Rész,  Fezejet

 1     1,  II |       összetett kesztyûkkel fogják önt kérni, hogy engedje át nekik
 2     1,  III|           legközelebb lefogom írni önt, úgy, ahogy ön teremtette
 3     1,  V  |           ellen csak megvédelmezem önt magam is, de a meghûlés
 4     1,  VI |            én jól tudom. Nem jövök önt kísérteni. Én nem fogok
 5     1,  VI |           önérdemelte néven fogják önt szólítani...~Camillának
 6     2,  I  |      békóinkat.~- Az lehetetlen.~- Önt hûtlenül elhagyta a férje,
 7     2,  I  |  igazságtalan a neje iránt. Amanda önt igazán szereti. Talán túlságosan
 8     2,  I  |        elõre nem ûzte volna. Mikor önt képviselõvé megválasztották
 9     2,  I  |      vetette minden ékszerét, hogy önt diadalra segítse. Igaz,
10     2,  I  |         attól az eszmétõl, hogy én önt, a mai nap hõsét, ott lássam
11     2,  I  |      kéjelgek abban a fényben, ami önt körülsugározza, bámulom
12     2,  I  |            a hipokrita szerepe. Én önt az egész világ szeme láttára
13     2,  I  |           gyûrte.~- Figyelmeztetem önt - mondá neki Camilla -,
14     2,  I  |    Krisztus kínszenvedéseire kérem önt, hagyjon el bennünket.~-
15     2,  II | tiszteletével.~- Hát akkor mi köti önt hozzá? Mi hordta önt oda,
16     2,  II |          köti önt hozzá? Mi hordta önt oda, ha nem a bûne?~- Elmondom
17     2,  II |        fogok.~- Ah! S mi indította önt erre a rendkívüli elhatározásra?~-
18     2,  II |       öklét felemelve kiálta:~- Én önt gyûlölöm, mint a bûnömet!~
19     2,  IV |            még egyszer itt találom önt a feleségem szobájában,
20     2,  IV |           szobájában, hát akkor én önt az ablakon fogom kidobni.
21     2,  V  |          megsértené. Én meg akarom önt ajándékozni azzal, ami önnek
22     4,  II |               Ugyan már, hogy lõné önt fõbe? Az elválandó feleség