1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2992
Rész, Fezejet
2001 2, IV | Vigárdyt, ugye?~Zeno elkezdte a szemeit forgatni, s pózokat
2002 2, IV | gyűlölnöm, aki bitorolja azt a kincset, melyet a sors egykor
2003 2, IV | bitorolja azt a kincset, melyet a sors egykor az én számomra
2004 2, IV | Vigárdy mindent elmondott a feleségének. Itt csak az
2005 2, IV | orcátlanság segít.~Elkezdte a szemeit meregetni fölfelé,
2006 2, IV | meregetni fölfelé, tenyerét a keblére tette.~– Méltóságos
2007 2, IV | Meritorisz úr? Én nem sokallom a húszezer forintot öntől,
2008 2, IV | ön énnekem megszerzi azt a csalhatatlan bizonyítékot,
2009 2, IV | válópernek, melyben én vagyok a felperes.~Zeno naiv kezdett
2010 2, IV | kínálnak meg, hogy ő kezdje meg a „kútba estem”-et. Mosolygott
2011 2, IV | akar tenni.~Amanda odament a Wertheim-szekrényhez, felnyitotta,
2012 2, IV | felnyitotta, kivette belőle a takarékpénztári könyvet
2013 2, IV | arcán. Jobb lábával azt a taposó mozdulatot tette,
2014 2, IV | mozdulatot tette, amivel a köszörűs hajtja a köszörűkereket.~–
2015 2, IV | amivel a köszörűs hajtja a köszörűkereket.~– Nem adná
2016 2, IV | ajánlatot nekem írásban? Amanda a vállát vonogatta.~– Írásban
2017 2, IV | takarékpénztár-könyvecskéjét a Wertheim-kasszába, s becsapta
2018 2, IV | Wertheim-kasszába, s becsapta a szekrény ajtaját. Ezenközben
2019 2, IV | Amanda souverain haraggal.~A brokátkárpit azonban heves
2020 2, IV | félrevonult, s belépett a budoárba – Vigárdy Bertalan
2021 2, IV | egyszer itt találom önt a feleségem szobájában, hát
2022 2, IV | amelyen bejött.~Nagyon tiszta a helyzet…~Zeno úr felszedi
2023 2, IV | helyzet…~Zeno úr felszedi a kalapját a tigrisbőrről;
2024 2, IV | Zeno úr felszedi a kalapját a tigrisbőrről; az eldobott
2025 2, IV | világfi jártasságával üdvözli a ház úrnőjét.~– Eszerint,
2026 2, IV | ajánlom.~Azzal megfordult a sarkán, s eltávozott.~Bertalan
2027 2, IV | Bertalan becsapta utána a nyitva hagyott ajtót.~Aztán
2028 2, IV | Aztán visszajött, s megállt a felesége előtt.~Egészen
2029 2, IV | mindig ilyen lett volna a képe, még most is uralkodnék.~
2030 2, IV | uralkodnék.~Magasan hordta a fejét, s a melle kifeszült.~–
2031 2, IV | Magasan hordta a fejét, s a melle kifeszült.~– Ha pedig
2032 2, IV | ember most mondott – lihegé a feleségéhez fordulva –,
2033 2, IV | elszörnyedve kiálta ellent:~– Ez a ház az enyim!~– Ez a ház
2034 2, IV | Ez a ház az enyim!~– Ez a ház az öné, a vízokádó sárkányától
2035 2, IV | enyim!~– Ez a ház az öné, a vízokádó sárkányától kezdve
2036 2, IV | vízokádó sárkányától kezdve a csatornájáig; de azon az
2037 2, IV | Azzal rögtönösen eltávozott a kárpiton és a szőnyegajtón
2038 2, IV | eltávozott a kárpiton és a szőnyegajtón keresztül,
2039 2, V | ferde helyzetbe jutott. Az a tény, hogy Zenót elfogadta,
2040 2, V | elfogadta, azok után, amiket a férje elmondott felőle,
2041 2, V | világos felmondása volt a hitvesi szeretetnek. Méghozzá
2042 2, V | szeretetnek. Méghozzá az a cinikus meghívás Zeno részéről,
2043 2, V | Bertalannak teljes joga volt azon a hangon szólni őhozzá.~Ekkor
2044 2, V | meglepetnek, ők játsszák a megsértett félt.~Jól járt
2045 2, V | megsértett félt.~Jól járt a szobaleány, hogy nem mutatta
2046 2, V | hogy nem mutatta magát a láthatáron, mert bizony
2047 2, V | mert bizony megkapta volna a pénteki illetményét csattanós
2048 2, V | mégsem járt jól.)~Ahelyett a komornyik alkalmatlankodott
2049 2, V | Megint névjegyet hozott a tálcán.~Amandának már a
2050 2, V | a tálcán.~Amandának már a nyelve hegyén volt a szó,
2051 2, V | már a nyelve hegyén volt a szó, hogy „nem fogadok el
2052 2, V | amidőn megpillantva a látogatójegy nevét, a bámulat
2053 2, V | megpillantva a látogatójegy nevét, a bámulat és bosszúság hangján
2054 2, V | Soha jobbkor! Bocsásd be a kisasszonyt.~Helvila volt
2055 2, V | kisasszonyt.~Helvila volt a látogató.~Egyszerű fekete
2056 2, V | sokszor futkosott ennek a szobáin keresztülkasul lármázva.
2057 2, V | nyájas büszkeséggel ült le a kerevetre.~– Nekem azt mondták,
2058 2, V | beteg – kezdé Amanda. – A férjem is mondta, meg önnek
2059 2, V | Nem hozta vele zavarba a leányt.~– Igen, beteg voltam.
