12-bamba | bamul-cseme | csend-elmeg | elmen-felem | feler-gouve | gratu-holmi | holot-karcs | karho-kocsi | kocso-lette | leult-melye | melyr-olele | olelg-predi | preme-szamo | szana-tarsa | tarsu-urnoj | urnon-zongo | zsak-zuzta
bold = Main text
Rész, Fezejet grey = Comment text
5503 3, I | az őtet ezzel a tüntető ölelgetéssel mindjobban a Dragomirovicsék
5504 1, III | haragudj rám…~– No, hát jer, ölelj meg.~– Nem töröm össze a
5505 3, I | kis tátikám, szeretlek, ölellek, csókollak: de szót nem
5506 3, I | erőszakkal tépte le a nyakáról az ölelő karokat, miközben a kalapja
5507 4, I | Feleségnek. Hisz a feleségem nem ölne meg engem!~– De elvitte
5508 1, II | becsempésznem.~Azzal a felső öltönye zsebéből kihúz. egy paksamétát.~–
5509 1, IV | karomban, hogy nem bírok öltönyt váltani.~– Annál szebb öntől,
5510 2, I | szűnt meg, csak más alakot öltött.~Nagyot sikoltott, s aztán
5511 2, I | ismerősöktől. Ahhoz fekete öltözet kell.~– Hová mennél most,
5512 3, I | Ebben a nagyon is megviselt öltözetben ne mutogasd már magadat.~–
5513 2, I | láttunk e háznál.~Minden öltözete csupa kocka: a kabátja szélesebb
5514 2, II | ízlésben. Vigárdyné nem tudott öltözködni. Minden asszony megszólta
5515 1, VI | hálószobájából. Camilla nem öltözött pongyolába, csak a felkapcsolt
5516 1, VI | Visszajövök.~S azzal bement az öltözőjébe.~Visszajön? De hát minek
5517 2, VI | ottszorítja a saját felesége öltözőjében, hát azt csak fejbe kell
5518 3, I | szerepét a burleszk komikumba öltöztesse. Fordítani kellett a dolgon.
5519 3, I | hát eredj a szobádba, és öltözzél át.~– Az én szobámba? Hát
5520 2, II | öltözve. Szalonkabátja fölé öltve a mencsikoff, ami azt jelzi,
5521 3, I | Camillát egészen elkábítá ez az ömlengés.~– Jól van! Tartsd magadnál
5522 3, I | is egyetértenek.~– Az is önámítás. A ti szerelmetek csak két
5523 2, IV | az enyim!~– Ez a ház az öné, a vízokádó sárkányától
5524 1, VI | becsülve lesz. Ezen az önérdemelte néven fogják önt szólítani…~
5525 3, I | elején volt: önmagára büszke, önérzetes ember. Hisz a jóllét megjavítja
5526 1, IV | Házi Rendjellel jutalmazták önfeláldozó törekvéseit: ezek a csillagok
5527 1, VI | gyámság alá helyeztek, s aki öngyilkossá akart lenni, mert abból
5528 1, VI | mosolygás, mint mikor valaki az öngyilkosság eszméjét neveli nagyra a
5529 1, VII | amivel kigyógyítottad az öngyilkosságból a szép asszonyt! Drága orvosság!~
5530 2, I | megsemmisíti a házasságot.~– De önhöz hűséges a felesége.~– Reális
5531 1, VI | fülébe: „Renata”.~Most már önkényt nyújtá a kezét Camilla Vigárdynak.~–
5532 2, I | hibája.~– Felszabadítanám ez önkínzás alól.~– …Nem! Nem! Arra
5533 2, III | rajtahagyta a csizmasarkának az önlenyomatát. Mégsem vette észre.~Amanda
5534 3, I | azzá lesz, ami elején volt: önmagára büszke, önérzetes ember.
5535 2, V | Hát kedves atyja szintén önökkel fog menni Pancsovára?~–
5536 1, VI | sajátomnak.~– De hisz akkor önön veszik meg azt az összeget.~–
5537 4, II | tiszta száz percent nyereség önre nézve, hogy ilyen olcsón
5538 3, I | Meritorisz Zenóra? – kérdé öntetszelgő mórikálással Camillától.~–
5539 1, VI | rosszul magyarázta a gyermek öntudatlan szavát.~– Ne mondd ki ezt
5540 3, I | alkalmával odaadtam.~Azt az öntudatos mosolyragyogást kellett
5541 4, II | betéti könyvet.) Én megveszem öntül a halottjait. Hagyjon engemet
5542 1, IV | aranymondás már cinkbe van öntve.)~Annyi idő sem telik a
5543 2, III | Ez a legjobb metódusa az „önvédelemnek”.~– Én végül a szemébe mondtam,
5544 2, I | segítse. Igaz, hogy mindezt önzésből, nagyravágyásból cselekszi.
5545 2, I | nagyravágyásból cselekszi. De ennek az önzésnek nemes alapja van. Büszkélkedni
5546 2, I | alternatívával. Én vagy egy önzetlen, minden érdek nélküli pártfogója
5547 1, II | vagy pedig írjon esendő, önző, élvező emberekről, amilyenek
5548 1, II | jogász csak vétkeseket, önzőket, csalókat, tettetőket, hitszegőket.
5549 2, III | volt a zavarásért.~– Az ördögbe is! várjon! Hát mi dolga
5550 1, VI | melyik kié? Ez úgyis mind az ördögé már. Csináljunk consortiumot.
