12-bamba | bamul-cseme | csend-elmeg | elmen-felem | feler-gouve | gratu-holmi | holot-karcs | karho-kocsi | kocso-lette | leult-melye | melyr-olele | olelg-predi | preme-szamo | szana-tarsa | tarsu-urnoj | urnon-zongo | zsak-zuzta
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
3501 2, I | egykor. Hát lehet-e őt ezért kárhoztatni? S mármost tekintsen ön
3502 2, I | meg a hajamat.~S majd a karja, majd a lába rándult egyet;
3503 2, I | kifeszített mellkassal, karjai kifelé fordított könyökkel,
3504 2, I | az asztalra, s átölelve a karjaival a tányérokat, döbönt, cipót,
3505 1, VI | felé mutatott kinyújtott karjával:~– Ő az én igazi atyám!~
3506 2, I | Vida-táncnak híják. Rúg, karmol és rángatózik, s amellett
3507 3, I | lobbanásait: a bosszút, a kárörömöt, a vakszerencse villanyozó
3508 4, I | Az ellenzéki padokon a kárörvendő, nevető, gúnyhahotázó arcok!
3509 1, VI | elájulttal. – Ez használ. – A karok megmozdulnak, a száj megnyílik,
3510 3, I | tépte le a nyakáról az ölelő karokat, miközben a kalapja is leesett
3511 1, VI | Eléje sietett; az is tárt karokkal jött feléje. Megölelték
3512 4, I | dugta, s aztán megfogta a karomat s csaknem erővel tolt ki
3513 1, IV | kegyetlen reuma van a bal karomban, hogy nem bírok öltönyt
3514 4, I | Pancsovára?” – Erre már káromkodni kezdett: „Hogy a mennydörgő
3515 1, VI | észre.~A zongorán van egy karos gyertyatartó, annak a gyertyáit
3516 1, V | az aláírások, Vigárdy nem károsodik miattuk, nem kénytelen fizetni –
3517 2, IV | rögtönösen eltávozott a kárpiton és a szőnyegajtón keresztül,
3518 2, IV | házastársnak teljesítendő kárpótlásban.~– Pfuj! Zeno úr!~– Hja,
3519 3, I | gondolsz? Hisz az egész karrieremet elrontanád vele. Az egész
3520 4, I | őt is elnyomta az álom, karszékében ülve. Csak akkor ébredt
3521 2, I | szivarkát, rágyújt, egy karszéket odahúz az ajtó elé, melyen
3522 1, IV | Az én férjem hírhedett kártyajátékos és rendkívüli szerencséje
3523 3, I | kávéházba. Ott talált egy kártyakompániát. Leült a tolvajok közé,
3524 2, II | előtt ül, drága pálmavirágos kasmírpongyolában: komornája most végzi a
3525 3, I | elviszed magaddal a pusztai kastélyba.~Helvila szomorúan nézett
3526 3, I | az asszonya a börzére, a kaszinóba, a titkos comptoirokba,
3527 1, VII | összetalálkozott Bertalannal a kaszinóban, azt mondá neki:~– No, most
3528 1, IV | este nyereséggel jön haza a kaszinóból, s azt mindig nekem adja: „
3529 2, II | mint Meritoriszné! Egy kaszíros némberért!~– Ne bántsa maga
3530 1, II | szenvedések iskolája kell. Nagy katasztrófák. – No lássa: most keresztet
3531 1, V | legkényelmesebb póz az ilyen katasztrófánál. Csak tessék magára hagyni,
3532 1, IV | Alasztortul hallottuk, a köpcös kategóriába tartozó szépség, a leánya
3533 1, VI | abban az ezüst kanálkával kavargatni azt a nehezen olvadó halálcukrot.~
3534 1, VI | eközben annál sebesebben kavarta a kanállal a teát a csészében.~
3535 3, I | egyenesen vágtatott a Korona kávéházba. Ott talált egy kártyakompániát.
3536 1, VII | reggel, mikor Alasztor a kávéházban kezébe vette a hírlapot,
3537 2, I | krétát, szenet, pörkölt kávészemeket. Aki egyszer falni kezd,
3538 2, I | hanem vedd meg az egész kazalt”. S erre a nagy férfiú azt
3539 2, I | a dicső nagy férfiú az ő kazlából húzza a szénát. Azt mondja
3540 1, II | a nyak, a félig födetlen kebel enged az egészre divinálni.
3541 1, V | hogy azt elolvassa. Hiszen kebelbarátnék voltak.~S amint elolvasta,
3542 2, I | aztán odaveté magát az anyja kebelére, s kisírta magát istenigazában.~–
3543 1, VI | Az első érzése az, hogy a keble nyitva van, s azt siet a
3544 2, I | Kockáztatni kell.~Elővonta a kebléből azt a kinevezési okmányt,
3545 1, VI | Lásd, ezek a jácintok a kebleden milyen jól fognak illeni
3546 1, IV | színű szalagokon; a hölgy keblén ellenben egy óriási jonquille-bouquet
3547 4, II | Ekkor aztán Amandának a kedélye egyszerre átcsapott a kétségbeesett
3548 3, I | természettől. Egyike azoknak a kedélyeknek, akik a regényt úgy olvassák,
3549 4, II | kár, ha főbe lőnek?~Zeno kedélyesen mosolygott.~– Ugyan már,
3550 3, I | ebben az etikában. Az ő kedélyét kellemetlenül zavarta ez
3551 2, V | elmúlik egyszerre egy véletlen kedélyfordulattól is, mint aminő engemet ért
3552 1, II | az emberi érzelmekre és kedélyhangulatokra a májnak, az epének és más
3553 4, I | másszor a gond borítja el a kedélyt. Azok a hideg, kővé vált
3554 1, II | visszasietek a színházba. Egészen kedvem szerint való darabot adnak.
3555 2, II | akkor egy rózsacsokrot, az kedvesebb lett volna! Azt hiszi ön,
3556 3, I | capitaljuxot találta ki a kedvesei megtréfálására.~– Hahaha!
3557 3, I | Jó férj, jó apa. Ugye, kedveseim? Nőm! Leányom! És ismét
3558 3, I | A hivatali elődöm igen kedvesen válaszolt minden tudakozódásomra.
3559 2, II | lehet venni pénzen, mint a kedvesét? Vigye ön előlem ezt a pénzt!
