Rész,  Fezejet

  1     1,  I  |            az is ott áll meg.~– Ah! ön is ide igyekezik?~– Tetszett
  2     1,  I  |         Sokat ígérő programmal. Hát ön nem arra jött?~– Nem. Engem
  3     1,  I  |             elsőbbség.)~– Hány éves ön?~– Harminckilenc.~– Én meg
  4     1,  I  |           meg harmincnyolc.~– Akkor ön csókol nekem kezet, s nevezhet
  5     1,  I  |           jönni.~– De csak nem akar ön felső kabátban táncolni? –
  6     1,  I  |        Vallja meg Perukker úr, hogy ön is azért nem tette le a
  7     1,  II |         kandalló előtt.~– Nem teszi ön le a felöltőjét? Rá fog
  8     1,  II |           azzal is szolgálhatok. Az ön elbeszélésének az alakjai
  9     1,  II |             már senki sem ismer. Az ön hősnője képviseli a női
 10     1,  II |             helyőrségről” beszél.~– Ön ilyen rossz véleménnyel
 11     1,  II |     természet parancsol?~– Eszerint ön a szerelemben sem hisz.~–
 12     1,  II |       ideális szerelmesek, aminőket ön ír le, csak a keresztes
 13     1,  II |             embernél ugyanez.~– Hát ön nem hiszi, hogy vannak jószívű
 14     1,  II |             hatalmát csak nem hozza ön kétségbe?~– Erős akarat!
 15     1,  II | gonosztevőnek, s ez teszi tönkre az ön egész etikai okoskodását,
 16     1,  II |            meg az egyén.~– Eszerint ön a túlvilágban sem hisz?~–
 17     1,  II |             Kedves nagysád! Olvasta ön már Flammariont? Akkor tudja,
 18     1,  II |          lehetett tartani.~– És így ön nevetségesnek tartja az
 19     1,  II |  millenniumra fog oda megérkezni.~– Ön istentagadó.~– Nem. Én csak
 20     1,  II |            senki sem kultiválja. Ha ön sikert akar kivívni – igazán
 21     1,  II |         közönség között. Vagy írjon ön legendákat, csodatörténeteket,
 22     1,  II |          védelmére szólok, hanem az ön világnézete ellen. Én már
 23     1,  II |      kényszeríteni bókok mondására. Ön sohasem lesz vénasszony.
 24     1,  II |            sohasem lesz vénasszony. Ön most is kisleány. Hanem
 25     1,  II |          esztendővel írhatott volna ön szép Dorfgeschichteket német
 26     1,  II |              Abban a világban, amit ön teremt a képzeletében, mindig
 27     1,  II |  képzeletében, mindig érdemes élni. Ön boldog, megelégült, nemes
 28     1,  II |                Bátran felolvashatja ön a munkáját a mai estélyen,
 29     1,  II |          melyek vissza nem adatnak. Ön énekelni is fog, egy szép
 30     1,  II |            van a hiba, hanem önben. Ön hírhedett ügyész: hol védő,
 31     1,  II |            tettetőket, hitszegőket. Ön nem ismeri az igazi világot:
 32     1,  II |            azt! Én látom a valót.~– Ön látja a valót? Ezekkel a
 33     1,  II |          chryzopraz szemekkel? Hisz ön saját magát sem ismeri!
 34     1,  II |           leányomat? Hát mit tudhat ön a leányom felől? Hisz az
 35     1,  III|          fogom írni önt, úgy, ahogy ön teremtette meg magát.” Akkor
 36     1,  IV |              No, hát uram, már most ön is tegye le a hamis orrát.” –
 37     1,  IV |             tartja magát.~– Szokott ön pikétezni?~– Mindennap.~–
 38     1,  IV |          monda Toffi nagysám. – Ezt ön legjobban tudhatja, aki
 39     1,  IV |     mosollyal sipegi:~– Csak mondja ön úgy! Én a predikátumomra
 40     1,  IV |             lábhegyére ágaskodva. – Ön a feleségeinket mind ellenünk
 41     1,  IV |          mind ellenünk szuggerálja. Ön puskaport halmoz alánk.~
 42     1,  IV |            No, már Dobokay úr, ahol ön felüti a vásáros bódéját,
 43     1,  V  |            éjféli órában!~– Gyalog. Ön fog hazáig kísérni.~(Tehát
 44     1,  V  |          érzem, mi a hideg. Nyújtsa ön a karját!~(Pedig azt is
 45     1,  VI |            halkan.~– Most már tudja ön, hogy mi történt velünk?
 46     1,  VI |          Micsoda beszéd!~– Gondolja ön, hogy ilyen meggyaláztatás
 47     1,  VI |           rezgő húr.~– Hogy tehetné ön azt?~– A legegyszerűbben.
