Rész,  Fezejet

501     3,  I  |                  szállás meggyőzött volna, hogy ilyen változáson ment keresztül
502     3,  I  |                  neki a levelet átadatnod, hogy olvassa el.~– De hát elnézhettem-e
503     3,  I  |                  De hát elnézhettem-e azt, hogy a pisztolyt a halántékának
504     3,  I  |                arca elpirult a szégyentől. Hogy üres pisztollyal engedte
505     3,  I  |            komédiánál. De én attól tartok, hogy ebből tragédia lesz.~– Hova
506     3,  I  |                most, afölötti álörömödben, hogy a férjedet visszanyerted,
507     3,  I  |        visszanyerted, elfelejtkezel arról, hogy még egy másik ember is van
508     3,  I  |                tartozol legalább annyival, hogy le ne buktasd a háztető
509     3,  I  |               hozzád írt levelet ahelyett, hogy Vigárdyhoz vinné, ezzel
510     3,  I  |                 nem akartam veled közölni, hogy el ne rontsam a jókedvedet.
511     3,  I  |                fogadott „Én azt hallottam, hogy kegyed nagy beteg volt.”~–
512     3,  I  |                    régi.~– Hát nem hiszed, hogy az leszek?~– Engedd meg,
513     3,  I  |                   az leszek?~– Engedd meg, hogy kérdezzek tőled valamit.
514     3,  I  |               valamit. Te másnap mindjárt, hogy hazaérkeztél, ellátogattál
515     3,  I  |               megfogni!~– Hát természetes, hogy ellátogattam hozzá. De a
516     3,  I  |               jelenlétében beszéltem vele. Hogy miért mentem oda: annak
517     3,  I  |               neked egy olyan meglepetést, hogy a szemed-szád eláll tőle;
518     3,  I  |                    szurkált a kíváncsiság, hogy mi lehet az a meglepetés,
519     3,  I  |             csináltam ezt az egész scénát, hogy kicsikarjam a jövendő méhéből
520     3,  I  |             belenézett, mindjárt meglátta, hogy nincs benne golyó. Még mókázott
521     3,  I  |                  Most már Camilla elhitte, hogy csakugyan tréfa volt az
522     3,  I  |               levelet a mama énnekem adta, hogy nekem is legyen egy talizmánom,
523     3,  I  |               Hiszen mondtam már az imént, hogy kineveztettem tanítónőnek.~–
524     3,  I  |             kapacitálva lett. Nem engedem, hogy te elmenj Schulmeiszternénak.
525     3,  I  |                vele. Az egész világ tudja, hogy Meritoriszéknak van egy
526     3,  I  |                   vagy akit mi látogatunk, hogy hát Helvila kisasszony hol
527     3,  I  |               szemlesütéssel feleljük azt, hogy a mi kisasszonyunk bizony
528     3,  I  |              tanítja a kétszer kettőt. Hát hogy lehet az? Olyan koldusok
529     3,  I  |               tiszta erkölcsű. Tehát kell, hogy a szülői legyenek bűnösek:
530     3,  I  |                tanácsot.~Zeno vette észre, hogy felülkerült.~– No, vagy
531     3,  I  |              eltűnésed okául kitaláltatni. Hogy a világ azt kutassa: miért
532     3,  I  |                      Akkor még nem tudtad, hogy az atyád tekintélyes, jövedelmes
533     3,  I  |                     Hadd mondjam el neked, hogy micsoda ötletem van. Mi
534     3,  I  |              elitje volt együtt. Képzelem, hogy megzavarta a társaságot
535     3,  I  |          megzavarta a társaságot az a hír, hogy Meritorisz Zeno eltűnt a
536     3,  I  |                     Egy sem fog elmaradni. Hogy közelről rágalmazhassanak.
537     3,  I  |                   én garantírozom teneked, hogy Bertalan is eljön, karöltve
538     3,  I  |                Camilla –, gondolja meg ön, hogy ennek a tréfának a legfőbb
539     3,  I  |            tréfának a legfőbb akadálya az, hogy nekünk nincs hozzá való
540     3,  I  |                    túlkiadásokra.~– De hát hogy jutottál te ehhez a pénzhez? –
541     3,  I  |              férfiarcnak, historizálta el, hogy ő bizony azzal a kapott
542     3,  I  |                   pénz!~S azon törekedett, hogy a százas bankót Zenónak
543     3,  I  |                    benevolenter.~– No, hát hogy jutottál a pénzhez?~– Igen
544     3,  I  |                  készültem, ide dugtam el, hogy holmi non putarem esetén
545     3,  I  |                    azonban nem adott időt, hogy hazajöjjek a kabátomért,
546     3,  I  |                     Hát te nem akceptálod, hogy ezt a pénzt a galléromban
547     3,  I  |               mégis inkább akceptálom azt, hogy a kártyán nyerted.~(Ki tudja,
548     3,  I  |                 minden idegem tudja előre, hogy itt ég valami kanóc a lábunk
549     3,  I  |                 amikor itt kellene lennie. Hogy nem tudott rámjönni a roham
550     3,  I  |                   De kétségbeesem afölött, hogy mi lesz tebelőled és mi
551     3,  I  |                   lelket hozzá. Hát bűnöm, hogy születtem? Miért nem adtál
552     3,  I  |                 vagyok. De ne kényszeríts, hogy veletek menjek, mert akkor
553     3,  I  |             egyszer visszatérni a világba, hogy krumplit kapálhassak, s
554     3,  I  |                 napot, mikor azt kívántad, hogy meghaljak: én is engedek
555     3,  I  |                  engedek neked egy napot – hogy elszánd magad az életre.~
556     4,  I  |                   napot azzal töltötte el, hogy Zenót kereste a városban.
