12-bamba | bamul-cseme | csend-elmeg | elmen-felem | feler-gouve | gratu-holmi | holot-karcs | karho-kocsi | kocso-lette | leult-melye | melyr-olele | olelg-predi | preme-szamo | szana-tarsa | tarsu-urnoj | urnon-zongo | zsak-zuzta
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
4003 1, I | ételeket tud készíteni, a kocsonyákat, halakat a restaurateur
4004 3, I | megvette egy hitelező, de nem kölcsön, hanem tulajdonul adta át
4005 1, IV | Amanda. (Klub, konferencia, kölcsönadott inas.)~Igazán szépségszámba
4006 1, I | Vigárdyék inasa, akit estélyeken kölcsönkérnek; a harmadik pedig a Dobos
4007 2, I | valami más indulatot is költhetne önben, mint a gúnyolódást.~–
4008 3, I | lakása, deputátuma és utazási költsége, később nyugdíja, biztosított
4009 3, I | ingyen, minthogy ő már a költségeit sokszorosan megkapta. Csak
4010 4, I | képviselők a barátnéikat az állam költségén tartsák el?”~– Ah! Ez megöl! –
4011 2, V | országházba. Amanda sírt. Minden könnycseppje egy csepp aqua toffana volt.~
4012 3, I | dolgot.~– Engedd meg, hogy könnyeimmel áztassam ez idvezítő levelet!
4013 2, I | Camilla ott ült mellette. A könnyeit törülgeté.~Örömkönnyek voltak.~
4014 2, II | országházba megyek.~Amanda könnyekre fakadt.~(Hát persze! Ha
4015 4, I | jönni!~„Haza!”~Mégis nagy könnyelműség volt vele kibékülni.~Lezsarolt
4016 1, VI | sem tud egyebet, mint a könnymirigyeket működésbe hozni.~Nem tudja
4017 3, I | a magunk baját viselni könnyű, de el fogja veszteni azt
4018 1, IV | nálánál, igen sovány és csupa könyök. Az arca olyan, mint a macskáé:
4019 2, I | vacsorának, fölrakva a két könyökét az asztalra, s átölelve
4020 2, I | karjai kifelé fordított könyökkel, fejét magasan tartja, amit
4021 4, I | könyörögsz. Oda ne menj! Könyörgéseddel csak súlyosítanád a vádat.
4022 4, I | Óh, fussatok innen! – könyörgött, rimánkodott összekulcsolt
4023 4, I | nincs emberi szív. Hóhérnak könyörögsz. Oda ne menj! Könyörgéseddel
4024 3, I | váltótartozásait kifizessem. Én könyörögtem neki akkor, hogy lásson
4025 1, III | tenyereit csapdosta össze, könyörögve egész gyermekmódra:~– Óh,
4026 4, I | Ád az valakinek valamit?~Könyörül valakin a világ?~Szánakozik
4027 2, II | sejteni a tendenciát.~Nem könyörületességből történt. Ezeknek a révén
4028 2, IV | minden botrányt fedezni saját köpenyével.~Zeno érezte, hogy meg van
4029 1, IV | pártkonferencia csak afféle köpönyeg a múlhatatlan tarokkparti
4030 1, IV | palástolgatják a konferencia köpönyegével, az még nem baj. – Hanem
4031 2, II | válthatok. Élvezetet találok a körében, amibe semmi érzékiség nem
4032 2, III | a hajporos pamacsot, s a körme lapjával lesimítá a szemöldeit.~
4033 2, I | mondta Zeno hüvelykujjának a körmét a fogába akasztva. – Te
4034 1, VI | összeköttetéseim a kormányzati köröknél. Én könnyűszerrel ki tudom
4035 2, I | Szemöldökei veresek, szintúgy a körszakálla is, melynek egy része még
4036 3, I | megveti őket, amiért elfut a körükből. Talán az apa a vétkes?
4037 1, VI | két kezemet a keblemen, körülcsavarod az olvasóval? Kis mamácskám.
4038 2, I | megelégedéssel bólongat, körüllépked a szobában, megnézi a zongorán
4039 3, I | szemeit felszárítgatá s körülnézett.~Helvila a fényképezőmasinán
4040 2, I | abban a fényben, ami önt körülsugározza, bámulom nagy sikereit,
4041 4, II | Zeno.~Elébb nagy óvatosan körültekintett a szobában. Örvendetes vigyorgásra
4042 2, IV | vágja magát, s elhajtat a körútra. Ott hátrahagyja a bérkocsit,
4043 3, I | három darab tízforintost.~– Köszönettel visszaadom. Szerencsepénz
4044 2, IV | be van takarva.~– Minek köszönhetem Meritorisz úr látogatását? –
4045 3, I | azt mondhassák neki: – Köszönjük alássan, már biztosítva
4046 2, V | nagyságos asszonyom!~Helvila köszönt, és eltávozott.~Amint az
4047 2, IV | amivel a köszörűs hajtja a köszörűkereket.~– Nem adná méltóságod ezt
4048 2, IV | mozdulatot tette, amivel a köszörűs hajtja a köszörűkereket.~–
4049 2, I | fölötte virrasszak. Atyai kötelesség.~– Ön nem fog az én szobám
4050 2, I | betegségben.~– Annál nagyobb kötelességem, hogy fölötte virrasszak.
4051 1, IV | nagy neglizsében van: a kék kötény előtte, aztán ingujjban.~–
4052 3, I | Ez többet mond, mint egy kötet szerelmes vers. Ebben van
4053 1, VI | miatt, hanem a málégyűrűben kötött börzekülönbözetek miatt,
4054 1, VI | hogy a hazugság az egyetlen kötszer, ami a társadalmat összetartja.
4055 1, VI | akiket nem tart össze semmi kötszere a társadalomnak. Ön tehát
4056 1, VI | alkuk mindig négyszem között köttetnek. Egy névjegy helyettesíti
4057 2, I | akármilyen verbal injuri-et kövess is el velem. Nem kapnék
4058 3, I | rám, Vigárdynak a levelét követelni?~Zeno nagyot nyelt. Aztán
4059 2, IV | Vigárdytól húszezer forintot követelt, amit ha ő megadna önnek,
4060 2, I | reflektálok, mert én a Nirvánát követem.~– Menjen ön vendéglőbe:
4061 1, VI | innen kitérés. A sors vas következetessége ez… Én életemben elkövettem
4062 2, II | lenni.~Az úrnő azonban a következő pillanatban mást gondol.