 48     1,  VI |              És a felesége? Mit fog ön Amandának mondani?~Vigárdy
 49     1,  VI |            balszerencse.~– De ezzel ön mégis hazudni fog a feleségének.~
 50     1,  VI |           kötszere a társadalomnak. Ön tehát megmentheti oktalan
 51     1,  VI |             mint a kitárt könyvben. Ön ebben a rossz pillanatban
 52     1,  VI |          Ugye, hogy így gondolkozik ön felőlem?~Camilla meglepetve
 53     1,  VI |  eszmejárását.~– No, hát csak tolja ön félre azt a teásfindzsát
 54     1,  VI |    licitálnék a kegyeire. Hanem hát ön nem az a nő! Ön inkább fejére
 55     1,  VI |           Hanem hát ön nem az a nő! Ön inkább fejére borítja a
 56     1,  VI |           tiszta fej és tiszta kéz.~Ön abba nagy gyorsan beletanul.
 57     1,  VI |  megelégedés egészen relatív dolog. Ön nem fogja ezentúl Párizsból
 58     1,  VI |          fizetni albérletben, abból ön az egész lakásbért fedezheti,
 59     1,  VI |             itt is van valami! Hisz ön írónő is. Itt is hever egy
 60     1,  VI |         szerkesztővel.~– Ah, hagyja ön azt! – szólt Camilla. –
 61     1,  VI |              Ah! Mit? Ne hallgasson ön rá. Mit értenek az okos
 62     1,  VI |          hát mármost keresztülesett ön ezen az iskolán. Ezt még
 63     1,  VI |             még mint boldog nő írta ön. Képzelem, hogy tele van
 64     1,  VI |        fognak venni. Ezekért kaphat ön havonként harminc-negyven
 65     1,  VI |             amikből tanulmányozhat. Ön egy év alatt meghódítja
 66     1,  VI |             törnek be a kéziratért. Ön egy írói nevet választ magának,
 67     1,  VI |              s a szemeit törülte.~– Ön is nevetett?~– Igen. Nevettem.~(
 68     2,  I  |          énbelőlem akkor mi lesz?~– Ön megszabadul egy kínos helyzetből,
 69     2,  I  |            kölcsönös mártíriumot?~– Ön igazságtalan a neje iránt.
 70     2,  I  |             alól.~– …Nem! Nem! Arra ön nem gondolhat. A szívétől
 71     2,  I  |            nem menti a tudatlanság. Ön, barátom, azóta, hogy a
 72     2,  I  |             Abban nagy része van az ön felesége kitartó buzgalmának.
 73     2,  I  |         vállalkozásokra ösztönözte. Ön sokszor félrevonult volna
 74     2,  I  |            az akadályok elől, ha az ön nejének heroinai elhatározottsága
 75     2,  I  |    kárhoztatni? S mármost tekintsen ön a válaszútnak a másik ágára.
 76     2,  I  |       válaszútnak a másik ágára. Ha ön ettől a hatalmas akaraterejű
 77     2,  I  |     ábrándozó, érzelgő asszonyéval, ön fokról fokra lesüllyedne
 78     2,  I  |        boldogságról, melynek ára az ön jövendő dicsősége? Nem!
 79     2,  I  |     sokszorozni.~– Édes Camilla! Ha ön tudná, hogy mi az ára annak
 80     2,  I  |         gyémánt szív az enyém.~– Ha ön így beszél, én az ajtómra
 81     2,  I  |             tudom méltánylani, hogy ön e célra az én Vigárdy barátomat
 82     2,  I  |       gentlemanlike gondoskodott az ön szükségleteiről.~Vigárdy
 83     2,  I  |       salláriumot és a honoráriumot ön hordja neki.~– Nem hiszem,
 84     2,  I  |           Nem hiszem, hogy találjon ön bolondot, aki elhiggye önnek,
 85     2,  I  |             miatti kihágás, amit ha ön feljelent a rendőrségnél,
 86     2,  I  |            hát akkor megbüntetik az ön feleségét öt forint bírságra.
 87     2,  I  |       rubrikát: „Soll und Haben”.~– Ön megbolondult.~– Nem én.
 88     2,  I  |             kabáját.~– Hát mit akar ön még itten?~– Mit akarok?
 89     2,  I  |     Akárkinek! – Itt pedig nincs az ön számára való kényelem.~–
 90     2,  I  |    hitelezői mindent lefoglaltak az ön megszökése után, s rövid
 91     2,  I  |          mosollyal Zeno.~– Mit akar ön azalatt érteni?~– Hát a
 92     2,  I  |     virrasszak. Atyai kötelesség.~– Ön nem fog az én szobám ajtaján
 93     2,  I  |            jogaimat gyakoroljam!?~– Ön azt mondja, hogy törvénytudó:
 94     2,  I  |   Meritorisz úr! – kezdé a leány. – Ön sok év előtt elhagyott bennünket
 95     2,  I  |      megmentette a becsületet: – az ön becsületét, Meritorisz Zeno.
