Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
6 2
84 1
9 1
a 2992
à 3
ab 1
abba 7
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
2992 a
1322 az
615 nem
608 hogy
Jókai Mór
Tégy jót

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2992

     Rész,  Fezejet
1001 1, VI | maradást.~– Nem mára szólt a meghívó? – kérdi a vendég 1002 1, VI | szólt a meghívó? – kérdi a vendég úr.~Magas, délceg 1003 1, VI | kékek.~– De igenfelel a kérdésre Camilla.~– Amanda 1004 1, VI | Amanda nem volt itten? – Ez a második kérdés.~– Itt volt. 1005 1, VI | Megdöbbenve néz körül.~Látja, hogy a háziasszony báli toalettben 1006 1, VI | toalettben van. Együtt ül a leányával a kandalló előtt.~– 1007 1, VI | van. Együtt ül a leányával a kandalló előtt.~– Mi történt 1008 1, VI | Mi történt itt? – kérdezi a férfi.~Camilla minden válasz 1009 1, VI | válasz helyett előveszi a keblébe dugott levelet, 1010 1, VI | dugott levelet, s odanyújtja a késői látogatónak.~Vigárdy 1011 1, VI | látogatónak.~Vigárdy végigolvassa a levelet, mely az olvasás 1012 1, VI | mely az olvasás után kihull a kezéből.~– Szerencsétlen 1013 1, VI | hangon Vigárdy. – Ebben a dologban első helyen én 1014 1, VI | önöket meggyalázni.~Annál a szónál: „önöket”, úgy vibrált 1015 1, VI | szónál: „önöket”, úgy vibrált a hangja, mint a rezgő húr.~– 1016 1, VI | úgy vibrált a hangja, mint a rezgő húr.~– Hogy tehetné 1017 1, VI | Hogy tehetné ön azt?~– A legegyszerűbben. Elismerem 1018 1, VI | legegyszerűbben. Elismerem a váltókon levő aláírásokat 1019 1, VI | Azt tudom. Kifizetem.~– És a felesége? Mit fog ön Amandának 1020 1, VI | egyszer-kétszer végighúzta az ujjait a hegyes szakállán, s készen 1021 1, VI | szakállán, s készen volt a válasszal.~– Az asszonynak 1022 1, VI | várni, amíg likviddé lesz a kikötött összeg: kissé inkorrekt 1023 1, VI | inkorrekt módon anticipálta a maga részét. De én teljesen 1024 1, VI | teljesen fedezve vagyok a szerződés által.~– De ez 1025 1, VI | Egy névjegy helyettesíti a nyugtát. Az a vasút létrejön. 1026 1, VI | helyettesíti a nyugtát. Az a vasút létrejön. Nekem részem 1027 1, VI | Nekem részem van benne. A többiről ki tud? Meritorisz 1028 1, VI | elfutott Amerikába, de nem a váltói miatt, hanem a málégyűrűben 1029 1, VI | nem a váltói miatt, hanem a málégyűrűben kötött börzekülönbözetek 1030 1, VI | ezzel ön mégis hazudni fog a feleségének.~Bertalan ernyedten 1031 1, VI | egy karszékbe.~– Hazudni a feleségemnek! – Hát nem 1032 1, VI | Higgye el, édes Camilla, hogy a hazugság az egyetlen kötszer, 1033 1, VI | az egyetlen kötszer, ami a társadalmat összetartja. 1034 1, VI | tart össze semmi kötszere a társadalomnak. Ön tehát 1035 1, VI | nagylelkűséggel egykori barátjának a hírnevét, megreparálhatja 1036 1, VI | hírnevét, megreparálhatja a becsületét, de azért mi 1037 1, VI | vagyunk téve. Mind én, mind a leányom.~Vigárdy nagyon 1038 1, VI | Vigárdy nagyon is sietett a felelettel.~– Én nem fogom 1039 1, VI | magát.~– Ú-úgy? – monda a delnő, azt a veszedelmes 1040 1, VI | Ú-úgy? – monda a delnő, azt a veszedelmes mosolygást még 1041 1, VI | azzal is élesítve, hogy a fogait összeszorította, 1042 1, VI | annál sebesebben kavarta a kanállal a teát a csészében.~ 1043 1, VI | sebesebben kavarta a kanállal a teát a csészében.~A férfi 1044 1, VI | kavarta a kanállal a teát a csészében.~A férfi megértette 1045 1, VI | kanállal a teát a csészében.~A férfi megértette mind a 1046 1, VI | A férfi megértette mind a hangot, mind az arckifejezést.~– 1047 1, VI | Camilla, hagyja abba azt a habarást azzal a teáskanállal! 1048 1, VI | abba azt a habarást azzal a teáskanállal! Én úgy olvasok 1049 1, VI | olvasok önnek az arcában, mint a kitárt könyvben. Ön ebben 1050 1, VI | kitárt könyvben. Ön ebben a rossz pillanatban így gondolkozik: „ 1051 1, VI | gondolkozik: „No lám! Mikor a víz fenekére elértem, akkor 1052 1, VI | elértem, akkor előugrik, mint a «Deus ex machina», a mesebeli 1053 1, VI | mint a «Deus ex machina», a mesebeli megszabadító: kihúz 1054 1, VI | mesebeli megszabadító: kihúz a vízből, megtörülget, megszárítgat – 1055 1, VI | aztán megesz. – Itt van ez a Vigárdy, akinek mindegy, 1056 1, VI | Vigárdy, akinek mindegy, akár a pikéten nyeret el magától 1057 1, VI | pikéten nyeret el magától a barátjával harmincezer 1058 1, VI | akár hamis váltók útján. A fedezet kezében van. A világgá 1059 1, VI | A fedezet kezében van. A világgá futottnak van egy 1060 1, VI | asszony, nem kell őt elvenni. A férj megvan valahol az ellenlábasoknál. 