Rész,  Fezejet

1     1,  VI|  szobádba, feküdjél le. Aludjál csendesen. Majd reggel felköltelek.~
2     2,  I |         Az a közbenső ajtó nagy csendesen felnyílik, s elébb a fejét
3     2,  I |       valami jogcímet; elválunk csendesen, s aztán rajtunk függ, hogy
4     2,  I |      szót ejtettél el „elválunk csendesen”. Hát ezt a „csendesen”
5     2,  I | elválunk csendesen”. Hát ezt a „csendesen” szót hiúsíthatom én meg.
6     4,  I |         fut ki a teremből? – Én csendesen ültem a helyemen, s néztem
7     4,  I |     szentet, úgy imádtam! És én csendesen tudtam ott ülni a helyemen,
8     4,  I |     édes halál.~Azzal megindult csendesen a hálószoba ajtaja felé.~–