4063 3, I | előbbre megyek, az utánam következőnek.~– Áldott teremtés.~– Mind
4064 3, I | köztünk lefolyt találkozás következtében támadhatnának. Én magamra
4065 1, IV | híres lenni.~Azzal hivatását követve, elsiet az ebédlőbe, ahol
4066 1, V | hangjai közé az óra tiktakja közbeketyeg. – S egyszer csak a legáhítatosabban
4067 3, I | visszatért Magyarhonba, én közbenjártam a magas minisztériumnál,
4068 2, I | szokásai.~Ott van ni! Az a közbenső ajtó nagy csendesen felnyílik,
4069 1, IV | éppen nem melódiás hangon, közberikácsol:~– De uram! Fiatal leány
4070 4, I | a megőrülésnek.~Helvila közbeszólt.~– Ne essünk kétségbe. Még
4071 1, II | a kis Helvilának egy-egy közbevetett mondását feljegyezni. Az
4072 4, II | hármat. A leány ott fekszik közbül a kettő között.~– Meghaltak! –
4073 2, V | itt fog maradni valahol a közelben: Cegléden, vagy hol? Ahol
4074 1, IV | furakodjék olyan nagyon Rangosiné közelébe, de az annak nem használ.~
4075 1, III | felnyitott oldalajtóhoz. Közeledtére az ajtó egészen felnyílt.
4076 3, I | mondják neki: „keresd”. Ha nem közelít a rejtek felé, azt kiabálják
4077 2, III | dolga egyéb?~A komornyik közellépett a nagyságos asszonyhoz,
4078 3, I | sem fog elmaradni. Hogy közelről rágalmazhassanak. Még Vigárdyék
4079 3, I | neki: „víz, víz, víz!”; ha közeltalálja, akkor „tűz, tűz, tűz!”,
4080 1, IV | az anyjához nem hasonlít: középen kétfelé választott hajú
4081 1, IV | maliciózusan hangsúlyozva a mondat közepére eső két szót.~A társalgás
4082 2, I | legszilajabb kacagás, tombolás közepett, lecsapta a két tenyerét
4083 2, I | egyszerre csak idecseppentem közétek az égből – vagy a pokolból,
4084 2, VI | Testamentumot jössz tenni? Mint közjegyzőhöz.~– Én? Testamentumot tenni?~–
4085 2, II | egymásnak.~– Van önnek valami közlendője velem? – kérdi Amanda.~–
4086 4, II | A Dragomirovics-szállás közlőajtaja halkan felnyílt, s belépett
4087 3, I | a tolvajok közé, bízva a közmondásban, s a közmondás be is vált.
4088 1, IV | megszólal, csupa rossz híreket közöl, s mindenkinek tud valamit
4089 3, I | amit nem akartam veled közölni, hogy el ne rontsam a jókedvedet.
4090 4, I | Csak késő ne legyen.~Közömbösen vette már az egész dolgot.~
4091 1, VI | csevegtek, mintha valami közönséges házi dologról beszélnének:
4092 1, VI | egy év alatt meghódítja a közönséget, a kritikát. Két év múlva
4093 2, IV | a dolog.~– Rámnézve még közönyösebb – szólt Amanda, ledobva
4094 4, II | csapás, mely szíveinkre közösen lesújtott…~Amanda nem hagyta
4095 1, IV | dolgot, ami őt egy csoport központjává avatja, maga is odasiet
4096 1, IV | letelepedett, marad meg állandó központnak. Odavonzódik mindenki.~A
4097 1, VII | kocsisnénál a nekünk szánt lakoma közprédáján: éppen ez volt az ürügy,
4098 1, IV | a férjem uram bocsátott közre valami szenzációs dolgot,
4099 3, I | is átadta a névjegyét a közszolgának. Az alászolgáját kívánt,
4100 3, I | hadállását, hogy a leánya mindig közte és a férje között állt.~
4101 2, III | Renata”.~– Ez az ő írói neve. Köztudomású. De hát a név fölött ez
4102 3, I | mendemondáknak, melyek a köztünk lefolyt találkozás következtében
4103 2, I | elárvereztek mindent. Egy közülük felvásárolta az egészet,
4104 3, I | tanfelügyelőt ismerem el közvetlen hatalomnak. És ezek szerint
4105 3, I | Hát hogy lehet az? Olyan koldusok vagyunk? Egy állami hivatalnok,
4106 1, VI | mi mégis csak földönfutó koldusokká vagyunk téve. Mind én, mind
4107 3, I | utóirat is van a levélben. Kollegáném azt veti fel, hogy hát minket
4108 1, IV | az istállónak a lelke.~(Kolosszális ötlet! Egy egész istállónak
4109 3, I | Én nem hiszek, hanem kombinálok. Mikor Amandánál voltam
4110 2, IV | tettetni.~– De hát minek ez a komédiajátszás? Hiszen ha úgy szereti Vigárdy
4111 3, I | S jó, ha még megmarad a komédiánál. De én attól tartok, hogy
4112 3, I | magát agyonrémíttetni.~– Komédiát játszik az én apám mindig –
4113 3, I | együtt ajándékba.~– Ne tessék komédiázni, kisasszonykám! Ez a naivaszerep
4114 3, I | pofácskájához.~– No, hát komédiázz te! Majd én hallgatom.~–
4115 3, I | tragikus szerepét a burleszk komikumba öltöztesse. Fordítani kellett
4116 3, I | ki. Még talán a pancsovai komlóskert is.)~– Megkísértem: talán
4117 3, I | hold kert, melyben elődöm komlót termesztett, amiből évenkint
4118 3, I | forintot szüretelt: az egész komlótelepet átengedi nekem ingyen, minthogy
4119 3, I | szót fogadni a fotográf kommandójára. Ide állni! a fejet kissé
4120 2, II | pálmavirágos kasmírpongyolában: komornája most végzi a haja feltűzését,
4121 2, II | úrnő még utánakiáltott a komornának: – Kérje meg szépen az urat,
4122 2, III | ablakból, ismét csengetett a komornyiknak.~– Mármost felvezetheti
4123 2, V | Zeno részéről, mely egy komplott továbbszövését árulta el.