5551 3, I | szerepében.~– A poklok minden ördögeire! Vért fogok ma ontani!~S
5552 3, I | mutatná meg?~– Ah! Te ilyen ördögi jellemnek csak nem hiszed
5553 1, VI | lefekünni! Anyám! Én rettegek az örök éjszakától!~A leány csak
5554 3, I | Ezt csakugyan meg kell örökítenem. Csak egy percig maradja
5555 1, IV | egészen a sportvilágban élt: örökösen a turf és a gentry-klub
5556 2, III | Gelbschnabel! Ez annyit tesz, hogy „örökre szerető”.~– Ah!~– No, ezt
5557 1, VI | teremtésnek a pillanatnyi öröme!)~– No, de mármost sietek
5558 2, I | elhagyott családodnak, aki lelki örömét találja benne, hogy egypár
5559 2, II | odamentem hozzájuk, azért, hogy örömhírt vihessek nekik. A miniszter
5560 2, I | mellette. A könnyeit törülgeté.~Örömkönnyek voltak.~Az orvos mindig
5561 3, I | embernek a szíve egyszerre örömtől és ijedségtől kezd sebesen
5562 3, I | villanyozó hatását. – Az egyik nő örült, a másik borzadozott.~Mire
5563 3, I | amiken teheneket fejettél, s örültél a vasárnapnak, amikor felvehetted
5564 1, IV | pártnak a jelöltje.~– Nagyon örvendek – szól kezét nyújtva a királyi
5565 3, I | nem ránthatom magammal az örvénybe. Ha mind a ketten a szenvedélyünkre
5566 3, I | szörnyeteget képes belőle összeállítani, amilyennel csak valaha
5567 4, I | visszatekintett. Látta, hogy Bertalan összeborzad. – Olyan hideg jön ki a
5568 4, I | gyöngéd szerető párnak.~Összeborzadt ettől a gondolattól. Szerető
5569 4, II | ment kifelé.~Az ajtóban összebotlott Zenóval.~Az volt csak igazán
5570 1, IV | mindenki.~Toffi nagysám összecsapja a legyezőjét.~– No, már
5571 2, I | hálószobájában egy férfit találtam, összecsődítem a szomszédokat, rendőrért
5572 1, VI | fakadjon. Kebléhez ölelte, összecsókolta a gyermeket.~Aztán egyszerre
5573 3, I | amatőrgépet szétszedni s összecsomagolni, mint akinek ebben az egész
5574 2, I | szája olyan furcsán van összecsücsörödve, mintha mókázna, villogó
5575 3, I | gyerekek egy zsebkendőt összefonnak korbácsnak, aztán eldugják
5576 3, I | E lesújtó invectivánál összefonta a karjait a mellén Zeno.
5577 4, I | sietett pakolni. Csomagját összefűzte, bőröndjét lezárta. Az óra
5578 1, VII | Az a hír, mintha tetemes összegű váltókat hamisított volna
5579 1, II | erekbül és idegszálakbul összegubancolt tömeg, ami a mézeskalácsosok
5580 1, VI | anyjának, aki azt szépen összehajtá, s eldugta a keblébe.~A
5581 3, I | Vigárdy levelét, s azt négyrét összehajtva elrejté a zsebébe.~– No,
5582 2, III | Alasztort.~– No, hát tessék összehasonlítani a két levelet! Nem szakasztott
5583 3, I | hivatalos állomásomra; újból összehívjuk ugyanezekbe a termekbe ugyanazokat
5584 1, III | III.~Camilla összehúzta a szemöldökeit; egyéb kifejezése
5585 4, II | redő még mélyebb, szemöldei összehúzva. Két kezét a mellén tartá,
5586 2, II | soha többet Meritorisznéval összejönni nem fogok.~– Ah! S mi indította
5587 2, IV | nagyon biztosan intézhetők az összejövetelek, s a mi híveink ezt teljes
5588 2, IV | a klubnak a helyiségeit összeköti valami, csak az intimusok
5589 3, I | kimagyarázása után ismét összekötjük a régi jó barátság aranyláncát,
5590 2, I | elszakítaná magát, s aztán összekötné a sorsát egy magához hasonló
5591 2, I | neje, vagyona, nagy családi összeköttetései által, még inkább abban
5592 1, VI | fenntartja magát. Nekem vannak összeköttetéseim a kormányzati köröknél.
5593 3, I | házban van, az iskolával összekötve, két szobábul, konyhábul,
5594 4, I | könyörgött, rimánkodott összekulcsolt kezekkel Helvila.~Vigárdy
5595 3, I | igazsághoz.~Az anya és a leány összenézett, mintha egymás szemétől
5596 1, IV | vásáros bódéját, ott én összepakolom a ládáimat.~– Nagy elismerés –
5597 1, VI | gyermeket.~Aztán egyszerre összerázkódott, megmerevítette a karjait.
5598 3, I | hallottam”.~– Ah! – Camilla összerezzent.~– Tehát az atyám ott volt
5599 1, IV | Eközben a hegedűművész összestimmelte a szárazfáját a nagy hangőrlő
5600 2, IV | pajtása kezéről. Azt meg összeszerezte az elhagyott jegyesével.
5601 1, VII | orfeumban! Ezért reggel összeszid az asszony; de estére megbocsát.
5602 1, VI | élesítve, hogy a fogait összeszorította, s eközben annál sebesebben
5603 2, V | emiatt menteni.~Amanda fogait összeszorítva nevetett. („Nemesen érző
5604 1, VII | comptoirja.~ ~Amint délután összetalálkozott Bertalannal a kaszinóban,
5605 1, II | világnézeteimet osztja. Annyira összetalálkozunk az egész életfilozófiánkkal,
5606 1, VI | kötszer, ami a társadalmat összetartja. Szűnjünk meg hazudni, s
5607 2, I | aki a kezem közé kerül, összetépem, szétmarcangolom, megfojtogatom.~
5608 2, I | macskát, egy nyulat, hogy összetépjem. Be akarom az arcomat mázolni
5609 1, VI | egyszer volt rajtam. Ugye, összeteszed majd a két kezemet a keblemen,
5610 3, I | kiegészíti.” – Azután így: „Mi összetörhetjük a békóinkat.” „Minek folytatni
5611 2, I | a büntetésünket.~– Pedig összetörhetnők a békóinkat.~– Az lehetetlen.~–
5612 1, IV | kiabálja, hogy a cselédek összetörték a nagy salátástálat; s a
5613 1, VI | mely lehajló bajuszával összevegyül, szemei ábrándosan kékek.~–
5614 2, I | legjobb útban voltak, hogy összeverekedjenek.~E percben felnyílt a hálószoba
5615 1, IV | Camilla között valami kis összezördülés támadt: megharagudtak egymásra.
5616 2, II | műkincseknek, de azokban nem volt összhangzás: velencei, japáni, rokokó
5617 1, VI | levélen.~Valami homályos ösztön úgy nógatta, hogy ez az
5618 1, II | agy erős duzzadása a nemi ösztönnek adott túlnyomó uralmat a
5619 2, I | tettekre, vállalkozásokra ösztönözte. Ön sokszor félrevonult
5620 2, V | gyermeki szeretetet, mely ösztönszerűen támad a szívben: erre a
5621 1, IV | ezüstös csillagok, négy-, öt- és nyolcágú keresztek mindenféle
5622 1, IV | istállónak a lelke.~(Kolosszális ötlet! Egy egész istállónak a
5623 3, I | Helvilának most valami új ötlete támadt.~– Ejh! De pompás
5624 1, II | egész tarkázva szellemes ötletekkel, sok érzés elpazarolva benne…~–
5625 1, VI | Keresztapa”.~A lányka nevetett az ötletén: a nevetés az anyjára is
5626 1, IV | királyi tanácsos úrral. (Nem ötvenkrajcáros név! valóságos régi család!)
