Rész,  Fezejet

 1     1,  I |      akarom. Még most csak kilenc óra. Valamit hoztam, ami az
 2     1,  IV|           estélyünkre.~– Pont tíz óra! Elsőnek érkeztem. De hát
 3     1,  IV|         este tizenegy és tizenkét óra között becsenget s azt mondja,
 4     1,  V |   hangzott; Alasztor még a zenélő óra ingáját is megállította,
 5     1,  V |         flageolet hangjai közé az óra tiktakja közbeketyeg. –
 6     1,  VI|       Elcsendesült minden. Még az óra sem ketyegett. Meg volt
 7     1,  VI|     mutatót.~A zenemű, a tizenkét óra elütése után, ismét elkintornázta
 8     1,  VI|         hová rejthetné azt el?~Az óra egyet ütött – éjfél után.~
 9     1,  VI|      mutatóujját: – Csitt! Játszó óra: ki ne beszéld!~
10     2,  I |      Novemberi délután hat és hét óra közt van az idő. Az asztalon
11     2,  II|       szalonjában fogadta 12 és 2 óra között. S a tökéletesség
12     2,  IV|        magasabb filozófia. Néhány óra múlva aztán Vigárdy úr,
13     4,  I | cigányutcára szaladna.~Kilenc-tíz óra között volt az idő, amikor
14     4,  I |           óranegyedeket.~Tizenegy óra elmúlt és még nem jött senki.~
15     4,  I |        olyan sokáig?~Már tizenkét óra is elmúlt, amidőn a konyha
16     4,  I |  gyorsvonat Szeged felé indul egy óra negyven perckor: most azonnal
17     4,  I |      szabva az időm. Mindjárt egy óra lesz.~Ismét csengettek a
18     4,  I | összefűzte, bőröndjét lezárta. Az óra háromnegyedet mutatott egyre.~
19     4,  I |         hármuk mögött az ajtó.~Az óra kettőt ütött, a zenegép