuk előtt, a mire a nevük volna
1204 XI | Azon is egy allegóriái dombormű (az én compositióm): egy
1205 I | feltünőbbé tette: magas domboru homloka, kiülő szemöldökjármai,
1206 X | alak volt. Széles válla, domború melle volt. Én is orosz
1207 IV | hallott! Édes apanyelvét!~- Domina generosissima loquitur latine?11~
1208 II | Haec pinus est mea! Si dominatio vestra se pendere vult,
1209 IX | állványát felállítja, az az ő dominiuma; a monogrammja ott a vászna
1210 XI | a szentpétervári major domus azonnal vasútra fogja azt
1211 I | semmi czím, se lord, se don, se maharadzsa, se sheik,
1212 IX | mellettem, még az én jó Doruskám is velem jött: egykor dajkám,
1213 IX | megszólalásig hűnek találta. A Doruskának is megmutattuk. A jámbor
1214 IX | keveredhessünk; de nem ügyelt Doruskára.~Doruska pedig az én hívem
1215 IX | küldtem Waimönen asszonyt és Doruskát az ékszeres ládával. Magam
1216 IX | Látszott arczán az éjszakai dőzsölés: a kalapja föl volt téve
1217 VIII | éjet átvirrasztom, akár dőzsölve, akár fejtörő munkában:
1218 VI | piniára, melynek ernyője alatt dr. Viatoris Cyrill búskomor
1219 VI | takarják az igazgyöngyök, drágakövek, mind fogadalmi ajándékok,
1220 IX | ujjakkal, azon hímzések drágakövekkel és gyöngyökkel kirakva;
1221 IX | a kezeinek minden ujján drágaköves gyűrűk; derekát kirakott
1222 XI | ott állt mindig készen a draisine; azzal eljutottam a kastélyomig.~
1223 X | kötött, az egy irtóztató dráma volt, melynek jeleneteire
1224 VII | oroszlánvadász szivének is erős dresszura alatt kell állni. A ki dúvadak
1225 III | a nápolyi néptáncznak a druszája. Meglehet, hogy a keresztségben
1226 IX | rugdálózva, mint az orosz duchoborzik, kik az ördögöt űzik, fejem
1227 IX | fel lett jogosítva, hogy a dühöngő mesemondót kiengesztelje,
1228 XI | Kelet-Indiából, ahol a pestis szerte dühöngött, ragályos szöveteket szállítsanak
1229 IX | elég lesz.~Reszkettem a dühtől, a megszégyenüléstől: azt
1230 IX | szerelmeseknek. A mint a hajó dülöngélni kezd, a tóduló hullámok
1231 IX | foltot képez, a kegyetlen dúlások, a népirtó hadjáratok, miket
1232 IX | mozdulatot tett, oldalt dűlve a szőnyegdiván vánkoskarjára,
1233 VII | replikát kapta, hogy:~- Si duo faciunt idem, non est idem (
1234 XII | herczegi kastélyig: ágyuk durrogása fogadta őket. A nemesség
1235 X | az orgonasípok; mozsarak durrogtak, tűzijáték sziporkázott,
1236 VI | meghúzatnak a harangok, mozsarak durrogtatnak, örömtüzek meggyujtatnak;
1237 XI | be volt pólyálva valami durva vászon-kötelékbe: az is
1238 VII | dresszura alatt kell állni. A ki dúvadak ölesében találja gyönyörét,
1239 XI | Ezek aztán odacsalják a dúvadakat a lesben álló vadász puskája
1240 IX | ez a Rembrandt, ez a Van Dyck, ez a Rubens százezernyi
1241 V | a lázaktól, maláriáktól, dysenteriáktól. Kóstolja csak meg! S addig-addig
1242 IX | fehér nyakkendő, szürke dzsekkben jött, a mit az irodában
1243 V | tenni a naponkinti társas ebédeket. Férfiak, a kik konyítottak
1244 IV | Egy darab sült hús volt az ebédje, meg valami zöldség. Az
1245 VII | várhatták, hogy vége legyen az ebédnek s menekülhessenek a bokorba,
1246 XI | Hiába költögettem, nem ébredt fel. Magamnak kellett a
1247 VIII | tenger alá. Visszajönnek. Ha ébren elűzöm őket magamtól, álmomban
