Rész, Fezejet
1 1, I | nagyságos asszony most fejezi be a toalettjét, s néhány perc
2 1, II | hogy kacagányostul jövök be: a dugárumat rejtve kellett
3 1, II | mellett sem fogadhatják be. Csak a mohamedánok hisznek
4 1, III| lássalak minden oldalról! Ah, be szép ez a jácintgirland
5 1, IV | Vigyázzon! Most jött be a Toffi!~Erre már nagyon
6 1, IV | eredetűnek. – Ah, most lépett be Dobokay az ajtón! Figyeljen
7 1, IV | tekintetben. Az már orvostanilag be van bizonyítva, hogy egyedül
8 1, IV | Hanem amikor már azt vallja be az „éjféleken és éjfélek
9 1, IV | No, hát akkor jöjjön be a levéllel.~– Igenis – de
10 1, VI | beszédeket. Félve nyitott be rajta.~Az ajtónyitásnál
11 1, VI | Olyan nesztelenül jött be, hogy rajtakapta Helvilát
12 1, VI | szalonajtón egy férfialak lép be, báliasan öltözve, kalapja,
13 1, VI | az ablakához, úgy törnek be a kéziratért. Ön egy írói
14 1, VI | majd ha elmentem, zárja be utánam az ajtót. Cselédjei
15 1, VII| nyitott. Négy férfialak jött be. Azok közül három odalenn
16 1, VII| visszamegyek.~– Úgysem mehetnél be hozzá, mert bezárta az ajtókat,
17 2, I | a mosdóvize a lavórban be van szappanozva, a sáros
18 2, I | felnyitja az ajtót.~Vigárdy lép be. Abból a lakosztályból,
19 2, I | betegséget.~– Öröm? Hát jöhet be mihozzánk öröm?~– Már be
20 2, I | be mihozzánk öröm?~– Már be is jött. Itt van a zsebemben
21 2, I | bizonyosan a látogatót jelenté be a beteg leánynak, azután
22 2, I | én anyám arcát szeplőzi be! S még azután helyet követel
23 2, I | De az a fátyol mindig be fog téged takarni: az anyád
24 2, I | nyulat, hogy összetépjem. Be akarom az arcomat mázolni
25 2, II | kérdezni, hogy mit tesz be, mit vesz ki?~Csakhogy ez
26 2, III| jogot hozzá.~– Bocsássa be.~Amanda a toalett-tükör
27 2, III| kriminalitás! Ezért tíz esztendőre be kellene őt csukni Márianosztrába!~–
28 2, III| Nem! Ezért nem csukják be.~– Hát nincs ez ellen védelem?
29 2, IV | ráteszi a Castor-kalapját. Így be van takarva.~– Minek köszönhetem
30 2, IV | hogy kire bizonyosodik be? Mert akit ezen eltagadhatatlanul
31 2, IV | maradhat nála, mert ide többé be nem jön.~Amanda elszörnyedve
32 2, V | elszabadult! Soha jobbkor! Bocsásd be a kisasszonyt.~Helvila volt
33 3, I | Nagy sebbel-lobbal nyitott be; az arca egész piros volt
34 3, I | visszatért, csak a fejét dugta be elébb a félig nyitott ajtón,
35 3, I | még csak a páráját szíttam be: de a lelkem meghalt tőle.~–
36 3, I | Bizony csak Zeno úr jött be rajta.~Egész arca affektált
37 3, I | prédikáció, mintha csak be lett volna tanulva. Még
38 3, I | közmondásban, s a közmondás be is vált. Elnyert a rablóktól
39 3, I | pénzedet! A mi kezünket be nem szennyezte soha kártyán
40 3, I | a Dragomirovics-szobába. Be is zárta az ajtót kulccsal.
41 4, I | keresni; maga otthon maradt.~Be is esteledett. A leány is
42 4, I | Itt Helvila jöhet csak be.~Csakugyan ő volt.~Arckifejezése
43 4, I | ajtón, amit mérgesen csapott be utánam. Én szédelegve mentem
44 4, I | kértem fel, az maga vitte be neki a levelet. Annak már
45 4, I | kettő közül?~Vigárdy jött be.~Kezében volt a kalapja,
46 4, II | a száját.~– É-én menjek be? Hisz engem rögtön főbe
47 4, II | zsebükben.~– Hát ki menjen be?~– Úgy gondolom, hogy ön.~–
48 4, II | fölébredni.~Amanda most már be akart rohanni a szobába.
|