4124 4, I | mely őt mint politikust kompromittálta. A képviselő fiatal házas
4125 1, IV | hogy már lehetne kezdeni a koncertet.~– Még várnunk kell – csitítja
4126 1, IV | újságíró mérge van benne kondenzálva.~– Fel kellene szólítani,
4127 1, IV | Az most a klubban van, konferencián. S azok a pártkonferenciák
4128 1, V | amíg a férje megérkezik. A konferenciának csak vége lesz már egyszer.)~
4129 1, VI | most szabadult a klubból – konferenciáról vagy tarokkasztaltól.~Megszólal:~–
4130 1, IV | az uramra. Az a klubban konferenciázik. Előresiettem hozzád: szétnézni,
4131 2, IV | valósággal ott tarokkozott vagy konspirált a klubban. Vacsoránál elmondja
4132 1, VII | Negyedmagammal jöttem: két konstábler meg egy biztos.~– Hát mármost
4133 1, VII | parancsolt, hogy rögtön menjek konstáblerekért, fogassam el a sikkasztó
4134 4, II | botrány; csak a tényállás konstatálása. No, hát bemegyek én.~Alasztor
4135 1, VII | szép volna az élet! Hadd kontempláljanak reggelig a dutyiban, akkor
4136 1, II | szuggesztió, sűrű esetben konvenciós megszokás: egy egész osztálynál
4137 2, IV | kellemetes lesz.~– Talán konveniálni fog önnek e célra Dobokay
4138 2, III | érezné magát, ha egy pohár konyakkal megkínálnám.~– No, hát kínálja
4139 4, I | lesz.~Ismét csengettek a konyhaajtón.~Camilla ment ajtót nyitni.~
4140 3, I | összekötve, két szobábul, konyhábul, kamrábul álló. Van hozzá
4141 1, IV | tíz-tizenöt-húsz forintot, vedd a konyhapénzhez.”~Valamennyi vendég elkezd
4142 1, IV | haza. Szaporítsd vele a konyhapénzt. Mucuskám! Bubiskám!” Akkor
4143 1, VI | házi dologról beszélnének: konyháról.~– Olyan nehezen olvadnak
4144 1, IV | vicinális vasutat is átvette egy konzorcium nevezetes nyereménnyel.
4145 4, II | bekopogtatott rajta.~– De ne kopogtasson ön az ajtón! – suttogá Zeno.~
4146 2, I | emberfajt.~ ~Az oldalajtón kopogtatás hangzik: az kulccsal van
4147 4, II | Aztán, hogy az ismételt kopogtatásra sem jött semmi nesz onnan
4148 1, I | jól modellált fej, széles koponyával, gótikus homlokkal; a haj
4149 2, IV | ez az ember, piszkosan, kopottan, elzüllötten jön Amanda
4150 1, IV | Toffi nagysám –, hogy leány korában Vigárdy udvarolt Camillának,
4151 3, I | ütődött meg rajta. Bizonyosan korábbi időkben is hallott már ilyen
4152 1, III | Az is erős növésben van, korához képest: félő, hogy angolkórba
4153 1, II | a finom metszésű ajkak, korallpiros színükkel, a rózsaszín,
4154 3, I | egy zsebkendőt összefonnak korbácsnak, aztán eldugják a szobában.
4155 1, I | no. Aetas praecedit. (A koré az elsőbbség.)~– Hány éves
4156 1, II | tanulmányozásába. Valamint egy kórház főorvosa csak betegeket
4157 1, VII | valamelyik orfeumban voltam, korhely pajtások társaságában.~–
4158 4, I | ennek a kezére készül a kormány az állam egyik legkényesebb
4159 3, I | országos képviselő beajánlja a kormánynak, hogy felügyelője legyen
4160 4, I | miniszternek arról, hogy egy kormánypárti képviselő, egyike a párt
4161 4, I | nevető, gúnyhahotázó arcok! A kormánypártiakon a harag, az elkeseredés.
4162 1, VI | vannak összeköttetéseim a kormányzati köröknél. Én könnyűszerrel
4163 3, I | estén egyenesen vágtatott a Korona kávéházba. Ott talált egy
4164 1, VI | filiszteusoké lesz ez már! Csupa korrupció ez már! Holnap mindent lepecsételnek!~
4165 1, II | csak a keresztes hadak korszakában lehettek, no meg Kisfaludy
4166 1, IV | ki egy díszmonográfiát. A korszakalkotó könyvet megküldte minden
4167 1, II | létezik?~– Létezik, mint kórtünet, de nem mint jellemalap:
4168 1, V | nemcsak az almáját a fának kóstoltatta meg Ádám apóval, hanem a
4169 1, II | meg. S a sárga szemekhez kőszénfekete a haja.~Alasztor a belépő
4170 1, VI | Aztán fonsz a számomra koszorút – eleven virágból, azt teszed
4171 1, VI | vendéglősnél tizenöt forintért kap kosztot – igen jót.~– Hát a leányomat
4172 1, I | klavir mellett gyakorolná a „kotiren” és „notiren” mesterségét.~
4173 1, I | Óh, az csak a börzén kottáz és nótáz.~Dobokay úr nagyot
4174 4, I | a kedélyt. Azok a hideg, kővé vált fogalmak a „becsület”
4175 1, IV | Tizenkét partit?~– De csak egy krajcárba poénjét.~– Akár kettőbe.~
4176 1, I | a gomblyukában; – fehér kravátli a nyakán.~Az elébb jövő
4177 2, I | pohárral.~Camilla szaladt a kredencből előhordani a vacsorához
4178 1, V | az igazi ősember-nőstény! Krepdesinben és brüsszeli csipkében.
4179 2, I | a rendes ételeket, hanem krétát, szenet, pörkölt kávészemeket.
