Rész,  Fezejet

2501     3,  I  |              barátom”? Ezzel a levéllel a kezemben. Csak azt a szót
2502     3,  I  |           levéllel a kezemben. Csak azt a szót fogom neki mondani: „
2503     3,  I  |                 én hirtelen megcsókolom a kezét...~- Teheted azt.~-
2504     3,  I  |                    Teheted azt.~- És ha a kölcsönös félreértések kimagyarázása
2505     3,  I  |    kimagyarázása után ismét összekötjük a régi jó barátság aranyláncát,
2506     3,  I  |              egy szent. S az én barátom a másik. Kettõjük között én
2507     3,  I  |                   Mondhatod.~Erre aztán a kitörõ öröm teljességével
2508     3,  I  |                boldogabb ember nálamnál a földön!~Camilla egészen
2509     3,  I  |                  Tudod mit, Zeno? Ebben a nagyon is megviselt öltözetben
2510     3,  I  |                    Megmondom. Itt ebben a Dragomirovics-féle szobában
2511     3,  I  |                    Hogy adtam volna el? A férjem ruháit.~- Te hitted,
2512     3,  I  |                asszony.~- No, hát eredj a szobádba, és öltözzél át.~-
2513     3,  I  |               várta, hogy Zeno átlépjen a másik szobába, azonnal szemrehányásokat
2514     3,  I  |          Lenyomott hangon beszélt, hogy a szomszéd szobában meg ne
2515     3,  I  |                rosszul tetted, hogy azt a levelet otthagytad a kezében.~-
2516     3,  I  |                azt a levelet otthagytad a kezében.~- Mire gondolsz,
2517     3,  I  |                Helvila?~- Arra, hogy az a levél egyedül teneked volt
2518     3,  I  |              után.~- Láttam. És az volt a hatása rám ennek a jelenetnek,
2519     3,  I  |                 volt a hatása rám ennek a jelenetnek, hogy visszaemlékeztem
2520     3,  I  |             hasonlóra. Egyszer elvittek a színházba, mikor bohózatot
2521     3,  I  |              Hát ott éppen így játszott a színész, aki jellemkomikusokat
2522     3,  I  |               változáson ment keresztül a lelke. Ha szótlan leül az
2523     3,  I  |              hajtva, végiggondolva azon a fertõn, amelyen keresztül
2524     3,  I  |                Ha keresi és nem találja a szót, amivel a beszédet
2525     3,  I  |              nem találja a szót, amivel a beszédet ily nagy meglepetés
2526     3,  I  |                után megkezdje: én ebbõl a néma belsõ küzdelembõl sokat
2527     3,  I  |                és elhittem volna. Hanem a frázisoknak, a gesztikulációknak
2528     3,  I  |             volna. Hanem a frázisoknak, a gesztikulációknak nem hiszek.
2529     3,  I  |    Egyáltaljában nem kellett volna neki a levelet átadatnod, hogy
2530     3,  I  |                 elnézhettem-e azt, hogy a pisztolyt a halántékának
2531     3,  I  |     elnézhettem-e azt, hogy a pisztolyt a halántékának szegzi?~Helvila
2532     3,  I  |          Helvila durcásan rántott egyet a vállán, s aztán felvette
2533     3,  I  |             aztán felvette az asztalról a revolvert, amit Zeno kezébõl
2534     3,  I  |                 Camilla szemügyre vette a fegyvert. Biz abban egy
2535     3,  I  |              sem volt.~Az arca elpirult a szégyentõl. Hogy üres pisztollyal
2536     3,  I  |               az én apám mindig - mondá a leány. - S jó, ha még megmarad
2537     3,  I  |                   S jó, ha még megmarad a komédiánál. De én attól
2538     3,  I  |                   Hova gondolsz?~- Arra a szerencsétlen levélre. Te
2539     3,  I  |              afölötti álörömödben, hogy a férjedet visszanyerted,
2540     3,  I  |              még egy másik ember is van a világon, akinek tartozol
2541     3,  I  |            annyival, hogy le ne buktasd a háztetõ párkányáról, ahová
2542     3,  I  |                most Meritorisz Zeno azt a hozzád írt levelet ahelyett,
2543     3,  I  |                 Vigárdyhoz vinné, ezzel a szóval: „Barátom, megbocsáss!” -
2544     3,  I  |             közölni, hogy el ne rontsam a jókedvedet. Most már azt
2545     3,  I  |                 Camilla dühbe jött erre a szóra.~- Zeno Amandánál
2546     3,  I  |              rövid felsõkabátot hordtak a Váci utcai gommeux-k, ami
2547     3,  I  |               utcai gommeux-k, ami alól a szalonkabát szárnyai kilógtak.
2548     3,  I  |                 Piros zsebkendõ is volt a mellsõ zsebében. Egészen
2549     3,  I  |                    Nos? hát ráismersz-e a régi Meritorisz Zenóra? -
2550     3,  I  |              monda Camilla, türtõztetve a haragját. - Csak belül is
2551     3,  I  |                    Csak belül is lennél a régi.~- Hát nem hiszed,
2552     3,  I  |                már Camilla kezében volt a revolver. - Csakhogy az
2553     3,  I  |             hogy ellátogattam hozzá. De a férje jelenlétében beszéltem
2554     3,  I  |            Elejét akartam venni azoknak a mendemondáknak, melyek a
2555     3,  I  |                a mendemondáknak, melyek a köztünk lefolyt találkozás
2556     3,  I  |     támadhatnának. Én magamra vállaltam a felelõsséget mindazon viszonyért,
2557     3,  I  |             rohantál ma rám, Vigárdynak a levelét követelni?~Zeno
2558     3,  I  |                nyelt. Aztán készen volt a felelettel.~Hamiskásan hunyorított
2559     3,  I  |                  Hamiskásan hunyorított a fél szemével.~- Hát már
2560     3,  I  |        Bertalannal egymástól, azt mondá a barátom: „No, bruder, majd
2561     3,  I  |                 olyan meglepetést, hogy a szemed-szád eláll tõle;
2562     3,  I  |              csak egy hét múlva, amikor a dolog perfektté lesz. Camillának
2563     3,  I  |                No, hát engemet szurkált a kíváncsiság, hogy mi lehet
2564     3,  I  |           kíváncsiság, hogy mi lehet az a meglepetés, amit Bertalan
2565     3,  I  |                scénát, hogy kicsikarjam a jövendõ méhébõl azt a titkot,
2566     3,  I  |       kicsikarjam a jövendõ méhébõl azt a titkot, ami rám nézve csak
2567     3,  I  |                rám ijesztettél!~- Ezzel a revolverrel? Hiszen nincs
2568     3,  I  |            aztán elkezdte tréfára fogni a dolgot. Kacagott, ugrált,
2569     3,  I  |              Kacagott, ugrált, mint aki a legjobb capitaljuxot találta
2570     3,  I  |                 capitaljuxot találta ki a kedvesei megtréfálására.~-
2571     3,  I  |      sikoltottál tõle! Hahaha! Hanem ez a fruska csak tréfára vette!