 96     2,  I  |          színén fennmaradni, akiket ön odadobott a fertőbe!… És
 97     2,  I  |       odadobott a fertőbe!… És most ön idejön és elűzi tőlünk az
 98     2,  I  |      rikácsolásba.~– Meritorisz úr. Ön nagyon rossz órában jött
 99     2,  I  |          Nirvánát követem.~– Menjen ön vendéglőbe: fogadjon magának
100     2,  II |            helyéből.~– Mit keresett ön annál az asszonynál?~– A
101     2,  II |         látogattam meg.~– Hazugság! Ön abba az asszonyba szerelmes!
102     2,  II |             az asszonyba szerelmes! Ön engemet megcsal. Négy esztendő
103     2,  II |         asszonynak volt szüksége az ön pártfogására, nem tudott
104     2,  II |             játszotta a szentet. És ön nem járt hozzá nyíltan soha.
105     2,  II |       mérgezze meg a lelkemet, hogy ön nem a szép asszonyt keresi
106     2,  II |           megöl, ez megőrjít. Tegye ön bevallott szeretőjévé azt
107     2,  II |           minden férji jogait.~– És ön sokallta azt a húszezer
108     2,  II |            általadom.~– Adott volna ön nekem akkor egy rózsacsokrot,
109     2,  II |     kedvesebb lett volna! Azt hiszi ön, hogy a feleség szerelmét
110     2,  II |              mint a kedvesét? Vigye ön előlem ezt a pénzt! Ne adja
111     2,  II |          ezt a pénztárba. A pénz az ön nevére van bejegyezve. Elveheti,
112     2,  III|             Ez stereotyp.~– Olvasta ön azokat a leveleket?~– Olvastam,
113     2,  III|         csúfondároskodásból. Hiszen ön ismeri Camilla írását elég
114     2,  III|            magát a kerevetre.~– Eh! ön is csak tréfát űz az én
115     2,  III|              Pedig azt hittem, hogy ön az egyetlen ember, aki az
116     2,  IV |      értesítve vagyok. Újat nem tud ön nekem mondani.~Zeno ravaszul
117     2,  IV |           felbontására.~– Mit nevez ön ilyen oknak?~– Amit angolul
118     2,  IV |        Amanda odalépett Zeno elé.~– Ön nagyon gyűlöli Vigárdyt,
119     2,  IV |         megnevettet. Másért gyűlöli ön Vigárdyt. Azért, mert önnel
120     2,  IV |          nem akar még többet tenni. Ön Vigárdytól húszezer forintot
121     2,  IV |             ha ő megadna önnek, hát ön kész volna minden botrányt
122     2,  IV |         húszezer forintot öntől, ha ön énnekem megszerzi azt a
123     2,  IV |             az orra előtt.~– Hallja ön, Meritorisz úr! Ha én még
124     2,  IV |      kidobni. Most még eltávozhatik ön azon az úton, amelyen bejött.~
125     2,  IV |         melle kifeszült.~– Ha pedig ön meg találná tenni azt, amit
126     2,  V  |             Nekem azt mondták, hogy ön nagy beteg – kezdé Amanda. –
127     2,  V  |        engemet ért tegnap.~– Ah! Az ön édesatyjának váratlan hazaérkezése…~–
128     2,  V  |           ajándékot értek, amely az ön büszkeségét megsértené.
129     2,  V  |         helyett atyja lett, s akire ön átruházta egész gyermeki
130     2,  V  |                Nagyságos asszonyom! Ön nagy tévedésben van.~– Nekem
131     3,  I  |        kabátja melledzőjét.~– Uram! Ön elrontotta egy lemezemet
132     3,  I  |       megragadva a kezét.~– Hagyjon ön békét a leveleimnek. Ott
133     3,  I  |     leveleimnek. Ott nincs az, amit ön keres.~Ezzel Camilla elvesztette
134     3,  I  |             Camilla –, gondolja meg ön, hogy ennek a tréfának a
135     3,  I  |        mondod neki: „Uram! Barátom! Ön ezelőtt néhány nappal itt,
136     4,  I  |           ijedten sikolta föl:~– Az ön feleségének adta át a levelet?~–
137     4,  II |      suttogá fojtott hangon Zeno. – Ön kívánta ezt a helyzetet.~–
138     4,  II |      Alasztor Zenónak. – Végezzünk! Ön a bosszúálló férj!~Zeno
139     4,  II |            be?~– Úgy gondolom, hogy ön.~– Hát énértem nem kár,
140     4,  II |          helyes a felfogás.~– Aztán ön közjegyző. Az ön tanúbizonysága
141     4,  II |              Aztán ön közjegyző. Az ön tanúbizonysága hiteles helyszíni
142     4,  II |          rajta.~– De ne kopogtasson ön az ajtón! – suttogá Zeno.~
143     4,  II |          akarom őt megölni. Siessen ön orvosért! Gyorsan! Az égre!
144     4,  II |            özvegyet. Én lemondok az ön javára minden elővételi
145     4,  II |  végigrebegni a frázist.~– Ne érjen ön hozzám! Távozzék előlem!