4180 1, II | marad hétköznapi embernek, kreténnek vagy gonosztevőnek, s ez
4181 1, VI | közé, attól az egyszerre kristályozódik, a fenékre száll, s többé
4182 2, I | tördelte kétségbeestében.~– A Krisztus kínszenvedéseire kérem önt,
4183 1, IV | azzal a fennhangon hirdetett kritikával, hogy milyen ostoba az ilyen
4184 1, II | szembeszállni a szigorú kritikussal.~– Szeretném az indokolást.~–
4185 1, VI | Az embereket meg tudta kritizálni, de a kísértetekkel nem
4186 1, V | fogatot tartottak, maguk kucsiroztak, míg nekem elég jó volt
4187 3, I | hebegé.~– Egy nagyságos úr küldi, ezzel a levéllel – szólt
4188 2, I | az adresszemet, hogy hová küldjék utánam a Pesti Naplót?~–
4189 3, I | fogadta el: tiltva van, a küldő már kifizette. Hanem névjegyet
4190 1, VI | Csak fejleszteni kell. Majd küldök önnek műveket angol és francia
4191 2, V | el, mert tárgyalása van. Küldöncre nem bízhatja, mert kényes
4192 1, IV | instrumentumát: az előre lett küldve; hanem arról, hogy a haja
4193 2, I | Hát ez közöttünk a nagy különbség. Te vagy a dicső hazafi,
4194 2, II | Egyébiránt miért volna ez különösség? Mondjuk inkább, csatlakozás
4195 2, II | viszonyok között.~Amandának az a különössége, hogy szeret bizalmaskodni
4196 1, VI | szállásnak azt a részét, mely különszakítható, mondja fel a háziúrnak:
4197 4, I | megtehetik azt, hogy több évi különválás után ismét közös háztartás
4198 2, I | Látszott minden ízén, hogy küzd az akaraterő az idegek szellemével.~
4199 3, I | megkezdje: én ebből a néma belső küzdelemből sokat megtudtam volna, és
4200 4, I | Hajnalig tartott a lelki küzdelme.~Akkor felvette azt a tollat,
4201 4, I | kiengesztelhetetlen harcokat küzdenek. Egyszer a szenvedély lángol
4202 3, I | kezét, s elkezdett vele küzdeni, hogy a pisztolyt kicsavarja
4203 2, I | egyenlőtlen fegyverekkel küzdünk. Te jó ember vagy, nagy
4204 1, VI | aközben megtömi a zsebeit a Kugler-bonbonokkal, amikért megint a cukrászlegény
4205 1, IV(1)| Kukuruzring.~
4206 2, I | Dragomirovics Atanáz úr szobája kulcsának a másolatát, s mikor ezt
4207 2, III | jutott hozzájuk?~– A magam kulcsával.~– Hát van hozzá kulcsa?~–
4208 4, II | ajkaihoz emelt kezeit imára kulcsolva, elkezde imádkozni a megholtak
4209 2, I | másolatát, s mikor ezt a kulcsot a zárban találom: megfordulok
4210 1, II | magát. Jelenben senki sem kultiválja. Ha ön sikert akar kivívni –
4211 2, I | jött. Itt van a zsebemben a kultuszminiszter diplomája, melyben Helvilát
4212 1, IV | Most már csak hátrafordulva kuncog mindenki.~Toffi nagysám
4213 2, II | nyak frufrui már fel vannak kunkorítva.~– Susanne! Menjen át az
4214 3, I | papa, nem érted te azt a kunststikklit: hogyan lehet egy kalapból
4215 2, I | énnekem a rendőrségtől? Kurrentált engem valaki? Csaltam én?
4216 2, I | Rámordult. Ahogy a párduc kurrog a letepert kajmánra. Lassan,
4217 2, I | papucs a lábán, a haja kuszáltan szétszórva a vállain, a
4218 3, I | kitaláltatni. Hogy a világ azt kutassa: miért szökött el a szülői
4219 3, I | hogy Zeno az ő levelei közt kutasson, s egy titkait védő asszony
4220 2, I | De én minden szorgos kutatás után sem voltam képes ezt
4221 2, IV | meg, hogy ő kezdje meg a „kútba estem”-et. Mosolygott és
4222 1, IV | már a Takova-rend. Első kútforrásból tudom.~Újból szól a csengettyű,
4223 2, I | kutyád leszek mindenkor, kutyább a kutyánál. Megelégszem
4224 2, I | engem nem tekintesz. Hűséges kutyád leszek mindenkor, kutyább
4225 2, I | leszek mindenkor, kutyább a kutyánál. Megelégszem a kegyelmed
4226 1, II | variánsa akad. A legtöbbször kutyaösztön, érzéki gerjedés, máskor
4227 2, I | kabátja szélesebb kocka, a l’écoissaise, a mellénye apróbb
4228 2, I | mellénye apróbb kocka, à la Pepita; alacsony, finom
4229 1, IV | egyharmad része fej és láb. A felesége ellenben egy
4230 3, I | toporzékolj úgy! mert hét lábad lesz a fotográfián.~Zeno
4231 3, I | azzal odarogyott Helvila lábához, két kezével belékapaszkodva.~–
4232 3, I | trubadúr! Engedd, hogy a lábaidat csókoljam.~S meg kellett
4233 1, III | kisleány egyszerre odaomlott a lábaihoz, átölelte a térdeit; sírva
4234 1, VI | álom.~A fekvő alaknak a lábainál azonban meglát egy felnyitott
4235 2, I | az arcát fintorgásra, a lábait táncra, előfogta csuklás
4236 1, VI | mamám?~– Hiszen nem bírom a lábam.~– Majd én beviszlek.~S
4237 2, I | hálóköntösben, mezítláb, papucs a lábán, a haja kuszáltan szétszórva
4238 3, I | a kezet leereszteni! a lábat hátrább! Mosolygó arcot
4239 2, I | bejött, arra leül, a bal lábát a jobb térdére vetve, s
4240 2, IV | én számomra rendelt; aki lábbal tapossa azt az oltárt, amelyhez
4241 1, IV | közbe a rendjeles doktor, lábhegyére ágaskodva. – Ön a feleségeinket
4242 1, V | két órára visszajönni, a lábpokrócot elhozd tőle. – Ezek a bitangok
4243 1, VI | kritikát. Két év múlva a kiadók lábtót támasztanak az ablakához,
4244 2, V | mutatott neki egy vékony lábú japáni széken. Maga nyájas
4245 3, I | hogy itt ég valami kanóc a lábunk alatt: tűzakna fölött állunk,
4246 1, IV | bódéját, ott én összepakolom a ládáimat.~– Nagy elismerés – illetékes
4247 2, IV | C’est à prendre, ou à laisser.”~Az éhes farkas étvágya
4248 2, I | ananász” urat a képviselők lajstromában felfedezni.~– Az csak azt
4249 1, VI | albérletben, abból ön az egész lakásbért fedezheti, s a saját lakása
4250 2, I | utazik, s olyankor az ajtaját lakattal is bezárja, de azért a havi
4251 1, II | amelyet magunkforma állatoktól lakható földnek ismerünk, a Mars.