2572     3,  I  |                  Amint felé fordítottam a revolvert, belenézett, mindjárt
2573     3,  I  |                 egész. Így volt alkotva a természettõl. Egyike azoknak
2574     3,  I  |            természettõl. Egyike azoknak a kedélyeknek, akik a regényt
2575     3,  I  |             azoknak a kedélyeknek, akik a regényt úgy olvassák, mint
2576     3,  I  |                  Mármost add vissza azt a levelet! Tudod a tartalmát.
2577     3,  I  |             vissza azt a levelet! Tudod a tartalmát. Nincs szükség
2578     3,  I  |         magadnál tartanod. Ide vele! Az a mienk!~Zeno folytatta a
2579     3,  I  |                 a mienk!~Zeno folytatta a kacagást.~- No, hát keresd
2580     3,  I  |             nálam!~S azzal szétgombolta a kabátját.~Ez már ízléstelenség
2581     3,  I  |             Helvila nem is vállalkozott a zsebek motozására, hanem
2582     3,  I  |                 hanem könyörgésre fogta a dolgot.~- Látod, aranyos
2583     3,  I  |               aranyos kis papuskám: azt a levelet a mama énnekem adta,
2584     3,  I  |                 papuskám: azt a levelet a mama énnekem adta, hogy
2585     3,  I  |           leánynak, aki messze elszakad a szülõitõl, távol idegen
2586     3,  I  |                 aztán Zeno is fordított a szerep hangulatán. Úgy tett,
2587     3,  I  |                leányom el akarja hagyni a szülõit?~- Hiszen mondtam
2588     3,  I  |           tanítónõnek.~- Akkor átfutott a fülemen. Te tanítónõnek?~-
2589     3,  I  |                ily szégyent nem tûr meg a Meritorisz-címer. Ez ellen
2590     3,  I  |              beleegyezésével történt.~- A te gyámatyád Alasztor. Tudom.
2591     3,  I  |                akkor csak in petto volt a sors kedvezõ fordulata nálam.
2592     3,  I  |       szemlesütéssel feleljük azt, hogy a mi kisasszonyunk bizony
2593     3,  I  |                 mi kisasszonyunk bizony a pancsovai elemi iskolában
2594     3,  I  |                 elemi iskolában tanítja a kétszer kettõt. Hát hogy
2595     3,  I  |                 úr, nem tudja eltartani a felnõtt leányát? Az anya
2596     3,  I  |                Az anya nem visel gondot a leányára? Keresni fogják
2597     3,  I  |                 Keresni fogják az okát. A világ nem tûri a titkolózást.
2598     3,  I  |               az okát. A világ nem tûri a titkolózást. Azt fogják
2599     3,  I  |        titkolózást. Azt fogják mondani: a szülõkben van a hiba. A
2600     3,  I  |                mondani: a szülõkben van a hiba. A leány erényes, tiszta
2601     3,  I  |                 a szülõkben van a hiba. A leány erényes, tiszta erkölcsû.
2602     3,  I  |              erkölcsû. Tehát kell, hogy a szülõi legyenek bûnösek:
2603     3,  I  |              megveti õket, amiért elfut a körükbõl. Talán az apa a
2604     3,  I  |                a körükbõl. Talán az apa a vétkes? Talán az anya a
2605     3,  I  |                 a vétkes? Talán az anya a példás? Keresni fogják,
2606     3,  I  |                vétettünk. Alá lesz ásva a jó renoménk. Az anyádat
2607     3,  I  |                 feleségnek.~Úgy folyott a szájából a prédikáció, mintha
2608     3,  I  |                  Úgy folyott a szájából a prédikáció, mintha csak
2609     3,  I  |               az igazsághoz.~Az anya és a leány összenézett, mintha
2610     3,  I  |                okául kitaláltatni. Hogy a világ azt kutassa: miért
2611     3,  I  |               kutassa: miért szökött el a szülõi háztól a szép Helvilácska?
2612     3,  I  |              szökött el a szülõi háztól a szép Helvilácska? Kinek
2613     3,  I  |                 szép Helvilácska? Kinek a kedvéért szökött el?~- Ah,
2614     3,  I  |                 mondani! Te nem ismered a világot. „Les absents ont
2615     3,  I  |          éclat-val fogunk belépni újból a világba. Ott vesszük fel
2616     3,  I  |                világba. Ott vesszük fel a fonalat, ahol elszakadt.
2617     3,  I  |            Ezelõtt négy évvel itt ebben a teremben volt az a fényes
2618     3,  I  |                ebben a teremben volt az a fényes estély, melyen a
2619     3,  I  |                 a fényes estély, melyen a társaság elitje volt együtt.
2620     3,  I  |               Képzelem, hogy megzavarta a társaságot az a hír, hogy
2621     3,  I  |              megzavarta a társaságot az a hír, hogy Meritorisz Zeno
2622     3,  I  |             hogy Meritorisz Zeno eltûnt a világ színpadáról. No, hát
2623     3,  I  |      színpadáról. No, hát most, mielõtt a fõvárosból eltávoznánk az
2624     3,  I  |                 összehívjuk ugyanezekbe a termekbe ugyanazokat az
2625     3,  I  |                urakat és asszonyságokat a búcsúlakomára.~- Ah! Apa!