1248 IX | Úgy tudom, hogy baccarat, écarté, makaó a különleges gyógyszerek
1249 VI | azonban úgy ismeri a jus ecclesiasticumot,15 s ismeri az indulgentiákat
1250 X | nihilisták a pyromanitot, az écrasitot, a meganitot, meg a hogy
1251 IX | megelégedve. Néha lecsapta az ecsetet és a palétát a kezéből,
1252 IX | lelke beszélt abból. Nem az ecsetje dolgozott, hanem a szíve.
1253 IX | elnéztem, hogyan kapkod az ecsettel hol az egyik, hol a másik
1254 IX | mennyi fáradsága volt, minden ecsetvonásnál rám nézett, a szemöldeit
1255 XI | elvégezve, elhagytam az eddigi életmódomat és elzárkózám.
1256 X | körülöttünk nyüzsgő példák. Csupa édelgő párok, a kik kijönnek a
1257 IX | sikoltva rohantam a drága edényhez, mely hamuvá lett ideálomat
1258 VIII | valaki, a ki nem sajnálta az édességet.~- A legjobb barátom volt.
1259 IX | tornázásban, lovaglásban edzette meg az izmait, hanem egy
1260 IX | művészt: én csaltam le az égből. Ha ott maradt volna, talán
1261 XI | bámulva láttam a csillagos égen, hogy milyen sok időt töltöttem
1262 XI | könyvekkel, a miknek a sarkát az egér lerágta. Ezt a helyet választottam
1263 IX | Egy szalmazsák, a melyben egerek czinczognak: és egy mennyország
1264 I | egyszer csak elvesztette az egészet. Tulajdonképen nem vesztett
1265 X | És mi mind a ketten ép, egészséges testalkatú emberek voltunk.
1266 IX | melynek tüze, a míg a gyomrot égeti, az idegeket elaltatja.
1267 IX | férfiak, a kik a szemeikkel égetnek, nem tartanak jobbnak. Nappal
1268 IX | atyám türelmetlen volt már: égett a sarka a vadászatra mehetéstől.
1269 IX | crematoriumba s ott porrá égettettem. A hamvai itt vannak mind
1270 X | emberek voltunk. A meleg olasz éghajlat is úgy unszol az örömre.
1271 II | Siphilare pro pecunia? Non sum ego zingarus!~Ebből meg lehet
1272 IX | karikákban forogtak. Azok az égszin szemek!~Én az ágyamba rohantam,
1273 X | a világra, s ilyen könyv egyáltalában nem létezik? Hátha a gyermeket
1274 VII | idegei góczába?~Azt pedig egyáltalán le kell tagadni, hogy a
1275 I | udvarlásnak.~Az érdekes idegen egyátaljában nem közlékeny. Pedig ért
1276 X | abban a kerületben, a hol egybe akar kelni. A nélkül nincs
1277 X | megerősíthetnék az egyházi egybekeléssel is.~A mire Kuzminszky komolyan
1278 IX | vett erőt. Első eset volt egybekelésünk napja óta, hogy férjem hitvesi
1279 X | bazilikájában megáldatjuk az egybekelésünket.~Ez a szavam varázshatású
1280 IX | másik keleti fajra; csak egyben hasonlít önnek a testvéreihez,
1281 IX | találkoztam, nem voltak rám nézve egyebek, mint majmok. Atyuska ráhagyta.
1282 XI | annyit. Te éhes vagy, gyere egyél.~Azzal lesegítettem róla
1283 IX | meglepett ez az infámia, hogy egyelőre meg sem birtam azt érteni.~
1284 IX | Hisz így elpusztul.~- Mit egyem?~Eszembe jutott, hogy hiszen
1285 VIII | egymásnak szántak bennünket.~Egyenlő volt a rangunk és vagyonunk.
1286 IX | szabadultam meg a mindenféle egyenruhás alkalmatlankodóktól, jött
1287 IX | szerette mutogatni. Ezredesi egyenruhát viselt egész sor érdemrenddel
1288 VII | a természet és kertészet egyesült alkotásának s a kiknek a
1289 VII | balpofáján bizonyítá, hogy az egyetemet látogatta. Az asszonykának
1290 XI | Hát Kuzminszky is ilyen egyetértő lett volna?~Az lehetetlen!