1061 1, VI | Így lesz szép az élet! A gazdag feleségnek a vagyonából – 1062 1, VI | élet! A gazdag feleségnek a vagyonából – eltartjuk a 1063 1, VI | a vagyonából – eltartjuk a tönkrejutott asszonyt!” 1064 1, VI | csak tolja ön félre azt a teásfindzsát maga elől. 1065 1, VI | teásfindzsát maga elől. Az a penetráns keserűmandula-illat 1066 1, VI | keserűmandula-illat elárulja előttem a tartalmát. Hát hiszen igaz, 1067 1, VI | Mindenféle bűnre megvan a hajlandóságom, mint a többi 1068 1, VI | megvan a hajlandóságom, mint a többi embereknek, s ha önnek 1069 1, VI | prédikálni, hanem licitálnék a kegyeire. Hanem hát ön nem 1070 1, VI | kegyeire. Hanem hát ön nem az a ! Ön inkább fejére borítja 1071 1, VI | Ön inkább fejére borítja a szemfödelet, mint a Thámár 1072 1, VI | borítja a szemfödelet, mint a Thámár fátyolát. Ezt én 1073 1, VI | vannak összeköttetéseim a kormányzati köröknél. Én 1074 1, VI | egy biztos állomást vagy a vasutaknál, vagy a postánál 1075 1, VI | vagy a vasutaknál, vagy a postánál mint pénztárosnőnek, 1076 1, VI | beletanul. Egyik nap éjjel, a másikon nappal lesz tizenkét 1077 1, VI | tizenkét órán szolgálata: a többi idejével szabadon 1078 1, VI | fizetéssel fog járni. De hát a megelégedés nem tart lépést 1079 1, VI | megelégedés nem tart lépést a jövedelem nagyságával. Én 1080 1, VI | akart lenni, mert abból a kétezer forintból, amit 1081 1, VI | amit havi pénzül rendeltek a számára, nem volt képes 1082 1, VI | számára, nem volt képes a szükségeit fedezni. Én pedig 1083 1, VI | hogy akkor voltam életemben a legboldogabb, amikor harminc 1084 1, VI | amikor harminc forint volt a havi fizetésem. A megelégedés 1085 1, VI | forint volt a havi fizetésem. A megelégedés egészen relatív 1086 1, VI | ezentúl Párizsból hozatni a toalettjeit, hanem kiszabja 1087 1, VI | hanem kiszabja és megvarrja a ruháját, s meg lesz vele 1088 1, VI | meg lesz vele elégedve. A vasúti vendéglősnél tizenöt 1089 1, VI | kosztot – igen jót.~– Hát a leányomat hová teszem?~– 1090 1, VI | leányomat hová teszem?~– Majd a kis Helviláról is gondoskodunk. 1091 1, VI | gondoskodunk. Őt beadjuk a preparandiába. Ott most 1092 1, VI | odarohant Vigárdyhoz, elkapta a kezét, csókjaival halmozta 1093 1, VI | arcáról ezalatt elmúlt az a halálhirdető mosolygás. 1094 1, VI | mosolygás. Olyan volt ez a változás az arcán, mint 1095 1, VI | változás az arcán, mint mikor a széljósló veres égbolt egyszerre 1096 1, VI | égbolt egyszerre visszanyeri a kék színét. Lelkének elveszett 1097 1, VI | öngyilkos energiája: egészen a hatalmába került ennek az 1098 1, VI | szabad kérnem, hogy nyújtsa a kezét? – kérlelé Bertalan.~ 1099 1, VI | Akkor aztán odaugrott hozzá a leánya, az kényszeríté, 1100 1, VI | leánya, az kényszeríté, hogy a kezét Vigárdy keze elé nyújtsa: – 1101 1, VI | keze elé nyújtsa: – Ne azt a balt! Ezt a jobbot!~– No 1102 1, VI | nyújtsa: – Ne azt a balt! Ezt a jobbot!~– No hát! Eddig 1103 1, VI | tanácsolom, hogy ne adja el a bútorait. Azokért potom 1104 1, VI | szoktak adni. Más ötletem van. A nagy szállásnak azt a részét, 1105 1, VI | van. A nagy szállásnak azt a részét, mely különszakítható, 1106 1, VI | különszakítható, mondja fel a háziúrnak: éppen most van 1107 1, VI | háziúrnak: éppen most van a negyed. Hanem ezt a néhány 1108 1, VI | van a negyed. Hanem ezt a néhány díszesebb szobát 1109 1, VI | kétfelé lehet osztani. Ezt a szobát meg az öltözőjét 1110 1, VI | az öltözőjét tartsa meg a saját használatára, a konyha 1111 1, VI | meg a saját használatára, a konyha felőli kijárattal; 1112 1, VI | konyha felőli kijárattal; a másik két szobát pedig, 1113 1, VI | másik két szobát pedig, a lépcsőre nyíló ajtóval, 1114 1, VI | keres, egész évre, mert néha a leányait is fel szokta hozni 1115 1, VI | egész lakásbért fedezheti, s a saját lakása ingyenben marad.~ 1116 1, VI | úgy.~Camilla rábólintott a fejével.~– lesz.~(No 1117 1, VI | hol lakni és van becsület. A kisleánynak is lesz helye. – 1118 1, VI | élethez?)~Vigárdy szétnézett a szobában. Mit lehetne még 1119 1, VI | talált valamit.~Meglátta azt a japáni asztalkán heverő 1120 1, VI | értenek az okos emberek a poézishez? Akik alkoholometerrel 1121 1, VI | nem lehet írónő. Ahhoz a szenvedések iskoláján keresztül 1122 1, VI | vigyem. Van némi befolyásom a lapszerkesztőkre. Lesz közöttük 1123 1, VI | adni. Nem sokat; de eleinte a kevés is biztató. Apróbb, 1124 1, VI | érdemelni.