3560 1, VI | kisbabát, az pedig hízelkedett, kedveskedett neki, mint egy hároméves
3561 4, I | levelet küld, kimenti a rossz kedvét.~Nem volt a levélben semmi
3562 3, I | szakállához törülte, úgy kefélte le róla a port. A levelet
3563 2, III | melléje.~– Teljesen meg tudom kegyedet érteni, higgye el nekem.~–
3564 1, VI | prédikálni, hanem licitálnék a kegyeire. Hanem hát ön nem az a nő!
3565 2, I | kutyánál. Megelégszem a kegyelmed morzsáival! Soha a szemed
3566 4, I | hozzon egy nő, aki a világ kegyelmét meg akarja nyerni.~Helvila
3567 2, II | causeuse egyik oldalán, s kegyesen szól:~– Kérem, Jean. Vezesse
3568 2, V | gyámatyám…~– Hát kicsoda?~– Ha kegyeskedett volna nagyságod a kinevezési
3569 1, I | megkínozza. A budoárokban még kegyetlenebb. Jaj annak, akinek udvarol.
3570 3, I | kínoztatok így meg? Óh, ti kegyetlenek vagytok. Szeretnélek ezért
3571 2, I | elzüllve, elpusztulva! Most én kéjelgek abban a fényben, ami önt
3572 1, II | osztályok számára: annak is lesz kelendősége; vagy pedig írjon esendő,
3573 1, II | háromemeletes sugárúti házért, amit kelengyében kapott. És amellett alaposan
3574 1, II | zavarba jön a ránéző, mint aki kelepcébe jutott; mert mikor a szem
3575 2, II | hogy az én látogatásomból kelepcét csináljon a számomra. Azzal
3576 3, I | fölfelé meregetve. Hát nem kell-e megszakadni egy atya szívének,
3577 3, I | etikában. Az ő kedélyét kellemetlenül zavarta ez a bevallás. Felkapta
3578 1, III | szabad kilopkodnod.~– Nem is kellenek. Szeretnék az estélyen itt
3579 4, II | tőlem, hogy szolgáltassak kellő alapot egy válóperhez. A
3580 2, IV | méltóságod jól fizetett hadi kéme esküvel állítja, hogy Vigárdy
3581 2, IV | növendékeket? Pedig ez az élet kémiájához tartozik. De van olyan láthatlan
3582 2, III | én, azért, hogy ellenem kémkedjenek.~– Egészen biztos kézből
3583 2, IV | Vigárdyt. Az egy minden kenőccsel megkent férfiú. Tud spekulálni.
3584 2, I | nincs az ön számára való kényelem.~– Áh! Ez nevezetes. Az
3585 2, IV | fecsegni az utcán!)~Amanda kényelmetlenül kezdett feszengeni.~– Ez
3586 2, II | oktatást, ellátást, hogy a kenyerét tisztességes pályán megszerezhesse.
3587 4, I | vacsorát. Azt ketten nagy kényszeredve elfogyasztották. Alig beszéltek
3588 1, II | bír, amit nem a vállfűző kényszerít rá: az öltöny csak kifejezi
3589 1, VI | odaugrott hozzá a leánya, az kényszeríté, hogy a kezét Vigárdy keze
3590 1, II | banális fogás az, engem akarni kényszeríteni bókok mondására. Ön sohasem
3591 2, I | olyan könnyen elűzni.~Ha nem kényszerítheté az arcát fintorgásra, a
3592 2, V | világtól visszavonulásra kényszerítik. Én azonban a közönség szolgája
3593 3, I | pisztolyt! Ez nagyszerű kép lesz.~– Abbahagyod? – ordított
3594 1, III | erős növésben van, korához képest: félő, hogy angolkórba esik.~–
3595 3, I | ragasztania, mégis át tudta a képét alakítani.~Mikor azt az
3596 1, I | pièce de résistance-ot pedig képezni fogja egy szellemdús causerie,
3597 3, I | Zeno Amandánál járt? Képtelenség.~Éppen nyitotta az ajtót,
3598 1, II | sem ismer. Az ön hősnője képviseli a női erényt.~– Hát ez nem
3599 4, I | Emlékezem egy hasonló esetre a képviselőházban, mikor egy képviselőtársamnak
3600 4, I | Jó intézmény biz ez: az a képviselőházi postahivatal. Leveleket,
3601 4, I | ellenfelemhez, egy botrányhajhászó képviselőhöz, s az a mai ülésben interpellációt
3602 4, I | képviselőházban, mikor egy képviselőtársamnak felolvasták egy leányhoz
3603 2, I | nem űzte volna. Mikor önt képviselővé megválasztották egy nehéz
3604 4, I | érzés a megfontolással, a képzelet a megítéléssel, a tapasztalat
3605 1, II | világban, amit ön teremt a képzeletében, mindig érdemes élni. Ön
3606 2, III | válópert indítani. Tőlem kér tanácsot. Azt tudja kegyed,
3607 3, I | Mindenki azt foga tőlünk kérdeni, aki minket látogat meg,
3608 4, I | forogtak a szemei erre a kérdésemre: a lábával dobbantott. „
3609 1, VI | kékek.~– De igen – felel a kérdésre Camilla.~– Amanda nem volt
3610 1, II | jutott; mert mikor a szem kérdez, akkor arra a szemnek kell
3611 1, IV | tudnék egy ügyes fogorvost.~– Kérdezd meg a királyi tanácsosnétól,
3612 1, IV | éjfélig tartanak.~– Éjfélig? – kérdezik egyszerre hárman is, s mindannyinak
3613 2, I | maradna érvényben, ha azt kérdeznék, vajon a nő, midőn férjét
3614 2, II | mindig meg lehessen tőle kérdezni, hogy mit tesz be, mit vesz
3615 2, I | semmi szüksége, s többet nem kérdezősködöm se rólad, se a hozzád tartozókról
3616 3, I | házmesterénél mindennap kérdezősködtetett a szobaleánya által, s megtudta,
3617 3, I | leszek?~– Engedd meg, hogy kérdezzek tőled valamit. Te másnap
3618 2, IV | Szabadalma van ott ácsorogni. A kerékpárját ott hagyja a szögletben.