5627 1, III | körül, a derekán széles kék öv volt, nagy csattal haliotis
5628 1, IV | tanácsosnétól, hogy ki az övé?~– Igazán megkérdezzem?~–
5629 1, VI | úgy hasonlít az arcod az övéhez. Pedig Isten a tanúm, hogy
5630 4, II | rosszabbat. Nézze csak: ő most özveggyé lett. Valamikor úgyis jegyben
5631 1, II | mint egy szegény hivatalnok özvegye, ugyanezzel a művével sorba
5632 4, II | jegyben jártak. Vegye el az özvegyet. Én lemondok az ön javára
5633 1, IV | elnyert prédát. – Egy szegény özvegynél, aki öt neveletlen árvát
5634 2, IV | Eszerint, ha méltóságod még óhajt velem érintkezésbe jönni,
5635 2, III | Plátói szerelem. Határozatlan óhajtások. Aláírva: „Renata”.~– Ez
5636 1, VI | Nekem is van annyi eszem. Ohó! Így nem hagyok magammal
5637 3, I | rögtön előadva idejöttének okait.~– Asszonyom! Önnek ez órában
5638 2, IV | kellett egy még erősebb okának lenni, hogy érintkezésbe
5639 3, I | akarod rejtélyes eltűnésed okául kitaláltatni. Hogy a világ
5640 2, V | tett, mintha a kinevezési okirat kalligráfiáját tanulmányozná
5641 3, I | napig, amikor kineveztettem okleveles tanítónőnek, amely minőségemben
5642 2, V | volna nagyságod a kinevezési okmányomba belepillantani, láthatta
5643 2, I | kebléből azt a kinevezési okmányt, kitárta, odatartá Helvila
5644 2, IV | felbontására.~– Mit nevez ön ilyen oknak?~– Amit angolul úgy neveznek,
5645 2, V | asszonyom jól fogja ismerni az okokat, melyek anyámat a világtól
5646 2, I | hogy hiszen nincsen semmi okom a világ szemei elől bujdokolnom. „
5647 3, I | Helvilát is megakasztotta. Az okoskodás olyan nagyon közel járt
5648 1, II | tönkre az ön egész etikai okoskodását, ami költői igazságtételben,
5649 2, IV | hogy melyik fél szolgáltat okot a házasság felbontására.~–
5650 2, I | kettőnknek csak szenvedést okoz.~– De mikor ez a szenvedés
5651 1, V | kezéből, amely az ájulást okozhatta. Jogot vett hozzá, hogy
5652 3, I | változást a rossz társaság okozta nála, mikor a fővárosba
5653 1, II | idegszálainak bonyolódása okozza, hogy az egyik emberből
5654 1, VI | társadalomnak. Ön tehát megmentheti oktalan nagylelkűséggel egykori
5655 3, I | tudnám mondani; de felnőttek oktatására nem vállalkozom.~Zeno vette
5656 3, I | hát mégis kell felnőttek oktatásával foglalkoznom – szólt Helvila. –
5657 2, II | leánya számára ingyenes oktatást, ellátást, hogy a kenyerét
5658 1, VI | érzékenykedés? Hát van nekünk okunk arra, hogy egymást keserítsük?
5659 1, I | fog rá öt percig: annak okvetlenül haza kell jönni a kitűzött
5660 3, I | csak ne mártogass forró olajba. Vallok benevolenter.~–
5661 2, I | Nyomorult gazember.” Bizony olcsó vitézkedés. Tudod jól, hogy
5662 4, II | nyereség önre nézve, hogy ilyen olcsón szabadult meg a férjétől.
5663 1, VI | keresztül kell menni a szalon oldalajtajáig. Itt hallgatózott ő nemrég.
5664 1, III | ment a félig felnyitott oldalajtóhoz. Közeledtére az ajtó egészen
5665 2, II | nyugodtan ül a causeuse egyik oldalán, s kegyesen szól:~– Kérem,
5666 2, II | leült a causeuse-nek a másik oldalára. Ez az ~ forma ülőke azért
5667 1, IV | fülébe súgni, amidőn az oldalba döfi a legyezőjével.~– Vigyázzon!
5668 2, II | tartotta, s ott állt az egyik oldalon a toalettasztal faragott
5669 1, I | beszélt már a tükör. A szalon oldalszárnyajtaja szétnyílik: belép az úrnő.~
5670 2, I | fütyülne, azután kivesz az oldalzsebéből egy szivarkát, rágyújt,
5671 1, III | legyen a hátad.~– Hiszen ha Ollendorftul meg nem görbült a hátam…~–
5672 2, III | mely lelki nyugalmának oltalma volt és kitérni; világi
5673 3, I | Te angyal! Te szent! Te oltárkép! Tehozzád volt írva ez a
5674 2, IV | aki lábbal tapossa azt az oltárt, amelyhez én csak imádkozni
5675 1, VII | lépcsőn. A gáz el volt már oltva, sötét volt.~Mikor a fele
5676 1, VI | fenékre száll, s többé el nem olvad.~– Ah! Akkor az olyan embert,
5677 1, VI | konyháról.~– Olyan nehezen olvadnak el ezek a kockák a teában –
5678 1, VI | kavargatni azt a nehezen olvadó halálcukrot.~Erre Camilla
5679 1, II | több az, hogy amit nem is olvas senki többé.~Azok a sárga
5680 1, VI | végigolvassa a levelet, mely az olvasás után kihull a kezéből.~–
5681 1, I | melyen fényes pakfong táblán olvasható e név: „Meritorisz Zeno”,
5682 1, VI | azzal a teáskanállal! Én úgy olvasok önnek az arcában, mint a
5683 1, IV | fiam! Harmadéves jogász. Az olvasókör jegyzője. Egy zseni! Hírlapokba
5684 3, I | ide már a levelet, hadd olvasom el!~Helvila előadja a levelet.~
5685 1, VI | keblemen, körülcsavarod az olvasóval? Kis mamácskám. Angyalkám.