2060 2, V | Igen, beteg voltam. Az a rejtélyes idegbaj kínzott,
2061 2, V | kineveztetésem. Tegnap kaptam meg a miniszter úrtól a diplomámat.~–
2062 2, V | kaptam meg a miniszter úrtól a diplomámat.~– Ah! A diplomáját?~
2063 2, V | úrtól a diplomámat.~– Ah! A diplomáját?~Amanda arcán
2064 2, V | diplomáját?~Amanda arcán elárulta a mosoly a kétkedést. Helvila
2065 2, V | arcán elárulta a mosoly a kétkedést. Helvila észrevette
2066 2, V | Helvila észrevette azt, s erre a karján csüggő retiküljéből
2067 2, V | végett, aközben is folytatva a beszédet.~– Pancsovára lettem
2068 2, V | jöttem tenni. Amanda elővette a lornyettjét, s a szeméhez
2069 2, V | elővette a lornyettjét, s a szeméhez tartá. Úgy tett,
2070 2, V | tartá. Úgy tett, mintha a kezében tartott írásba nézne,
2071 2, V | fixírozta).~– És önnek a mamája nem tesz önnel együtt
2072 2, V | az okokat, melyek anyámat a világtól visszavonulásra
2073 2, V | kényszerítik. Én azonban a közönség szolgája vagyok.~
2074 2, V | folyvást úgy tett, mintha a kinevezési okirat kalligráfiáját
2075 2, V | kalligráfiáját tanulmányozná a kettős szemüvegen keresztül;
2076 2, V | pedig bele sem nézett, hanem a gyanú sárga szemüvegén keresztül
2077 2, V | szemüvegén keresztül vizsgálta a dolgot, magában tépelődve…~„
2078 2, V | tépelődve…~„Mi van ennek a háta mögött? Ez valami ravasz
2079 2, V | itt fog maradni valahol a közelben: Cegléden, vagy
2080 2, V | Cegléden, vagy hol? Ahol nincs a világnak se szeme, se szája…”~
2081 2, V | erőltetett nyájassággal fordult a leányhoz.~– Hát kedves atyja
2082 2, V | élet. Azt gondolom, hogy ő a fővárosban kíván új hatáskört
2083 2, V | Amanda rá akarta szorítani a leányt, hogy színt valljon.~–
2084 2, V | hogy tiszteljem.~– Csak a vallás tízparancsolatja?
2085 2, V | vallás tízparancsolatja? Hát a szív törvényei nem?~– Nagyságos
2086 2, V | volt egy gyámatyám, akit a törvényes gyámhatóság rendelt
2087 2, V | törvényes gyámhatóság rendelt a számomra hivatalból. Ez
2088 2, V | mely ösztönszerűen támad a szívben: erre a nemes, tiszteletre
2089 2, V | ösztönszerűen támad a szívben: erre a nemes, tiszteletre méltó
2090 2, V | Amandának az orrcimpái lüktettek a felindulástól: alig bírta
2091 2, V | Helvilára, csípős gúnnyal mondá a leánynak (visszaemlékezve
2092 2, V | leánynak (visszaemlékezve arra a kezében tartott legyezőre,
2093 2, V | emlékmondás):~– Kisasszony!… A tengerszemben még mindig
2094 2, V | tartsa meg ezentúlra is azt a híven ápoló gyámatyját,
2095 2, V | Helvila nagyot bámult azokkal a szokatlan nagyságú éjtündéri
2096 2, V | Nekem nem Vigárdy úr volt a gyámatyám…~– Hát kicsoda?~–
2097 2, V | kegyeskedett volna nagyságod a kinevezési okmányomba belepillantani,
2098 2, V | belepillantani, láthatta volna, hogy a gyámatyám, aki beleegyezését
2099 2, V | utána, Amandából kitört a szenvedély.~– Mégis megharapott
2100 2, V | szenvedély.~– Mégis megharapott a vipera! Pedig kezemben volt
2101 2, V | vipera! Pedig kezemben volt a nyaka! Ott harapott meg,
2102 2, V | Megpillantá az asztalkán azt a hamuscsészét, melyben az
2103 2, V | földhöz vágta, hogy széttörött a porcelán.~– Mind gazember,
2104 2, V | gazember, valahány férfi van a világon!~(Nem mernénk szavazat
2105 2, V | mernénk szavazat alá bocsátani a kérdést.)~Aztán a kandalló
2106 2, V | bocsátani a kérdést.)~Aztán a kandalló elé állt, s belebámult
2107 2, V | kandalló elé állt, s belebámult a hamvadó tűzbe.~Észre sem
2108 2, V | sem vette, hogy ott áll a férje megint a háta mögött.
2109 2, V | hogy ott áll a férje megint a háta mögött. Csak mikor
2110 2, V | sürgős levele van önnek a számára. Maga nem hozhatja
2111 2, V | adjam át magának.~Amandának a lélegzete elfulladt a dühtől.
