Rész,  Fezejet

 1     1,  VI |       erős legyen.~– De ez majd téged nagyon felizgat.~– Ne félj,
 2     2,  I  |      asszony –, majd eladlak én téged!~Azzal odarohant az intarsiaturákkal
 3     2,  I  |         sincs a világon, amiért téged a büntető igazság keze előfogjon.
 4     2,  I  |        fejére! Most én adlak el téged – félpénzért – egy babkáért!
 5     2,  I  |       babkáért! Kiálts egyet! S téged fognak a rendőrök a börtönbe
 6     2,  I  |       az a fátyol mindig be fog téged takarni: az anyád szeretete.
 7     2,  II |     mosollyal mondá:~– Én pedig téged szeretlek és tisztellek.~
 8     2,  III|        ő azt felelte: „Én pedig téged szeretlek és tisztellek”.~–
 9     3,  I  |  csábítás.~– Eredj! Eredj vele! Téged elkápráztat az az ábrándkép,
10     3,  I  | rikácsolt Zeno. – Most mindjárt téged lőlek le, mint egy macskát.~–
11     3,  I  |          Annak az embernek, aki téged el akart adni! Aki téged
12     3,  I  |        téged el akart adni! Aki téged elárult! Te kész vagy vele
13     4,  I  |         közben rebegé: – Mindig téged szerettelek, téged imádtalak!
14     4,  I  |       Mindig téged szerettelek, téged imádtalak! Szeretlek az