3619 2, IV | az kocsiba ül, ő felkap a kerékpárra, s utána vasparipázik. Szabadalma
3620 4, I | rám, egyre dühösebben. „Mi kereseted van még Budapesten? Mit
3621 1, II | el csak azt, mint erre a keresetre szorult igazi énekesnő:
3622 3, I | belépni?~– De most már nem keresheti fel többé.~– Nem, azt a
3623 1, IV | felebarátok és barátnék hibáit keresik, s mikor ezek a mosolygó
3624 1, IV | Amanda! – szól hozzá a helyet kereső Rangosiné az első üdvözletkicserélés
3625 1, VI | Azzal a száraz kenyeret se keressük meg.~– Hiszen annyi ismerősünk
3626 1, VII | arkánumom. De hát te mit keressz itten?~– Hát én, amint menekülhettem
3627 4, I | emlékéül. Te tudod, mit. Kerested azóta, nem találtad. Most
3628 1, V | vendégek elcserélt kalapjait keresték.~Vigárdyné észrevette közöttük
3629 4, I | aludni. Délután többször kerestem Dobokayt, nem találtam otthon.
3630 1, V | az embereket, a leányát keresve: „Hol van Elvira? hol a
3631 3, I | Hát itt van a levél. A keresztapám küldte nekem ezzel a momentgéppel
3632 2, I | orrcimpái fújtattak, a szemei keresztbe álltak, a kezeit saskarmokká
3633 1, VI | mintha két vánkos volna keresztbetéve.~– Ide mellém tedd a csészédet –
3634 2, I | barátomnak alkalmat szerzek keresztényi jóltevő indulatainak tökéletesítésére
3635 1, II | aminőket ön ír le, csak a keresztes hadak korszakában lehettek,
3636 1, V | gyalázat! A bíró, a közvádló keresztkérdésekbe fogják. Valamennyi újság
3637 1, IV | Szerencsétlen Claquehutes! Ez nem keresztneve őnagyságának.~Rangosiné
3638 1, IV | sublimatuma.~„Toffi nagysám” (igaz keresztnevén Leona) filigrán termetű,
3639 1, VI | eljutni.~– No, hát mármost keresztülesett ön ezen az iskolán. Ezt
3640 1, IV | a művész frakkján azt a keresztülfűzött aranygombot, s magával vonszolja
3641 2, V | futkosott ennek a szobáin keresztülkasul lármázva. Igaz, hogy az
3642 4, I | ellenőrzés tourniquetjén keresztülmenni, ide lehet utasítani. A
3643 2, IV | Vigárdy úr azon szépen keresztülsétál. Onnan egy lépcső levezet
3644 1, IV | Kapiczány úr fülébe:~– Ezt a keresztvetést azért hangoztatja a királyi
3645 1, V | felnyitott levelet szorítja a kerevethez.~Egyszerre nagy zűrzavar
3646 2, IV | Mikor az elkezdi a vért kergetni az erekben, aztán fel az
3647 3, I | leánya van! – Elkezdett kergetőzni Helvilával.~Most már Camilla
3648 4, I | interpellációra, mint azt, hogy kéri azt magának kiadatni, rögtön
3649 1, VI | annak a szép spanyol dallamú keringőnek. És azután is mindennap
3650 1, III | valcerezett jobbra-balra keringve, s a szoknyáját széthúzva
3651 3, I | minden módon birtokába akarta keríteni az iratot.~Zeno figyelme
3652 1, VI | felkapcsolt ruhaderék fölé kerített a vállára egy báli kilépőkét.
3653 2, I | hurcolni! Csaló! Hamisító! Kerítő!~Meritorisz Zeno kezét-lábát
3654 3, I | engedd, hogy térdre borulva kérjek tőled bocsánatot, hogy négykézláb
3655 2, I | szerepén. Az impertinens kérkedő modor helyett áttért a megtért,
3656 1, VI | hogy nyújtsa a kezét? – kérlelé Bertalan.~Tétovázott.~Akkor
3657 1, VI | azt visszafizeted. A sors kérlelhetetlen bíró. Hát hajtsuk végre
3658 3, I | az „én atyámat”, hanem a kérlelhetlen logika ítél egy ismert eset
3659 1, V | barátnénkat életre hozni – szólt kérlelő hangon Alasztor.~– Önnek
3660 1, VI | szabadítani.~– Nos, hát szabad kérnem, hogy nyújtsa a kezét? –
3661 3, I | mintha egymás szemétől kérnének tanácsot.~Zeno vette észre,
3662 3, I | álló. Van hozzá fél hold kert, melyben elődöm komlót termesztett,
3663 2, I | megválasztották egy nehéz kerületben, önnek a felesége zálogba
3664 2, I | ezt Vigárdy úrnak, hadd kerüljön a te fejed ismét az ő sarka
3665 2, I | diagnózisával, mert soká kerülnek elő.~Végre mégis nyílik
3666 2, I | morzsáival! Soha a szemed elé nem kerülök.~Undorító volt! Egy férfi,
3667 1, VI | okunk arra, hogy egymást keserítsük? Ülj oda szépen, velem szemben.
3668 1, VI | volt!~Camilla arcán még keserűbb mosolyra vált a hippokratészi
3669 3, I | tudtalak én tégedet oly keserűen megbántani! Te voltál jóltevője
3670 1, VI | maga elől. Az a penetráns keserűmandula-illat elárulja előttem a tartalmát.
3671 4, I | Hátha csak tréfa volt az a keserves fogadás a gyám részéről.
3672 1, IV | ott semmi sincs. A tudós keservesen felsóhajt:~– Ez az egy hiányzik
3673 1, II | lüktető orrcimpák, a tiszta, keskeny homlok, melyet levágott
3674 3, I | deputátuma és utazási költsége, később nyugdíja, biztosított jövendője.