1291 XI | lappal odább felszólítja az egyetértőket, hogy a szökevénynek nyujtsanak
1292 IX | meg voltak e rút alkuban egyezve. A levelet nem adom önnek,
1293 X | özvegyi fátyolt; de ha az egyház fölmentését meg lehetne
1294 VI(15)| Egyházjog.~
1295 VI | fegyveresek veszik körül s egyháznagyok, szerzetesek kisérik a hegumenos
1296 X | is azért nem lehet, mert egyházunk törvényei szerint a nőnek
1297 IX | halkan monda: „Ismerem, egyike a genialis írónő legfényesebb
1298 VII | s a herczeg faetonja. Az egyiken Ragnhilda ült, a másikon
1299 IV | héten át elfoglalva tartá az egyiket (épen a Tarantillával szemköztit)
1300 II | majestással, a mikor az egyiknek üres a pénztárczája, a másiké
1301 IX | a remek szoborművektől. Egyiktől a másikhoz szaladt. „Ezt
1302 VII | hölgy nem folytatta tovább. Egyikük már csaknem elárulta, hogy
1303 VIII | Számoljunk le! ölje meg egyikünk a másikat s annak aztán
1304 XI | előállította. Fekete gránit egyiptomi portale volt, melynek lépcsőin
1305 IX | asszonyt, a kinek egy velem egykorú kis leánya volt, Ragnhilda.
1306 III | nevelőnő a növendékével; pedig egykorúaknak látszanak.~- De különösen,
1307 IX | tolmács, fordító, sajtó: ő egymagában teremt. A festő nagy úr!
1308 IX | nem tiltja a törvény; de egymásra lövöldözni szigorú ellenzésre
1309 X | kinyújthatom a lábamat. Elváltunk egymástól. Új hegyek, új völgyek repültek
1310 VII | tajtékzó gerinczczel harsogtak egymásután félkörben a sziklapart felé,
1311 XI | pestissel. E miatt volt is egynémely fennakadásunk az orosz rendőrséggel,
1312 II | egy hosszú zsinór, mely egyrészt a nyakára, másrészt a fenyőfa
1313 VII | sorba verődnek össze az egysorsú nászutazók, a kik között
1314 VIII | szóval elmondható. Én csak egyszeres özvegy vagyok. Unokahugomat
1315 IV | kezd hozzá?~- A hogy az egyszeri diák, a ki a kálvinista
1316 IX | kellett szereznem. Igen egyszerű módját találtam ki. Volt
1317 IX | betegséget, rendelt valami egyszerü teát s mindenek felett nyugodalmat
1318 X | felkeresik a polgármestert, a ki egyuttal anyakönyvvezető is, az előtt
1319 XI | Ne fecsegjünk annyit. Te éhes vagy, gyere egyél.~Azzal
1320 IX | semmink se volna is! Én már éheztem arra a piritós kenyérre,
1321 IX | játékbankot éjfélkor bezárják: az éj másik felét mégis csak otthon
1322 XI | elkövettek, amidőn menyegzőm éjén elszakították tőlem a férjemet,
1323 VIII | mámor, se kábulat. Ha az éjet átvirrasztom, akár dőzsölve,
1324 IX | zárában nyikorog a kulcs. Éjfél van, s ő már hazaérkezett.
1325 VII | Fortuna ördögasszony a neve.~Éjfélig tartott a játékidő. Akkor
1326 IX | Vonakodott, hogy így meg amugy.~- Ejh ne legyen olyan büszke:
1327 IX | szállásomra. Este volt már: éjjelre járt.~Milyen éjjel volt
1328 IX | el lehet tölteni az egész éjjelt.~Hát én mivel töltöttem
1329 IX | fölött, hogy az én szobámba éjnek idején betört egy idegen
1330 IX | beesve. Látszott arczán az éjszakai dőzsölés: a kalapja föl
1331 IX | Andrejevics Alexej! Lesz ennek éjszakája.~Ekkor tudtam meg madame
1332 IX | gyógyszereihez?~Hanem aztán az éjszakák annál hosszabbak voltak.
1333 X | Férjemnek még azon az éjszakán el kellett menni, ragályos
1334 X | végzetül, hogy ugyanezt az eképp leírt alakot elszállították-e
