Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |            Magyarul „deliszellem”. Az bizony. Fényes tehetség. Kár, hogy
 2     1,  I  |            magát a tükörbül megnézni.~Bizony volt neki mit nézni magán.
 3     1,  II |              a csábító alkalomnak, de bizony most már abban a régi példabeszédben
 4     1,  III| figyelmeztetnélek.~– Te! Énrám?~– No, bizony itt volna az ideje, hogy
 5     1,  IV |           mögül a többi hölgyek.~– Óh bizony ez semmi indicium – siet
 6     1,  VI |            önnek kedve volna elbukni, bizony nem állnék elő erényt prédikálni,
 7     2,  I  |              a grönlandi vizeken, oda bizony újság nem jár. Míg egyszer
 8     2,  I  |          nekem. „Nyomorult gazember.” Bizony olcsó vitézkedés. Tudod
 9     2,  I  |              vacsora ideje van. Igen, bizony. Én éhes vagyok, nagyon
10     2,  IV |          szentimentális érzésnek, hát bizony nem fogadta volna el Meritorisz
11     2,  V  |              magát a láthatáron, mert bizony megkapta volna a pénteki
12     3,  I  |             utazunk anyámmal együtt”, bizony csak frázis maradt. Elég
13     3,  I  |           szót ennek a gondolatnak! Ő bizony meg tudná magát védeni,
14     3,  I  |              zárban, az ajtó kinyílt. Bizony csak Zeno úr jött be rajta.~
15     3,  I  |        premierközönség előtt játszol! Bizony, kifütyülnek.~De már Zeno
16     3,  I  |               hogy a mi kisasszonyunk bizony a pancsovai elemi iskolában
17     3,  I  |               historizálta el, hogy ő bizony azzal a kapott harminc forinttal