2626     3,  I  |              zseniális!~- Senki sem fog a meghívástokra idejönni.~-
2627     3,  I  |            eljönnek. Óh, te nem ismered a társaságot. Egy sem fog
2628     3,  I  |             méltóságteljes Amandájával. A fejemet teszem föl egy fületlen
2629     3,  I  |                  mely egészen lekötötte a figyelmet.~- No de uram -
2630     3,  I  |             gondolja meg ön, hogy ennek a tréfának a legfõbb akadálya
2631     3,  I  |               ön, hogy ennek a tréfának a legfõbb akadálya az, hogy
2632     3,  I  |               arca megfelelt.~- Hát azt a pénzt én teneked visszahoztam -
2633     3,  I  |            teneked visszahoztam - szólt a nemes gavallér, kabátja
2634     3,  I  |           jelvénnyel.~És azt felnyitva, a négy szakasz egyikébõl elõhúzott
2635     3,  I  |              kamatot is fizetek érte.~S a pénztárca szélsõ szakaszából
2636     3,  I  |                  az asztalra. - Itt van a teaestély költségeire való.
2637     3,  I  |                 lesz elég: több is jön. A pezsgõrõl én gondoskodom.~
2638     3,  I  |                 gondoskodom.~S engedett a tárca belsejébe pillantani.~
2639     3,  I  |              csalhatatlan bizonyítványa a férji hûségnek! Egy százforintos
2640     3,  I  |        költségeire, s azontúl indemnity a túlkiadásokra.~- De hát
2641     3,  I  |              hát hogy jutottál te ehhez a pénzhez? - kérdezé Camilla.~
2642     3,  I  |           Camilla.~Zeno úr megcirógatta a pofaszakállát, s azzal a
2643     3,  I  |                a pofaszakállát, s azzal a cinikus hidegséggel, amely
2644     3,  I  |      hidegséggel, amely olyan jól illik a férfiarcnak, historizálta
2645     3,  I  |                 el, hogy õ bizony azzal a kapott harminc forinttal
2646     3,  I  |               estén egyenesen vágtatott a Korona kávéházba. Ott talált
2647     3,  I  |              egy kártyakompániát. Leült a tolvajok közé, bízva a közmondásban,
2648     3,  I  |            Leült a tolvajok közé, bízva a közmondásban, s a közmondás
2649     3,  I  |                 bízva a közmondásban, s a közmondás be is vált. Elnyert
2650     3,  I  |           közmondás be is vált. Elnyert a rablóktól valami három-négyszáz
2651     3,  I  |             argonauták elkezdték, mikor a colchysi aranygyapjút ellopták.~
2652     3,  I  |          aranygyapjút ellopták.~Éspedig a férji hûségnek a superlativusául
2653     3,  I  |                Éspedig a férji hûségnek a superlativusául tekinthetõ,
2654     3,  I  |       superlativusául tekinthetõ, mikor a családapa elmondja a hites
2655     3,  I  |              mikor a családapa elmondja a hites feleségének: „Nézd!
2656     3,  I  |                 Nézd! az éjjel elvettem a rablóktul háromszáz forintot:
2657     3,  I  |                kellemetlenül zavarta ez a bevallás.~Felkapta az asztalrul
2658     3,  I  |         bevallás.~Felkapta az asztalrul a százas bankót, s odarohant
2659     3,  I  |             vele Zenóhoz.~- Vedd vissza a pénzedet! A mi kezünket
2660     3,  I  |                 Vedd vissza a pénzedet! A mi kezünket be nem szennyezte
2661     3,  I  |                 S azon törekedett, hogy a százas bankót Zenónak valamelyik
2662     3,  I  |                Zenónak egész harca volt a leányával a zsebei védelmezésében.~-
2663     3,  I  |            egész harca volt a leányával a zsebei védelmezésében.~-
2664     3,  I  |               nevelést adtak neked azok a preparandinák! Superplus
2665     3,  I  |             morál! Jól van, no! Ne járj a zsebemben. Csiklandós vagyok.
2666     3,  I  |                 nem kártyán nyertem ezt a pénzt, no! Becsületemre,
2667     3,  I  |                   No, hát hogy jutottál a pénzhez?~- Igen egyszerûen.
2668     3,  I  |                  Igen egyszerûen. Ebben a felsõkabátban volt, amit
2669     3,  I  |             Ennek van egy titkos zsebe, a bársonygallérja alatt. Én
2670     3,  I  |           bársonygallérja alatt. Én azt a pénzt, mikor útra készültem,
2671     3,  I  |           esetén segítsek vele magamon. A gaz Perukker azonban nem
2672     3,  I  |             adott idõt, hogy hazajöjjek a kabátomért, alig tudtam
2673     3,  I  |               tõle egérutat nyerni azon a szomorú éjszakán, „quod
2674     3,  I  |                az útra szánt pénz ebben a kabátban: amit most intacte
2675     3,  I  |            intacte megtaláltam.~Helvila a fejét ingatta, nagy kétkedve.~-
2676     3,  I  |            Ugyan papa, nem érted te azt a kunststikklit: hogyan lehet
2677     3,  I  |                nem akceptálod, hogy ezt a pénzt a galléromban találtam?~-
2678     3,  I  |            akceptálod, hogy ezt a pénzt a galléromban találtam?~-
2679     3,  I  |             inkább akceptálom azt, hogy a kártyán nyerted.~(Ki tudja,
2680     3,  I  |         termõföldje?)~Azzal visszatette a százast a kis asztalra.~
2681     3,  I  |             Azzal visszatette a százast a kis asztalra.~Zeno felhasználta
2682     3,  I  |         asztalra.~Zeno felhasználta ezt a réstámasztó pillanatot,
2683     3,  I  |             hirtelen kiugrott az ajtón, a Dragomirovics-szobába. Be
2684     3,  I  |               nem értette az okát ennek a nagy felindulásnak.~- Micsoda
2685     3,  I  |                csak minket rontana meg: a magunk baját viselni könnyû,
2686     3,  I  |                te jobban szereted, mint a férjedet, én jobban, mint
2687     3,  I  |             Hogyan ronthatná meg? Azzal a levéllel? Hát mi van abban
2688     3,  I  |              levéllel? Hát mi van abban a levélben? Egy örvendetes
2689     3,  I  |              megmondani. Fogalmam sincs a politikai világról. De érzem,
2690     3,  I  |                hogy itt ég valami kanóc a lábunk alatt: tûzakna fölött
