Rész, Fezejet
1 1, II | most a millenniumra fog oda megérkezni.~– Ön istentagadó.~–
2 1, II | nem strickolnak harisnyát, oda a szentimentalizmus.~– Hát
3 1, III| eszük van, nem kívánkoznak oda.~– Azt te nem érted. A társaságban
4 1, V | égre, asszonyom! – súgja oda Alasztor.~(„Égre?” Hát már
5 1, VI | egymást keserítsük? Ülj oda szépen, velem szemben. Aztán
6 1, VI | felnyitotta a zenegép tokját, s oda rejté el a palackot a zenélő
7 2, I | forint minden hónap elsején oda van letéve az asztalra egy
8 2, I | cethalász a grönlandi vizeken, oda bizony újság nem jár. Míg
9 2, I | szenvedélye kapicánjánál fogva oda lehet vezetni, ahol „a rákok
10 2, I | szivarhamutartó fenekére is oda volt ragasztva az elkobzó
11 2, II | önt hozzá? Mi hordta önt oda, ha nem a bűne?~– Elmondom
12 2, II | nyíltan soha. Titokban járt oda. Megfoghatatlan úton-módon.
13 2, V | tartott írásba nézne, de nem oda nézett, hanem folyvást az
14 3, I | oroszlánbátorságával rohant oda Zenóhoz, megragadva a kezét.~–
15 3, I | kétségbeesés bátorságával rohant oda a férjéhez, megragadva annak
16 3, I | vele. Hogy miért mentem oda: annak igen világos magyarázata
17 3, I | születtem? Miért nem adtál oda egy angyalcsinálónak? Még
18 3, I | hír sem jár. Megyek veled oda. Eltemetkezünk, és élünk.
19 3, I | árán szereznek. Menjünk oda! Legyünk boldog parasztok!
20 4, I | fog felugrani? Ki vágja oda az interpellálónak a szeme
21 4, I | szív. Hóhérnak könyörögsz. Oda ne menj! Könyörgéseddel
22 4, I | Rejtsétek el magatokat oda, hová az emberek gonoszsága
|