~– Bízzék magában. A közönség előszeretettel 1125 1, VI | közönség előszeretettel van a nőírók iránt. Önnek határozott 1126 1, VI | egy év alatt meghódítja a közönséget, a kritikát. 1127 1, VI | meghódítja a közönséget, a kritikát. Két év múlva a 1128 1, VI | a kritikát. Két év múlva a kiadók lábtót támasztanak 1129 1, VI | ablakához, úgy törnek be a kéziratért. Ön egy írói 1130 1, VI | nevet választ magának, s ez a név magasztalva, becsülve 1131 1, VI | derülni kezdett; ez nem a halált előérző mosoly volt: 1132 1, VI | előérző mosoly volt: ez a visszatérő életkedv hajnalodása 1133 1, VI | írói álnevet, ami alatt ezt a legelső munkáját kiadjuk. 1134 1, VI | anyját, s gyöngéden súgá a fülébe: „Renata”.~Most már 1135 1, VI | Most már önkényt nyújtá a kezét Camilla Vigárdynak.~– 1136 1, VI | Látod, kis mamám – fecsegett a lányka –, most már megtaláltuk 1137 1, VI | most már megtaláltuk a címet, amelyen Vigárdy urat 1138 1, VI | híni fogjuk: „Keresztapa”.~A lányka nevetett az ötletén: 1139 1, VI | lányka nevetett az ötletén: a nevetés az anyjára is elragadt. 1140 1, VI | furcsa az! Keresztapa lesz a neve! Aztán nagyot fohászkodott 1141 1, VI | Mi még nevetünk is ezen a napon!~S aztán kereste a 1142 1, VI | a napon!~S aztán kereste a szemeivel azt az embert, 1143 1, VI | ezt az éltető nevetést. A halottaknak!~Az pedig félrefordítá 1144 1, VI | félrefordítá az arcát, s a szemeit törülte.~– Ön is 1145 1, VI | sírnivaló is volt ennek a két nyomorult teremtésnek 1146 1, VI | két nyomorult teremtésnek a pillanatnyi öröme!)~– No, 1147 1, VI | nehogy holnap beperelje a váltókat; azután sorba veszem 1148 1, VI | váltókat; azután sorba veszem a szerkesztőségeket, kiigazíttatom 1149 1, VI | szerkesztőségeket, kiigazíttatom velük a szenzációs újdonságot, mielőtt 1150 1, VI | mielőtt sajtó alá adnák a lapot. Isten önnel, Camilla! 1151 1, VI | nincsenek itt. lesz, ha a többi ajtókat is bezárja, 1152 1, VI | eltávozott.~Camilla várt, amíg a külső ajtót csukódni hallá, 1153 1, VI | maradt.~Amint az anyja kiment a szobábul, a lányka elővette 1154 1, VI | anyja kiment a szobábul, a lányka elővette a rumos 1155 1, VI | szobábul, a lányka elővette a rumos palackot. Az félig 1156 1, VI | kiürülve.~És aztán fogta azokat a teáscsészéket, s azoknak 1157 1, VI | teáscsészéket, s azoknak a tartalmát beletöltögeté 1158 1, VI | tartalmát beletöltögeté a rumos palackba. – Jól beleszorítá 1159 1, VI | palackba. – Jól beleszorítá a dugaszt. Aztán szétnézett, 1160 1, VI | egyet ütöttéjfél után.~A zenemű rákezdte a Szerenádvalcert.~ 1161 1, VI | után.~A zenemű rákezdte a Szerenádvalcert.~Ahá! Megvan.~ 1162 1, VI | odasietett az órához, felnyitotta a zenegép tokját, s oda rejté 1163 1, VI | zenegép tokját, s oda rejté el a palackot a zenélő henger 1164 1, VI | oda rejté el a palackot a zenélő henger mellé.~Ott 1165 1, VI | sóhajta fel Camilla.~A leány az ajtó felé mutatott 1166 1, VI | Camilla rosszul magyarázta a gyermek öntudatlan szavát.~– 1167 1, VI | szavát.~– Ne mondd ki ezt a szót, mert halálra sértesz 1168 1, VI | sértesz vele.~– De mondom! Az a másik csak akkor adta nekem 1169 1, VI | arcod az övéhez. Pedig Isten a tanúm, hogy nem tettem egyebet, 1170 1, VI | mentél hozzá?~– Játszottam a szívével. Megvert érte az 1171 1, VI | teásfindzsák.~– Hová lett az atea”? – kérdezé ijedten 1172 1, VI | tea”? – kérdezé ijedten a leányától.~– Azt én eltettem 1173 1, VI | én eltettem emlékül erre a mai szent napra.~– Hová 1174 1, VI | tetted?~– Az az én titkom.~A zenemű utolsó akkordját 1175 1, VI | akkordját pengette annak a szép spanyol dallamú keringőnek. 1176 1, VI | De hogy mit tud, azt csak a kisleány értette meg, senki 1177 1, VI | senki más. Ajka elé tette a mutatóujját: – Csitt! Játszó 1178 1, VII| VII.~Vigárdy a pálcájával előretapogatózva 1179 1, VII| előretapogatózva botorkált le a lépcsőn. A gáz el volt már 1180 1, VII| botorkált le a lépcsőn. A gáz el volt már oltva, sötét 1181 1, VII| oltva, sötét volt.~Mikor a fele lépcsőn lejutott, a 1182 1, VII| a fele lépcsőn lejutott, a házmester ajtaja kinyílt, 1183 1, VII| kinyílt, ő maga lámpással a kezében csoszogott elő, 1184 1, VII| közül három odalenn maradt a kapubejárat alatt a házmesterrel 1185 1, VII| maradt a kapubejárat alatt a házmesterrel dödörögve, 1186 1, VII| házmesterrel dödörögve, a negyedik felsietett a lépcsőn.