5686 3, I | levelet átadatnod, hogy olvassa el.~– De hát elnézhettem-e
5687 3, I | nem. Majd azután. Együtt olvassuk el mind a kettőt, szépen
5688 2, I | Újra elolvasták. Kettősben olvasták. Utoljára aztán az egész
5689 3, I | volt írva ez a levél? Ti olvastátok ezt? Én állami hivatalt
5690 2, I | ölni. Itt ezen az asztalon olvasztgattuk a halálos mérget a teáscsészében
5691 3, I | evangéliumot! Ezt az amnesztiát!~Olyanformán tett.~– No, ne gyűrd úgy
5692 2, I | Sokszor el is utazik, s olyankor az ajtaját lakattal is bezárja,
5693 2, I | in bianco”-ba.~Bertalan olyat ütött az öklével a zongorára,
5694 1, VI | balzacról a szép selyem uszály omlik alá, azokkal a jácint girlandokkal.
5695 1, IV | Claquehutes! Ez nem keresztneve őnagyságának.~Rangosiné asszonyság pikáns
5696 4, I | ismertető jele; szemei körül ónkarikák, halántékán lehetett látni
5697 3, I | a világot. „Les absents ont tort.” Ez legjobban áll
5698 3, I | ördögeire! Vért fogok ma ontani!~S aközben a leányán keresztül
5699 2, I | Nem! Angyalom!~– Vért kell ontanom! Meleg vért akarok! Adj
5700 3, I | arcvonásait. – Milyen furcsa optikai szerszám az az emberszem! –
5701 1, V | Társadalom csillaga!” Itt van! „Opulens büfé! Francia pezsgő! Fényes
5702 2, II | semmivel.~(Mit tartozik ez őrá? Pedig itt szíja az ő havannáit
5703 4, I | azt a végzetes levelet. Órahosszat leste a vendéglő előtt,
5704 1, VI | Megvan.~Helvila odasietett az órához, felnyitotta a zenegép tokját,
5705 3, I | tanácsadó. Még van huszonnégy órai időtök a menekülésre. A
5706 2, I | alkalmazása van, s üres óráiban a hírlapokba ír elbeszéléseket.~–
5707 4, I | hozzá. Erre ő kivette az óráját: „Most fél egyre. Még van
5708 2, I | a nappali, hol az éjjeli órákat tölti otthon; senkit sem
5709 2, II | gondot fordított ő arra: órákig cicomázta magát a tükör
5710 2, IV | ajtajáig is. Rendesen este 6 órakor szokott Vigárdy úr odavetődni.
5711 1, VI | talál rá senki.~Mire az óramű tokját ismét bekapcsolta,
5712 1, VI | másikon nappal lesz tizenkét órán szolgálata: a többi idejével
5713 4, I | eldűlését.~Számlálta az óranegyedeket.~Tizenegy óra elmúlt és
5714 3, I | közé?~– Ha volna neki egy őrangyala, aki visszatartaná.~– Most
5715 1, III | a falióra muzsikál. A mi óránk az én legkedvesebb művészem;
5716 2, IV | hogy Vigárdy úr este 6 órától 9-ig valósággal ott tarokkozott
5717 2, IV | ember volt, mint aki egy órával előbb innen eltávozott.~
5718 2, IV | feleségének. Itt csak az orcátlanság segít.~Elkezdte a szemeit
5719 4, I | ütötték a padot, kiabálva, ordítva: „Ki az a képviselő? Nevezze
5720 2, II | az Meritoriszné, mint egy orfeumi baccháns. Hisz ez a fin
5721 1, VII | rosszabb hely”, amit Vigárdy az orfeummal, sőt Camilla budoárjával
5722 1, III | az egy kisisten. Az az én Orfeuszom!~– No, ez éppen elég ok
5723 3, I | egészségével: féltve fogja azt őrizni. Ezzel önnek is örömet és
5724 4, I | tanítónőnek, aki démoniacus őrjöngő, s egyszer már egy dührohamában
5725 2, I | is lehetett az, hogy én őrjöngtem, tomboltam? Mikor semmi
5726 3, I | Vigárdyról beszélsz?~– Igen! őróla. Mit gondolsz, milyen jó
5727 2, I | rákok telelnek”, ahogy az orosz közmondás tartja. Én azonban
5728 2, V | Hiszen nem azért jött ő az oroszlán barlangjába, mintha nem
5729 3, I | egy titkait védő asszony oroszlánbátorságával rohant oda Zenóhoz, megragadva
5730 1, II | színükkel, a rózsaszín, lüktető orrcimpák, a tiszta, keskeny homlok,
5731 1, VII | Szinte egymásba ütötték az orrukat Vigárdyval. A házmester
5732 4, I | becsületemet! Meggyalázzák ország-világ előtt azt a nőt, akit én
5733 2, VI | felkereste a Sándor utcai országkunyhóban, elmondva neki a tapasztalt
5734 4, I | volt. Addig Helvila állt őrt otthon.~Aztán várt Camilla
5735 1, VI | engemet és magadat ölni!~Az az őrületes mosolylárva még erősebb
5736 4, I | tudott szólni.~– És én nem őrültem meg e percek alatt! Mikor
5737 2, I | amit úgy hívnak, hogy „őrültség, amiben szisztéma van”.
5738 3, I | megtébolyodáshoz? Ez már jó! Az őrültségben van jellem. Van bátorság.
5739 2, I | vékony fátyol választ el az őrültségtől.~– De az a fátyol mindig
5740 4, II | akarom őt megölni. Siessen ön orvosért! Gyorsan! Az égre! Mentsék
5741 1, VII | öngyilkosságból a szép asszonyt! Drága orvosság!~Tehát vannak még bolond
5742 3, I | gyógyítottál ki? Nem a te orvosságoddal? Nem itt ennél az asztalnál
5743 1, II | Cukorral szokta nagysád az orvosságot bevenni, vagy anélkül?~–
5744 2, I | Camillának.~– Tudom, beszéltem az orvossal. Most csak arra kell vigyázni,
5745 1, IV | semmi tekintetben. Az már orvostanilag be van bizonyítva, hogy
5746 1, II | sem hiszünk, ami a „jól őrzött várról és jól táplált helyőrségről”
5747 1, V | szép asszonyt.~Ez az igazi ősember-nőstény! Krepdesinben és brüsszeli
5748 2, I | akikben nem az állat képezi az őslényt?~– Nők lehetnek. Női angyalok
5749 4, I | lomtárbul előkerült élettárssal ossza meg az örömeit, akit testben,
5750 1, IV | kritikával, hogy milyen ostoba az ilyen városi szakácsné:
5751 1, VI | Camilla. – Az egy haszontalan ostobaság.~– Ki mondta azt?~– Aki
5752 3, I | Hagyj nekem békét az ostobaságoddal.~– Nem ér semmit. Ide a
5753 2, III | Bizonyosan nem azt, hogy „ősz”, hanem rövidítve azt, hogy „
5754 3, I | te nem adtad el azokat az ószereseknek?~– Hogy adtam volna el?