4252 1, VI | van már mit enni, van hol lakni és van becsület. A kisleánynak
4253 1, VI | Budapestre. Az igen nyugodalmas lakó lesz. S amit az fog fizetni
4254 4, I | és újvilág spelunkáinak lakója. Valóságos „homo troglodythes
4255 1, II | szeszélyei miatt csak nem lakolhat meg az egyén.~– Eszerint
4256 2, I | Amiért meg kell majd neki lakolni.~– Miért olyan bolond idealista,
4257 1, VII | kocsisnénál a nekünk szánt lakoma közprédáján: éppen ez volt
4258 1, IV | ebédlőbe, ahol az inasok a lakomaasztal szerkesztésével bajlódnak.~–
4259 1, VI | bonbonnière-t, ami megmaradt a lakomából.~Miért nem jön már?~Éji
4260 1, VI | Azzal siettek az egész lakomát lehordani a kocsisné szobájába.
4261 1, II | eddig is úgy túl van tömve lakosokkal, hogy ott még a földről
4262 2, II | Hisz önnek saját külön lakosztálya van. S talán én sem haraptam
4263 2, I | azt az ajtót, mely Camilla lakosztályát elválasztja Dragomirovics
4264 2, I | Vigárdy lép be. Abból a lakosztályból, mely Dragomirovics úré.~
4265 1, II | elharsogtattak a nap mezején lakozó Hadúrhoz, az a természet
4266 3, I | volt az én uram, amíg falun laktunk, tüzes gazda volt, csak
4267 2, I | velem?~… Jól volt az már lakva örömmel.~…Még egyszer hozott
4268 4, II | nevetésre fakadt.~– De ugyan ne lamentáljon, asszonyom! Hisz ez tiszta
4269 4, I | Camilla még ottmaradt az égő lámpa mellett.~És aztán elgondolkozott
4270 1, VII | Vigárdyval. A házmester lámpafényénél egymásra ismertek.~– Ah!
4271 1, IV | Valahányszor énekelnem kell, mindig lámpalázt érzek. Ez különben a leghíresebb
4272 2, I | egy új szivarkára az égő lámpásnál.~Camilla bezárta utána az
4273 1, VII | házmester ajtaja kinyílt, ő maga lámpással a kezében csoszogott elő,
4274 4, I | mellette valamit.~Amint a lámpát meggyújtották: Camillának
4275 1, II | szeme, a mélyében ég valami láng: attul egyszerre zavarba
4276 3, I | egy leányuk; szép, mívelt, lángeszű gyermek. Mindenki azt foga
4277 4, I | küzdenek. Egyszer a szenvedély lángol föl, másszor a gond borítja
4278 2, I | átlobbant, mint füstből a tűz, lángoló asszonyi haraggá.~Odarohant
4279 1, V | amint elolvasta, az arca lángveres lett a dühtől, még a rizsporon
4280 2, I | buzdításban, amellyel önnek idilli lanyhaságú természetét erélyességre,
4281 1, IV | hanem dupla monológ:~– „Hat lap! – Az enyim egyenes.” – „
4282 2, I | ugyanis, hogy egy New York-i lapba beiktattad volna ezt a néhány
4283 2, I | kiadótul egy novellámért, ami a lapjában megjelent.~Ekkor aztán az
4284 2, III | hajporos pamacsot, s a körme lapjával lesimítá a szemöldeit.~Vannak
4285 2, I | hivatalnokát fizeti, vagy egy lapkiadó, hogy a munkákat honorálja.~–
4286 2, I | alatt gyönyörű dolgokat ír a lapokba: minden sorát megfizetik.
4287 2, I | hazatérhet”. Punktum.~– A hazai lapokban benne volt ez az értesítés.~–
4288 1, VI | vigyem. Van némi befolyásom a lapszerkesztőkre. Lesz közöttük olyan nóbel
4289 1, IV | szólítani, hogy írjon a lapunknak tárcákat.~– Ugyan tedd meg!~
4290 2, I | hiúsíthatom én meg. De ha én most lármát csapok: én, a hazatért férj,
4291 2, V | a szobáin keresztülkasul lármázva. Igaz, hogy az már régen
4292 1, VI | Most már kacagott is a lárva.) Hát nem hallottad, hogy
4293 1, VI | s azt takargatja az arca lárvájával.~Ez a pergamenkemény mosoly
4294 1, VI | virágból, azt teszed a fejemre? Lásd, ezek a jácintok a kebleden
4295 1, III | ruhád van! Fordulj meg, hadd lássalak minden oldalról! Ah, be
4296 1, VI | agyvelőnek van akarata.~S lassanként az akarat erőt vesz a félelmen.~
4297 2, I | a behunyt szemével nem lát-e egy harmadik alakot? S azért
4298 2, V | venni – soha viszont nem látásra. – Azzal meghajtá magát,
4299 4, I | nevét!” A karzaton minden látcső kereste a soraink között,
4300 2, V | hogy nem mutatta magát a láthatáron, mert bizony megkapta volna
4301 2, IV | kémiájához tartozik. De van olyan láthatlan tinta is (cobaltból készül),
4302 2, IV | akkor azok egy perc múlva láthatókká lesznek, s előtűnik a levél
4303 2, IV | nem ellenszerrel tesznek láthatóvá, hanem megmelegítenek. A
4304 2, V | okmányomba belepillantani, láthatta volna, hogy a gyámatyám,
4305 2, I | Vigárdytól: – Mit tesz az a latin mondás: „Vestigia terrent?”~
4306 1, IV | hazájában.”)~Ez amennyire igaz latinul, olyan nagy hazugság magyarul.
4307 3, I | tőlünk kérdeni, aki minket látogat meg, vagy akit mi látogatunk,
4308 2, II | időzni. Csak afféle kimeneti látogatás, amit minden normális férj
4309 2, IV | volt ennek az embernek a látogatási kísérletére legerélyesebb
4310 2, I | mennél?~– Hát megköszönő látogatásokat tenni: a miniszter úrhoz,
4311 2, IV | meg tőle. Én tehát, hogy látogatásom lényegére térjek: ezt a
4312 2, II | az alkalmat, hogy az én látogatásomból kelepcét csináljon a számomra.