~ 1187 1, VII| dödörögve, a negyedik felsietett a lépcsőn.~Szinte egymásba 1188 1, VII| ütötték az orrukat Vigárdyval. A házmester lámpafényénél 1189 1, VII| Alasztor! Hol jársz?~– Én a feleségedet kísértem haza, 1190 1, VII| feleségedet kísértem haza, a nagy katasztrófa után. Tudsz 1191 1, VII| találtam. Éppen teázni készült a leányával.~– Természetesen: 1192 1, VII| ciánkálival cukrozva meg a teát?~– Természetes.~– No 1193 1, VII| megnézzem, mi történt ezzel a szerencsétlen asszonnyal. 1194 1, VII| ám. Azok idelenn mulatnak a kocsisnénál a nekünk szánt 1195 1, VII| idelenn mulatnak a kocsisnénál a nekünk szánt lakoma közprédáján: 1196 1, VII| Amanda ideges volt, hogy a Georges nem jön a kikölcsönzött 1197 1, VII| hogy a Georges nem jön a kikölcsönzött ezüsttálakkal 1198 1, VII| parancsolta neki; én azt a véleményemet szuggeráltam 1199 1, VII| megszökött az ezüsttel. Erre a nagyságos asszony rám parancsolt, 1200 1, VII| konstáblerekért, fogassam el a sikkasztó cselédet. Negyedmagammal 1201 1, VII| Hát egy kicsit elrontom a mulatságát a díszes társaságnak, 1202 1, VII| kicsit elrontom a mulatságát a díszes társaságnak, s felkísértetem 1203 1, VII| társaságnak, s felkísértetem őket a kapitányságra, csődtömeghez 1204 1, VII| dáridózzanak akkor, amikor a gazdáik a falba verik a 1205 1, VII| akkor, amikor a gazdáik a falba verik a fejüket: így 1206 1, VII| a gazdáik a falba verik a fejüket: így mégis nagyon 1207 1, VII| kontempláljanak reggelig a dutyiban, akkor majd kieresztik 1208 1, VII| amíg én magammal nem viszem a Szent Hermandad éber tagjait. 1209 1, VII| tagjait. Nem szükséges, hogy a rendőrbiztos rapportjába 1210 1, VII| rendőrbiztos rapportjába a te neved is belekerüljön. 1211 1, VII| rendőrség miatt, hanem, tudod, a házi rendőrség miatt.~– 1212 1, VII| Gondolod, hogy elhazudjam a feleségem előtt, hogy itt 1213 1, VII| öngyilkos mellett: azért a lelkeden megy keresztül.~– 1214 1, VII| mulatást kívántak egymásnak; a kézszorítás közben azt súgá 1215 1, VII| Másnap reggel, mikor Alasztor a kávéházban kezébe vette 1216 1, VII| kávéházban kezébe vette a hírlapot, mindjárt a ritkított 1217 1, VII| vette a hírlapot, mindjárt a ritkított betűst kereste 1218 1, VII| ritkított betűst kereste a napi hírek között. Egyszerre 1219 1, VII| itthagyva feleségét és leányát a legnagyobb nyomorban. – 1220 1, VII| legnagyobb nyomorban. – Az a hír, mintha tetemes összegű 1221 1, VII| már tudta, hogy mi volt az arosszabb hely”, amit Vigárdy 1222 1, VII| összetalálkozott Bertalannal a kaszinóban, azt mondá neki:~– 1223 1, VII| kigyógyítottad az öngyilkosságból a szép asszonyt! Drága orvosság!~ 1224 1, VII| vannak még bolond idealisták a világon.~ 1225 2, I | tartozott, akik kimaradtak a világból. Annyit tudtak 1226 2, I | hogy valahol pénztárnoknő a fővárosban; voltak, akik 1227 2, I | állították, hogy látták is a jegykiadó ketrecben. Az 1228 2, I | találkozni is szerencse.~A hajdani szállását megtartotta, 1229 2, I | szállását megtartotta, de annak a lépcsőre szolgáló főajtaján 1230 2, I | Dragomirovics Anasztáz úrról a házmester csak annyit tudott 1231 2, I | valósággal létező úriember. A bevallási íven így van feljegyezve: „ 1232 2, I | óta lakik itten ez az úr. A házmesterné takarítja a 1233 2, I | A házmesterné takarítja a szobáját, amiért kap nyolc 1234 2, I | nyolc forintot havonként. Az a nyolc forint minden hónap 1235 2, I | írva: „Házmesternének”. A gyertyája a tartóban reggelre 1236 2, I | Házmesternének”. A gyertyája a tartóban reggelre le van 1237 2, I | tartóban reggelre le van égve, a mosdóvize a lavórban be 1238 2, I | le van égve, a mosdóvize a lavórban be van szappanozva, 1239 2, I | lavórban be van szappanozva, a sáros topánja az ágy elé 1240 2, I | tévede őt magát még nem látta a szemfüles házmesteri pár 1241 2, I | lakattal is bezárja, de azért a havi pénz kijár.~Meritoriszné 1242 2, I | Meritoriszné asszony felváltva – a hivatalos rend szerint – 1243 2, I | hivatalos rend szerinthol a nappali, hol az éjjeli órákat 1244 2, I | otthon; senkit sem fogad a szállásán. Cselédet nem 1245 2, I | azért volt szüksége, mert a Helvila kisasszony megbetegedett, 1246 2, I | kellett hozni az intézetből. A betegséget szent Vida-táncnak 1247 2, I | orvos azt mondja, hogy ez a baj majd elmúlik magától, 1248 2, I | baj majd elmúlik magától, a meggyógyításához nem kell 1249 2, I | teljes nyugalom. Valószínűleg a sok tanulástól kapta azt 1250 2, I | sok tanulástól kapta azt a bajt; most tette le a tanítónői 1251 2, I | azt a bajt; most tette le a tanítónői vizsgát, kitűnő 1252 2, I | bocsátanak hozzá.