Rész,  Fezejet

 1     1,  III|         erre a könyörgő szavára az anyjának a dacos kisleány egyszerre
 2     1,  IV |       pedig tökéletes hasonmása az anyjának, arcban és termetben. (Tizenhét
 3     1,  VI |        ijedten nyújtá a levelet az anyjának, aki azt szépen összehajtá,
 4     1,  VI |           a szer egy angyal!~És az anyjának a szemei éppen úgy tündököltek,
 5     3,  I  |         tart a kezében, a másik az anyjának van címezve.~Azt is ugyanaz
 6     3,  I  |           a capriciosa! Eldugta az anyjának szóló levelet a kabátja
 7     3,  I  |           háznál. Imponált vele az anyjának. Igazán ő volt a gardedám.~
 8     3,  I  | gyermekeskedés közben odasúgott az anyjának.~– Fuss a hálószobádba,
 9     3,  I  |           szemrehányásokat tett az anyjának. Lenyomott hangon beszélt,
10     4,  I  |            A leány odakiáltotta az anyjának azt a klasszikus mondást:~– „