3675 1, VI | kapcsolatban. A kocsiját mindenki későbbre rendelte.~Azután következett
3676 1, VI | levelet, s odanyújtja a késői látogatónak.~Vigárdy végigolvassa
3677 1, I | csak meleg ételeket tud készíteni, a kocsonyákat, halakat
3678 2, V | fekete ruha volt rajta, saját készítménye.~Tiszteletteljes bókot csinált:
3679 1, VI | báliasan öltözve, kalapja, kesztyűje a kezében, aki csodálkozva
3680 1, II | jelenlevő újságírók összetett kesztyűkkel fogják önt kérni, hogy engedje
3681 3, I | termesztett, amiből évenkint két-háromszáz forintot szüretelt: az egész
3682 1, VI | akart lenni, mert abból a kétezer forintból, amit havi pénzül
3683 1, IV | termetű uracska, akinek kétharmad része has, egyharmad része
3684 2, V | arcán elárulta a mosoly a kétkedést. Helvila észrevette azt,
3685 3, I | Helvila a fejét ingatta, nagy kétkedve.~– Ugyan papa, nem érted
3686 2, I | orvos! De nem evőkanállal kétóránként?~– Nem! Nem! Tele pohárral.~–
3687 2, I | hogy látták is a jegykiadó ketrecben. Az ilyen elfelejtett lényekkel
3688 3, I | halok meg. Teher az élet. De kétségbeesem afölött, hogy mi lesz tebelőled
3689 3, I | csövének a száját.~Camilla a kétségbeesés bátorságával rohant oda
3690 2, I | nyomorban, gyalázatban, kétségbeesésben. Mi meg akartuk magunkat
3691 4, II | kedélye egyszerre átcsapott a kétségbeesett rémületbe.~– De én nem akarom,
3692 2, I | Camilla a kezeit tördelte kétségbeestében.~– A Krisztus kínszenvedéseire
3693 4, II | Zenóval.~Az volt csak igazán kétségbeesve.~– Hát már most az én húszezer
3694 1, V | halálos sikoltás hasítja ketté. – A háziasszony elájult…~
3695 2, IV | otthon találja magát. Kettecskén vannak, s négy szoba áll
3696 1, IV | krajcárba poénjét.~– Akár kettőbe.~S aztán viszi papa Thurzót
3697 1, VI | anyám.~Most azután mind a kettőnek az arca mosolygott.~Úgy
3698 1, IV | legjobban tudhatja, aki mind a kettőnél házibarát.~Aratás ez Kapiczány
3699 2, I | címzést. Újra elolvasták. Kettősben olvasták. Utoljára aztán
3700 1, IV | tele volt a tábla bukott kettősökkel: nyerésben voltam, elszedtem
3701 3, I | fogjátok viselhetni a nevemet. Kettőtök között fogom megosztani
3702 3, I | Én pedig szánlak mind a kettőtöket.~– Helvila! Te tudod jól,
3703 1, VI | Elcsendesült minden. Még az óra sem ketyegett. Meg volt állítva a hegedűprodukció
3704 1, VI | Camilla arcán.~Mosolyogva kevergeté a kanálkával a csészében
3705 1, VI | szenvedjenek!~Ezzel nagyon gyanúba keverte magát.~– Ú-úgy? – monda
3706 3, I | Nem itt ennél az asztalnál keverted-e velem együtt azt a rettenetes
3707 1, VI | már mind elolvadt.~– Mert kevesebb volt beletéve.~– Hát akkor
3708 1, VI | falióra megállt, s félórával kevesebbet mutat az időnél.~Odament,
3709 1, VI | mint tiszta fej és tiszta kéz.~Ön abba nagy gyorsan beletanul.
3710 2, III | kémkedjenek.~– Egészen biztos kézből fogja kegyed megkapni. Most
3711 1, IV | magamra, mielőtt énekhez kezdenék.~Toffi ezt a megjegyzést
3712 4, II | Most már válópert sem kell kezdenie. Most már ügyvédre sincs
3713 1, III | mamáikat.~– Helvila! Te kezdesz insolens lenni.~– Hát látod,
3714 2, I | zsebre vágta a pénzt.~– Kezdetnek ez is jó.~S aztán felcsapta
3715 2, IV | önnek a nejét: célt érhet. Kezdhet válópert minden órában.~
3716 2, III | válságos jelenetem Vigárdyval – kezdi Amanda.~– Volt benne valami
3717 2, I | van az, kedves barátom. Ne kezdj te énvelem háborút. Mi egyenlőtlen
3718 2, I | signé: – „pour acquint”. Kezdjünk új rubrikát: „Soll und Haben”.~–
3719 1, IV | szikár alak, fehéredni kezdő fekete szakállal, ami kurtára
3720 4, I | az éjféli Szerenádvalcert kezdte el lepengetni, akkor Helvila
3721 2, IV | a vízokádó sárkányától kezdve a csatornájáig; de azon
3722 3, I | akinek nincs szíve. Te kezedet tudtad nyújtani annak az
3723 1, IV | nagyságos asszonynak saját kezéhez adja át.~– No, hát akkor
3724 4, I | rimánkodott összekulcsolt kezekkel Helvila.~Vigárdy megsimogatá
3725 3, I | hogy azt a levelet adja a kezembe. Férji jogomnál fogva követelem,
3726 1, VI | összeteszed majd a két kezemet a keblemen, körülcsavarod
3727 4, I | yankeetrickjeiről. S most ennek a kezére készül a kormány az állam
3728 2, IV | hódította el a jó pajtása kezéről. Azt meg összeszerezte az
3729 3, I | fenntartott. Becsületszavammal kezeskedtem érte. Nagyszerű kibékülési
3730 2, I | Kerítő!~Meritorisz Zeno kezét-lábát eleresztve rogyott le a
3731 1, VI | ablakához, úgy törnek be a kéziratért. Ön egy írói nevet választ
3732 1, II | szecskaládája szolgáltat a kéziratoknak, melyek vissza nem adatnak.
3733 1, VII | mulatást kívántak egymásnak; a kézszorítás közben azt súgá Alasztor
3734 2, III | forró, mindent kifejező kézszorítással viszonozta azt. Ez az ember
3735 2, IV | melyet méltóságod saját kezű hímzése tesz becsessé. Vigárdy
3736 3, I | vissza a pénzedet! A mi kezünket be nem szennyezte soha kártyán
3737 4, I | Camilla.~– Én összetett kézzel kértem, hogy mondja meg,
3738 2, I | angyalok volnának, azt csak a khaldei mitológia állítja. Én ember
3739 1, IV | sárga inas a teástálcával: ki-ki választ magának egy findzsát.~–
3740 2, I | vagyok én? – mormogá. – Ki-va-gyok-én? – kiáltá szótagolva.~Aztán
3741 1, IV | rendetlenség fölött. Fennhangon kiabálja, hogy a cselédek összetörték
3742 3, I | közelít a rejtek felé, azt kiabálják neki: „víz, víz, víz!”;
3743 3, I | utánafutni, s az utcán végig kiabálni: „Fogjátok el! Tolvaj! Meglopott
3744 4, I | mit lebzselsz itten?” – kiabált rám, egyre dühösebben. „
3745 4, I | ököllel ütötték a padot, kiabálva, ordítva: „Ki az a képviselő?