~Ezt mind a házmesterné beszéli ekként 1253 2, I | ekként az ágybérlőjének, a napidíjasnak. Ez pedig, 1254 2, I | mint afféle idealista (a napidíjasok még idealisták), 1255 2, I | napidíjasok még idealisták), azzal a felfedezett ténnyel szolgál 1256 2, I | alatt gyönyörű dolgokat ír a lapokba: minden sorát megfizetik. 1257 2, I | Hanem ezt nem kell elárulni a háziúrnak, aki gyűlöli az 1258 2, I | bezárva. Camilla előjön a hálószobájából, s felnyitja 1259 2, I | ajtót.~Vigárdy lép be. Abból a lakosztályból, mely Dragomirovics 1260 2, I | idő. Az asztalon már ég a lámpás.~Leültek egymás mellé. 1261 2, I | Leültek egymás mellé. Camilla a pamlagra, Vigárdy a karszékbe.~– 1262 2, I | Camilla a pamlagra, Vigárdy a karszékbe.~– Helvila jobban 1263 2, I | vigyázni, hogy vissza ne essék a bajba. Óvni kell minden 1264 2, I | felindulástól. Ilyen idegbajnál a véletlen öröm is visszaidézheti 1265 2, I | öröm is visszaidézheti azt a ragályos betegséget.~– Öröm? 1266 2, I | Már be is jött. Itt van a zsebemben a kultuszminiszter 1267 2, I | jött. Itt van a zsebemben a kultuszminiszter diplomája, 1268 2, I | ez okiratot. Iparkodjék a leányt óvatosan, elébb példálózva, 1269 2, I | példálózva, előkészíteni erre a hírre, ami után vágyott. 1270 2, I | Az is meglehet, hogy ez a hír egyszerre kigyógyítja. 1271 2, I | méreg, mint az embereknek a szeme”.~– derék nép, 1272 2, I | Vigárdytól: – Mit tesz az a latin mondás: „Vestigia 1273 2, I | terrent?”~Vigárdy kitalálta a eszejárását.~– Ugyebár 1274 2, I | eszejárását.~– Ugyebár ezt a tudós leány mondta kegyednek, 1275 2, I | kegyednek, mikor egyszer a férjhez menésről példálózott 1276 2, I | menésről példálózott előtte. „A nyomdokok visszariasztanak.”~ 1277 2, I | Kevés idővártatva azt mondá a :~– Akkor én is elmegyek 1278 2, I | Akkor én is elmegyek a leányommal Pancsovára.~– 1279 2, I | kínos helyzetből, mely mind a kettőnknek csak szenvedést 1280 2, I | szenvedést okoz.~– De mikor ez a szenvedés rámnézve az élet!~– 1281 2, I | Őrült világ ez! Mi mind a ketten feltaláltuk egymásban 1282 2, I | feltaláltuk egymásban azt a lelket, mely lelkünk felét 1283 2, I | miatt, most aztán szenvedjük a büntetésünket.~– Pedig összetörhetnők 1284 2, I | Pedig összetörhetnők a békóinkat.~– Az lehetetlen.~– 1285 2, I | Önt hűtlenül elhagyta a férje, négy év óta hírét 1286 2, I | hallatta. Ez megsemmisíti a házasságot.~– De önhöz hűséges 1287 2, I | házasságot.~– De önhöz hűséges a felesége.~– Reális felfogásban 1288 2, I | Reális felfogásban az.~– S ez a fődolog. Ugyan hány házasság 1289 2, I | ha azt kérdeznék, vajon a , midőn férjét megöleli, 1290 2, I | midőn férjét megöleli, a behunyt szemével nem lát-e 1291 2, I | mellett csak lombosodnak a családfák.~– A mi életünk 1292 2, I | lombosodnak a családfák.~– A mi életünk egészen célját 1293 2, I | valami jót, hogy az mind a kettőnknek rosszul ne essék. 1294 2, I | essék. Minek folytatni ezt a kölcsönös mártíriumot?~– 1295 2, I | mártíriumot?~– Ön igazságtalan a neje iránt. Amanda önt igazán 1296 2, I | túlságosan is szereti, az a hibája.~– Felszabadítanám 1297 2, I | Arra ön nem gondolhat. A szívétől elragadtatni meg 1298 2, I | emberek vagyunk, akiknek a tévedéseit nem menti a tudatlanság. 1299 2, I | akiknek a tévedéseit nem menti a tudatlanság. Ön, barátom, 1300 2, I | Ön, barátom, azóta, hogy a nejét elvette, rohamosan 1301 2, I | emelkedő életpályát haladt meg. A saját tehetségein kívül 1302 2, I | az, ami elősegítette, nem a vakszerencse volt. Abban 1303 2, I | segített önnek az emelkedésében a neje, vagyona, nagy családi 1304 2, I | nehéz kerületben, önnek a felesége zálogba vetette 1305 2, I | alapja van. Büszkélkedni akar a férjével. Nagy embert, híres 1306 2, I | csinálni, azért, hogy annak a címeit viselhesse egykor. 1307 2, I | S mármost tekintsen ön a válaszútnak a másik ágára. 