4313 2, IV | négyet legyőzte.~Megelőzte a látogatást még egyszer a Jean.~Bizalmas
4314 1, II | ugyanezzel a művével sorba látogatni a szerkesztőségeket szerény
4315 2, II | Jean ezüsttálcán hoz egy látogatójegyet úrnőjének.~Az úrhölgy kezébe
4316 2, IV | ünneplő-, az utazó- és a látogatókabátja egy személyben.~Amanda megharagudott.
4317 1, VI | levelet, s odanyújtja a késői látogatónak.~Vigárdy végigolvassa a
4318 2, I | nagy halkan, bizonyosan a látogatót jelenté be a beteg leánynak,
4319 2, II | A leánya nagy beteg, azt látogattam meg.~– Hazugság! Ön abba
4320 3, I | látogat meg, vagy akit mi látogatunk, hogy hát Helvila kisasszony
4321 2, II | felel, hogy maga milyen lator.~– Mert az egyik kizárja
4322 3, I | részletfizetésre kaphatok egyet a látszerésznél.~A konyha felőli ajtón csöngettek.~
4323 3, I | Azt ő nem fogja tenni. Láttad, hogy megváltozott e levél
4324 1, VI | holdfényében ragyogó szemek nem láttak már semmit, csak azt a fényes
4325 2, I | akik azt állították, hogy látták is a jegykiadó ketrecben.
4326 2, II | Csak a te szenvedélyed láttat veled rémeket.~– Óh ne higgye,
4327 2, I | megfeszült bicepszet engedett láttatni a karján, mely egy akrobatanőnek
4328 2, I | egy férfi – akit még nem láttunk e háznál.~Minden öltözete
4329 2, I | van égve, a mosdóvize a lavórban be van szappanozva, a sáros
4330 1, VI | nyúlt még. Ott van a rénusi lazac. Ott van az elítélt és rehabilitált
4331 2, I | lassan elmúlt az arcáról a lázas veresség: visszatért rá
4332 2, I | csupa tűzláng volt, a szemei lázasan ragyogtak. Máskor oly piros
4333 4, I | Egész teste reszketett, lázban volt. Előérzete volt az
4334 1, VI | úgy tündököltek, mint a leányáé. Ezek a halál holdfényében
4335 1, VI | egész évre, mert néha a leányait is fel szokta hozni Budapestre.
4336 3, I | fogok ma ontani!~S aközben a leányán keresztül is célozgatott
4337 1, VI | tea”? – kérdezé ijedten a leányától.~– Azt én eltettem emlékül
4338 1, III | csókkeringőt. Erre a nagy leányból egyszerre kisleány lett;
4339 4, I | kineveztette egy állami leányiskolába tanítónőnek, aki démoniacus
4340 3, I | bohózatot adtak. Azt szabad leánykáknak is megnézni. Hát ott éppen
4341 2, IV | szabad a 32-es hordárnak leányokkal fecsegni az utcán!)~Amanda
4342 2, I | Akkor én is elmegyek a leányommal Pancsovára.~– Hát énbelőlem
4343 2, I | családomat. Irgalmazz szegény leányomnak, ha engem nem tekintesz.
4344 1, II | alakjában, arcában egész leányos megjelenés. Senki sem mondaná,
4345 3, I | legjobban áll egy fiatal leányra nézve, aki távollétével
4346 1, VI | Olvastad? – kérdezé a leánytól.~Helvila ijedten nyújtá
4347 3, I | Meritoriszéknak van egy leányuk; szép, mívelt, lángeszű
4348 1, IV | félelmében, annak az arca lebegett.~A királyi tanácsosné, éppen
4349 2, II | budoár hátterét elzárta egy lebocsátott nehéz brokátkárpit, sejtetve,
4350 3, I | tattersallal, a börzével; és lebonyolítja a magánüzleteit. Önnek a
4351 4, I | mit válaszolni. „Hát mit lebzselsz itten?” – kiabált rám, egyre
4352 3, I | jogot ád, hogy az apjukat leckéztessék?~– Azt is meg tudnám mondani;
4353 2, I | kacagás, tombolás közepett, lecsapta a két tenyerét a combjaihoz
4354 1, VI | volt. A cselédek a gázt lecsavarták, a gyertyákat elfújták.
4355 2, I | Camilla könyörgő tekintete lecsillapítá, aki néma rémülettel mutatott
4356 2, III | fújta a füstöt, utoljára ledobta a tollat, letette a félig
4357 2, IV | közönyösebb – szólt Amanda, ledobva a legyezőjét, nehogy azt
4358 1, II | Ez a válfaja a poézisnek leélte magát. Jelenben senki sem
4359 4, II | főbe? Az elválandó feleség leendő férjét. Hisz az száz percent
4360 3, I | fejet kissé jobbra! a kezet leereszteni! a lábat hátrább! Mosolygó
4361 3, I | karokat, miközben a kalapja is leesett a fejéről, s eltaszítva
4362 1, VI | én azt, tudom. Legalább leeszem Dobos-tortában.~S aztán
4363 1, VI | végeztével a mama, mielőtt maga lefekünnék, bejön a kisleánya szobájába,
4364 1, VI | félek abba a hideg földbe lefekünni! Anyám! Én rettegek az örök
4365 3, I | visszaemlékezni. Legalább lefényképezlek.~Azzal a gépet odaállítá
4366 1, V | szállítsd haza, különben lefoglalják a hitelezők, s aztán majd
4367 2, I | fehérneműit nem szabad lefoglalni.~– Abban a nyoszolyában
4368 2, I | sem. A hitelezői mindent lefoglaltak az ön megszökése után, s
4369 2, IV | értesülni az én családomban lefolyó eseményekről.~– Azt is jól
4370 3, I | mendemondáknak, melyek a köztünk lefolyt találkozás következtében
4371 4, I | De elvitte a levelemet a legádázabb politikai ellenfelemhez,
4372 1, V | közbeketyeg. – S egyszer csak a legáhítatosabban hallgatott andantét egy
4373 1, VI | akkor voltam életemben a legboldogabb, amikor harminc forint volt
4374 1, VI | Hogy tehetné ön azt?~– A legegyszerűbben. Elismerem a váltókon levő
4375 3, I | beigazítva, hogy a termet legelőnyösebb részletében fölvehesse.~
4376 3, I | manipulált vele, mint a legelszántabb fotográfus, aki előtt az
4377 2, IV | a látogatási kísérletére legerélyesebb papucsának a sarkával felelni.~
4378 2, I | is megbírná a kapálást, legfeljebb megkérgesedne tőle; de a
4379 3, I | hogy ennek a tréfának a legfőbb akadálya az, hogy nekünk
4380 1, IV | lámpalázt érzek. Ez különben a leghíresebb művésznőknél is így van:
4381 4, II | kettős monogram rajta. De leghitelesebb ez az országgyűlési nyomtatvány,
4382 1, IV | vállalkozott alkatrészek: azok a legidegesebbek, akik félnek az elkéséstől.