3746 2, I | Én azonban majd mindjárt kiábrándítalak egy alternatívával. Én vagy
3747 4, I | azt, hogy kéri azt magának kiadatni, rögtön megvizsgálja az
3748 1, V | Megteszik a prókátorok! Kiadják a váltókat szakértőknek,
3749 2, I | jótevő hozta?~– Most kaptam a kiadótul egy novellámért, ami a lapjában
3750 2, III | békéltetési kísérleteket kiállani. S mikor mindezen átesett,
3751 1, IV | árulás! Méregkeverés! – kiált közbe a rendjeles doktor,
3752 2, I | S erre a nagy férfiú azt kiáltja: „gazember!” De engem ezzel
3753 3, I | anyádat fogják elítélni! Őtet kiáltják ki rossz anyának, rossz
3754 4, I | az íróasztalától, s rám kiáltott: „Hát te még itt vagy?” –
3755 1, V | alatt kiürült. Mintha azt kiáltották volna a közönség közé, hogy „
3756 1, VI | hegyéig, és folyvást sírt és kiáltozott:~– Nem válok el tőled!~–
3757 2, I | félpénzért – egy babkáért! Kiálts egyet! S téged fognak a
3758 2, III | csengetett. A komornyik bejött.~– Kiáltson le annak a 32-es hordárnak,
3759 1, V | abbul a pezsgőből, amit kiátkoznak a gyomromból! – szól, ellenlábas
3760 4, I | gondolt Camilla, hogy neki a kibékülés után még feleségnek is kell
3761 4, I | nagy könnyelműség volt vele kibékülni.~Lezsarolt természetek,
3762 4, I | aztán léptek hallatszottak a kibérelt szobában. Az elválasztó
3763 4, I | hajfonatát, s elkezdte azt kibontani. Első jele a megőrülésnek.~
3764 1, VI | ilyen esetben: a ruhaderék kibontása. Hideg víznek az arcba fecskendezése.
3765 3, I | küzdeni, hogy a pisztolyt kicsavarja belőle. Nem bírt vele. Ekkor
3766 3, I | revolvert, amit Zeno kezéből kicsavartak.~– Ugyan nézzed: hiszen
3767 3, I | ezt az egész scénát, hogy kicsikarjam a jövendő méhéből azt a
3768 4, I | ha emberi szív van benne, kicsikarom tőle, hogy visszavonja a
3769 1, IV | szétálló szemek, pisze orr, kicsiny áll. A háta mögött úgy híjják,
3770 3, I | mellső zsebében. Egészen kicsípte magát.~– Nos? hát ráismersz-e
3771 2, V | volt a gyámatyám…~– Hát kicsoda?~– Ha kegyeskedett volna
3772 1, I | úr hozzászokott a titkok kiderítéséhez.~– Bankár úr pedig a titkok
3773 2, I | az embert nyakon fogja és kidobja a szobából, de Camilla könyörgő
3774 2, IV | én önt az ablakon fogom kidobni. Most még eltávozhatik ön
3775 1, V | színe, a szemei még jobban kidűltek.~– Ah! Ah! Förtelem! Gyalázat!
3776 1, VI | allegálunk, hogy melyik kié? Ez úgyis mind az ördögé
3777 2, IV | kockás gúnya van rajta, kiegészítve egy szürke Castor-kalappal.~
3778 2, I | négy esztendő – egymást kiegyenlíti. C’est signé: – „pour acquint”.
3779 2, I | én? Loptam én? Nincsen-e kiegyenlítve minden tartozásom Budapesten?
3780 2, V | hogy az atyám igényeit kielégíthesse egy olyan messze eső alföldi
3781 3, I | egy sárgabőr bugyellárist kiemelve. Igenis: valóságos bugyelláris
3782 4, I | tapasztalat az ábránddal kiengesztelhetetlen harcokat küzdenek. Egyszer
3783 3, I | amit eldobott, még azt is kiengesztelte, oly módon, hogy a szakállához
3784 2, I | volt, amikor a nyakadat kieresztette a kezéből? No, hát essél
3785 1, VII | reggelig a dutyiban, akkor majd kieresztik őket.~– No, hát szervusz.
3786 2, IV | criminal-conversation”, ez a jurista kifejezés. Az a kérdés, hogy kire
3787 1, II | kényszerít rá: az öltöny csak kifejezi a szép idomokat, de nem
3788 2, III | A hölgy forró, mindent kifejező kézszorítással viszonozta
3789 1, I | fülkanyarító félholdakat, s a jól kifent bajuszt, mely teljesen érvényre
3790 3, I | veletek menjek, mert akkor kifestem az arcomat pirosra, felveszem
3791 1, VI | ruhát is, az arcodat is kifesti pirosra, hogy ne legyen
3792 2, I | emberke, kissé affektáltan kifeszített mellkassal, karjai kifelé
3793 3, I | Becsületes polgár!~S itt kifeszítette a mellét, és nagyot fújt.~–
3794 2, IV | hordta a fejét, s a melle kifeszült.~– Ha pedig ön meg találná
3795 3, I | az apád váltótartozásait kifizessem. Én könyörögtem neki akkor,
3796 1, VI | az összeget.~– Azt tudom. Kifizetem.~– És a felesége? Mit fog
3797 1, VII | nekünk egymást hazugsággal kifizetni. Jobb lesz kölcsönösen igazat
3798 3, I | tiltva van, a küldő már kifizette. Hanem névjegyet kért az
3799 2, I | harmincötezer forint értékű váltót kifizettél, amikről az a véleménykülönbség
3800 1, VI | emel óvást: „Ez mind nincs kifizetve még!”~– Ugyan mit parlamentéznek
3801 1, II | irodalmi nyelvet: irálya minden kifogáson felül áll. Elbeszélésének
3802 3, I | premierközönség előtt játszol! Bizony, kifütyülnek.~De már Zeno úr benne volt
3803 3, I | felveszem a piros ruhát, kifutok a sugárútra, s odavetem
3804 2, III | rendreutasítás.~A hintó kigördült a kapu alól, mely Vigárdy
3805 1, VI | bennünket? Meg vagyunk gyalázva. Kigyógyíthatatlanul, helyrehozhatatlanul meggyalázva.
3806 2, I | hogy ez a jó hír egyszerre kigyógyítja. De az is lehet, hogy recidivál
3807 2, I | Nem leszek többé beteg! Ez kigyógyított. Ez! Ez!~És aztán egyik
3808 1, VII | volt az árkánumod, amivel kigyógyítottad az öngyilkosságból a szép
3809 3, I | mint a súlyos betegségből kigyógyult a visszanyert egészségével:
3810 3, I | Irtózatos ugye, hogy úgy kigyógyultam a gyermeki gyöngeségekből?
