Rész,  Fezejet

 1     1,  II |      mélyében ég valami láng: attul egyszerre zavarba jön a ránéző, mint
 2     1,  III|  csókkeringőt. Erre a nagy leányból egyszerre kisleány lett; elkezdett
 3     1,  III|          széthúzva a két kezével; – egyszerre megállt az anyja előtt.~–
 4     1,  III|           anyjának a dacos kisleány egyszerre odaomlott a lábaihoz, átölelte
 5     1,  IV |       támaszt Amanda asszonyságnál. Egyszerre elhallgat. Ellenben sorba
 6     1,  IV |            észre Alasztor beléptét; egyszerre odafordul a legközelebb
 7     1,  IV |             No, ugye milyen jó lett egyszerre a fácány lencsével! – szól
 8     1,  IV |             Vigárdy úréhoz, hogy az egyszerre mindenkit frappál, aki meglátja.
 9     1,  IV |     tartanak.~– Éjfélig? – kérdezik egyszerre hárman is, s mindannyinak
10     1,  IV |           mond, az egész társaságot egyszerre felderíti vele.~– Már az
11     1,  V  |      levelet szorítja a kerevethez.~Egyszerre nagy zűrzavar keveredett;
12     1,  V  |          lesz! Jaj, hogy berekedtem egyszerre!”~Minden ember csak magára
13     1,  VI |            és elolvassa.~Arra aztán egyszerre eszéhez tér. Mindent tud.
14     1,  VI |        képes azt megölni…~A leányka egyszerre elértette az anyja gondolatját.~
15     1,  VI |    összecsókolta a gyermeket.~Aztán egyszerre összerázkódott, megmerevítette
16     1,  VI |        vegyül e szer közé, attól az egyszerre kristályozódik, a fenékre
17     1,  VI |            a széljósló veres égbolt egyszerre visszanyeri a kék színét.
18     1,  VI |              Camilla figyelmét most egyszerre megkapta valami. Az üres
19     1,  VII|        kereste a napi hírek között. Egyszerre rátalált:~„…börzejátékban
20     2,  I  |          meglehet, hogy ez a jó hír egyszerre kigyógyítja. De az is lehet,
21     2,  I  |       szereztem a számotokra, mikor egyszerre csak idecseppentem közétek
22     2,  I  |            indulat. A női gyöngeség egyszerre átlobbant, mint füstből
23     2,  I  |    Bertalannak adta a levelet.~Zeno egyszerre fordított a szerepén. Az
24     2,  I  |           Hol vettél te ennyi pénzt egyszerre? Az a bizonyos jótevő hozta?~–
25     2,  I  |            a leánynak az idegrohama egyszerre megváltozott, nem szűnt
26     2,  I  |           hitte, a leánya megőrült.~Egyszerre aztán csak a legszilajabb
27     2,  II |         úrhölgy kezébe veszi azt, s egyszerre, mintha pókot érintett volna
28     2,  II |          meglátogatni.~Erre a szóra egyszerre veres lett a szeme Amandának.
29     2,  V  |         szokott elmúlni. De elmúlik egyszerre egy véletlen kedélyfordulattól
30     3,  I  |         hogy minden titkot kitalált egyszerre. Dehogy tündérjáték, dehogy
31     3,  I  |           mikor az embernek a szíve egyszerre örömtől és ijedségtől kezd
32     3,  I  |          csókolgatni az ajtón!”), s egyszerre nyers erőszakkal tépte le
33     3,  I  |        hangulatán. Úgy tett, mintha egyszerre felfortyanna.~– Micsoda?
34     4,  I  |           meggyújtották: Camillának egyszerre egy rémgondolata támadt. –
35     4,  I  | troglodythes hodiernus”.~Ha ez most egyszerre haza talál jönni!~„Haza!”~
36     4,  II |           aztán Amandának a kedélye egyszerre átcsapott a kétségbeesett