2112 2, V | Amandának a lélegzete elfulladt a dühtől. Bertalan a kezébe
2113 2, V | elfulladt a dühtől. Bertalan a kezébe adta a levelet.~Az
2114 2, V | Bertalan a kezébe adta a levelet.~Az asszony az egész
2115 2, V | levelet – felbontatlanul – a kandallóba dobta. Elégett.~–
2116 2, V | úrnak, hogy már válaszoltam a levelére.~Bertalan vállat
2117 2, VI | Vigárdy Bertalant felkereste a Sándor utcai országkunyhóban,
2118 2, VI | országkunyhóban, elmondva neki a tapasztalt fölfedezését
2119 2, VI | tapasztalt fölfedezését azzal a „bizonyos úr” névjegyével,
2120 2, VI | Hídd ki és lődd fejbe, mint a tököt.~– Ah!~– Te úgy lősz,
2121 2, VI | galambvadász. Vedd hasznát a tudományodnak. Minden ember
2122 2, VI | cselekedtél.~Azzal otthagyta a barátját.~Délután fölkereste
2123 2, VI | fölkereste Bertalan Alasztort a bureau-jában.~Alasztor ez
2124 2, VI | gondoltam, arra szólítasz fel. A normális világi rendszer
2125 2, VI | embert egy pribék meglepi a felesége budoárjában, s
2126 2, VI | másnap az ember ugyanazt a pribéket ottszorítja a saját
2127 2, VI | ugyanazt a pribéket ottszorítja a saját felesége öltözőjében,
2128 2, VI | Bertalan egy levelet húzott elő a zsebéből, s átnyújtá Alasztornak. –
2129 2, VI | jár.~Alasztor elolvasta a levelet, s visszaadá Bertalannak.~–
2130 2, VI | amit akarsz. Te nem erre a planétára való ember vagy.
2131 2, VI | ember vagy. Ott fekszel már a Duna fenekén. S én nem húzlak
2132 2, VI | én nem húzlak ki. Hát mi a ménkűnek jöttél most hozzám?
2133 2, VI | vagy felé. Ott vagy már. A ciánkális teacsésze előtt.
2134 2, VI | nekem semmit ne testálj, ami a birtokodat képezi.~Bertalan
2135 2, VI | Bertalan tréfára vette a dolgot, nevetett.~– A feleségemet
2136 2, VI | vette a dolgot, nevetett.~– A feleségemet se?~– Én csak
2137 2, VI | mondtam, hogy semmit se, amit a tiednek tartasz.~Azzal kezet
2138 3, I | Meritorisznénak mindenekelőtt a pénztárral kellett beszámolni,
2139 3, I | pénztárral kellett beszámolni, a lemondására adandó választ
2140 3, I | és felmentését bevárni, a letett biztosítékát visszakérni.
2141 3, I | volt ez Vigárdynénak, aki a Meritoriszék házmesterénél
2142 3, I | mindennap kérdezősködtetett a szobaleánya által, s megtudta,
2143 3, I | mindig itt vannak. „Hazudott a kis kígyó!” Hát vannak szükségbeli
2144 3, I | szükségbeli hazugságok.~Azután a bútorokkal is kellett valamit
2145 3, I | megnyugasztalta, hogy ezeket a bútorokat mind felvásárolta
2146 3, I | hanem tulajdonul adta át a bukott családnak. (Nem is
2147 3, I | kitalálni, hogy ki volt az a jámbor hitelező.) A bírói
2148 3, I | volt az a jámbor hitelező.) A bírói pecséteket csak bölcs
2149 3, I | óvatosságból hagyták továbbra is a bútorokon, hogy mikor egyszeregyszer
2150 3, I | volt, hogy mi történjék a zongorával?~Helvila tudakozódott
2151 3, I | zongorával?~Helvila tudakozódott a pancsovai hivatalbeli elődjénél,
2152 3, I | állapotokról. Onnan várta a választ.~Olyan óvatos volt
2153 3, I | választ.~Olyan óvatos volt ez a család, hogy minden levelét
2154 3, I | címeztette. Maguk mentek érte a postára: így nem lehetett
2155 3, I | elfogdosni.~Helvila éppen a postára ment.~– Ne menj
2156 3, I | kellett lenni.~– Én nem hiszek a napok signaturáiban – felelte
2157 3, I | gyerekek!)~Camilla éppen a szükséges ruhaneműeket csomagolta,
2158 3, I | az arca egész piros volt a felhevüléstől. A keze is
2159 3, I | piros volt a felhevüléstől. A keze is reszketett, mikor
2160 3, I | keze is reszketett, mikor a kapott levelet előhúzta
2161 3, I | kapott levelet előhúzta a joppkája zsebéből.~– Látod,
2162 3, I | Látod, jó hírt hozok. A hivatali elődöm igen kedvesen
2163 3, I | minden tudakozódásomra. A tanítónő lakása egy külön
2164 3, I | nekem ingyen, minthogy ő már a költségeit sokszorosan megkapta.
2165 3, I | teremtés.~– Mind ilyen az, a többi is. A tanítók népe
2166 3, I | Mind ilyen az, a többi is. A tanítók népe az, amelyre
2167 3, I | az, amelyre azt mondaná a „Mester”, ha most itt járna
2168 3, I | Mester”, ha most itt járna a földön: „Az én országom
2169 3, I | Az én országom ezeknek a világából való”. Azután
2170 3, I | Azután arról is tudósít, hogy a zongorát jó lesz magammal
2171 3, I | lesz magammal vinnem, mert a zongoraleckékért Pancsován
2172 3, I | mulatság.~– Azután még ír a brahmaputráiról és cochinjairól:
2173 3, I | kész átengedni. Én ugyan a tyúkokhoz nem értek.~– No,
2174 3, I | Még egy utóirat is van a levélben. Kollegáném azt
2175 3, I | hát minket tanítottak-e a preparandiában fényképezni,
2176 3, I | fényképezni, mert ő tanulta azt. A fényképezésnek ott igen
2177 3, I | behoznak az iskolába, azt a szülői mind lefényképeztetik
2178 3, I | szülői mind lefényképeztetik a tanítónővel, aztán mikor
2179 3, I | lefényképeztetik. Azért, ha értem a módját, jó lesz egy momentfelvételű
2180 3, I | Tökéletesen. Az volt a legnagyobb gyönyörűségem
2181 3, I | most nincs pénzünk. Amit a bútorainkért kapunk, abból
2182 3, I | abból ki kell fizetnünk a jövő félévi házbért, mert
2183 3, I | félévi házbért, mert féléves a felmondási határidőnk.~–
2184 3, I | felmondási határidőnk.~– Hát a pénzbiztosítékom is itt
2185 3, I | kezéből került ki. Még talán a pancsovai komlóskert is.)~–
2186 3, I | részletfizetésre kaphatok egyet a látszerésznél.~A konyha
2187 3, I | kaphatok egyet a látszerésznél.~A konyha felőli ajtón csöngettek.~
2188 3, I | Amint visszatért, csak a fejét dugta be elébb a félig
2189 3, I | csak a fejét dugta be elébb a félig nyitott ajtón, az
2190 3, I | sugárzott.~– Nos? Hát mit hozott a mesebeli tündér? Találd
2191 3, I | tündér? Találd ki! Hát nem a te tulajdonod a „terülj
2192 3, I | Hát nem a te tulajdonod a „terülj meg abroszkám!”?
