Rész,  Fezejet

 1     1,  III|       jönnöm az én kis mamámhoz, amikor akarok?~– Jól van, no. Kis
 2     1,  IV |          az még nem baj. – Hanem amikor már azt vallja be az „éjféleken
 3     1,  VI |        életemben a legboldogabb, amikor harminc forint volt a havi
 4     1,  VI |      akkor adta nekem az életet, amikor nem tudtam róla; de ez akkor
 5     1,  VI |          akkor adta az életemet, amikor már szeretek élni.~– Előttem
 6     1,  VII| szobaleányok dáridózzanak akkor, amikor a gazdáik a falba verik
 7     2,  I  |       szemébe, hogy bolond volt, amikor a nyakadat kieresztette
 8     2,  II |      érkezett haza a szállására, amikor én éppen ott voltam a családját
 9     2,  II |        van bejegyezve. Elveheti, amikor akarja.~Bertalan elővette
10     2,  III|          még itt tanulni! De hát amikor ezeket a leveleket kivette
11     2,  IV |     forint az én nevemre betéve. Amikor akarom, kivehetem. Át is
12     3,  I  |         tudod – mondá Camilla –, amikor az ékszereimet el kellett
13     3,  I  |         s örültél a vasárnapnak, amikor felvehetted az ünneplőruhádat.
14     3,  I  |           egész a tegnapi napig, amikor kineveztettem okleveles
15     3,  I  |       elébb, csak egy hét múlva, amikor a dolog perfektté lesz.
16     3,  I  |         betegség. Akkor hagy el, amikor itt kellene lennie. Hogy
17     3,  I  |   rámjönni a roham elébb. Akkor, amikor itt állt még! Most már késő!
18     4,  I  |           Csak akkor ébredt fel, amikor Helvila felkölté.~A leány
19     4,  I  |          óra között volt az idő, amikor Helvila hazulról eltávozott.~
20     4,  I  |         az emlékezetes éjszakán, amikor az életet újra visszanyertük (