2691     3,  I  |           hiszen itthon van már. Megvan a „sweet home”. - Szeretnék
2692     3,  I  |          bennünket!”~- Helvila! Gondolj a betegségedre!~- Nyomorult
2693     3,  I  |     betegségedre!~- Nyomorult démon! Ez a betegség. Akkor hagy el,
2694     3,  I  |                Hogy nem tudott rámjönni a roham elébb. Akkor, amikor
2695     3,  I  |                Szerencsétlenek lesztek. A gyalázatnak olyan fertõjébe
2696     3,  I  |                 menni és osztozni abban a sorsban, amit õ készít a
2697     3,  I  |                a sorsban, amit õ készít a számodra, s még engemet
2698     3,  I  |             engem elkárhoztatsz. Én azt a másik embert szeretem, imádom,
2699     3,  I  |               Isten teremtett, az egyik a testemet adta, a másik a
2700     3,  I  |               az egyik a testemet adta, a másik a lelket hozzá. Hát
2701     3,  I  |                a testemet adta, a másik a lelket hozzá. Hát bûnöm,
2702     3,  I  |              arcomat pirosra, felveszem a piros ruhát, kifutok a sugárútra,
2703     3,  I  |        felveszem a piros ruhát, kifutok a sugárútra, s odavetem magam
2704     3,  I  |             sugárútra, s odavetem magam a legelsõ úr kocsija elé:
2705     3,  I  |                 Hisz úgyis közel vagyok a megtébolyodáshoz.~- Úgy?
2706     3,  I  | megtébolyodáshoz.~- Úgy? Hát közel vagy a megtébolyodáshoz? Ez már
2707     3,  I  |            bátorság. No, hát fordítsunk a dolgon. Eddig te voltál
2708     3,  I  |                az õrült. Most én leszek a hidegvérû tanácsadó. Még
2709     3,  I  |              van huszonnégy órai idõtök a menekülésre. A mai nap és
2710     3,  I  |              órai idõtök a menekülésre. A mai nap és a jövõ éjjel.
2711     3,  I  |               menekülésre. A mai nap és a jövõ éjjel. Te most rögtön
2712     3,  I  |                 néhány nappal itt, ezen a helyen így szólt hozzám: »
2713     3,  I  |              így szólt hozzám: »Mi mind a ketten feltaláltuk egymásban
2714     3,  I  |               feltaláltuk egymásban azt a lelket, mely a mi lelkünket
2715     3,  I  |            egymásban azt a lelket, mely a mi lelkünket kiegészíti.« -
2716     3,  I  |                 így: »Mi összetörhetjük a békóinkat.« »Minek folytatni
2717     3,  I  |            békóinkat.« »Minek folytatni a kölcsönös mártíriumot.«
2718     3,  I  |                 még egyszer visszatérni a világba, hogy krumplit kapálhassak,
2719     3,  I  |                   No hát, uram, itt van a nap, amelyen megnyílik az
2720     3,  I  |            amelyen megnyílik az út ebbe a szép világba. Van valahol
2721     3,  I  |               valahol egy rejtett völgy a hegyek között, ahova hír
2722     3,  I  |              hát én meg asszony vagyok, a te párod!” - asszonyi állat,
2723     3,  I  |                   asszonyi állat, ahogy a biblia nevez: becsületes
2724     3,  I  |                igazán. S nem tud semmit a világról és arról a dicsõségrõl,
2725     3,  I  |              semmit a világról és arról a dicsõségrõl, amit annyi
2726     3,  I  |         megalázkodás, annyi megtagadása a jobb érzéseknek, annyi embergyûlölet
2727     3,  I  |                   Anyám! Anyám!~Camilla a szívéhez kapott. Fuldokolt.~-
2728     4,  I  |         töltötte el, hogy Zenót kereste a városban. Mindenütt kereste,
2729     4,  I  |                 Mindenütt hagyott hátra a számára egy levélkét, melyben
2730     4,  I  |             akarta tõle visszakapni azt a végzetes levelet. Órahosszat
2731     4,  I  |               levelet. Órahosszat leste a vendéglõ elõtt, ahol szállva
2732     4,  I  |               maradt.~Be is esteledett. A leány is hazajött: nem találta
2733     4,  I  |                nem találta Zenót sehol. A vendéglõben azt mondták,
2734     4,  I  |                 mondták, hogy járt ott, a levélkét is megkapta.~Talán
2735     4,  I  |                 mellette valamit.~Amint a lámpát meggyújtották: Camillának
2736     4,  I  |                az éjszakát otthon tölti a maga meleg fészkében.~Arra
2737     4,  I  |              gondolt Camilla, hogy neki a kibékülés után még feleségnek
2738     4,  I  |              párnak.~Összeborzadt ettõl a gondolattól. Szeretõ párt
2739     4,  I  |                 miért?~Csak azért, hogy a világ elõtti állását visszaszerezze.~
2740     4,  I  |               visszaszerezze.~Hát ki az a világ?~Ád az valakinek valamit?~
2741     4,  I  |               valamit?~Könyörül valakin a világ?~Szánakozik valakin
2742     4,  I  |               világ?~Szánakozik valakin a világ?~Fölemel valakit a
2743     4,  I  |                a világ?~Fölemel valakit a világ?~Védelmez valakit
2744     4,  I  |                 világ?~Védelmez valakit a világ?~Nem! A világ csak
2745     4,  I  |          Védelmez valakit a világ?~Nem! A világ csak elítél, elgázol,
2746     4,  I  |          áldozatokat hozzon egy nõ, aki a világ kegyelmét meg akarja
2747     4,  I  |             leveleket írt - mindenfelé, a közös lámpás mellett.~Mikor
2748     4,  I  |             közös lámpás mellett.~Mikor a muzsikálóóra az éjféli Szerenádvalcert
2749     4,  I  |       lepengetni, akkor Helvila letette a tollat.~- Én most megyek
2750     4,  I  |         megkezdése ellen?~Azzal Helvila a kis mellékszobába távozott,
2751     4,  I  |         ellenmondó démonokkal. Az érzés a megfontolással, a képzelet
2752     4,  I  |                 érzés a megfontolással, a képzelet a megítéléssel,
2753     4,  I  |              megfontolással, a képzelet a megítéléssel, a tapasztalat
2754     4,  I  |                képzelet a megítéléssel, a tapasztalat az ábránddal
2755     4,  I  |              harcokat küzdenek. Egyszer a szenvedély lángol föl, másszor
2756     4,  I  |          szenvedély lángol föl, másszor a gond borítja el a kedélyt.