5755 1, III | szabású; nagy, kék szemei őszintén felnyílva; magas homloka,
5756 1, IV | előkelő hivatalnoknak, Rangosi Oszkár úrnak a felesége, akit a
5757 4, I | képviselő, egyike a párt oszlopos tagjainak arra használja
5758 1, IV | beütni a málégyűrű;1 óriási osztalékról beszélnek.~– Üzleti ügyekbe
5759 1, II | konvenciós megszokás: egy egész osztálynál alkutárgy és spekuláció.
5760 1, II | hisztérikus, fanatikus félmívelt osztályok számára: annak is lesz kelendősége;
5761 3, I | hivatalt kapok? Hatodik osztályú rangfokozattal? Álom ez?
5762 1, VI | Ezt megint kétfelé lehet osztani. Ezt a szobát meg az öltözőjét
5763 1, II | teljesen az én világnézeteimet osztja. Annyira összetalálkozunk
5764 3, I | kész vagy vele menni és osztozni abban a sorsban, amit ő
5765 2, I | rá. Hiszen nem vagyok én Otello. Nézze, nincs nálam se revolver,
5766 3, I | feleségénél. Mit keresett ő ottan?~Camilla dühbe jött erre
5767 3, I | Temesvárra promoveáltak, az ottani állapotokról. Onnan várta
5768 3, I | tetted, hogy azt a levelet otthagytad a kezében.~– Mire gondolsz,
5769 1, IV | és a gentry-klub volt az otthona. A gavallér barátok egyre
5770 3, I | a teremben.~– Kedves kis otthonom! Milyen sokszor fogok rád
5771 4, I | az ágya volt.~Camilla még ottmaradt az égő lámpa mellett.~És
5772 1, IV | ártatlanság eltávozott, az ottmaradtak szabadon értekezhetnek a
5773 2, VI | ember ugyanazt a pribéket ottszorítja a saját felesége öltözőjében,
5774 2, IV | porteur. „C’est à prendre, ou à laisser.”~Az éhes farkas
5775 1, VI | megint a cukrászlegény emel óvást: „Ez mind nincs kifizetve
5776 2, III | superflua cautela” (fölösleges óvatosság).~– Hasonlítsa bár össze!~
5777 3, I | bírói pecséteket csak bölcs óvatosságból hagyták továbbra is a bútorokon,
5778 3, I | alföldre; te el fogsz menni ővele.~– Azt nem mondtam.~– De
5779 2, I | vissza ne essék a bajba. Óvni kell minden felindulástól.
5780 2, I | szemei elől bujdokolnom. „Ab ovo” ki van egyenlítve az én
5781 2, II | megcsókolják egymást. Aztán: „pá, kedvesem”.~Ezúttal azonban
5782 2, I | a válsága, ha egyszer a páciensnek megjön az ételhez való kedve.
5783 2, I | és odább megyek. Clara pacta, boni amici.~Camilla csak
5784 1, VI | mint mikor egy vádlottak padjára került szép nő ellen a közvádló
5785 3, I | borítékot is felszedte a padlóról, amit eldobott, még azt
5786 4, I | rettenetes! Az ellenzéki padokon a kárörvendő, nevető, gúnyhahotázó
5787 4, I | mellettem ülők ököllel ütötték a padot, kiabálva, ordítva: „Ki
5788 4, I | férjednek: nem fáj a halál, Paetus!”~Aztán becsukódott hármuk
5789 2, IV | szolgál, ahová a házmester páholyából nem lehet látni. Ezen a
5790 1, III | szabad buzdítani vele ezt a pajkos gyermeket.~– No, majd ráérsz
5791 2, IV | volt: azt hódította el a jó pajtása kezéről. Azt meg összeszerezte
5792 1, VII | orfeumban voltam, korhely pajtások társaságában.~– Okosan:
5793 1, I | ajtónál megáll, melyen fényes pakfong táblán olvasható e név: „
5794 4, I | előérzetem van!~Helvila sietett pakolni. Csomagját összefűzte, bőröndjét
5795 1, II | öltönye zsebéből kihúz. egy paksamétát.~– Elolvasta? – kérdi a
5796 2, I | ideálom. Bor van-e?~– Egész palack veresbor. Az orvos ezt ajánlotta.~–
5797 1, VI | tartalmát beletöltögeté a rumos palackba. – Jól beleszorítá a dugaszt.
5798 2, I | pohár megtelik: elébb a palackból húzott nagyot. Csettentett
5799 1, VI | kocsisné szobájába. A pezsgős palackokat sem felejtették ott. Hanem
5800 1, IV | nyugodt. Ha a tarokkpartit palástolgatják a konferencia köpönyegével,
5801 1, VII | sőt Camilla budoárjával palástolt: Perukker úr comptoirja.~ ~
5802 1, VII | VII.~Vigárdy a pálcájával előretapogatózva botorkált
5803 1, IV | rajta végig: valószínűleg a paletot miatt.~– Drága nagysám.~
5804 2, I | keblére a leány:~– Ez az én palladiumom! Ez az én panaceám! Ez az
5805 1, VI | fél.~Eszébe jut, amit a Pallas Lexikonából olvasott az
5806 2, II | piperézőasztala előtt ül, drága pálmavirágos kasmírpongyolában: komornája
5807 1, IV | művésznőknél is így van: Pálmay Ilka sohasem lép ki a színpadra
5808 2, II | a kenyerét tisztességes pályán megszerezhesse. De nekem
5809 2, III | végigtapintá az arcán a hajporos pamacsot, s a körme lapjával lesimítá
5810 2, I | Camilla Zenonak a székek, pamlag, zongora hátára ragasztott
5811 2, I | egymás mellé. Camilla a pamlagra, Vigárdy a karszékbe.~–
5812 2, I | én palladiumom! Ez az én panaceám! Ez az én talizmánom! Nem
5813 2, IV | mértékben kihasználják. Én nem panaszképpen mondom, mert rámnézve teljesen
5814 1, IV | akit pofon ütöttek, arról panaszkodott volna, hogy a foga fáj.~–
5815 2, IV | lesz engemet felkeresni. Pannonia, 22. szám. Magamat ajánlom.~
5816 2, I | Utoljára aztán az egész ív papirost kiterjesztve borítá a keblére
5817 1, VI | úgy nógatta, hogy ez az a papírrongy, ami legméltóbb arra, hogy
5818 1, IV | alánk.~Alasztor még meg is paprikázza a mérget:~– És aztán az
5819 2, I | hálóköntösben, mezítláb, papucs a lábán, a haja kuszáltan
5820 2, IV | kísérletére legerélyesebb papucsának a sarkával felelni.~Bizonyosan
5821 3, I | dolgot.~– Látod, aranyos kis papuskám: azt a levelet a mama énnekem
5822 3, I | idézett.)~– Hát az melyik paragrafus, amely a bakfisoknak jogot
5823 3, I | gyámsági törvény, melynek 84. paragrafusa azt mondja, hogy ha egy
5824 3, I | az a büntetőkódex 128. paragrafusába ütközik. (Talán nem is helyesen
5825 3, I | megszabadítja? Akkor még csak a páráját szíttam be: de a lelkem
5826 1, VI | akarom, hogy mellém ülj! – parancsolá Camilla. Attól tartott,
5827 2, V | Vallásunk törvényei azt parancsolják, hogy tiszteljem.~– Csak
5828 2, I | nyomorult idegháló? Nem te parancsolsz énnekem; hanem én teneked.