1335 IX | szobájában a jelmez-feladást, az ékszer-felrakást: én úgy léptem ki készen
1336 IX | Azt mondják, hogy az anyám ékszerei több százezer rubelt értek.
1337 IX | viszem az anyámtól örökölt ékszereimet, a mikért külföldön nagy
1338 IX | akármit.~Nizza tele van ékszerészekkel, a kik nemcsak eladnak,
1339 X | üdvkivánatait; visszavásároltuk az ékszerészektől az eladott ereklye kincseimet.
1340 IX | hogy eladom Nizzában az ékszerésznek. A véletlen, a kizmet vezetett.
1341 IX | legjobban, hogy a családi ékszerládát, a valóságos kincstárt is
1342 IX | tisztességes szokás, s a bazárban eladják az elrabolt nőt; de hogy
1343 IX | ékszerészekkel, a kik nemcsak eladnak, de vesznek is. Csak arra
1344 IX | hogy nem hagytam a testemet eladni, a hogy teszik a többiek!~
1345 IX | nagyon megörültem.~- Mind eladók ezek a képek?~- Még eddig
1346 IX | többé. Azt gondoltam, hogy eladom Nizzában az ékszerésznek.
1347 IX | nem törődött! Egymás után eladta a kincseimet, még az utolsó
1348 IX | becsületbeli adósság.~- S te ezért eladtad a hitvesed erényét!~- Madame!
1349 X | ereklyéim maradtak ottan, eladva, elprédálva: ott maradt
1350 IX | gyomrot égeti, az idegeket elaltatja. Előbb tölteni akart belőle
1351 XI | könnycseppel nem volt szabad elárulnom, hogy ez az ember volt rám
1352 VII | tovább. Egyikük már csaknem elárulta, hogy szive van.~Frázis!
1353 XI | részeseit mind összefogdosták. Elárulták, kiszimatolták őket. Mohilevszky
1354 IX | skatulyából a fél függőt, az elbámulva kiálta fel: hisz ez épen
1355 IX | Tarantilla nagyot sóhajtott. Elbeszélésének olyan szakaszához ért el,
1356 IX | tapasztalt személy.~Az mindjárt elbeszélte, a mint a szememet felnyitottam,
1357 III | furcsa figurát sorba veszik, elbirálják. Válogatott élvezet ez.
1358 IX | ordítá a mély hang.~Erre elbocsátott az uram a kezéből.~Egy villámgyors
1359 XI | menedékül. Minden cselédemet elbocsátottam, csak a kulcsárt, meg annak
1360 XI | aztán egy vén szarvasbika elbődítette magát s arra egy percz alatt
1361 II | estéken, a virágos bozótba elbujva szokta azt megzendíteni.
1362 IX | násznyoszolyája lépcsőjén elbukott, s úgy vágta a fejét a mennyezet
1363 VII | mitől a jajveszékelő nő elcsendesült.~A mentő csónak közeledett
1364 IX | tengeri betegség egészen elcsigázta. A leborotvált szakálla
1365 IX | szelidséggel, hol erélylyel elcsillapítani: óvni minden külbefolyástól;
1366 IX | hittem, hogy mind rajtam élczelődnek.~Az apámnak feltünt a viselkedésem.
1367 XI | áldomásban poharak között; eldanolják nótákban az utczán, hogy
1368 IX | revolvert, tőrt, borotvát eldugjak a beteg keze alól. Hadd
1369 X | Rövid kis tudósítás volt, eldugva a személyi hírek közé: „
1370 IX | felhalmozva: jó tápláló eledelek, a miket szerettem. Bor
1371 IX | én meg voltam a képemmel elégedve; de ő nem. Mindennap változtatott
1372 XI | az istállómba. Még aznap eleget tett a parancsomnak.~Volt
1373 X | homlokunkat, a míg a „kyrie eleizon” - a „goszpodi pomiluj”
1374 XI | visszagondolok! - És egy elejtett könnycseppel nem volt szabad
1375 XI | felesége kezét, mire az elejtette a korsót és a tölcsért.
1376 IX | a mi a művészek éltető eleme. Milyen kevélyek, mikor
1377 V | alatt elhallgatott; de annál elementárisabb erővel tört ki kebléből