4383 2, I | fogok most hallani?~– A legkellemesebbet. Legelőször is vessünk fátyolt
4384 1, V | az ilyen tempókat. Ez a legkényelmesebb póz az ilyen katasztrófánál.
4385 4, I | a kormány az állam egyik legkényesebb természetű birtokát, a méntelepet
4386 1, VI | ez az a papírrongy, ami legméltóbb arra, hogy hamuvá legyen;
4387 1, IV | példák vannak rá, hogy a legnotóriusabb hűtlen nők gyermekei a megcsalt
4388 1, III | is az a szokása, hogy a legszebb rózsakelyheket kirágja és
4389 3, I | gyermeke így megtagadja legszentebb érzelmeit? Minek is nekem
4390 2, I | Egyszerre aztán csak a legszilajabb kacagás, tombolás közepett,
4391 1, II | gyűjtőíven.~– Az nálam reklám. A legtöbb embernél ugyanez.~– Hát
4392 1, II | százféle variánsa akad. A legtöbbször kutyaösztön, érzéki gerjedés,
4393 4, II | föld alá süllyedni, hogy ne legyek itt.~– A bűntanújelek itt
4394 1, IV | Annál jobban sziszegtek a legyező mögül a többi hölgyek.~–
4395 2, IV | Amanda megint hozzányúlt a legyezőhöz: égett az arca a szégyentől.
4396 1, II | hogy vele is íratnak ilyen legyezői bölcsességet. Azokat aztán
4397 1, IV | amidőn az oldalba döfi a legyezőjével.~– Vigyázzon! Most jött
4398 1, IV | Én is mindig titokban a legyezőm alatt keresztet vetek magamra,
4399 1, IV | miatt.~– Drága nagysám.~A legyezővel félretolják az útból.~–
4400 2, IV | mely azt a másik négyet legyőzte.~Megelőzte a látogatást
4401 3, I | szereznek. Menjünk oda! Legyünk boldog parasztok! Felejtsük
4402 1, VI | hegyes szakállal, mely lehajló bajuszával összevegyül,
4403 3, I | krumplit kapálhassak, s boldog lehessek, mint egy paraszt.” – No
4404 2, II | pénztárát kinyitja, mindig meg lehessen tőle kérdezni, hogy mit
4405 2, II | saját vagyonából. De nem lehetett-e azt levélben küldeni? Személyesen
4406 3, I | Most arra gondolsz, hogy te lehetnél ilyen őrangyal ránézve.~–
4407 4, I | politikai világban minden rémség lehető. A háborúban nem szabad
4408 4, I | színe előtt hazudni!~– Hát lehetséges az, hogy az istentelenség
4409 1, IV | egy findzsát.~– De hogy lehetsz olyan balogsüti? – feddőzik
4410 1, II | keresztes hadak korszakában lehettek, no meg Kisfaludy Sándor
4411 2, I | De mink már parasztok nem lehetünk, nem úgy lett nevelve a
4412 1, VI | siettek az egész lakomát lehordani a kocsisné szobájába. A
4413 1, IV | megbukik. A szőke delnő lehunyorított szempillákkal néz rajta
4414 1, I | Perukker úrnak akarta az inas lehúzni a kabátját.~– Csak hagyja
4415 1, I | rendetlenséget: az egyik lejjebb húzódik, mint a másik, s
4416 1, V | izzadt arcát, még a púder is lejön róla: egészen igaz, kívül
4417 1, VII | volt.~Mikor a fele lépcsőn lejutott, a házmester ajtaja kinyílt,
4418 4, I | nyomorultakkal.~Camilla lekapta a fejéről a hajfonatát,
4419 1, V | hozzátartozóira – akárcsak egy léket kapott hajón.~Csak Alasztornak
4420 2, IV | dohánytőzsdébe. A trafikás az ő lekötelezettje, mert ő szerezte meg neki
4421 4, II | Amiért azok bizonyosan nagyon lekötelezve érezhették magukat iránta.~ ~
4422 2, III | Tessék.~S hogy annál jobban lekötelezze, azt mondá neki.~– Gyújtson
4423 3, I | témát adni fel, mely egészen lekötötte a figyelmet.~– No de uram –
4424 1, VI | mi történt a szalonban.~Leküzdi a félelmet az éjféli rémek
4425 4, I | macskakölyökre!” – Nekem a lélegzetem is elállt. „No, hát mit
4426 2, I | megküzdött. Elfojtotta a lélegzetét. Oly hosszasan, hogy majd
4427 2, I | csuklás is elmaradt. Nagyot lélegzett utána.~Elkezdett dörmögni
4428 3, I | nem magasztos, nem angyali lélek-e ez, aki így cselekszik?~
4429 4, I | az örömeit, akit testben, lélekben utál. Aztán miért?~Csak
4430 1, VI | Az a kisleány pedig nagy lélekbúvár volt!~Tudott az arcvonásokban
4431 2, IV | van valami befolyással a lélekre! Mikor az elkezdi a vért
4432 1, II | azt. A buddhistánál van lélekvándorlás állatokba. A többinél nincs
4433 1, VII | öngyilkos nő mellett: azért a lelkeden megy keresztül.~– Magam
4434 1, II | emberekben, jó szívekben, szerető lelkekben nem hisz senki. S ami nem
4435 2, II | csapás érte: nem bírtam a lelkemen elviselni azt a gondolatot,
4436 4, I | derengett át a két hölgy lelkén.~Hátha csak tréfa volt az
4437 1, III | játssza. A zongora egy nagy lelketlen barom. A hegedűnek van egyedül
4438 2, I | Camilla elvesztette egész lelkierejét, sírva fakadt.~– Kérem,
4439 2, I | s nem akarom azokat még lelkifurdalásokkal is sokszorozni.~– Édes Camilla!
