|
E rettenetes látvány után volt még
annyi lelki erőm (azok a rinoczeroszi idegek), hogy a hóhér elé lépjek, s
azt kérjem tőle, hogy engedje meg nekem a kivégzettek hulláit szentelt
földbe eltemettetnem.
-
Szívesen megengedem, herczegnő, felelt kérésemre Barilla. Sőt többet
is engedélyezek, ön állíttathat pompás síremléket (bevett szokása szerint) a
gonosztevők fővezérének, Mohilevszkynek. Az önnek férje volt.
Én
minden szinlelési tehetségemet elővettem, hogy ezt eltagadjam.
-
Hasztalan a huzódozás, herczegnő. A tények bizonyítanak. Ezek a
nazarénusok a nejeik nevét a balkarjukra szokták feltetoválni. Mikor
Mohilevszky látta, hogy el van árulva, körül van fogva, első dolga az
volt, hogy az öve mellől kirántott késsel három metszést tett a karján, s
az eleven bőrből egy háromszögnyit kihasított s azt hirtelen lenyelte.
Az
érverésem megállt erre a szóra. Képtelenséggel határos heroizmus ez!
-
Hát ilyen kemény ficzkó volt ő, szólt szárkázmussal Barilla gróf. Képes
volt a saját bőréből egy darabot kivágni, s azt lenyelni, hogy az
asszonyát megmentse.
Nem
birtam a könnyeimet tovább visszatartani: zokogásra fakadtam.
Ő
pedig nagy kegyetlenül beszélt tovább:
-
Csakhogy mi az ilyen bradjága-fogásoknak tudjuk az ellenszerét. A vitéz urat
lefogtuk, a száját felpeczkeltük, s annyi hánytató szert töltöttünk a torkába,
a menynyi elég volt neki, hogy a lenyelt bizonyítványt visszaadja. Az itt van a
zsebemben.
Azzal
kivett a mellényzsebéből egy fakó, pergamenforma, háromszögletű
bőrdarabot s odatartotta elém. A nevemet olvashattam róla
tűszurásokkal kipontozva.
Barilla
folytatá hidegvérrel:
-
Már most, édes herczegnő, önön áll a választás, hogy mit csináljak én
ezzel a pergamendarabbal? Átadjam-e a közvádlónak, vagy odaadjam kegyednek? Az
első esetben kegyedet, mint a gonosztevő bűntársát, el fogják
ítélni birtoka és rangja elvesztésére, pellengéren való megkorbácsoltatásra s
örök számüzetésre a Szakalin-szigetre, a honnan soha vissza nem szabadul. A
második esetben pedig ez a pergamendarab lesz kegyednek a nászajándéka, a mit
tőlem, mint vőlegényétől kap menyasszonyi kelengyéül.
A
pokol lángja és füstje tódult egyszerre az agyamra e szavaknál.
Barilla
nejévé lenni, vele az oltár elé lépni, vele egy nászágyba lefeküdni, hisz ez
egy őrjöngőnek való gondolat, a ki a sátánt magát akarja megnyerni keresztapjának,
násznagyának, komájának.
Odanyujtottam
neki a kezemet.
-
Neje leszek önnek!
- Végre-valahára! kiálta ő fel
diadalmasan. Három síremléknek kellett lépcsőül szolgálni a nászágyhoz.
Tudnád csak, hogy mi az a nászágy rád
nézve!
Beleegyeztem, hogy felesége legyek a
hóhérnak, egész életem megrontójának: a ki gyilkosa volt az apámnak és mind a
három férjemnek. Bosszút fogok állni valamennyiért!
Feküdjél csak mámoros kéjálomban ott
az én párnámon, majd előveszem, a mit tanultam abból a bécsi rémkrónikából.
Én magam öllek meg téged!
Kéjelegtem már abban a rémgondolatban,
hogy a negyedik férjemnek én magam leszek a gyilkosa. Igazat adtam
annak a rettenetes nőnek, a ki példát mutatott. - A kit a nő gyülöl,
annak meg kell halni!
A
menyegzői előkészületek nagy szertartásokat igényeltek. Elébb a kiewi
szent képnek kellett a zarándokútját megtenni, az özvegység fogadalma alól a
feloldást kieszközölni. Azután nagy templomi parádéval ünnepeltetett meg az
egybekelés a székesegyházban. Onnan kettős katonai sorfal között vonult a
vőlegény és mennyasszony hatlovas díszhintaján a herczegi kastélyig: ágyuk
durrogása fogadta őket. A nemesség bandériumai és a parasztok küldöttségei
jöttek üdvözleteikkel és mátkatálaikkal. Mézet hoztak. Méreg lesz abból, ha én
hozzányulok.
Befejezte
a nászünnepet a kormányzót megillető katonai díszszemle. Egy ezred lövész
volt a tágas udvaron fölállítva. A zenekarok a „Bozse czárja chrani”-t fujták.
Végül
hármas sortüzet adtak az ünnepség befejezéseül.
A
harmadik pelotonnál Barilla gróf előre esett, homlokát az erkély márvány
mellvédéhez csapva. Egy puskagolyó a szivén ment keresztül. Egy közkatona
küldte azt neki, a kinek a húgát Barilla erőszakkal megbecstelenítette.
Ugyanazon az erkélyen esett el, a melyen az összeesküvők s azok közt Mohilevszky
kivégeztetését velem végignézette.
És
így megszabadultam azon rettentő fogadás teljesítése alól, hogy a negyedik
férjemet én magam fogom meggyilkolni a nászéjszakán. Tiszta maradt a kezem a
vérétől.
|