5829 1, VII | a nagyságos asszony rám parancsolt, hogy rögtön menjek konstáblerekért,
5830 1, VII | gyümölcstartókkal haza, ahogy ő parancsolta neki; én azt a véleményemet
5831 1, II | Hausfrauk számára. De most már a parasztokból is kiveszett az idill (ha
5832 1, II | Dorfgeschichteket német parasztokról német Hausfrauk számára.
5833 1, VI | a kandallóban hamvadozó parázs vetett valami izzó derengést
5834 1, VI | s megrakta hasábokkal a parázshalmazt. Nehezen akartak meggyulladni.
5835 2, I | vitézkedés. Tudod jól, hogy én párbajra nem híhatlak, akármilyen
5836 2, VI | szerint közjegyző volt.~– Nos? Párbajsegédre van szükséged? – kérdé Bertalantól.~–
5837 3, I | asszonyvédelemre. Hisz rettegett párbajvívó. De az egy olyan űrt támasztana
5838 2, I | makacskodik. Rámordult. Ahogy a párduc kurrog a letepert kajmánra.
5839 2, I | készen. Puha cipó, sonka, parizer. Melyik kell?~– Mind a kettő.~–
5840 1, III | akkor bejöjjek, mikor az a Párizsban járt violinista játszani
5841 3, I | le ne buktasd a háztető párkányáról, ahová holdkóros szenvedélyében
5842 1, VI | kifizetve még!”~– Ugyan mit parlamentéznek az urak? – igazítja el a
5843 2, I | bámulom nagy sikereit, parlamenti diadalait. Titokban, lelkem
5844 4, I | Camilla. – Hát mi köze ehhez a parlamentnek?~De Helvila már értette.~–
5845 4, I | kell lenni: gyöngéd szerető párnak.~Összeborzadt ettől a gondolattól.
5846 3, I | meg asszony vagyok, a te párod!” – asszonyi állat, ahogy
5847 3, I | csak valaha házasulandó párokat fenyegettek.~Helvila egészen
5848 2, II | asszonynak volt szüksége az ön pártfogására, nem tudott az idejönni?
5849 2, I | önzetlen, minden érdek nélküli pártfogója vagyok a te hitetlenül elhagyott
5850 1, IV | talentum! Éntőlem tizenkét parti pikétben elnyert huszonhárom
5851 2, I | mindenesetre kimaradsz a partiból.~– Nem úgy van az, kedves
5852 1, IV | Mindennap.~– Tizenkét partit?~– De csak egy krajcárba
5853 1, IV | hiszem én is, hogy ez a pártkonferencia csak afféle köpönyeg a múlhatatlan
5854 1, IV | konferencián. S azok a pártkonferenciák rendesen éjfélig tartanak.~–
5855 1, IV | Hírlapokba is ír. A zöldtollas pártnak a jelöltje.~– Nagyon örvendek –
5856 4, I | mérgezett golyókkal lőni, de a pártok harcában szabad. Ez ott
5857 1, VI | lepecsételnek!~Az indítvány egyhangú pártolásra talált. Ez az igazság.~–
5858 3, I | amelyen keresztül most partra vergődött. Ha keresi és
5859 1, II | nem professzióbul, hanem passzióból űzi ezt a szellemi hóhérmesterséget.~
5860 3, I | fenntartá a fején. Színpadi pátosszal és távgyalogló léptekkel
5861 1, IV | Hiába: nemo propheta in patria. („Senki se jövendőmondó
5862 3, I | sok esőt megsokallt mormon patriarcha hálálkodó kifejezését reprodukálta
5863 1, I | tanácsosné feledteti el velünk Pattit. A pièce de résistance-ot
5864 4, II | női sikoly, férfiszidalom, patvarkodás, ami várható volt. Amanda
5865 1, VI | milliomos létére, esztelen pazarlásáért gyámság alá helyeztek, s
5866 1, VI | csipettel tegyen a forró vízbe a peccobul.~– Tudod jól. Néggyel.~–
5867 2, I | csókolták. Az aláírt neveket, a pecsétet, Pancsova várost, a bélyeget,
5868 2, I | bikahúst – jártam, mint pedlar, fésűket, bicsakokat árulni –
5869 1, II | bizony most már abban a régi példabeszédben sem hiszünk, ami a „jól
5870 1, IV | tekintetben a faktor. Sűrű példák vannak rá, hogy a legnotóriusabb
5871 2, IV | is vastag inastréfa volt. Példálózás az „úrnak” küldött izenetre.~–
5872 1, IV | Óh azért, hogy a nyelvére példálóznak, nem haragszik meg a szép
5873 2, I | egyszer a férjhez menésről példálózott előtte. „A nyomdokok visszariasztanak.”~
5874 2, I | a leányt óvatosan, elébb példálózva, előkészíteni erre a jó
5875 3, I | vétkes? Talán az anya a példás? Keresni fogják, mit vétettünk.