557     4,  I  |                    csak elképzelhető volt, hogy meg szokott fordulni. Sehol
558     4,  I  |                   vendéglőben azt mondták, hogy járt ott, a levélkét is
559     4,  I  |               aznap nem is jutott eszükbe, hogy ebédeljenek.~Estére Helvila
560     4,  I  |                  Arra nem gondolt Camilla, hogy neki a kibékülés után még
561     4,  I  |                 tengődések megtehetik azt, hogy több évi különválás után
562     4,  I  |                   nézve mégis rémgondolat, hogy egy ilyen lomtárbul előkerült
563     4,  I  |                   Aztán miért?~Csak azért, hogy a világ előtti állását visszaszerezze.~
564     4,  I  |                 éjfélig azon gondolkozott, hogy minő áldozatokat hozzon
565     4,  I  |             elmenni. Meg kell tőle tudnom, hogy mi igaz abból, amit Meritorisz
566     4,  I  |                amit Meritorisz úr mondott, hogy ő tiltakozott az én életpályám
567     4,  I  |                   e szent helyen, anélkül, hogy cigányutcára szaladna.~Kilenc-tíz
568     4,  I  |                  haragos fogadtatás által, hogy nem tudtam neki mit válaszolni. „
569     4,  I  |                      Erre én azt rebegtem, hogy az anyámra vártam, aki velem
570     4,  I  |                  Tartanom kellett magamat, hogy sírva ne fakadjak; azt kérdeztem
571     4,  I  |              fakadjak; azt kérdeztem tőle, hogy mit vétett az én szegény
572     4,  I  |                   már káromkodni kezdett: „Hogy a mennydörgő mennykőbe ne
573     4,  I  |                   Én azt akartam megtudni, hogy hát nem tiltakozott-e ez
574     4,  I  |                   összetett kézzel kértem, hogy mondja meg, mit tegyek?~
575     4,  I  |                     s azért évődött velem, hogy olyan komoly vagyok: nem
576     4,  I  |                  én el nem tudom képzelni, hogy mit vétettem. Hogy még nem
577     4,  I  |               képzelni, hogy mit vétettem. Hogy még nem utaztam el az állomásomra.
578     4,  I  |                  iskolába járás. – S aztán hogy szidja előttem apámat, anyámat. –
579     4,  I  |              irodaszolga bejött jelenteni, hogy itt a bérkocsi, nem is várta,
580     4,  I  |                    bérkocsi, nem is várta, hogy az kimenjen: „No, hát Isten
581     4,  I  |                    Itt az útiköltséged.” S hogy én azt nem akartam elfogadni,
582     4,  I  |                    kettőt. Ez azt jelenti, hogy Camilla is utazzék a leányával,
583     4,  I  |             tudomása a miniszternek arról, hogy egy kormánypárti képviselő,
584     4,  I  |             használja fel nagy befolyását, hogy egy ismeretes szép asszonynak,
585     4,  I  |                 interpellációra, mint azt, hogy kéri azt magának kiadatni,
586     4,  I  |                    a bajon, nem várnám én, hogy asszonykéz végezzen vele,
587     4,  I  |         bűnpalástolást, amidőn azt hittem, hogy jót teszek a nyomorultakkal.~
588     4,  I  |                    benne, kicsikarom tőle, hogy visszavonja a vádját.~–
589     4,  I  |             kérdezé: „Van-e tudomása róla, hogy ugyanazon elébb jelzett
590     4,  I  |                    Helyesli-e a miniszter, hogy a képviselők a barátnéikat
591     4,  I  |                zokogás.~Camilla azt hitte, hogy a szíve fog megszakadni.
592     4,  I  | kultuszminiszterhez: „Van-e tudomása róla, hogy ugyanazon képviselő ugyanazon
593     4,  I  |                 házas volt. Most is látom, hogy állt ott, halálsápadtan,
594     4,  I  |              hazudni!~– Hát lehetséges az, hogy az istentelenség győzzön
595     4,  I  |                   mondá:~– Most már tudom, hogy mi az a csók. – Az az édes
596     4,  I  |                    visszatekintett. Látta, hogy Bertalan összeborzad. –
597     4,  II |                     Méltsád kívánta tőlem, hogy szolgáltassak kellő alapot
598     4,  II |                  előtt mondta. Úgy hiszem, hogy e kívánságának fényesen
599     4,  II |            szeretnék a föld alá süllyedni, hogy ne legyek itt.~– A bűntanújelek
600     4,  II |                 menjen be?~– Úgy gondolom, hogy ön.~– Hát énértem nem kár,
601     4,  II |                   mosolygott.~– Ugyan már, hogy lőné önt főbe? Az elválandó
602     4,  II |                       suttogá Zeno.~Aztán, hogy az ismételt kopogtatásra
603     4,  II |                   el saját becses alakját, hogy Amanda előtte álljon.~A
604     4,  II |                   orvos. De én azt hiszem, hogy meghaltak, mert nem akarnak
605     4,  II |             rémületbe.~– De én nem akarom, hogy ők meghaljanak! Én nem akarom
606     4,  II |               percent nyereség önre nézve, hogy ilyen olcsón szabadult meg
607     4,  II |                arról bizonyosan mondhatom, hogy „meghótt”.~– Akkor én lövöm
608     4,  II |                  házat.~Zeno, úgy látszik, hogy komolyan vette a keserű