1378 V | egymást szülik s egymást elemésztik. Ezek mind ott vannak összegyüjtve
1379 VII | elsiratnának. Ha főbelövi magát, eléneklik neki, hogy már most mehetsz
1380 IX | A társalgása is nagyon élénk volt, tudta a franczia mondatokat
1381 VII | a termet, a baczillusok elenyésznek benne.~Kora hajnalban egy
1382 XI | a kőrakásra, hogy a sót elérjék. Az erősebb bikák eltaszigálták
1383 X | nem szoktak a párbajban elesettekről halotti bizonyítványokat
1384 XI | szörnyeteg fejére, de az elestében belekap annak a sarkába.
1385 IX | miként mer egy ember az életben Messiás-képet bitorolni,
1386 X | miattam koczkáztassa az életét.) Megfogtam azt az ő kérges,
1387 VIII | ordítás volt az! Rám rohant: élethalál-harcz volt! Én megöltem öt; de
1388 IX | megfestve, s az arczok oly élethívek; valamennyi oly ismerős.
1389 XI | elvégezve, elhagytam az eddigi életmódomat és elzárkózám. Más fajtájához
1390 IX | gyomor lázad fel valamennyi életműszer ellen. A lélekerő megsemmísül.~
1391 IX | kinek még nincs fogalma az életről, beleveti magát abba a forgatagba,
1392 VII | adott annak ilyen gyarló életszabályozót: nem tudott a helyett egy
1393 IX | családok vére foly. - Kezdé az élettörténetét Tarantilla. - Kazán fővárosában,
1394 XII | metszést tett a karján, s az eleven bőrből egy háromszögnyit
1395 XI | ölelt arczot eltorzulni, elfeketülni, alakját kíntól vonaglani.~
1396 X | volt, zsidó volt? Hátha elfelejtette a rabbi, a sakter, a dervish,
1397 IX | rémálom volt, a mit rögtön elfelejtünk, a mint fölébredtünk. Csak
1398 XI | megszólal, a szája rögtön elferdül, félrehúzódik. S ez a félrehúzott
1399 XI | gyülekezetében. Ezek az elferdülő ajkak képezték az orákulumot.~
1400 X | ráismerni. Minden vonása elferdült: az arczszíne mahagóni barna.~
1401 IX | kis meglepetés várt rá az elfogadásnál.~Tarantilla herczegnő egy
1402 XI | hogy a vendéglakosztályok elfogadásra készen álljanak. Úgy jöhet,
1403 I | Pedig lett volna, a ki elfogadja. Holott ez a legegyszerübb,
1404 VII | ilyen kosztümben látogatásra elfogadjon.~Tarantilla nem szólt, csak
1405 X | kellett ezen a napon. Az elfogadó teremben várt reánk a kormány
1406 VIII | fantomok küzdeni akartok velem, elfogadom. Kik vagytok ti? „Leo és
1407 I | kedvéért fel nem öltött. Elfogadták ezzel a különczségével;
1408 XI | annak, a ki a bradjágát élve elfogja: én tizezret tűzök ki annak,
1409 III | terítékhez tartozott, rendesen elfoglalatlan maradt. A férfiak féltek
1410 II | ő szokott ülőhelyét már elfoglalta egy úri ember; még pedig
1411 IV | olyan üres. Egy pár héten át elfoglalva tartá az egyiket (épen a
1412 XI | várják. Minden gyanus embert elfognak. Ő azt mondta, hogy éppen
1413 X | hol a vőlegénynek úgy kell elfogni a lóháton előre vágtató
1414 XI | vész, akkor megbiztak az elfojtásával egy embert, aki útjokban
1415 XI | én mesterséges gépezettel elfordíthatóvá alakítottam, a mi által
1416 XI | ásnak lyukat, melyen át az elfordító géphez lehet hozzájutni.
1417 IX | egy paróka volt! Hirtelen elfordítottam a villanyfény csapját az
1418 II | csodálatos mélabús nótákat tudott elfütyörészni rajta. Annak a parányi kis
1419 IX | birtokok dinasztái alól elfut a föld, milliomosok zsákjaiból
1420 IX | volna a saját lábára, azzal elfuthatott volna a Kaf hegyig. Megőrzött