2757     4,  I  |               másszor a gond borítja el a kedélyt. Azok a hideg, kõvé
2758     4,  I  |              borítja el a kedélyt. Azok a hideg, kõvé vált fogalmak
2759     4,  I  |               hideg, kõvé vált fogalmak a „becsület” felõl olyan nehezen
2760     4,  I  |              nehezen akarnak felolvadni a világalkotó érzések tüzében.~
2761     4,  I  |               tüzében.~Hajnalig tartott a lelki küzdelme.~Akkor felvette
2762     4,  I  |            küzdelme.~Akkor felvette azt a tollat, melyet Helvila otthagyott,
2763     4,  I  |                készen volt vele, átment a levéllel Helvilához.~A leány
2764     4,  I  |           átment a levéllel Helvilához.~A leány aludt, de nagyon ébren:
2765     4,  I  |                Camilla felolvasá elõtte a levelét.~Helvila azt mondta
2766     4,  I  |               szökik-e el az anyja vagy a férjével.~Camilla aztán
2767     4,  I  |              még egyszer végigruminálta a levelét, igazított, törölt,
2768     4,  I  |                  megint bõvített rajta, a világos hajnal ott lepte
2769     4,  I  |                világos hajnal ott lepte a petróleumlámpás mellett.~
2770     4,  I  |                amikor Helvila felkölté.~A leány útiruhába volt öltözve,
2771     4,  I  |        útiruhába volt öltözve, kalappal a fején.~- Megyek a gyámatyámhoz.
2772     4,  I  |              kalappal a fején.~- Megyek a gyámatyámhoz. Még most otthon
2773     4,  I  |              Camilla úgy érezte, mintha a tegnap és ma között egy
2774     4,  I  |              volna kárba.~- Kérlek, ezt a levelet is vidd magaddal,
2775     4,  I  |                vidd magaddal, és add át a címére.~A levél Vigárdynak
2776     4,  I  |           magaddal, és add át a címére.~A levél Vigárdynak volt címezve -
2777     4,  I  |                 Jó intézmény biz ez: az a képviselõházi postahivatal.
2778     4,  I  |    keresztülmenni, ide lehet utasítani. A honatyákat minden izenet
2779     4,  I  |          tizenkét óra is elmúlt, amidõn a konyha felõli ajtón csöngettek.
2780     4,  I  |           történt velem. Amint beléptem a szobájába, amint meglátott,
2781     4,  I  |               soha. Arcán az ijedség és a harag látszott. „Hát nem
2782     4,  I  |                   Hát nem mentél még el a helyedre?” Én úgy meg voltam
2783     4,  I  |              jönni. „Majd megy az anyád a Lipótmezõre, a bolondokházába!”~-
2784     4,  I  |                 az anyád a Lipótmezõre, a bolondokházába!”~- Ah! -
2785     4,  I  |          takarodj rögtön innen és siess a dolgodra! Egyenesen a vasútra.”~-
2786     4,  I  |             siess a dolgodra! Egyenesen a vasútra.”~- Én azt kérdeztem
2787     4,  I  |               káromkodni kezdett: „Hogy a mennydörgõ mennykõbe ne
2788     4,  I  |              atyám? - Csak úgy forogtak a szemei erre a kérdésemre:
2789     4,  I  |              úgy forogtak a szemei erre a kérdésemre: a lábával dobbantott. „
2790     4,  I  |               szemei erre a kérdésemre: a lábával dobbantott. „A te
2791     4,  I  |                  a lábával dobbantott. „A te apád egy akasztófárul
2792     4,  I  |            annyi gondja van terád, mint a vízbe dobott macskakölyökre!” -
2793     4,  I  |                macskakölyökre!” - Nekem a lélegzetem is elállt. „No,
2794     4,  I  |                hát mit állasz itt, mint a sóbálvány? Nem tudod, mit
2795     4,  I  |               Rögtön hozz egy bérkocsit a kisasszonynak!” Azután a
2796     4,  I  |                a kisasszonynak!” Azután a vasúti kalauzban levelezett,
2797     4,  I  |                s ismét hozzám fordult: „A gyorsvonat Szeged felé indul
2798     4,  I  |               vágtass haza, szedd össze a cókmókodat, aztán ki az
2799     4,  I  |               se nézz az ablakon, mikor a vonat kirobog a városbul!”