1308 2, I | tekintsen ön a válaszútnak a másik ágára. Ha ön ettől 1309 2, I | másik ágára. Ha ön ettől a hatalmas akaraterejű nőtől 1310 2, I | magát, s aztán összekötné a sorsát egy magához hasonló 1311 2, I | fokra lesüllyedne arról a magas zodiacusról, mely 1312 2, I | megalázkodás, mennyi megtagadása a jobb érzéseknek, mennyi 1313 2, I | még egyszer visszatérni a nagyvilágba, hogy ott krumplit 1314 2, I | lehetünk, nem úgy lett nevelve a lelkünk. A két kezem nekem 1315 2, I | lett nevelve a lelkünk. A két kezem nekem is megbírná 1316 2, I | kezem nekem is megbírná a kapálást, legfeljebb megkérgesedne 1317 2, I | legfeljebb megkérgesedne tőle; de a lelkemet nem tudom incrustálni. 1318 2, I | én beletalálnám magamat a sorsomba, ha mint mosónénak 1319 2, I | sorsomba, ha mint mosónénak a teknő mellett kellene is 1320 2, I | kellene is megszolgálnom a napi falatomat. De a lelkem, 1321 2, I | megszolgálnom a napi falatomat. De a lelkem, az idegeim visszaszörnyednek 1322 2, I | az eszmétől, hogy én önt, a mai nap hősét, ott lássam 1323 2, I | Most én kéjelgek abban a fényben, ami önt körülsugározza, 1324 2, I | lelkem csendjében kiveszem a magam részét belőlük. Hadd 1325 2, I | az, hogy legyenek emberek a világon, akikben nem az 1326 2, I | lehetnek. Női angyalok vannak a világon. De hogy férfi angyalok 1327 2, I | angyalok volnának, azt csak a khaldei mitológia állítja. 1328 2, I | akarok maradni. Engem kínoz a hipokrita szerepe. Én önt 1329 2, I | világ szeme láttára akarnám a karomon elővezetni, s büszke 1330 2, I | büszke arccal hirdetni: ez a gyémánt szív az enyém.~– 1331 2, I | No, jöjjön, nézze meg a szegény beteg leányomat.~ 1332 2, I | előbb óvatosan felnyitá a hálószoba ajtaját, s valami 1333 2, I | nagy halkan, bizonyosan a látogatót jelenté be a beteg 1334 2, I | bizonyosan a látogatót jelenté be a beteg leánynak, azután nyájasan 1335 2, I | bejöhet. Azzal bementek mind a ketten a szobába.~Egy dolgot 1336 2, I | Azzal bementek mind a ketten a szobába.~Egy dolgot elfelejtettek. 1337 2, I | szokásai.~Ott van ni! Az a közbenső ajtó nagy csendesen 1338 2, I | csendesen felnyílik, s elébb a fejét bedugja, széttekint, 1339 2, I | Minden öltözete csupa kocka: a kabátja szélesebb kocka, 1340 2, I | kabátja szélesebb kocka, a l’écoissaise, a mellénye 1341 2, I | szélesebb kocka, a l’écoissaise, a mellénye apróbb kocka, à 1342 2, I | nyaka tesz ajánlatossá: a feje aránytalanul nagy a 1343 2, I | a feje aránytalanul nagy a termetéhez, s abból is sok 1344 2, I | termetéhez, s abból is sok jut a kiülő homlokra. Szemöldökei 1345 2, I | Szemöldökei veresek, szintúgy a körszakálla is, melynek 1346 2, I | melynek egy része még viseli a nyomait a melanogéne-nek, 1347 2, I | része még viseli a nyomait a melanogéne-nek, amivel feketére 1348 2, I | amivel feketére volt festve. A bajusza ellenben le van 1349 2, I | ellenben le van borotválva, a szája olyan furcsán van 1350 2, I | megelégedéssel bólongat, körüllépked a szobában, megnézi a zongorán 1351 2, I | körüllépked a szobában, megnézi a zongorán a hangjegyeket, 1352 2, I | szobában, megnézi a zongorán a hangjegyeket, kihúzza a 1353 2, I | a hangjegyeket, kihúzza a japáni asztalka fiókját, 1354 2, I | belenéz, megint visszatolja; a hálószoba ajtaja előtt megáll, 1355 2, I | melyen bejött, arra leül, a bal lábát a jobb térdére 1356 2, I | arra leül, a bal lábát a jobb térdére vetve, s fúja 1357 2, I | jobb térdére vetve, s fúja a füstöt a plafon felé.~Ráér 1358 2, I | térdére vetve, s fúja a füstöt a plafon felé.~Ráér várakozni.~ 1359 2, I | alaposan el lehetnek foglalva a beteg leány diagnózisával, 1360 2, I | gúnyosan mosolyogva áll föl a székből, s nyefegő éles 1361 2, I | szép meglepetést szereztem a számotokra, mikor egyszerre 1362 2, I | közétek az égbőlvagy a pokolból, már nem tudom 1363 2, I | gentlemannel láttam kilépni a hálószobájából. Én az ilyesmire 1364 2, I | Amerikába elutazva, nem dobja a tengerbe a szobája kulcsát. 1365 2, I | elutazva, nem dobja a tengerbe a szobája kulcsát. Visszajövet 1366 2, I | afelől egészen megnyugtattam a lelkiismeretemet, amint 1367 2, I | barátom szivartárcáját, a névjegyeivel és a cigarettáival. 1368 2, I | szivartárcáját, a névjegyeivel és a cigarettáival. Mindjárt 1369 2, I | nyakon fogja és kidobja a szobából, de Camilla könyörgő 1370 2, I | néma rémülettel mutatott a hálószoba ajtaja felé: „ 1371 2, I | ajtaja felé: „Meg ne hallja a beteg leány! mert újra visszaesik”. – 1372 2, I | beszélni.~– Uram. Önnek a neje becsületes, erényes 1373 2, I | alkalmazása van, s üres óráiban a hírlapokba ír elbeszéléseket.~– 1374 2, I | elbeszéléseket.