1421 X | bámulni, mikor látja, hogy elfutottam előle!~Egyszer aztán eljutottunk
1422 VII | nem készültek Monte-Carlót elhagyni. Igazi úr nem utazik együtt
1423 XI | nem szabad addig a gunyhót elhagynod, míg a sebed be nem gyógyul, -
1424 IX | kellett nevezni, hogy az elhagyott Szümbékét maga mellé emeli
1425 IX | Ennél a szónál egyszerre elhagyta idegeimet a tompa zsibbadás,
1426 IX | vak sorsra.~A templomot elhagyva, bérkocsiba szálltunk, a
1427 VII | varázs-szó lehetett. Az öngyilkos elhajította a kést a kezéből s aztán
1428 IX | Aztán bérkocsiba ültem s elhajtattam Reznin lakására. Úgy voltam
1429 X | Hajóra nem szállok többet. Elhallgattam a főokot. Nem akarok azokkal
1430 VII | kezében.~Amália természetesen elhalmozta őt csókjaival: a homlokát,
1431 IX | halva hagyott idegeneket elhantolják: semmi sirkő, semmi kereszt
1432 IX | neurasthenia, veszedelmes baj, ha elhatalmasodik, de meg lehet tőle szabadulni,
1433 X | bankárok kimutatásait a náluk elhelyezett részvényekről, államkötvényekről,
1434 XI | hálószobájába, s annak rendi szerint elhelyezték a pompás nászágyba. Rögtön
1435 III | gazdag, azzal egyszerre elhihetővé vált volna a visszataszító
1436 IX | rá. Megpróbáltam magammal elhitetni, hogy a mit az elmult éjjel
1437 VIII | császárné szokta, a ki mindig elhozatja magának Janke Ottótól az
1438 X | azt Kuzminszky mindennap elhozatta s végtül végig olvasta.
1439 IX | útlevelünkön kívül az igazit is elhoztuk magunkkal. Férjem festőművész,
1440 IX | Előre!~Azzal erőszakosan elhurczolta a vonakodót a szobámból,
1441 VIII | megczibálta: a többit majd elintézi vele a titkár. Ön elmondhatná
1442 IX | uraságoknak valami gavalléros elintézni valójuk akad, akkor rendesen
1443 X | menni, ragályos dögvészt elirtani.~Megtette. Elvégezte. Minő
1444 X | mulatságos egy tréfa!~Mindig nagy elismeréssel voltam a férfi-ész fölénye
1445 IX | Hogy jó czimbora vagy, az elismert dolog, s a ki három nap,
1446 X | kísérlet után kiadták róla az elismervényt, hogy az nem egyéb, mint
1447 V | cayennei bors”.~Ragnhilda eliszonyodott.~- Veneficus! Intoxicator! (
1448 XI | örök deportáczióra lett elitélve Tobolszk legszélsőbb vidékére,
1449 IX | fogaimat szétfeszíteni, hogy az elixirt a szájamba tölthessék. A
1450 X | következő néhány nap hivatalos eljárásokkal lett betöltve. Engem, mint
1451 VI | özvegyeknek is. A következő eljárással. Este álomramenés előtt
1452 XI | mivel minden tanú nélkül eljárhassak a sírbolthoz. Az irámon
1453 XI | sebészlegényt mellé. Én eljártam ebbe a kórházba és magam
1454 VII | volt az. A férje az éjjel eljátszotta az egész hozományt az utolsó
1455 X | Bécsen keresztül Varsóig eljutni, a mi már Oroszországban
1456 XI | készen a draisine; azzal eljutottam a kastélyomig.~A jószágigazgatóm
1457 IX | Tarantilla herczegnő erre elkábító bájos mozdulatot tett, oldalt
1458 IX | a mi ennyi lelki vádat elkábítson. Benne voltam már a forgatagban:
1459 V | helyet foglalni, hogy valamit elkaphassanak a lelkesült szóharczból;
1460 XI | felülkerekedhetnének az elkárhozottak s ők dobálnák bele az örök
1461 IX | szakállt, s azt mondaná: „Elkárhoztál; én vagyok a sátán!” Én
1462 XI | veszedelmes szövetség tagja? Ez is elképzelhetetlen. Ez soha ki nem mozdult