3811 2, I | lehet hamis címzés miatti kihágás, amit ha ön feljelent a
3812 1, VI | magadéból.~Arra aztán Camilla kihalászott egyet azokból a fehér kockákból
3813 2, IV | híveink ezt teljes mértékben kihasználják. Én nem panaszképpen mondom,
3814 1, II | s aztán a sarkával előre kihátrált az ajtón, ámbár ez a neme
3815 1, VI | levelet, mely az olvasás után kihull a kezéből.~– Szerencsétlen
3816 1, II | vallás?~– Vallás? Ez az a kihűlt planéta, aminek a fénye
3817 2, IV | előtámadnak, s aztán, ha kihűltek, ismét eltűnnek. Az ilyen
3818 3, I | az mindenféle gólyalábak kihúzgálásával egy olyan tökéletes háromlábú
3819 1, VI | Perukkerhez vágtatok: azt kihúzom az ágyából, s rendezem vele
3820 3, I | pénztárca szélső szakaszából kihúzott egy százast; volt benne
3821 4, II | komolyan vette a keserű tréfát.~Kihúzta a zsebéből a piros selyemzsebkendőt,
3822 2, I | zongorán a hangjegyeket, kihúzza a japáni asztalka fiókját,
3823 3, I | végre fölszabadul.~A lemezt kihúzzák.~– Fölségesen sikerült!
3824 1, VI | veszem a szerkesztőségeket, kiigazíttatom velük a szenzációs újdonságot,
3825 2, I | mármost a viszonosság elvéből kiindulva én rendezem az ő ügyeit.~–
3826 2, III | Mindjárt hazasietek, s kiírom a hiteles szövegből. Aztán
3827 2, I | bezárja, de azért a havi pénz kijár.~Meritoriszné asszony felváltva –
3828 1, VI | használatára, a konyha felőli kijárattal; a másik két szobát pedig,
3829 2, IV | az otthagyott kabátját, s kijön a klub csapóajtaján. És
3830 2, IV | Amanda most már kezdett kijönni erőltetett nyugalmából.~–
3831 4, II | perc, amíg Alasztor ismét kijött az ajtón.~Arcán mély meghatottság
3832 1, IV | nevetni, kivéve azokat, kik az előzményeket nem ismerik.
3833 1, V | akkor tudta azt a kezéből kikapni, mikor már Amanda belekezdett: „
3834 2, I | leány.~Úgy, ahogy az ágyából kikelt: hálóköntösben, mezítláb,
3835 1, IV | vonszolja a zongora zugába, hogy kikérdezze belőle a Tuileriák speciális
3836 1, I | hogy „tovább”.~Az inas kikísérte az előszobaajtóig.~Dobokay
3837 1, I | ezüstöt, porcelánt estélyekre kikölcsönözni. Ezt még a mágnások is megteszik.
3838 1, VI | a kísértetekkel nem mert kikötni.~A szív, az a buta izomtömeg,
3839 1, VI | várni, amíg likviddé lesz a kikötött összeg: kissé inkorrekt
3840 4, I | hogy cigányutcára szaladna.~Kilenc-tíz óra között volt az idő,
3841 1, IV | von ász. – Quart alsóig. – Kilencven. – Stichmatch.”~Ezalatt
3842 2, I | mégis nyílik az ajtó, s kilépnek rajta: az úr és az asszonyság.~
3843 2, I | egy gentlemannel láttam kilépni a hálószobájából. Én az
3844 1, VI | kerített a vállára egy báli kilépőkét. A hattyútollas atlaszlebernyeg
3845 4, II | kegyetlen dühével kérdezé a kilépőtől:~– Nos? Együtt találta őket?~–
3846 3, I | alól a szalonkabát szárnyai kilógtak. Piros zsebkendő is volt
3847 1, III | regényeimet pedig nem szabad kilopkodnod.~– Nem is kellenek. Szeretnék
3848 3, I | a kölcsönös félreértések kimagyarázása után ismét összekötjük a
3849 2, I | tegyünk. Te mindenesetre kimaradsz a partiból.~– Nem úgy van
3850 2, I | lények közé tartozott, akik kimaradtak a világból. Annyit tudtak
3851 2, IV | felöltőt, az utcai ajtón kimegy, anélkül, hogy maga Árgus
3852 2, I | az most?~– Felveszem, és kimegyek.~– Hová mennél?~– Hát megköszönő
3853 1, VI | csúfondáros danolása, majd a kíméletlen ajtócsapkodás. Azután jött
3854 2, II | hajából csodahurkákat, nem kímélt strucctollat, kócsagot;
3855 2, II | szőnyegnyíláson belép az „úr”.~Kimenéshez van öltözve. Szalonkabátja
3856 2, II | itt időzni. Csak afféle kimeneti látogatás, amit minden normális
3857 4, I | bérkocsi, nem is várta, hogy az kimenjen: „No, hát Isten hírével:
3858 1, IV | tartalmára. A megszokott kimentés: „Nem jöhetek; múlhatatlan
3859 3, I | jövedelmes hivatalba jutott. Kimentheted magadat. Ne is gondolj rá!
3860 4, I | részéről. Most levelet küld, kimenti a rossz kedvét.~Nem volt
3861 4, I | haladékunk van. A név még nincs kimondva. Én fogom felkeresni azt
3862 2, I | elvégre is egy tantaluszi kín.~– Hát nem lehet-e az, hogy
3863 2, I | A leánynak nem kellett kínálás: nekiült a gazdag vacsorának,
3864 4, II | ajtóba, nagy unszolással kínálgatva valakit a besétálásra.~Az
3865 1, I | elsőbbséggel.~– Kérem, uram – kínálkozék az vissza.~– No, no. Aetas
3866 2, IV | falusi kisasszony, akit azzal kínálnak meg, hogy ő kezdje meg a „
3867 1, I | szekrényből.~– Méltóztassék! – kínálta a kurta felöltős a szilszkingallérost
3868 3, I | fosszatok meg ettől az én drága kincsemtől! Ez az én talizmánom, az
3869 2, IV | gyűlölnöm, aki bitorolja azt a kincset, melyet a sors egykor az
3870 2, V | beleegyezését aláírta, hogy e kinevezést elfogadhatom: Dobokay Alasztor
3871 2, I | diplomája, melyben Helvilát kinevezi tanítónőnek, hatszáz forint
3872 2, II | vihessek nekik. A miniszter kinevezte a leányt tanítónőnek. A
3873 2, V | az; hanem tanítónővé lett kineveztetésem. Tegnap kaptam meg a miniszter
3874 3, I | levélről semmit. Ha megkapja a kineveztetését arra a hivatalra: ne tudja
3875 4, I | szép asszonynak a leányát kineveztette egy állami leányiskolába
3876 2, I | lesz?~– Ön megszabadul egy kínos helyzetből, mely mind a
3877 2, I | is akarok maradni. Engem kínoz a hipokrita szerepe. Én
3878 3, I | előlem eltitkolni? Miért kínoztatok így meg? Óh, ti kegyetlenek
3879 2, I | kétségbeestében.~– A Krisztus kínszenvedéseire kérem önt, hagyjon el bennünket.~–
3880 2, I | el bennünket.~– Azokra a kínszenvedésekre én nem reflektálok, mert
3881 4, II | belülről, Alasztor csak kinyitotta az ajtót s belépett a szobába,
3882 1, I | Igen jól mulatna.~Ezalatt kinyitották az ajtót. Az inason látszott,
3883 1, VI | leány az ajtó felé mutatott kinyújtott karjával:~– Ő az én igazi
3884 2, III | megszabadítani? Ebből a kínzó helyzetből, ami engem megöl.
