Rész,  Fezejet

 1     1,  II |          most a millenniumra fog oda megérkezni.~– Ön istentagadó.~–
 2     1,  II |       nem strickolnak harisnyát, oda a szentimentalizmus.~– Hát
 3     1,  III|       eszük van, nem kívánkoznak oda.~– Azt te nem érted. A társaságban
 4     1,  V  |         égre, asszonyom! – súgja oda Alasztor.~(„Égre?” Hát már
 5     1,  VI |          egymást keserítsük? Ülj oda szépen, velem szemben. Aztán
 6     1,  VI |  felnyitotta a zenegép tokját, s oda rejté el a palackot a zenélő
 7     2,  I  |      forint minden hónap elsején oda van letéve az asztalra egy
 8     2,  I  |   cethalász a grönlandi vizeken, oda bizony újság nem jár. Míg
 9     2,  I  |   szenvedélye kapicánjánál fogva oda lehet vezetni, ahol „a rákok
10     2,  I  |      szivarhamutartó fenekére is oda volt ragasztva az elkobzó
11     2,  II |         önt hozzá? Mi hordta önt oda, ha nem a bűne?~– Elmondom
12     2,  II |      nyíltan soha. Titokban járt oda. Megfoghatatlan úton-módon.
13     2,  V  |     tartott írásba nézne, de nem oda nézett, hanem folyvást az
14     3,  I  |      oroszlánbátorságával rohant oda Zenóhoz, megragadva a kezét.~–
15     3,  I  | kétségbeesés bátorságával rohant oda a férjéhez, megragadva annak
16     3,  I  |          vele. Hogy miért mentem oda: annak igen világos magyarázata
17     3,  I  |       születtem? Miért nem adtál oda egy angyalcsinálónak? Még
18     3,  I  |        hír sem jár. Megyek veled oda. Eltemetkezünk, és élünk.
19     3,  I  |          árán szereznek. Menjünk oda! Legyünk boldog parasztok!
20     4,  I  |          fog felugrani? Ki vágja oda az interpellálónak a szeme
21     4,  I  |       szív. Hóhérnak könyörögsz. Oda ne menj! Könyörgéseddel
22     4,  I  |           Rejtsétek el magatokat oda, hová az emberek gonoszsága