Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |        az elsőbbséggel.~– Kérem, uram – kínálkozék az vissza.~–
 2     1,  III|      volna neki, hogy: „Jól van, uram: hát majd legközelebb le
 3     1,  IV |    alkalmatlan álarcot. „No, hát uram, már most ön is tegye le
 4     1,  IV |         egy újságíró veszett el, uram!~Az inasok eközben teát
 5     1,  IV |      hangon, közberikácsol:~– De uram! Fiatal leány előtt ilyen
 6     1,  IV |  Bubiskám!” Akkor már baj van!~– Uram! Ez árulás! Méregkeverés! –
 7     1,  IV |        meghallván, hogy a férjem uram bocsátott közre valami szenzációs
 8     1,  VI |          és érzelemmel?~– Kérem, uram, ne beszéljen így egy leány
 9     2,  I  | nyugodtan iparkodott beszélni.~– Uram. Önnek a neje becsületes,
10     2,  III|         falsificálás. A férje az uram írását hamisította; ő meg
11     2,  V  |  megszólítá: – Asszonyom!~– Nos, uram? Felejtett itt valamit?~–
12     3,  I  |       milyen jó ember volt az én uram, amíg falun laktunk, tüzes
13     3,  I  |         a kabátja melledzőjét.~– Uram! Ön elrontotta egy lemezemet
14     3,  I  |   lekötötte a figyelmet.~– No de uram – veté közbe Camilla –,
15     3,  I  |          akkor azt mondod neki: „Uram! Barátom! Ön ezelőtt néhány
16     3,  I  |          egy paraszt.” – No hát, uram, itt van a nap, amelyen
17     4,  II |          arcára húzta.~– No, hát uram, tessék bemenni a szobába –