2193 3, I | meg abroszkám!”? Mi volt a kívánságod?~Azzal kitárta
2194 3, I | állt mögötte. Csomag volt a vállán.~– Itt van az amatőr
2195 3, I | volt.~Helvilának elszorult a szíve a meglepetéstől.~–
2196 3, I | Helvilának elszorult a szíve a meglepetéstől.~– Nekem hozták
2197 3, I | nagyságos úr küldi, ezzel a levéllel – szólt a hordár.~
2198 3, I | ezzel a levéllel – szólt a hordár.~Helvila a címborítékról
2199 3, I | szólt a hordár.~Helvila a címborítékról már tudta,
2200 3, I | címborítékról már tudta, hogy mi van a levélben: Vigárdy írását
2201 3, I | Helvila szomorúan bólingatott a fejével. Az volt a cassandrai
2202 3, I | bólingatott a fejével. Az volt a cassandrai adománya, hogy
2203 3, I | Bizonyosan az az úr is kapott a „saját” levelére választ
2204 3, I | levelére választ attól a hivatali elődjétől Helvilának.~
2205 3, I | Valami borravalót akart adni a hordárnak. Az nem fogadta
2206 3, I | fogadta el: tiltva van, a küldő már kifizette. Hanem
2207 3, I | elismeréséül.~Helvila kivett egyet a tárcájából, s odanyújtá
2208 3, I | tárcájából, s odanyújtá a hordárnak. Az nem volt vele
2209 3, I | volt vele megelégedve.~– A nagyságos asszonytul is
2210 3, I | észre, hogy két levelet tart a kezében, a másik az anyjának
2211 3, I | levelet tart a kezében, a másik az anyjának van címezve.~
2212 3, I | címezve.~Azt is ugyanaz a nagyságos úr írta.~Camilla
2213 3, I | írta.~Camilla is átadta a névjegyét a közszolgának.
2214 3, I | Camilla is átadta a névjegyét a közszolgának. Az alászolgáját
2215 3, I | első szava.~– Hát nem tudta a neked szóló levelet is az
2216 3, I | is az énhozzám címzettnek a borítékjába tenni – lezárva?~–
2217 3, I | Régóta tanulom.~– Add ide a levelemet!~– Nem, nem. Majd
2218 3, I | Együtt olvassuk el mind a kettőt, szépen egymás után.
2219 3, I | Elébb az enyémet, azután a tiedet.~– Miért azután?~–
2220 3, I | megteheted azután is, ha a levelet elolvastam.~– Nem
2221 3, I | fogsz, felduzzad az arcod, a szemed, a szád: így nem
2222 3, I | felduzzad az arcod, a szemed, a szád: így nem állhatsz fényképmasina
2223 3, I | fényképmasina elé. Nekem a mostani arcod kell: ez a
2224 3, I | a mostani arcod kell: ez a nevető, ez a naiv, ez a
2225 3, I | arcod kell: ez a nevető, ez a naiv, ez a bohó kis mama
2226 3, I | a nevető, ez a naiv, ez a bohó kis mama képe.~S nem
2227 3, I | mama képe.~S nem engedett a capriciosa! Eldugta az anyjának
2228 3, I | az anyjának szóló levelet a kabátja alá. Ilyen zsarnok
2229 3, I | alá. Ilyen zsarnok volt a háznál. Imponált vele az
2230 3, I | anyjának. Igazán ő volt a gardedám.~Akkor aztán hozzáfogott
2231 3, I | Helvila egészen otthon volt a masinájával. Úgy manipulált
2232 3, I | Úgy manipulált vele, mint a legelszántabb fotográfus,
2233 3, I | drágább három forintnál.~A kis mama mindenben engedelmeskedett,
2234 3, I | embereknek szót fogadni a fotográf kommandójára. Ide
2235 3, I | kommandójára. Ide állni! a fejet kissé jobbra! a kezet
2236 3, I | állni! a fejet kissé jobbra! a kezet leereszteni! a lábat
2237 3, I | jobbra! a kezet leereszteni! a lábat hátrább! Mosolygó
2238 3, I | áldozat végre fölszabadul.~A lemezt kihúzzák.~– Fölségesen
2239 3, I | sikerült! Tessék idenézni!~A megörökített nem lát a világosság
2240 3, I | A megörökített nem lát a világosság elé tartott üveglapon
2241 3, I | kísértetet, akinek fekete a szája, fehérek a szemei. „
2242 3, I | fekete a szája, fehérek a szemei. „Kitűnően sikerült.”~–
2243 3, I | No, nem! Add ide már a levelet, hadd olvasom el!~
2244 3, I | olvasom el!~Helvila előadja a levelet.~Azt szépen a kis
2245 3, I | előadja a levelet.~Azt szépen a kis hímzésollóval felvágják,
2246 3, I | aztán együtt olvassák el. Ez a tartalma:~„Kedves Barátném!~
2247 3, I | Tudomásomra esett, hogy önnek a férje ezelőtt valami négy
2248 3, I | valami négy évvel folyamodott a földművelési minisztériumhoz
2249 3, I | után.~– Menjünk tovább.~A levél így folytatá:~„Akkor
2250 3, I | levél így folytatá:~„Akkor a minisztériumtól az a válasz
2251 3, I | Akkor a minisztériumtól az a válasz jött a folyamodására,
2252 3, I | minisztériumtól az a válasz jött a folyamodására, hogy azt
2253 3, I | összeköttetést megszakít a turffal, a tattersallal,
2254 3, I | összeköttetést megszakít a turffal, a tattersallal, a börzével;
2255 3, I | turffal, a tattersallal, a börzével; és lebonyolítja
2256 3, I | börzével; és lebonyolítja a magánüzleteit. Önnek a férje
2257 3, I | lebonyolítja a magánüzleteit. Önnek a férje ezeket a föltételeket
2258 3, I | magánüzleteit. Önnek a férje ezeket a föltételeket teljesíteni
2259 3, I | vonakodott, s aközben utolérte őt a sajnálatos katasztrófa.