2800     4,  I  |          ablakon, mikor a vonat kirobog a városbul!” S amíg hozzám
2801     4,  I  |               lépésekkel járt fel s alá a szobában. - Én el voltam
2802     4,  I  |              bejött jelenteni, hogy itt a bérkocsi, nem is várta,
2803     4,  I  |          akartam elfogadni, erõszakosan a zsebembe dugta, s aztán
2804     4,  I  |                 dugta, s aztán megfogta a karomat s csaknem erõvel
2805     4,  I  |                 Én szédelegve mentem le a kocsiig, s most el vagyok
2806     4,  I  |        történnie. Nem válaszolt Vigárdy a leveledre? Nem jött el?~-
2807     4,  I  |               az országházban, mikor én a leveledet odavittem. Egy
2808     4,  I  |              fel, az maga vitte be neki a levelet. Annak már van két
2809     4,  I  |              óra lesz.~Ismét csengettek a konyhaajtón.~Camilla ment
2810     4,  I  |               Egy napsugár derengett át a két hölgy lelkén.~Hátha
2811     4,  I  |                Hátha csak tréfa volt az a keserves fogadás a gyám
2812     4,  I  |              volt az a keserves fogadás a gyám részérõl. Most levelet
2813     4,  I  |              Most levelet küld, kimenti a rossz kedvét.~Nem volt a
2814     4,  I  |                a rossz kedvét.~Nem volt a levélben semmi írás, hanem
2815     4,  I  |                 hogy Camilla is utazzék a leányával, rögtön, ebben
2816     4,  I  |                 volt. Elõérzete volt az a megsemmisülésnek.~- De én
2817     4,  I  |              aztán léptek hallatszottak a kibérelt szobában. Az elválasztó
2818     4,  I  |           elválasztó ajtóban nyikorgott a kulcs.~Melyik jön a kettõ
2819     4,  I  |          nyikorgott a kulcs.~Melyik jön a kettõ közül?~Vigárdy jött
2820     4,  I  |           Vigárdy jött be.~Kezében volt a kalapja, s abban az országgyûlési
2821     4,  I  |                 országgyûlési napirend, a másik kezében sétapálcája,
2822     4,  I  |         szederjes folt, szája szélén az a fehér tajték látszott, ami
2823     4,  I  |              látszott, ami az õrültek s a halálos betegek ismertetõ
2824     4,  I  |               halántékán lehetett látni a megdagadt erek lüktetését.~-
2825     4,  I  |               Az ön feleségének adta át a levelet?~- Eh mit? Feleségnek.
2826     4,  I  |                Eh mit? Feleségnek. Hisz a feleségem nem ölne meg engem! -
2827     4,  I  |                 meg engem! - De elvitte a levelemet a legádázabb politikai
2828     4,  I  |                  De elvitte a levelemet a legádázabb politikai ellenfelemhez,
2829     4,  I  |      botrányhajhászó képviselõhöz, s az a mai ülésben interpellációt
2830     4,  I  |          interpellációt intézett emiatt a miniszterhez, s felolvasta
2831     4,  I  |       Szentséges Isten! - sikoltott fel a leány.~- Nem értem - szólt
2832     4,  I  |            Camilla. - Hát mi köze ehhez a parlamentnek?~De Helvila
2833     4,  I  |                  Az ellenzéki képviselõ a földmívelési miniszterhez
2834     4,  I  |       interpellációját: „Van-e tudomása a miniszternek arról, hogy
2835     4,  I  |          kormánypárti képviselõ, egyike a párt oszlopos tagjainak
2836     4,  I  |                hivatalba beszerezze. Ez a bizonyos férj váltóhamisításról,
2837     4,  I  |                 ismeretes; de különösen a turfon elkövetett yankeetrickjeirõl.
2838     4,  I  |         yankeetrickjeirõl. S most ennek a kezére készül a kormány
2839     4,  I  |              most ennek a kezére készül a kormány az állam egyik legkényesebb
2840     4,  I  |       legkényesebb természetû birtokát, a méntelepet bízni, a jelzett
2841     4,  I  |           birtokát, a méntelepet bízni, a jelzett képviselõ hathatós
2842     4,  I  |           ajánlatára.” S ezzel elõvette a „szeretõmhöz” írt levelemet,
2843     4,  I  |             levelemet, s felolvasta azt a ház elõtt.~- Rettenetes!~-
2844     4,  I  |                   Rettenetes!~- Hát még a háznak az arca! Az volt
2845     4,  I  |                 háznak az arca! Az volt a rettenetes! Az ellenzéki
2846     4,  I  |        rettenetes! Az ellenzéki padokon a kárörvendõ, nevetõ, gúnyhahotázó
2847     4,  I  |             nevetõ, gúnyhahotázó arcok! A kormánypártiakon a harag,
2848     4,  I  |               arcok! A kormánypártiakon a harag, az elkeseredés. A
2849     4,  I  |                a harag, az elkeseredés. A mellettem ülõk ököllel ütötték
2850     4,  I  |          mellettem ülõk ököllel ütötték a padot, kiabálva, ordítva: „
2851     4,  I  |               kiabálva, ordítva: „Ki az a képviselõ? Nevezze meg!
2852     4,  I  |         képviselõ? Nevezze meg! Halljuk a nevét!” A karzaton minden
2853     4,  I  |          Nevezze meg! Halljuk a nevét!” A karzaton minden látcsõ kereste
2854     4,  I  |          karzaton minden látcsõ kereste a soraink között, ki lehet
2855     4,  I  |            vágja oda az interpellálónak a szeme közé: „Hazugság! Nem
2856     4,  I  |                   Ki ájul el? Ki fut ki a terembõl? - Én csendesen
2857     4,  I  |          terembõl? - Én csendesen ültem a helyemen, s néztem a beszélõ
2858     4,  I  |              ültem a helyemen, s néztem a beszélõ szeme közé, ki a
2859     4,  I  |                a beszélõ szeme közé, ki a levél olvasása után kegyetlen
2860     4,  I  |              mosollyal dugta azt vissza a zsebébe, s azt mondá: „A
2861     4,  I  |                a zsebébe, s azt mondá: „A nevet majd megmondom holnap
2862     4,  I  |             nevet majd megmondom holnap a zárt ülésben.”~A miniszter
2863     4,  I  |                 holnap a zárt ülésben.”~A miniszter nem felelhetett
2864     4,  I  |                válaszolni fog. Az elnök a ház felháborodása miatt
2865     4,  I  |                 Ott láttam Alasztort is a karzaton. Az, mint egy õrült,
2866     4,  I  |                e jelenet után az ajtón.~A két hölgy egy szót sem tudott
2867     4,  I  |             alatt! Mikor sárba gázolják a becsületemet! Meggyalázzák
2868     4,  I  |     Meggyalázzák ország-világ elõtt azt a nõt, akit én mint egy szentet,
2869     4,  I  |               csendesen tudtam ott ülni a helyemen, és úgy tenni,
2870     4,  I  |                 aztán kitört Camillából a szilaj harag.~- Megölöm
2871     4,  I  |           Hiszen ha azzal segítve volna a bajon, nem várnám én, hogy
2872     4,  I  |          embernek igaza van! Én mindazt a bûnt elkövettem, amivel
2873     4,  I  |                 hittem, hogy jót teszek a nyomorultakkal.~Camilla
2874     4,  I  |         nyomorultakkal.~Camilla lekapta a fejérõl a hajfonatát, s
2875     4,  I  |               Camilla lekapta a fejérõl a hajfonatát, s elkezdte azt
2876     4,  I  |                azt kibontani. Elsõ jele a megõrülésnek.~Helvila közbeszólt.~-
2877     4,  I  |                 egynapi haladékunk van. A név még nincs kimondva.