~– Igen. Ez van beírva a bejelentési űrlapba: pénztárnoknő 1375 2, I | pénztárnoknő és írónő. De a salláriumot és a honoráriumot 1376 2, I | írónő. De a salláriumot és a honoráriumot ön hordja neki.~– 1377 2, I | aki elhiggye önnek, hogy a vasútigazgatóság tőlem fogad 1378 2, I | vagy egy lapkiadó, hogy a munkákat honorálja.~– De 1379 2, I | munkákat honorálja.~– De ezt a szállást csak fizeti valaki.~– 1380 2, I | valaki.~– Az albérlő.~– Az a bizonyos Dragomirovics Anasztáz, 1381 2, I | képes ezt az „ananász” urat a képviselők lajstromában 1382 2, I | De annak van címezve a házmester ívén, amit az 1383 2, I | házmester ívén, amit az a rendőrségnek beadott.~– 1384 2, I | kihágás, amit ha ön feljelent a rendőrségnél, hát akkor 1385 2, I | ugyan nagy kedve van önnek a rendőrséggel személyes érintkezésbe 1386 2, I | félelmem lehetne énnekem a rendőrségtől? Kurrentált 1387 2, I | is költhetne önben, mint a gúnyolódást.~– Érted alatta 1388 2, I | gúnyolódást.~– Érted alatta a háládatosságot ugye, kedves 1389 2, I | váltót kifizettél, amikről az a véleménykülönbség volt közöttünk, 1390 2, I | vallottad. – No, hát ezt a javadra írom. Ezért négy 1391 2, I | két kezével tartá vissza a férfi összeszorított öklét.)~ 1392 2, I | folytatá mekegő hangon:~– Hanem a nagy jótékonysági raptusodban 1393 2, I | lapba beiktattad volna ezt a néhány sort: „Mister Meritorisz 1394 2, I | hazatérhet”. Punktum.~– A hazai lapokban benne volt 1395 2, I | értesítés.~– No lám! Én vagyok a hibás. Azért, hogy szökés 1396 2, I | közben hátra nem hagytam a Ferenciek bazárjában az 1397 2, I | hogy hová küldjék utánam a Pesti Naplót?~– Hát tudhattam 1398 2, I | buccanier, aki sótalan eszi a nyers bikahúst – jártam, 1399 2, I | Ausztráliában, voltam cethalász a grönlandi vizeken, oda bizony 1400 2, I | újság nem jár. Míg egyszer a Buddha (én buddhista 1401 2, I | egypár százezer forinttal, ez a lovagias férfiú értesített 1402 2, I | hiszen nincsen semmi okom a világ szemei elől bujdokolnom. „ 1403 2, I | elhatározás, hogy én ennek a barátomnak alkalmat szerzek 1404 2, I | hogy hazajövök, s mármost a viszonosság elvéből kiindulva 1405 2, I | Mit fogok most hallani?~– A legkellemesebbet. Legelőször 1406 2, I | Legelőször is vessünk fátyolt a múltunkra. Az a harmincötezer 1407 2, I | fátyolt a múltunkra. Az a harmincötezer forintmeg 1408 2, I | harmincötezer forintmeg az a négy esztendőegymást 1409 2, I | szisztéma van”. Ennek azonban a legjobb antidotuma az, amit 1410 2, I | újvilági lovag, arra alapítod a spekulációdat, hogy itt 1411 2, I | őrült szerelmes férfi, akit a vak szenvedélye kapicánjánál 1412 2, I | oda lehet vezetni, ahola rákok telelnek”, ahogy az 1413 2, I | nélküli pártfogója vagyok a te hitetlenül elhagyott 1414 2, I | tartasz: heves vérű imádója a te nevedet viselő nőnek. 1415 2, I | akkor az első esetben veszem a kalapomat, s azt mondom, 1416 2, I | mondom, hogy „alászolgája”, a családfő hazaérkezett, többé 1417 2, I | kérdezősködöm se rólad, se a hozzád tartozókról egy szóval 1418 2, I | tartozókról egy szóval sem. A második esetben pedig megindítjuk 1419 2, I | esetben pedig megindítjuk a kettős válópert: nődnek 1420 2, I | Te mindenesetre kimaradsz a partiból.~– Nem úgy van 1421 2, I | elválunk csendesen”. Hát ezt acsendesenszót hiúsíthatom 1422 2, I | most lármát csapok: én, a hazatért férj, aki a feleségem 1423 2, I | én, a hazatért férj, aki a feleségem hálószobájában 1424 2, I | találtam, összecsődítem a szomszédokat, rendőrért 1425 2, I | ország előtt, le vagy gázolva a politikai ellenfeleid lába 1426 2, I | de ami még annál több, a feleséged lába alá.~– Nyomorult 1427 2, I | szekundánsokat. Hát ez közöttünk a nagy különbség. Te vagy 1428 2, I | nagy különbség. Te vagy a dicső hazafi, a nagy ember. 1429 2, I | Te vagy a dicső hazafi, a nagy ember. Én pedig vagyok 1430 2, I | nagy ember. Én pedig vagyok a nyomorult fickó. A nyomorult 1431 2, I | vagyok a nyomorult fickó. A nyomorult fickó észreveszi, 1432 2, I | nyomorult fickó észreveszi, hogy a dicső nagy férfiú az ő kazlából 1433 2, I | férfiú az ő kazlából húzza a szénát. Azt mondja neki: „ 1434 2, I | nagyságos tolvaj úr, ne lopd a szénámat, hanem vedd meg 1435 2, I | az egész kazalt”. S erre a nagy férfiú azt kiáltja: „ 1436 2, I | gazember!” De engem ezzel a szóval nem ráztál le magadról. 1437 2, I | egy buldog, s nem engedlek a sövényen kiugrani, édes 1438 2, I | Én kezemben tartottam a nyakadat, s szabadon bocsátottalak.