2260 3, I | Magyarhonba, én közbenjártam a magas minisztériumnál, hogy
2261 3, I | minisztériumnál, hogy ezt a régi határozatot előkeressék,
2262 3, I | határozatot előkeressék, s önnek a férjét az általa egykor
2263 3, I | gyalázni: én visszaadom neki a becsületét. Ez az én vívási
2264 3, I | győződve afelől, hogy önnek a férje, megtalálva az utat
2265 3, I | férje, megtalálva az utat a becsületes megélhetéshez,
2266 3, I | úgy fog azzal lenni, mint a súlyos betegségből kigyógyult
2267 3, I | súlyos betegségből kigyógyult a visszanyert egészségével:
2268 3, I | aki gyűlöl…”~(Ez volt az a levél, amit Vigárdy Bertalan
2269 3, I | Dobokay Alasztornak, s amire a közjegyző azt mondta, hogy
2270 3, I | találkozott Európában.)~Camilla a végsorokat már csak zokogástól
2271 3, I | sírva szorongatá kebléhez a levelet, s szép idő telt
2272 3, I | szép idő telt bele, amíg a szemeit felszárítgatá s
2273 3, I | felszárítgatá s körülnézett.~Helvila a fényképezőmasinán szöszmötölt
2274 3, I | ez, aki így cselekszik?~A leány azt mondta rá: – Nem…~
2275 3, I | hibát követett el, abban a hitben, hogy jót cselekszik.~–
2276 3, I | el az „én atyámat”, hanem a kérlelhetlen logika ítél
2277 3, I | hamisított, akinél tehát a tulajdonjog iránti érzék
2278 3, I | országos képviselő beajánlja a kormánynak, hogy felügyelője
2279 3, I | országos vagyonnak, ahol a malversatiónak ezer alkalma
2280 3, I | ugye, hogy úgy kigyógyultam a gyermeki gyöngeségekből?
2281 3, I | te gyógyítottál ki? Nem a te orvosságoddal? Nem itt
2282 3, I | keverted-e velem együtt azt a rettenetes gyógyszert, ami
2283 3, I | megszabadítja? Akkor még csak a páráját szíttam be: de a
2284 3, I | a páráját szíttam be: de a lelkem meghalt tőle.~– Ne
2285 3, I | büszke, önérzetes ember. Hisz a jóllét megjavítja még a
2286 3, I | a jóllét megjavítja még a gonosztevőt is.~Helvila
2287 3, I | Helvila!~– Nem félek a péntektől. Bebizonyítom
2288 3, I | tüzes gazda volt, csak a jószágára volt gondja. Lovakat
2289 3, I | messze földön. Szerette a családját; nem játszott
2290 3, I | És aztán arra, hogy ezt a nagy változást a rossz társaság
2291 3, I | hogy ezt a nagy változást a rossz társaság okozta nála,
2292 3, I | társaság okozta nála, mikor a fővárosba jöttünk telelni.
2293 3, I | telelni. Itt keveredett a sport piratái közé, akik
2294 3, I | akik között elvesztegette a lelkét és vagyonát.~– Annak
2295 3, I | lelkét és vagyonát.~– Annak a rossz társaságnak minden
2296 3, I | tagja azt mondja, hogy őt a többiek rontották el. De
2297 3, I | De hát miért kell abba a társaságba belépni?~– De
2298 3, I | keresheti fel többé.~– Nem, azt a rossz társaságot, amely
2299 3, I | rossz társaságot, amely a tagaitól a külső tisztességet
2300 3, I | társaságot, amely a tagaitól a külső tisztességet megköveteli.
2301 3, I | Nem járhat jockey-klubba, a turfra, a börzére. De hát
2302 3, I | jockey-klubba, a turfra, a börzére. De hát a kulisszák
2303 3, I | turfra, a börzére. De hát a kulisszák közé?~– Ha volna
2304 3, I | üzérnek, egy sportsmannek a felesége valamiféle őrangyal?