2878     4,  I  |                 Én fogom felkeresni azt a képviselõt. Én beszélek
2879     4,  I  |       kicsikarom tõle, hogy visszavonja a vádját.~- Nem, kedves leánykám,
2880     4,  I  |        Könyörgéseddel csak súlyosítanád a vádat. Az is egy bûntanújel
2881     4,  I  |            lenne. Azután még nincs vége a tragédiának. Az ülést folytatták,
2882     4,  I  |             folytatták, mert ugyanannak a képviselõnek még egy másik
2883     4,  I  |                 interpellációja is volt a kereskedelmi miniszterhez,
2884     4,  I  |           miniszterhez, és egy harmadik a kultuszminiszterhez. A kereskedelmi
2885     4,  I  |         harmadik a kultuszminiszterhez. A kereskedelmi minisztertõl
2886     4,  I  |            jelzett képviselõ ugyanannak a csalárd bukott férjnek a
2887     4,  I  |                a csalárd bukott férjnek a szép feleségét, akihez gyöngéd
2888     4,  I  |            gyöngéd viszonyok csatolják, a kereskedelmi minisztériumhoz
2889     4,  I  |              pénztárosnõnek? Helyesli-e a miniszter, hogy a képviselõk
2890     4,  I  |            Helyesli-e a miniszter, hogy a képviselõk a barátnéikat
2891     4,  I  |            miniszter, hogy a képviselõk a barátnéikat az állam költségén
2892     4,  I  |                 Ez megöl! - sikolta fel a nõ.~Vigárdy kacagott, s
2893     4,  I  |                  s amellett öklével üté a homlokát.~- Hahaha! Egy
2894     4,  I  |                Hahaha! Egy honatya, aki a szeretõjét az állammal fizetteti
2895     4,  I  |                 Camilla azt hitte, hogy a szíve fog megszakadni. Támolygott.
2896     4,  I  |                  Fogjátok meg egymásnak a kezét. Rejtsétek el magatokat
2897     4,  I  |               elõl? - mondá Bertalan. - A saját lelkem elítél. Bolondot
2898     4,  I  |           Bolondot tettem. Belerohantam a gyalázatba.~- De hát olyan
2899     4,  I  |               Isten és ember elleni bûn a nyomorultakkal jót tenni? -
2900     4,  I  |            Helvila.~Vigárdy megsimogatá a leányka fejét.~- Várj csak,
2901     4,  I  |             velünk futhatsz. Következik a harmadik interpelláció a
2902     4,  I  |                a harmadik interpelláció a kultuszminiszterhez: „Van-e
2903     4,  I  |               ugyanazon szép asszonynak a leányát kineveztette egy
2904     4,  I  |            egyszer már egy dührohamában a saját apját akarta megfojtani?”
2905     4,  I  |               ordított: „Ki az? Halljuk a nevét!” - Az a név el van
2906     4,  I  |                  Halljuk a nevét!” - Az a név el van ítélve! És én
2907     4,  I  |                 végigvágta magát arccal a földön.~Az anyja odatérdelt
2908     4,  I  |                 ölébe vette.~Aztán csak a csendes zokogásuk hallatszott.~-
2909     4,  I  |               ily rémségnek megtörténni a világon? - rebegé Camilla.~-
2910     4,  I  |            világon? - rebegé Camilla.~- A politikai világban minden
2911     4,  I  |          világban minden rémség lehetõ. A háborúban nem szabad mérgezett
2912     4,  I  |            mérgezett golyókkal lõni, de a pártok harcában szabad.
2913     4,  I  |               Én ki vagyok szolgáltatva a pellengérnek. Emlékezem
2914     4,  I  |            Emlékezem egy hasonló esetre a képviselõházban, mikor egy
2915     4,  I  |              politikust kompromittálta. A képviselõ fiatal házas volt.
2916     4,  I  |               azt rebegé: „Nem én írtam a levelet!” Pedig õ írta.
2917     4,  I  |                 most én fogok ott állni a helyén és meg fogom kísérleni,
2918     4,  I  |                kísérleni, hogyan jön ki a számon ez a szó: „Nem én
2919     4,  I  |               hogyan jön ki a számon ez a szó: „Nem én írtam ama levelet.”
2920     4,  I  |                  térdérõl fölemelkedve.~A leány szemei kerekre fel
2921     4,  I  |                  hol van.~Azzal odament a zenélõórához, felnyitotta
2922     4,  I  |               zenélõórához, felnyitotta a zenegép tábláját, s kivette
2923     4,  I  |               tábláját, s kivette annak a tokjából azt a bizonyos
2924     4,  I  |            kivette annak a tokjából azt a bizonyos rumospalackot.
2925     4,  I  |                  melynek márványfehérén a diadal ragyogott, mondá:~-
2926     4,  I  |                 egymás szemében kereste a kérdést, a választ. Megtalálta.~
2927     4,  I  |             szemében kereste a kérdést, a választ. Megtalálta.~Bertalan
2928     4,  I  |               együtt boldog lenni?~Erre a nõ szenvedélyesen veté magát
2929     4,  I  |               szenvedélyesen veté magát a férfi keblére, ölelte, csókolta,
2930     4,  I  |              Most már tudom, hogy mi az a csók. - Az az édes halál.~
2931     4,  I  |               Azzal megindult csendesen a hálószoba ajtaja felé.~-
2932     4,  I  |       összeborzad.~- Olyan hideg jön ki a halál kapujából.~A leány
2933     4,  I  |               jön ki a halál kapujából.~A leány odakiáltotta az anyjának
2934     4,  I  |            odakiáltotta az anyjának azt a klasszikus mondást:~- „Arria! -
2935     4,  I  |              mondást:~- „Arria! - mondd a férjednek: nem fáj a halál,
2936     4,  I  |              mondd a férjednek: nem fáj a halál, Paetus!”~Aztán becsukódott
2937     4,  I  |              ajtó.~Az óra kettõt ütött, a zenegép pengeté a szerenádkeringõt.~ ~
2938     4,  I  |                ütött, a zenegép pengeté a szerenádkeringõt.~ ~
2939     4,  II |                     II.~...Még pengette a zenélõóra a szép spanyol
2940     4,  II |                Még pengette a zenélõóra a szép spanyol dal végakkordjait.