5876 2, I | vagyok ütve. Vegyen rólam példát minden becsületes férj,
5877 4, I | ki vagyok szolgáltatva a pellengérnek. Emlékezem egy hasonló esetre
5878 3, I | félreismertelek! Te mintaképe a hű Penelopéknek. Hogy elítéltelek, hogy
5879 1, VI | teásfindzsát maga elől. Az a penetráns keserűmandula-illat elárulja
5880 4, I | kettőt ütött, a zenegép pengeté a szerenádkeringőt.~
5881 1, I | képeznek. Honni soit, qui mal y pense.~– S fényes programja lesz
5882 3, I | írónőnek, természetesen péntekesnek kellett lenni.~– Én nem
5883 2, V | bizony megkapta volna a pénteki illetményét csattanós pofonokban,
5884 3, I | Helvila!~– Nem félek a péntektől. Bebizonyítom azzal, hogy
5885 3, I | felmondási határidőnk.~– Hát a pénzbiztosítékom is itt lesz.~Helvila fejet
5886 2, I | fiókból a megtakarított pénzecskéjét, odaadta Zenónak. Harminc
5887 3, I | Zenóhoz.~– Vedd vissza a pénzedet! A mi kezünket be nem szennyezte
5888 3, I | pénzünk. Az volt az utolsó pénzem, amit én önnek legközelebbi
5889 2, II | szerelmét is meg lehet venni pénzen, mint a kedvesét? Vigye
5890 4, I | vagyok: nem nevetnék egy zsák pénzért. – És most szid! S én el
5891 2, II | Hogy valahányszor a férj a pénztárát kinyitja, mindig meg lehessen
5892 2, II | tenni!~– Én ideteszem ezt a pénztárba. A pénz az ön nevére van
5893 3, I | kamatot is fizetek érte.~S a pénztárca szélső szakaszából kihúzott
5894 2, I | fogad. Az államvasutaknál pénztárnoknői alkalmazása van, s üres
5895 3, I | Meritorisznénak mindenekelőtt a pénztárral kellett beszámolni, a lemondására
5896 2, II | Bertalan visszatért hozzá a pénztártól, a két öklét felemelve kiálta:~–
5897 1, VI | kétezer forintból, amit havi pénzül rendeltek a számára, nem
5898 2, I | mellénye apróbb kocka, à la Pepita; alacsony, finom termetű
5899 1, II | hang? Rezgéshullám, mely percenként 200 méternyire halad. Vegye
5900 1, VI | Odament, elindította a percingát, s helyére igazította a
5901 4, I | felé indul egy óra negyven perckor: most azonnal vágtass haza,
5902 3, I | hét múlva, amikor a dolog perfektté lesz. Camillának majd megírom,
5903 1, IV | kabátja illatos?~– Ah, ez már perfidia! – förmed fel valamennyi
5904 1, VI | az arca lárvájával.~Ez a pergamenkemény mosoly aztán nem is hagyta
5905 1, IV | engedve a művésznek megkezdett periódusát végig elmondani. – No, ezt
5906 1, III | gyermekruhát viselt fehér perkálból, buggyos kerek fodorral
5907 2, I | választotta, mintha valami Perukker-féle szeladont fogadott volna
5908 1, VI | utam van. Legelőször is Perukkerhez vágtatok: azt kihúzom az
5909 1, IV | valami rossz illatot érezne. Pesszimista: ha megszólal, csupa rossz
5910 2, IV | használt sötét sikátor a Pester Lloyd szerkesztőségével.
5911 2, I | hogy hová küldjék utánam a Pesti Naplót?~– Hát tudhattam
5912 1, VI | hogy otthon vannak. Hisz a pestis jár együtt velünk! Tolvajnak
5913 4, I | világos hajnal ott lepte a petróleumlámpás mellett.~Akkor aztán őt
5914 3, I | Pedig még akkor csak in petto volt a sors kedvező fordulata
5915 1, V | Opulens büfé! Francia pezsgő! Fényes bankettek”: olyan
5916 1, V | legalább ittam volna abbul a pezsgőből, amit kiátkoznak a gyomromból! –
5917 3, I | lesz elég: több is jön. A pezsgőről én gondoskodom.~S engedett
5918 1, VI | a kocsisné szobájába. A pezsgős palackokat sem felejtették
5919 2, IV | teljesítendő kárpótlásban.~– Pfuj! Zeno úr!~– Hja, méltsás
5920 1, V | még az is ingerel, ha a pianissimo flageolet hangjai közé az
5921 1, I | feledteti el velünk Pattit. A pièce de résistance-ot pedig képezni
5922 1, VI | szemek halálmeredése, a lassú pihegés, az arc halott színe. Aztán
5923 1, VI | mármost sietek innen. Önök pihenjenek le. Nekem ez órában még
5924 1, IV | őnagyságának.~Rangosiné asszonyság pikáns mosollyal sipegi:~– Csak
5925 1, IV | Éntőlem tizenkét parti pikétben elnyert huszonhárom forintot.~–
5926 1, IV | tartja magát.~– Szokott ön pikétezni?~– Mindennap.~– Tizenkét
5927 1, IV | a királyi tanácsossal.~A pikétnél folyvást beszélnek. Nem
5928 1, IV | tanácsos is végezte a tizenkét pikétpartit, s a társaság közé nyomult.~–
5929 3, I | És ugyanazon az arcon e pillanatok alatt látta Helvila a démoni
5930 4, I | imádtalak! Szeretlek az utolsó pillanatomig.~Helvila gyermetegen mosolygó
5931 3, I | felhasználta ezt a réstámasztó pillanatot, s hirtelen kiugrott az
5932 3, I | engedett a tárca belsejébe pillantani.~No! Ez már csak csalhatatlan
5933 1, VI | rehabilitált fácány. Az egyiket a pincér, a másikat a Georges reklamálja.
