Rész, Fezejet
1 1, II | énekelné el csak azt, mint erre a keresetre szorult igazi
2 1, II | ismeri.~Camilla megrezzent erre a szóra.~– A leányomat?
3 1, III| rákezdte a csókkeringőt. Erre a nagy leányból egyszerre
4 1, III| esedező a zsarnokához.~S erre a könyörgő szavára az anyjának
5 1, IV | Vigyázzon! Most jött be a Toffi!~Erre már nagyon kíváncsi Kapiczány
6 1, IV | vértanú”.~Elvira kisasszony erre naiv arccal azt mondja,
7 1, IV | rendkívüli dolog – mondja erre Emilia nagysám. – Az én
8 1, VI | magam útjára magam egyedül.~Erre aztán Helvila jajgatni,
9 1, VI | nehezen olvadó halálcukrot.~Erre Camilla odavonta az ölébe
10 1, VI | Azt én eltettem emlékül erre a mai szent napra.~– Hová
11 1, VII| megszökött az ezüsttel. Erre a nagyságos asszony rám
12 2, I | kért, amit meg is kapott.~Erre pedig azért volt szüksége,
13 2, I | példálózva, előkészíteni erre a jó hírre, ami után vágyott.
14 2, I | válópert: nődnek erős oka van erre veled szemben, én is csak
15 2, I | meg az egész kazalt”. S erre a nagy férfiú azt kiáltja: „
16 2, I | Hatszáz forint fizetéssel.~Erre a leánynak az idegrohama
17 2, II | családját meglátogatni.~Erre a szóra egyszerre veres
18 2, II | Ah! S mi indította önt erre a rendkívüli elhatározásra?~–
19 2, III| mondtam, hogy gyűlölöm.~– S erre ő azt felelte: „Én pedig
20 2, IV | Coeur-ben nem tanították erre a növendékeket? Pedig ez
21 2, V | Helvila észrevette azt, s erre a karján csüggő retiküljéből
22 2, V | ösztönszerűen támad a szívben: erre a nemes, tiszteletre méltó
23 2, VI | Tedd, amit akarsz. Te nem erre a planétára való ember vagy.
24 3, I | játszott mást, csak sakkot. Erre gondolsz most vissza.~–
25 3, I | Mondhatom ezt?~– Mondhatod.~Erre aztán a kitörő öröm teljességével
26 3, I | ottan?~Camilla dühbe jött erre a szóra.~– Zeno Amandánál
27 4, I | szaladgálsz előrehátra?” – Erre én azt rebegtem, hogy az
28 4, I | Hát mehetek Pancsovára?” – Erre már káromkodni kezdett: „
29 4, I | Csak úgy forogtak a szemei erre a kérdésemre: a lábával
30 4, I | Hiszen azért jöttem hozzá. Erre ő kivette az óráját: „Most
31 4, I | leányt is semmivé tettem!~Erre aztán Helvila egyenesen,
32 4, I | velem együtt boldog lenni?~Erre a nő szenvedélyesen veté
33 4, II | békével elköltözni. Nem erre a planétára való emberek
|