4440 2, II | ugye? Bántotta a rossz lelkiismeret. Otthon ült, játszotta a
4441 2, I | egészen megnyugtattam a lelkiismeretemet, amint az előszobában felakasztott
4442 2, V | taníttatásomról; buzgón, lelkiismeretesen ügyelt rám; jó tanácsaival
4443 1, II | boldog, megelégült, nemes lelkű, azért hasonlónak hiszi
4444 2, IV | Ha lett volna Vigárdyné lelkületében (ne mondjuk már léleknek:
4445 1, II | nagysád. Egészen az anyja lelkületét tükrözi vissza. Csakhogy
4446 3, I | azt a lelket, mely a mi lelkünket kiegészíti.” – Azután így: „
4447 3, I | Uram! Ön elrontotta egy lemezemet a berohanásával, ezért fizet
4448 3, I | áldozat végre fölszabadul.~A lemezt kihúzzák.~– Fölségesen sikerült!
4449 1, II | a nemes keblű imádó, aki lemond!~– Hát a férfiúi lemondás?~–
4450 1, II | lemond!~– Hát a férfiúi lemondás?~– Bevallása a gerincsorvadásnak.
4451 3, I | pénztárral kellett beszámolni, a lemondására adandó választ és felmentését
4452 4, II | Vegye el az özvegyet. Én lemondok az ön javára minden elővételi
4453 1, IV | még az a családi fekete lencse is a jobb arcon. Ez a gyermek
4454 1, IV | szakácsné: a fácánysülthöz lencsét ad mellékletül, holott az
4455 4, I | mehetnél? Rég ott kellene lenned, s elfoglalni az állásodat!”
4456 1, III | sincs.~– Hiszen mindig ott lennék melletted; aztán vigyáznék
4457 3, I | haragját. – Csak belül is lennél a régi.~– Hát nem hiszed,
4458 3, I | hagy el, amikor itt kellene lennie. Hogy nem tudott rámjönni
4459 2, IV | tehát, hogy látogatásom lényegére térjek: ezt a szivartárcát
4460 2, I | ismerőse. Meritoriszné is azon lények közé tartozott, akik kimaradtak
4461 2, I | ketrecben. Az ilyen elfelejtett lényekkel nem találkozni is szerencse.~
4462 1, I | homlokkal; a haj egész kurtára lenyírva, az arc simára borotválva,
4463 3, I | szemrehányásokat tett az anyjának. Lenyomott hangon beszélt, hogy a szomszéd
4464 1, IV | nagysám” (igaz keresztnevén Leona) filigrán termetű, finom
4465 3, I | melyről a csábító bűnök nyilai lepattognak. Ennek az elolvasása lesz
4466 1, I | ez hármasával szöki át a lépcsőket, megelőzve a másik urat.~–
4467 1, VI | korrupció ez már! Holnap mindent lepecsételnek!~Az indítvány egyhangú pártolásra
4468 2, IV | fel szokás nyitni és ismét lepecsételni.~– Olvastam – valami regényben.
4469 2, IV | metódust, mely szerint a lepecsételt leveleket fel szokás nyitni
4470 3, I | én atyai tiltakozásommal lépek fel.~– Gyámatyám beleegyezésével
4471 4, I | Szerenádvalcert kezdte el lepengetni, akkor Helvila letette a
4472 2, IV | Én Vigárdynak minden lépéséről értesítve vagyok. Újat nem
4473 1, VI | hát a megelégedés nem tart lépést a jövedelem nagyságával.
4474 4, I | helyedre?” Én úgy meg voltam lepetve e haragos fogadtatás által,
4475 1, IV | provenientiájuk? A doktor úr a hazai lepidopterákrul adott ki egy díszmonográfiát.
4476 1, V | az csak olyan doktor, aki lepkéket anatómiáz, nem gyógyít,
4477 4, I | rajta, a világos hajnal ott lepte a petróleumlámpás mellett.~
4478 3, I | pátosszal és távgyalogló léptekkel közeledett Camilla felé,
4479 2, II | rólad: semmi ajándékkal sem leptelek meg az ünnepeden. Ez volt
4480 2, IV | Méltóságod Vigárdy urat minden lépten-nyomon kísérteti. Van egy biztosa,
4481 1, IV | szedi magát, a teáscsészéket lerakják, az andante kezdődik.~Camilla
4482 3, I | nem ismered a világot. „Les absents ont tort.” Ez legjobban
4483 2, III | pamacsot, s a körme lapjával lesimítá a szemöldeit.~Vannak látogatók,
4484 1, VI | tele van rémekkel!~Az anya lesimogatta a kisleány szétkuszált haját,
4485 1, VI | ajtónyitásnál majd elfújta valami leskelődő szellet a gyertyáját.~Arra
4486 4, I | végzetes levelet. Órahosszat leste a vendéglő előtt, ahol szállva
4487 2, I | asszonyéval, ön fokról fokra lesüllyedne arról a magas zodiacusról,
4488 3, I | két levelet hozott ide.~E lesújtó invectivánál összefonta
4489 4, II | mely szíveinkre közösen lesújtott…~Amanda nem hagyta neki
4490 1, V | hanem azt már nem lehetett lesztenografálni.~Nem volt már ott más, csak
4491 3, I | boldogok lenni.~– No, hát azok leszünk.~– Szerencsétlenek lesztek.
4492 3, I | nevére. S aki idegen levelet letartóztat, az a büntetőkódex 128.
4493 1, IV | ahová Toffi asszonyság letelepedett, marad meg állandó központnak.
4494 1, II | Félelem a nevetségessé lételtől.~– És a jótékonyság?~– Agylágyulás
4495 1, V | a neve. Esküt kell neki letenni a törvényszék előtt. Még
4496 2, I | Ahogy a párduc kurrog a letepert kajmánra. Lassan, lassan
4497 1, VI | minek jön vissza?~A kisleány letérdelt a kandalló elé, s megrakta
4498 3, I | és felmentését bevárni, a letett biztosítékát visszakérni.
4499 2, I | minden hónap elsején oda van letéve az asztalra egy névjeggyel,
4500 2, I | hogy az egy valósággal létező úriember. A bevallási íven
4501 1, VI | helyettesíti a nyugtát. Az a vasút létrejön. Nekem részem van benne.
4502 2, V | a beszédet.~– Pancsovára lettem kinevezve, ahová pár nap
|