5934 1, I | szolgáltatja, s egyúttal pincért is küld hozzá inas-livrée-ben.~–
5935 1, V | a rizsporon is keresztül pipacslott a harag színe, a szemei
5936 2, II | kezei a dühtől; az arca pipacsveres volt.~Mikor Bertalan visszatért
5937 1, IV | hogy vajon essbuquet-t pipáznak-e azok a tarokk-kompanisták,
5938 1, VI | fecskendezése. A tenyereibe pipereecetet tölt, s azt szagoltatja
5939 2, II | alkoven) következik.~Éppen a piperézőasztala előtt ül, drága pálmavirágos
5940 3, I | Itt keveredett a sport piratái közé, akik között elvesztegette
5941 3, I | kisasszony hol van? S arra mi pironkodással, szemlesütéssel feleljük
5942 4, I | zöldessárga színű; ami máskor pirosság volt rajta, az most szederjes
5943 1, IV | nagyon is egészséges, a pirosságot temperálja némi poudre de
5944 2, I | Bagatell dolog! Igazán pirul az arcom, mikor ilyen aprólékosságokkal
5945 2, III | hogy igazán megvallom, pirulok azokat egy hölgy előtt elmondani.~–
5946 3, I | csinálni! Most kezdődik! Pislogni szabad! No, még egy fölvételt!~
5947 1, IV | macskáé: szétálló szemek, pisze orr, kicsiny áll. A háta
5948 2, IV | Amanda elé ismét: (belül még piszkosabban).~Amandának négyféle jogérvényes
5949 2, IV | ideálját. S most ez az ember, piszkosan, kopottan, elzüllötten jön
5950 3, I | halántéka felé fordítá a pisztoly csövének a száját.~Camilla
5951 2, I | vetve, s fúja a füstöt a plafon felé.~Ráér várakozni.~Azok
5952 1, IV | írással: mert az már csúnya plágium volna. – Bocsánat, hogy
5953 1, II | méternyire halad. Vegye kezébe a plajbászt és számítson. Hiszen amely
5954 2, III | hálálkodás. Idealizáló ábrándok. Plátói szerelem. Határozatlan óhajtások.
5955 2, II | történt. Ezeknek a révén sok pletykát meg lehet tudni a múltból,
5956 1, IV | magát Kapiczány.~– Ha fáj, plombáltasd.~– Csak tudnék egy ügyes
5957 1, IV | fekete, mint egy cigány és pökhendi.~A kis doktor jellemét sejteti
5958 1, IV | De csak egy krajcárba poénjét.~– Akár kettőbe.~S aztán
5959 1, VI | értenek az okos emberek a poézishez? Akik alkoholometerrel mérik
5960 1, II | beszélek. Ez a válfaja a poézisnek leélte magát. Jelenben senki
5961 3, I | nem illik a maga tragikus pofácskájához.~– No, hát komédiázz te!
5962 2, II | szemtelenség! Még ide meri tolni a pofáját!? Dobja ki ezt az embert
5963 3, I | Zeno úr megcirógatta a pofaszakállát, s azzal a cinikus hidegséggel,
5964 2, V | pénteki illetményét csattanós pofonokban, amiket azután szombaton
5965 1, IV | Aztán majd kapsz tőle egy pofont.~– S attól meggyógyul a
5966 3, I | benne volt a szerepében.~– A poklok minden ördögeire! Vért fogok
5967 1, V | atlaszcipőkben?~– Ejh! Most egy olyan pokol forr bennem, hogy nem érzem,
5968 2, I | közétek az égből – vagy a pokolból, már nem tudom bizonyosan.
5969 2, II | azt, s egyszerre, mintha pókot érintett volna a kezével,
5970 3, I | apa, jó férj! Becsületes polgár!~S itt kifeszítette a mellét,
5971 2, II | előkelő világban; még a polgároknál is, hogy az urak szeretőt
5972 1, II | nincs már hazaszeretet: csak politika; nincs már remény: csak
5973 4, I | szerelmeslevelét, mely őt mint politikust kompromittálta. A képviselő
5974 1, VI | hálószobájából. Camilla nem öltözött pongyolába, csak a felkapcsolt ruhaderék
5975 1, IV | eljött az estélyünkre.~– Pont tíz óra! Elsőnek érkeztem.
5976 2, III | Nem jut eszembe teljes pontossággal a szöveg. Mindjárt hazasietek,
5977 2, V | vágta, hogy széttörött a porcelán.~– Mind gazember, valahány
5978 2, I | Hahaha! Azt a kis japáni porcelánfigurát, aki úgy hasonlít hozzá?
5979 1, VI | a kikölcsönzött tálakat, porcelánokat, ezüstneműket a csődtömeg
5980 1, I | szokás. Inast, ezüstöt, porcelánt estélyekre kikölcsönözni.
5981 1, V | össze a saját ezüstünket és porcelánunkat, és szállítsd haza, különben
5982 3, I | törülte, úgy kefélte le róla a port. A levelet úgy tette el
5983 2, IV | kivehetem. Át is adhatom: au porteur. „C’est à prendre, ou à
5984 4, I | biz ez: az a képviselőházi postahivatal. Leveleket, amiknek nem
5985 1, VI | vagy a vasutaknál, vagy a postánál mint pénztárosnőnek, amihez
5986 3, I | család, hogy minden levelét poste restante címeztette. Maguk
5987 2, I | hazámfiával, aki valami posztkisztlit vagy micsodát szerencsésen
5988 1, IV | megküldte minden európai potentátnak, s azok viszonzásul egy (
5989 1, III | harmadikat úgy hínak, hogy madame Potifár; s aki ennek a három illusztris
5990 1, IV | nem kérsz tőlem drágasági pótlékot – szól a doktor az ifjú
5991 1, VI | adja el a bútorait. Azokért potom árt szoktak adni. Más ötletem
5992 1, IV | pirosságot temperálja némi poudre de serail; a szemei nagyok
5993 2, I | kiegyenlíti. C’est signé: – „pour acquint”. Kezdjünk új rubrikát: „
5994 1, V | tempókat. Ez a legkényelmesebb póz az ilyen katasztrófánál.
5995 3, I | használta a megváltozott pozíció előnyét. Hirtelen kirántott
5996 1, I | vissza.~– No, no. Aetas praecedit. (A koré az elsőbbség.)~–
5997 1, IV | ugyanannak a méregnek a praecipitatuma, aminek a felesége a sublimatuma.~„
5998 3, I | vette észre a leány ravasz praktikáját, hogy az őtet ezzel a tüntető
5999 1, IV | Rikhárd úrfi azonban sokkal praktikusabb elme: ő az apához tartja
6000 1, III | Szerenádvalcert; de azokat nagy precízióval játssza. A zongora egy nagy
6001 1, IV | zsebébe süllyesztve az elnyert prédát. – Egy szegény özvegynél,
6002 3, I | Úgy folyott a szájából a prédikáció, mintha csak be lett volna
6003 1, VI | bizony nem állnék elő erényt prédikálni, hanem licitálnék a kegyeire.
6004 1, IV | Csak mondja ön úgy! Én a predikátumomra is hallgatok.~Szerencsére
|