2305 3, I | Mehet vele az asszonya a börzére, a kaszinóba, a
2306 3, I | vele az asszonya a börzére, a kaszinóba, a titkos comptoirokba,
2307 3, I | a börzére, a kaszinóba, a titkos comptoirokba, a bettinghouseba,
2308 3, I | a titkos comptoirokba, a bettinghouseba, hogy veszélyes
2309 3, I | visszatartsa? Megfoghatja-e a kezét? Adhat-e neki tanácsot?~–
2310 3, I | neki tanácsot?~– Nem teheti a fővárosban; de egy pusztán,
2311 3, I | valaha ismét visszatérnek a boldog idilli napok, amiken
2312 3, I | teheneket fejettél, s örültél a vasárnapnak, amikor felvehetted
2313 3, I | De hát minek neked ez a gyémánt? Eldobtad régen,
2314 3, I | ragyogni fog.~– S te azt csak a távolból fogod nézni. Ha
2315 3, I | szívvel tudnék szeretni.~– A szíveink így is egyetértenek.~–
2316 3, I | egyetértenek.~– Az is önámítás. A ti szerelmetek csak két
2317 3, I | szerelmetek csak két gyöngeségnek a találkozása. Kölcsönös szánalom
2318 3, I | iránt. Én pedig szánlak mind a kettőtöket.~– Helvila! Te
2319 3, I | Helvila! Te tudod jól, mi a mi helyzetünk. Én Vigárdyt
2320 3, I | magammal az örvénybe. Ha mind a ketten a szenvedélyünkre
2321 3, I | örvénybe. Ha mind a ketten a szenvedélyünkre hallgatnánk,
2322 3, I | Vigárdy?~– Ne adj szót ennek a gondolatnak! Ő bizony meg
2323 3, I | támasztana közöttünk, hogy még a lelkeink sem találkozhatnának
2324 3, I | találkozhatnának egymással többé. Ő ezt a fegyvert választotta. Így
2325 3, I | atyámmal, ne szólj neki erről a levélről semmit. Ha megkapja
2326 3, I | levélről semmit. Ha megkapja a kineveztetését arra a hivatalra:
2327 3, I | megkapja a kineveztetését arra a hivatalra: ne tudja meg
2328 3, I | elfelejtik az emberek; de a nagy jótéteményt nem bocsátják
2329 3, I | gyűlölik. Add ide nekem azt a levelet.~– Miért?~– Nálam
2330 3, I | négyrét összehajtva elrejté a zsebébe.~– No, hát most
2331 3, I | itt maradsz. Nem adod el a bútoraidat, hanem elviszed
2332 3, I | hanem elviszed magaddal a pusztai kastélyba.~Helvila
2333 3, I | Helvila szomorúan nézett szét a teremben.~– Kedves kis otthonom!
2334 3, I | Legalább lefényképezlek.~Azzal a gépet odaállítá egy sarokba,
2335 3, I | sarokba, beigazítva, hogy a termet legelőnyösebb részletében
2336 3, I | fölvehesse.~Amíg Helvila a fekete posztó alatt játszotta
2337 3, I | fekete posztó alatt játszotta a bújósdit, a mellékszobában
2338 3, I | alatt játszotta a bújósdit, a mellékszobában léptek hangja
2339 3, I | hangja hallatszott. Abban a bizonyos Dragomirovics-féle
2340 3, I | kérdezé Camilla.~Az ám a furcsa, mikor az embernek
2341 3, I | furcsa, mikor az embernek a szíve egyszerre örömtől
2342 3, I | mitől.~Melyik jön ide most, a kettő közül?~A kulcs elfordult
2343 3, I | ide most, a kettő közül?~A kulcs elfordult a zárban,
2344 3, I | közül?~A kulcs elfordult a zárban, az ajtó kinyílt.
2345 3, I | annál jobban imponáljon a fellépésével, a kalapot
2346 3, I | imponáljon a fellépésével, a kalapot is fenntartá a fején.
2347 3, I | a kalapot is fenntartá a fején. Színpadi pátosszal
2348 3, I | Én követelem, hogy azt a levelet adja a kezembe.
2349 3, I | hogy azt a levelet adja a kezembe. Férji jogomnál
2350 3, I | ijedve.~Hanem Helvila előjött a fekete posztó alól, s egy
2351 3, I | rohant Zeno úrra, megragadva a kabátja melledzőjét.~– Uram!
2352 3, I | elrontotta egy lemezemet a berohanásával, ezért fizet
2353 3, I | ostobaságoddal.~– Nem ér semmit. Ide a két forinttal. Ez fotográfműhely.~
2354 3, I | fotográfműhely.~Olyan jól adta a durcás, naiv kisleányt.~–
2355 3, I | szó, mamselle! Hanem arról a levélről, amit egy hordár
2356 3, I | No, hát azért kell úgy a fejedbe nyomnod a kalapot?
2357 3, I | kell úgy a fejedbe nyomnod a kalapot? Hát itt van a levél.
2358 3, I | nyomnod a kalapot? Hát itt van a levél. A keresztapám küldte
2359 3, I | kalapot? Hát itt van a levél. A keresztapám küldte nekem
2360 3, I | keresztapám küldte nekem ezzel a momentgéppel együtt ajándékba.~–
2361 3, I | komédiázni, kisasszonykám! Ez a naivaszerep nem illik a
2362 3, I | a naivaszerep nem illik a maga tragikus pofácskájához.~–
2363 3, I | hazugságokkal elámítani. Az a hordár két levelet hozott
2364 3, I | invectivánál összefonta a karjait a mellén Zeno. Camilla
2365 3, I | invectivánál összefonta a karjait a mellén Zeno. Camilla még
2366 3, I | még mindig nem találta meg a lelkét. Nem tudott szólni.~
2367 3, I | Helvila aztán abbahagyta a naivát: elővette a hidegvérét,
2368 3, I | abbahagyta a naivát: elővette a hidegvérét, s a két kezét
2369 3, I | elővette a hidegvérét, s a két kezét a kabátkája zsebeibe
2370 3, I | hidegvérét, s a két kezét a kabátkája zsebeibe dugva
2371 3, I | Két levelet hozott ide a hordár; de azok közül egy
2372 3, I | levelet letartóztat, az a büntetőkódex 128. paragrafusába
2373 3, I | melyik paragrafus, amely a bakfisoknak jogot ád, hogy
2374 3, I | vette észre, hogy ennek a fruzsinkának az a finesse,
2375 3, I | ennek a fruzsinkának az a finesse, hogy az ő betanult
2376 3, I | betanult tragikus szerepét a burleszk komikumba öltöztesse.