2941     4,  II |              spanyol dal végakkordjait. A Dragomirovics-szállás közlõajtaja
2942     4,  II |                 óvatosan körültekintett a szobában. Örvendetes vigyorgásra
2943     4,  II |                tárgyakat meglátta. Majd a hálószoba ajtajáig settenkedett,
2944     4,  II |                  Azzal visszasomfordált a benyíló ajtóba, nagy unszolással
2945     4,  II |          unszolással kínálgatva valakit a besétálásra.~Az a valaki
2946     4,  II |               valakit a besétálásra.~Az a valaki Amanda asszony volt.
2947     4,  II |           hangon Zeno. - Ön kívánta ezt a helyzetet.~- De most már
2948     4,  II |            kellõ alapot egy válóperhez. A közjegyzõ úr elõtt mondta.
2949     4,  II |          óhajtását is teljesítem, vajha a bûnösöket in flagranti találhatná!
2950     4,  II |         Kívántam ezt; de most szeretnék a föld alá süllyedni, hogy
2951     4,  II |        süllyedni, hogy ne legyek itt.~- A bûntanújelek itt vannak,
2952     4,  II |                 Ez itt az õ kalapja, ez a sétapálcája az aranyfogantyúval.
2953     4,  II |               Méltsád névnapi ajándéka, a kettõs monogram rajta. De
2954     4,  II |                  Itt vannak együtt. Ott a hálószobában.~Amanda undorodva
2955     4,  II |              undorodva fordította félre a fejét, s fátyolát arcára
2956     4,  II |                hát uram, tessék bemenni a szobába - mondá Alasztor
2957     4,  II |                Zenónak. - Végezzünk! Ön a bosszúálló férj!~Zeno hosszúra
2958     4,  II |               férj!~Zeno hosszúra húzta a száját.~- É-én menjek be?
2959     4,  II |              rögtön fõbe lõ, ha meglát. A képviselõk revolvert hordanak
2960     4,  II |           képviselõk revolvert hordanak a zsebükben.~- Hát ki menjen
2961     4,  II |            percent nyereség ránézve, ha a felesége rögtön férjhez
2962     4,  II |              fizetni.~- Juridice helyes a felfogás.~- Aztán ön közjegyzõ.
2963     4,  II |               lesz belõle botrány; csak a tényállás konstatálása.
2964     4,  II |           bemegyek én.~Alasztor odament a hálószoba ajtajához, s bekopogtatott
2965     4,  II |          kinyitotta az ajtót s belépett a szobába, az ajtót megint
2966     4,  II |              hogy Amanda elõtte álljon.~A kis szobából nem hallatszott
2967     4,  II |         meghatottság látszott, homlokán a redõ még mélyebb, szemöldei
2968     4,  II |         szemöldei összehúzva. Két kezét a mellén tartá, ökölre szorítva.~
2969     4,  II |                 ökölre szorítva.~Amanda a féltékenység kegyetlen dühével
2970     4,  II |               kegyetlen dühével kérdezé a kilépõtõl:~- Nos? Együtt
2971     4,  II |            találta õket?~- Igen.~- Mind a kettõt?~- Mind a hármat.
2972     4,  II |                   Mind a kettõt?~- Mind a hármat. A leány ott fekszik
2973     4,  II |                kettõt?~- Mind a hármat. A leány ott fekszik közbül
2974     4,  II |                leány ott fekszik közbül a kettõ között.~- Meghaltak! -
2975     4,  II |               most már be akart rohanni a szobába. Alasztor visszatartá.~-
2976     4,  II |            békével elköltözni. Nem erre a planétára való emberek voltak.
2977     4,  II |          békével.~Ekkor aztán Amandának a kedélye egyszerre átcsapott
2978     4,  II |             kedélye egyszerre átcsapott a kétségbeesett rémületbe.~-
2979     4,  II |              ilyen olcsón szabadult meg a férjétõl. Most már válópert
2980     4,  II |               önnek szüksége. Én sietek a rendõrséget értesíteni.~
2981     4,  II |               jogomrul.~Azzal otthagyta a házat.~Zeno, úgy látszik,
2982     4,  II |            látszik, hogy komolyan vette a keserû tréfát.~Kihúzta a
2983     4,  II |                a keserû tréfát.~Kihúzta a zsebébõl a piros selyemzsebkendõt,
2984     4,  II |              tréfát.~Kihúzta a zsebébõl a piros selyemzsebkendõt,
2985     4,  II |             fuldokolva.~- Asszonyom! Ez a borzasztó csapás, mely szíveinkre
2986     4,  II |                hagyta neki végigrebegni a frázist.~- Ne érjen ön hozzám!
2987     4,  II |          Távozzék elõlem! Itt van önnek a bûndíja. (Azzal odanyújtá
2988     4,  II |            könyvet.) Én megveszem öntül a halottjait. Hagyjon engemet
2989     4,  II |              áldozataimmal.~Zeno, amint a húszezer forintos takarékpénztári
2990     4,  II |             tekintettel emelé arcát fel a magasba:~- Tehát mégis van
2991     4,  II |                 Tehát mégis van igazság a földön! - Szaladt is a zsákmányával,
2992     4,  II |          igazság a földön! - Szaladt is a zsákmányával, a pénzt folyóvá
2993     4,  II |              Szaladt is a zsákmányával, a pénzt folyóvá tenni.~Amanda
2994     4,  II |            kulcsolva, elkezde imádkozni a megholtak lelki üdvéért.~