1463 XI | emberi nyomokat. Nem tudtam elképzelni, hogyan kerül össze a vadász-leskunyhó
1464 II | ad aliam pinuum!1~S azzal elkergette az öngyilkos-jelöltet, ráhagyva,
1465 X | vittem. Azt hittem, így elkerüli a figyelmét az a tudósítás.~
1466 II | a lehetetlenség úgy lett elkerülve, hogy a titkár nem a Sanmarinói
1467 VII | az asszonyka még jobban elkeseredett s utána akart ugorni a Róbertjének.~
1468 XI | a kriptapinczét kellett elkészíteni, hogy a koporsót el lehessen
1469 IX | beterített állvány volt számomra elkészítve, melyen trónus alakú karszékben
1470 XI | szobrásztól, miszerint a síremlék elkészült, becsomagoltatott, hajóra
1471 IX | szabott ár. Ekkor az atyám elkezdte a művészt felvilágosítani,
1472 XI | ilyen luxust üzni.~Azután elkezdtem a költségvetést végignézni.~
1473 X | bizonyítja, az istenfélő Lóthtól elkezdve, hogy az ember - állat.
1474 IX | csöndes martyrium.~Egyszer elkocsikáztam vele a Campo Santora. Ismeretes
1475 XI | fölkapott az irám hátára s elkoczogott hegynek föl az erdőbe. Számomra
1476 XI | nem tanulhat már semmit, elköltözvén ez árnyékvilágból.~Erre
1477 XI | részletezni, - aztán az elkövetett vétsége. Díj volt kitűzve
1478 X | Tudtam jól! Ez a ficzkó most elküldeti magát titkos megbízással
1479 X | robogott tovább.~Kuzminszky elküldte a névjegyét néhány sor írással
1480 X | alatt. Az urnát a porral elküldték a vizsgáló hivatalba, a
1481 IX | gentry-klubba. Ott volt egy elkülönitett gyógyterem, a hol a spleent,
1482 IX | Riviéráról párbajozni jár, egy elkülönített sirkert, a hová a halva
1483 III | szakácsa van, a ki az asztalát ellátja a nap egyéb étkezéseinél? -
1484 XI | Úgy hiszem, hogy a kik ide ellátogatnak, késő éjjel járnak.~Kíváncsi
1485 XI | gondoltam ki. Naponkint ellátogattam Kuzminszky sírboltjához.
1486 IX | diványról és átült egy lófejjel ellátott perzsa székre, háttal fordulva
1487 XI | fogadtam, s jó fizetéssel elláttam, sok jót tettem vele. De
1488 VI | kérelem, ha kellő komitivával elláttatott, szükséges számú imperiáltekercsek
1489 II | apró ezüst gombokkal van ellátva, a kabátján pedig karniol
1490 X | bizonyítványokat venni, - különösen az ellenfeleik. Temetése sem volt, hogy
1491 IX | A pénz Wladimirnál állt. Ellenkezett is az érzésemmel mindenféle
1492 IX | kormányzó.~Az igazgató még ellenkezni akart.~De uram! Társulatunk
1493 IV | jelző nem mulhatatlan: sőt ellenkezőleg, nagyon előnyösnek találta
1494 IX | ki minden kiejtett szót ellenőrizett.~Tarantilla nagyot sóhajtott.
1495 IX | belőle. - Hát ez ellen nincs ellenőrzés. - Igy hull a lepke a lámpalángba.
1496 IX | fölött lobogtatva a legyőzött ellenség skalpját, az álhajat, mint
1497 I | tenyerével hatalmas csapást mért ellensége fejére, míg az ugyanazon
1498 IX | vagy az atyámnak hatalmas ellenségei; talán e kettő is együtt.~
1499 X | volnék.~Én határozottan ellenszegültem. Nem! Hajóra nem szállok
1500 IX | leheletét. De ez a lehelet olyan ellenszenves volt nekem. Egyszerre keresztülvillámlott
1501 XII | bradjága-fogásoknak tudjuk az ellenszerét. A vitéz urat lefogtuk,
1502 XI | szöveg. És ebben vannak az ellenutasítások, melyekben a hívek értesíttetnek,
1503 IX | egymásra lövöldözni szigorú ellenzésre talál.~A két párbajozni
|