2377 3, I | öltöztesse. Fordítani kellett a dolgon. Valami drasztikus
2378 3, I | utamból! – rivallt Zeno a leányára. – Én atyai hatalmamnál
2379 3, I | parancsolom, hogy eredj át a másik szobába! Itt olyan
2380 3, I | olyan tárgyakról folyik a szó, amiket egy fiatal leánynak
2381 3, I | hogy ha egy apa elhagyja a gyermekét, s holléte ki
2382 3, I | az elhagyott árva számára a gyámhatóság rendel ki hivatalból
2383 3, I | hatalma fölöttem, egész a tegnapi napig, amikor kineveztettem
2384 3, I | minőségemben ismét csak a tanfelügyelőt ismerem el
2385 3, I | neked.~Zeno vette észre a leány ravasz praktikáját,
2386 3, I | praktikáját, hogy az őtet ezzel a tüntető ölelgetéssel mindjobban
2387 3, I | ölelgetéssel mindjobban a Dragomirovicsék ajtaja felé
2388 3, I | nyers erőszakkal tépte le a nyakáról az ölelő karokat,
2389 3, I | ölelő karokat, miközben a kalapja is leesett a fejéről,
2390 3, I | miközben a kalapja is leesett a fejéről, s eltaszítva magától
2391 3, I | majd megkeresem én azt a levelet magam!~S azzal odarohant
2392 3, I | magam!~S azzal odarohant a szekrényhez, melynek ajtajában
2393 3, I | melynek ajtajában benne volt a kulcs, azt felszakítá, s
2394 3, I | felszakítá, s elkezdett a felesége levelei között
2395 3, I | Nagyon jó lesz! Tudod, mi az a strinksz? Mikor a gyerekek
2396 3, I | mi az a strinksz? Mikor a gyerekek egy zsebkendőt
2397 3, I | korbácsnak, aztán eldugják a szobában. Egynek azalatt
2398 3, I | hogy ne lássa, hová dugták a strinkszet. Akkor aztán
2399 3, I | keresd”. Ha nem közelít a rejtek felé, azt kiabálják
2400 3, I | tűz!”, s ha megtalálta a strinkszet, akkor futnak
2401 3, I | előle; akit utolér, ütheti a hátát. Keresd papa, keresd!
2402 3, I | Mindez csak színjáték volt. A dévaj gyermekeskedés közben
2403 3, I | odasúgott az anyjának.~– Fuss a hálószobádba, s zárd magadra
2404 3, I | oda Zenóhoz, megragadva a kezét.~– Hagyjon ön békét
2405 3, I | kezét.~– Hagyjon ön békét a leveleimnek. Ott nincs az,
2406 3, I | előnyös hadállását, hogy a leánya mindig közte és a
2407 3, I | a leánya mindig közte és a férje között állt.~Zeno
2408 3, I | rögtön fel is használta a megváltozott pozíció előnyét.
2409 3, I | kirántott egy revolvert a zsebéből, s azt Camilla
2410 3, I | kiáltá:~– No, hát add elő azt a levelet, vagy meghalsz!~
2411 3, I | az arca elé emelve.~– Azt a levelet, asszonyom! – dühöngött
2412 3, I | Camilla irtózott attól a forgópisztolytól.~De ugyan
2413 3, I | forgópisztolytól.~De ugyan nem félt a veszedelmes szerszámtól
2414 3, I | Revolverrel fenyegetni a feleségét? Friseurlegényhez
2415 3, I | De már Zeno úr benne volt a szerepében.~– A poklok minden
2416 3, I | benne volt a szerepében.~– A poklok minden ördögeire!
2417 3, I | fogok ma ontani!~S aközben a leányán keresztül is célozgatott
2418 3, I | keresztül is célozgatott a pisztollyal a feleségére.~
2419 3, I | célozgatott a pisztollyal a feleségére.~Helvilának most
2420 3, I | momentgépem előtt!~Azzal odafutott a fotográfgéphez, a fekete
2421 3, I | odafutott a fotográfgéphez, a fekete posztó alá, onnan
2422 3, I | Úgy, úgy! Énfelém tartsd a pisztolyt! Ez nagyszerű
2423 3, I | úgy! mert hét lábad lesz a fotográfián.~Zeno úr most
2424 3, I | Helvilához, s elrántotta a fotográfgép mellől.~– Helvila!
2425 3, I | Menj! Teneked nincs szíved.~A leány szomorú gúnnyal mondta
2426 3, I | gúnnyal mondta rá:~– Ez a legnagyobb bizonyíték arra,
2427 3, I | még nevelhetett nála ez a kegyetlen részvétlenség
2428 3, I | érzelmeit? Minek is nekem ez a nyomorult élet! Pusztulj
2429 3, I | Azzal végső elkeseredésében a saját halántéka felé fordítá
2430 3, I | saját halántéka felé fordítá a pisztoly csövének a száját.~
2431 3, I | fordítá a pisztoly csövének a száját.~Camilla a kétségbeesés
2432 3, I | csövének a száját.~Camilla a kétségbeesés bátorságával
2433 3, I | bátorságával rohant oda a férjéhez, megragadva annak
2434 3, I | elkezdett vele küzdeni, hogy a pisztolyt kicsavarja belőle.