~– 1439 2, I | volt tőled. Most én tartom a kezemben a te nyakadat, 1440 2, I | Most én tartom a kezemben a te nyakadat, s nem foglak 1441 2, I | Tulajdonképpen semmiről. Te megtartod a jus acquisitumot, hogy is 1442 2, I | acquisitumot, hogy is mondják csak: a „servitust”. Mi jogtudósok 1443 2, I | értjük ezt már. Én viselem a „procurát”, mi üzletemberek 1444 2, I | értjük ezt. Te pedig maradsz a „stiller-Co”. Én viselem 1445 2, I | pedig azt írsz, amit akarsz a „giro in bianco”-ba.~Bertalan 1446 2, I | Bertalan olyat ütött az öklével a zongorára, amelyhez támaszkodott, 1447 2, I | amelyhez támaszkodott, hogy az a szerencsétlen hangszörnyeteg 1448 2, I | lelkében nem volt fogalom ennek a csúf zsargonnak a megértésére.~– 1449 2, I | ennek a csúf zsargonnak a megértésére.~– No, hát beszéljünk 1450 2, I | mondta Zeno hüvelykujjának a körmét a fogába akasztva. – 1451 2, I | hüvelykujjának a körmét a fogába akasztva. – Te adsz 1452 2, I | pedig azért odaadom nekeda Dragomirovics Atanáz úr 1453 2, I | Atanáz úr szobája kulcsának a másolatát, s mikor ezt a 1454 2, I | a másolatát, s mikor ezt a kulcsot a zárban találom: 1455 2, I | másolatát, s mikor ezt a kulcsot a zárban találom: megfordulok 1456 2, I | zárban találom: megfordulok a sarkamon, és odább megyek. 1457 2, I | Camilla csak most értette meg a gyalázatos ajánlatot.~Kitört 1458 2, I | Kitört belőle az indulat. A női gyöngeség egyszerre 1459 2, I | átlobbant, mint füstből a tűz, lángoló asszonyi haraggá.~ 1460 2, I | asszonyi haraggá.~Odarohant a férjéhez, megragadta annak 1461 2, I | férjéhez, megragadta annak a vállát.~– Micsoda? Te engem 1462 2, I | van. Szívesebben adnám el a Haris-bazárt; de az nem 1463 2, I | akarsz adni engemlihegé a szerencsétlen asszony –, 1464 2, I | szekrényéhez, felnyitá annak a tetejét, egy titkos rugót 1465 2, I | rugót megnyomva előugratta a rejtett fiókocskát, s abból 1466 2, I | írást, azzal odasietett a két férfihez, Vigárdy mellett 1467 2, I | neked semmi bűnöd sincs a világon, amiért téged a 1468 2, I | a világon, amiért téged a büntető igazság keze előfogjon. 1469 2, I | előfogjon. Te kacagva mondtad a megszabadítód szemébe, hogy 1470 2, I | hogy bolond volt, amikor a nyakadat kieresztette a 1471 2, I | a nyakadat kieresztette a kezéből? No, hát essél kétségbe! 1472 2, I | essél kétségbe! Itt van a leveled, melyet amaz átkozott 1473 2, I | nevére. Én megtartottam ezt a leveledet, s most odaadom 1474 2, I | Vigárdy úrnak, hadd kerüljön a te fejed ismét az ő sarka 1475 2, I | Kiálts egyet! S téged fognak a rendőrök a börtönbe hurcolni! 1476 2, I | téged fognak a rendőrök a börtönbe hurcolni! Csaló! 1477 2, I | kezét-lábát eleresztve rogyott le a karszékbe. – Átkozott levél! – 1478 2, I | szökni akar, ne írjon levelet a feleségéhez. Camilla Bertalannak 1479 2, I | Camilla Bertalannak adta a levelet.~Zeno egyszerre 1480 2, I | Zeno egyszerre fordított a szerepén. Az impertinens 1481 2, I | kérkedő modor helyett áttért a megtért, meghunyászkodottba. 1482 2, I | becsukathatsz. Appellálok a te nemes szívedre. Légy 1483 2, I | állapotomra. Ne szégyenítsd meg a családomat. Irgalmazz szegény 1484 2, I | leszek mindenkor, kutyább a kutyánál. Megelégszem a 1485 2, I | a kutyánál. Megelégszem a kegyelmed morzsáival! Soha 1486 2, I | kegyelmed morzsáival! Soha a szemed elé nem kerülök.~ 1487 2, I | Vigárdy négyfelé szakítá azt a levelet, s odadobta a rimánkodó 1488 2, I | azt a levelet, s odadobta a rimánkodó szeme közé.~– 1489 2, I | eltaposni!~Azzal eltávozott a szobából.~Zeno mohón kapkodta 1490 2, I | Zeno mohón kapkodta fel a szőnyegről az összetépett 1491 2, I | összetépett levél rongyait, s a zsebébe gyűrte.~– Figyelmeztetem 1492 2, I | neki Camilla –, hogy ez a levél egy egész társaság 1493 2, I | helyen van már – döcögteté a szót Zeno, begombolva a 1494 2, I | a szót Zeno, begombolva a kabáját.~– Hát mit akar 1495 2, I | Itt nincs önnek helye. A túlsó két szoba ki van adva.~– 1496 2, I | csak egy hamutartója sem. A hitelezői mindent lefoglaltak 1497 2, I | megmutogatta Camilla Zenonak a székek, pamlag, zongora 1498 2, I | hivatalos pecséteket. Még a szivarhamutartó fenekére 1499 2, I | ingó-bingója.”~– Hát akkor maradok a fekvőségemnél… – szólt cinikus 1500 2, I | ön azalatt érteni?~– Hát a feleségemnek a nyoszolyáját.


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2992

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License