3885 2, V | Az a rejtélyes idegbaj kínzott, amit Vida-táncnak neveznek,
3886 1, II | flankolni; mondjuk puritánul: kipenderíteni.~– Olyan rossz akar lenni?~
3887 1, IV | azért, hogy elébb a zongorát kipróbáljam, amelyen tisztelt barátom
3888 1, III | legszebb rózsakelyheket kirágja és elbűzíti. Én a te helyedben
3889 2, II | szobája, szalonja valódi kirakata volt a műkincseknek, de
3890 1, IV | úr! – monda a rendjelek kirakatának – mondhatom, hogy önnek
3891 1, IV | Nix nutz! Tizennégy király.” – „Sext von ász. – Quart
3892 3, I | pozíció előnyét. Hirtelen kirántott egy revolvert a zsebéből,
3893 2, IV | kifejezés. Az a kérdés, hogy kire bizonyosodik be? Mert akit
3894 1, IV | mindannyinak az arcából kirí a csúfondáros részvét a
3895 4, I | az ablakon, mikor a vonat kirobog a városbul!” S amíg hozzám
3896 1, IV | Rikhárd úrfiból és Elvira kisasszonyból egy pár válna. Rikhárd úrfi
3897 3, I | Ne tessék komédiázni, kisasszonykám! Ez a naivaszerep nem illik
3898 1, II | volt valaha), s amióta a kisasszonyok nem strickolnak harisnyát,
3899 2, V | Soha jobbkor! Bocsásd be a kisasszonyt.~Helvila volt a látogató.~
3900 3, I | feleljük azt, hogy a mi kisasszonyunk bizony a pancsovai elemi
3901 1, VI | neki, mint egy hároméves kisbaba.~– Ugye, kedveském, mamácskám,
3902 1, VI | ringatni, mint egy hároméves kisbabát, az pedig hízelkedett, kedveskedett
3903 1, III | Megittad már a tejedet?~– A kiscicámmal megosztva. Az is erős növésben
3904 1, IV | a felesége, akit a férje kísér az estélyekre. A férje hosszú,
3905 4, I | állni a helyén és meg fogom kísérleni, hogyan jön ki a számon
3906 1, II | Gyakran megvesztegetési kísérlet a sors ellen.~– De hisz
3907 2, III | hatóságok előtt békéltetési kísérleteket kiállani. S mikor mindezen
3908 2, IV | az embernek a látogatási kísérletére legerélyesebb papucsának
3909 1, IV | sejteti, hogy ez a hegedűt kísérő zongoraautomat.~– Előresiettem –
3910 1, VII | jársz?~– Én a feleségedet kísértem haza, a nagy katasztrófa
3911 1, VI | jól tudom. Nem jövök önt kísérteni. Én nem fogok önnek semmit
3912 1, VI | időt.~Tizenkettőt ütött. Kísértetek órája!~A kisleány fejére
3913 1, VI | meg tudta kritizálni, de a kísértetekkel nem mert kikötni.~A szív,
3914 3, I | egyebet, mint egy homályos kísértetet, akinek fekete a szája,
3915 2, IV | urat minden lépten-nyomon kísérteti. Van egy biztosa, mondjuk:
3916 1, II | korszakában lehettek, no meg Kisfaludy Sándor hősei idejében: „
3917 3, I | átkaroltatni; de Helvila kisiklott az ölelés alól.~– No, papa,
3918 2, I | magát az anyja kebelére, s kisírta magát istenigazában.~– Elmúlt
3919 1, VI | feléje. Megölelték egymást.~– Kisírták magukat jól.~– Tehát ismét
3920 1, III | Azt hiszem, hogy az egy kisisten. Az az én Orfeuszom!~– No,
3921 1, VI | maga lefekünnék, bejön a kisleánya szobájába, megcsókolni az
3922 1, VI | lakni és van becsület. A kisleánynak is lesz jó helye. – Hát
3923 1, III | itt volna az ideje, hogy a kisleányok gardírozzák a mamáikat.~–
3924 1, VI | így nem teszik bolonddá a kisleányokat, anyácskám. Nekem is van
3925 1, III | feljegyezni, mint amennyit nekünk, kisleányoknak az iskolában tanítanak a
3926 1, VI | aki az ilyen élni szerető kisleányokra vadászik. Az aztán majd
3927 3, I | volt írva. – Apródonkint kisül, hogy az mind az ő kezéből
3928 3, I | belesüllyedni, amelyből nincs kiszabadulás. Egymást fogjátok átkozni!~–
3929 2, I | palackot. Úgy falt, mint egy kiszabadult rab. Aztán ivott. Nem várhatott,
3930 1, VI | hozatni a toalettjeit, hanem kiszabja és megvarrja a ruháját,
3931 2, III | tollat, letette a félig kiszítt szivarkát a hamufogó kagylóra.