2435 3, I | odakiálta Helvilának:~– Add elő a levelet! Nálad van!~– No
2436 3, I | monda Helvila. – Itt a strinksz!~S odanyújtá a
2437 3, I | a strinksz!~S odanyújtá a zsebéből előhúzott levelet.~–
2438 3, I | levelet.~– Legyen hát önnek az a büntetése, hogy tudja meg,
2439 3, I | hogy tudja meg, mi van a levélben.~Akkor aztán Zeno
2440 3, I | Akkor aztán Zeno ki hagyta a kezéből vétetni a revolvert
2441 3, I | hagyta a kezéből vétetni a revolvert könnyűszerrel.
2442 3, I | könnyűszerrel. Helvila belenézett a forgópisztoly kamarájába.~
2443 3, I | gyér tiszteletét Zeno iránt a minimumra szállította le.~
2444 3, I | rajta erőt; feltámadnak a szívben, ott ragyognak az
2445 3, I | ott ragyognak az arcon a nemes indulatok: a hála,
2446 3, I | arcon a nemes indulatok: a hála, a barátság, a becsületvágy,
2447 3, I | nemes indulatok: a hála, a barátság, a becsületvágy,
2448 3, I | indulatok: a hála, a barátság, a becsületvágy, a boldogság!
2449 3, I | barátság, a becsületvágy, a boldogság! Ezt ő mind látta. –
2450 3, I | pillanatok alatt látta Helvila a démoni vad indulatok lobbanásait:
2451 3, I | vad indulatok lobbanásait: a bosszút, a kárörömöt, a
2452 3, I | lobbanásait: a bosszút, a kárörömöt, a vakszerencse
2453 3, I | a bosszút, a kárörömöt, a vakszerencse villanyozó
2454 3, I | hatását. – Az egyik nő örült, a másik borzadozott.~Mire
2455 3, I | borzadozott.~Mire végigolvasta a levelet Zeno, már akkor
2456 3, I | akkor teljesen ura volt a szerepének. Kitűnő színész
2457 3, I | adja magát. Készen volt a maszkjával. Új szakállt
2458 3, I | ragasztania, mégis át tudta a képét alakítani.~Mikor azt
2459 3, I | azt az elolvasott levelet a szívéhez szorítá s arcát
2460 3, I | arcát az ég felé emelte, egy a sok esőt megsokallt mormon
2461 3, I | Mennybéli Jehova! (még a Buddhát is megtagadta) bocsáss
2462 3, I | újjáteremtél. – Nem! Nem! A régi jó emberként támasztál
2463 3, I | polgár!~S itt kifeszítette a mellét, és nagyot fújt.~–
2464 3, I | oltárkép! Tehozzád volt írva ez a levél? Ti olvastátok ezt?
2465 3, I | terjeszté.~Camilla engedte is a vállát átkaroltatni; de
2466 3, I | mármost add vissza azt a levelet!~Zeno hallatlanná
2467 3, I | Zeno hallatlanná tette ezt a szót. Ahelyett sírásra fogta
2468 3, I | Ahelyett sírásra fogta a dolgot.~– Engedd meg, hogy
2469 3, I | ne gyűrd úgy össze azt a levelet! – nyűgösködék Helvila,
2470 3, I | figyelme azonban egészen a felesége felé volt fordulva.~–
2471 3, I | félreismertelek! Te mintaképe a hű Penelopéknek. Hogy elítéltelek,
2472 3, I | négykézláb csússzak utánad, mint a nőrágalmazó trubadúr! Engedd,
2473 3, I | nőrágalmazó trubadúr! Engedd, hogy a lábaidat csókoljam.~S meg
2474 3, I | Büszkén fogjátok viselhetni a nevemet. Kettőtök között
2475 3, I | között fogom megosztani a szeretetemet.~– Köszönöm,
2476 3, I | szeretetemet.~– Köszönöm, papa. Én a magam részét itt hagyom:
2477 3, I | akarsz adni, hát add ide azt a levelet!~A leány érezte,
2478 3, I | hát add ide azt a levelet!~A leány érezte, tudta jól,
2479 3, I | érezte, tudta jól, hogy az a levél rossz helyen van Zeno
2480 3, I | Zenónak pedig éppen arra a levélre volt aktuális szüksége.~
2481 3, I | szüksége.~Nem is vitázott a zaklató leánnyal, hanem
2482 3, I | zaklató leánnyal, hanem a feleségéhez fordult.~– Óh,
2483 3, I | levelem. Ezt én éjjel-nappal a keblemen fogom viselni.
2484 3, I | Ez fog engemet megőrizni a gonosz indulatoktól. Ez
2485 3, I | indulatoktól. Ez lesz az a bűbájos vért, melyről a
2486 3, I | a bűbájos vért, melyről a csábító bűnök nyilai lepattognak.
2487 3, I | szétterjeszté két kezével a levelet, eksztázissal beszélve
2488 3, I | van! Tartsd magadnál azt a levelet – mondá Zenónak.~
2489 3, I | Amiért aztán Zeno mind a két kezét megcsókolta a
2490 3, I | a két kezét megcsókolta a nejének.~Aztán még a borítékot
2491 3, I | megcsókolta a nejének.~Aztán még a borítékot is felszedte a
2492 3, I | a borítékot is felszedte a padlóról, amit eldobott,
2493 3, I | kiengesztelte, oly módon, hogy a szakállához törülte, úgy
2494 3, I | törülte, úgy kefélte le róla a port. A levelet úgy tette
2495 3, I | kefélte le róla a port. A levelet úgy tette el a borítékba
2496 3, I | A levelet úgy tette el a borítékba süllyesztve.~Helvila
2497 3, I | odamegyek Vigárdyhoz? Ezzel a szóval: „Bertalan barátom!” –
2498 3, I | azt, hogy „barátom”? Ezzel a levéllel a kezemben. Csak
2499 3, I | barátom”? Ezzel a levéllel a kezemben. Csak azt a szót
2500 3, I | levéllel a kezemben. Csak azt a szót fogom neki mondani: „
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2992 |