3932 3, I | adománya, hogy minden titkot kitalált egyszerre. Dehogy tündérjáték,
3933 3, I | gondolsz most vissza.~– Kitaláltad. És aztán arra, hogy ezt
3934 3, I | rejtélyes eltűnésed okául kitaláltatni. Hogy a világ azt kutassa:
3935 2, I | szolgálattal megéljen; engem kitaníttatott iskolamesternőnek; gondossággal,
3936 1, VI | Csak egy szavamba kerül. Kitanulja az iskolamesternőséget,
3937 1, VI | önnek az arcában, mint a kitárt könyvben. Ön ebben a rossz
3938 2, I | része van az ön felesége kitartó buzgalmának. Lehetetlen
3939 2, IV | Aki „úr”, attól minden kitelik. Az ember védelmezi a vagyonát.~
3940 1, VI | elfutottak. Nincs innen kitérés. A sors vas következetessége
3941 2, I | aztán az egész ív papirost kiterjesztve borítá a keblére a leány:~–
3942 2, III | nyugalmának oltalma volt és kitérni; világi és egyházi hatóságok
3943 2, V | visszatartani szenvedélyes kitörését. Helvila jól figyelt szavainak
3944 3, I | dolgon. Valami drasztikus kitöréssel.~– Takarodj az utamból! –
3945 3, I | Mondhatod.~Erre aztán a kitörő öröm teljességével kacagott
3946 1, I | csak a hajósok? „löschen” – kitörülni. Tizenegyre untig elég lesz
3947 1, II | A kis Helvila is abban a kitüntetésben részesül, hogy vele is íratnak
3948 3, I | szája, fehérek a szemei. „Kitűnően sikerült.”~– No, még egy
3949 1, I | okvetlenül haza kell jönni a kitűzött időre.~Mikor aztán a három
3950 2, IV | felesége számára prémium van kitűzve a figyelmeskedésért.~Amanda
3951 2, I | termetéhez, s abból is sok jut a kiülő homlokra. Szemöldökei veresek,
3952 1, IV | serail; a szemei nagyok és kiülők, kár, hogy a szőke szemöldök
3953 1, V | szerencsétlenség színhelye percek alatt kiürült. Mintha azt kiáltották volna
3954 1, VI | palackot. Az félig volt kiürülve.~És aztán fogta azokat a
3955 2, I | nem engedlek a sövényen kiugrani, édes barátom.~– Én kezemben
3956 3, I | réstámasztó pillanatot, s hirtelen kiugrott az ajtón, a Dragomirovics-szobába.
3957 1, IV | mehet. Molett termet, erősen kivágott derékkal; szép nyak, sokat
3958 1, IV | A doktort veszi munkába. Kivallatja, miféle érdemrendek azok
3959 1, VI | csemegész pincérje igyekezett kiválogatni a kikölcsönzött tálakat,
3960 2, V | gondolom, hogy ő a fővárosban kíván új hatáskört keresni.~Nagyon
3961 1, VI | előszobában. Jó estét!~A jó este kívánásra feléje fordul a két mosolygó
3962 2, I | belép, lábhegyen, elébb kíváncsian széttekint, azután megelégedéssel
3963 3, I | hát engemet szurkált a kíváncsiság, hogy mi lehet az a meglepetés,
3964 1, III | Hiszen ha eszük van, nem kívánkoznak oda.~– Azt te nem érted.
3965 4, II | mondta. Úgy hiszem, hogy e kívánságának fényesen eleget tettem.
3966 3, I | meg abroszkám!”? Mi volt a kívánságod?~Azzal kitárta az ajtót.
3967 2, I | foglak elbocsátani.~– Mit kívánsz tőlem?~– Bagatell dolog!
3968 3, I | közszolgának. Az alászolgáját kívánt, és eltávozott.~– Milyen
3969 3, I | akkor egy napot, mikor azt kívántad, hogy meghaljak: én is engedek
3970 1, VII | eltitkolsz.~Azzal jó mulatást kívántak egymásnak; a kézszorítás
3971 4, II | őket, ízekre, darabokra.~– Kívántam ezt; de most szeretnék a
3972 2, I | Kezet szorítanak, jó estét kívánva egymásnak.~Novemberi délután
3973 1, V | hanem hogy azt a levelet kivegye a kezéből, amely az ájulást
3974 2, IV | nevemre betéve. Amikor akarom, kivehetem. Át is adhatom: au porteur. „
3975 4, I | ismeretes szép asszonynak, kivel titkos viszonya van, még
3976 1, II | hogy itt ezen a földön kell kivenni az élvezetekből annyit,
3977 2, I | mintha fütyülne, azután kivesz az oldalzsebéből egy szivarkát,
3978 2, I | Titokban, lelkem csendjében kiveszem a magam részét belőlük.
3979 1, II | most már a parasztokból is kiveszett az idill (ha ugyan volt
3980 3, I | tanítónővel, aztán mikor kiveszik az iskolából, megint lefényképeztetik.
3981 1, IV | királyi tanácsosné mégis kivezeti a csoportból féltett csemetéjét,
3982 1, II | szempillák magasra felnyílnak, s kivillan alóluk az a két sárga szem,
3983 1, VI | toalettben, és senki sincs kívüle a teremben… Mi ez?~Azt hiszi,
3984 2, II | milyen lator.~– Mert az egyik kizárja a másikat. Csak a te szenvedélyed
3985 4, I | odakiáltotta az anyjának azt a klasszikus mondást:~– „Arria! – mondd
3986 1, I | aligha jobban nem tenné, ha a klavir mellett gyakorolná a „kotiren”
3987 2, IV | tudja (amit én), hogy a klubnak a helyiségeit összeköti
3988 2, I | tudhattam én, hogy te hol kóborolsz széles e világban?~– Ecce
3989 2, II | négy év óta hírhallatlan kóborolt a világban. Mikor engem
3990 1, VI | kihalászott egyet azokból a fehér kockákból a kanalával, Helvila a maga
3991 2, IV | bejut a szobába. Ugyanaz a kockás gúnya van rajta, kiegészítve
3992 3, I | bettinghouseba, hogy veszélyes kockázatok, hazárdjátékok, őrült fogadások,
3993 2, I | csodaszer. Lehet méreg. – Kockáztatni kell.~Elővonta a kebléből
3994 2, II | nem kímélt strucctollat, kócsagot; de abban mind nem volt
3995 2, IV | járjon Vigárdy úrnak. Ha az kocsiba ül, ő felkap a kerékpárra,
3996 4, I | Én szédelegve mentem le a kocsiig, s most el vagyok kábulva
3997 3, I | odavetem magam a legelső úr kocsija elé: gázoljon el, vagy vegyen
3998 1, VI | nem volt kapcsolatban. A kocsiját mindenki későbbre rendelte.~
3999 1, I | alagútnál, mikor azt mondja a kocsisnak, hogy „tovább”.~Az inas
4000 1, VI | egész lakomát lehordani a kocsisné szobájába. A pezsgős palackokat
4001 1, VI | consortiumot. Vigyünk le mindent a kocsisnéhoz, s csapjunk ott magunknak
4002 1, VII | Azok idelenn mulatnak a kocsisnénál a nekünk szánt lakoma közprédáján:
|