| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] hölgyet 2 hölgynek 2 hörgé 1 hogy 608 hogyan 5 hogyha 1 hóhérmesterséget 1 | Frequency [« »] 2994 a 1322 az 615 nem 608 hogy 386 egy 355 én 354 s | Jókai Mór Tégy jót IntraText - Concordances hogy |
Rész, Fezejet
1 1, I | ajtót. Az inason látszott, hogy most kapkodta fel a libériáját. 2 1, I | ettõl akarom a gályámat - hogy is mondják csak a hajósok? „ 3 1, I | átadta neki a névjegyét, hogy vigye a nagyságos asszonyhoz. 4 1, I | Perukker úr azt kérdezte, hogy itthon van-e a nagyságos 5 1, I | nagyságos úr? Megértve, hogy nincs itthon, azt mondá, 6 1, I | nincs itthon, azt mondá, hogy várni fog rá öt percig: 7 1, I | Vallja meg Perukker úr, hogy ön is azért nem tette le 8 1, I | bizony. Fényes tehetség. Kár, hogy romantikus hangulatú.~- 9 1, I | Perukker úr pedig nemcsak hogy nem nevetett rajta, sõt 10 1, I | azt a kritikát mondta rá, hogy:~- Pedig aligha jobban nem 11 1, I | Jean visszajött, jelentve, hogy a nagyságos asszony most 12 1, I | azt mondja a kocsisnak, hogy „tovább”.~Az inas kikísérte 13 1, II | megjelenés. Senki sem mondaná, hogy már egy tizenkét esztendõt 14 1, II | közös egyetértéssel vallják, hogy itt egy gyermeteg, világtudatlan 15 1, II | mely félig lezártan szinte hogy árnyékot vet az arcra. - 16 1, II | megcsókolják.~- Bocsánat, hogy kacagányostul jövök be: 17 1, II | tartom?~- Inkább attól félek, hogy hamar ki fog innen flankolni; 18 1, II | sem ír többé; de több az, hogy amit nem is olvas senki 19 1, II | ugyanez.~- Hát ön nem hiszi, hogy vannak jószívû emberek?~- 20 1, II | Hát akarta az ember azt, hogy szülessen? Akarta azt, hogy 21 1, II | hogy szülessen? Akarta azt, hogy fiú legyen vagy leány? Akarta, 22 1, II | legyen vagy leány? Akarta, hogy szép legyen vagy rút, erõs 23 1, II | tudományosan megállapított igazság, hogy az agyvelõ idegszálainak 24 1, II | idegszálainak bonyolódása okozza, hogy az egyik emberbõl hegedûmûvész, 25 1, II | megtorlásban nyilatkozik. Ugyan hogy büntetne meg egy láthatatlan 26 1, II | nála, a másikat meg azért, hogy a hátsó agy erõs duzzadása 27 1, II | Flammariont? Akkor tudja, hogy - hozzávetõleg - mi van 28 1, II | túl van tömve lakosokkal, hogy ott még a földrõl átrepülõket 29 1, II | fölemelkedett már arra a tudatra, hogy itt ezen a földön kell kivenni 30 1, II | iskolákat végezni. Tudja, hogy mi a hang? Rezgéshullám, 31 1, II | de ami a hitelv volna, hogy „szeresd a felebarátodat”, 32 1, II | felebarátodat”, meg az, hogy „az én országom nem e világból 33 1, II | lehet többé azzal biztatni, hogy majd a paradicsomban õ lesz 34 1, II | kesztyûkkel fogják önt kérni, hogy engedje át nekik a vasárnapi 35 1, II | énekesnõ: majd megtudná, hogy miféle strófát énekelnek 36 1, II | szembeáll, s olyan vágásokat ád, hogy elképedünk bele. Meg ne 37 1, II | Úrhölgyeinknél az a szokás, hogy egy szantálfa legyezõre 38 1, II | kitüntetésben részesül, hogy vele is íratnak ilyen legyezõi 39 1, II | delnõ tõlem kérdezte meg, hogy mit tesz ez; õ nem érti. - 40 1, II | kisleány. Azt tetszik tudni, hogy Amanda õnagysága teljesen 41 1, II | ha ugyan van lelkünk), hogy nem szeretnék neki férje 42 1, II | Amanda nem kérdezte éntõlem, hogy mi ennek az értelme. Azt 43 1, II | fullánkja van!” Kitalálta, hogy ki az a tengerszem, s ki 44 1, II | percben észrevette Camilla, hogy egy szõnyegajtó kissé megnyílik: 45 1, II | hiszek a trubadúroknak -, hogy egy suttogó szóval sem fogom 46 1, III| elõtte. Egy kisleány. Azaz, hogy egy nagy kisleány. Volt 47 1, III| Tanulmányoztam. Mindig arra intesz, hogy az okos emberek beszédébõl 48 1, III| van, korához képest: félõ, hogy angolkórba esik.~- Akkor 49 1, III| szobádba alunni. Tudod, hogy az orvos azt rendelte, hogy 50 1, III| hogy az orvos azt rendelte, hogy korán le kell fekünnöd.~- 51 1, III| gimnasztikai gyakorlatot.~- Azért, hogy görbe ne legyen a hátad.~- 52 1, III| bizony itt volna az ideje, hogy a kisleányok gardírozzák 53 1, III| rózsabogárnak is az a szokása, hogy a legszebb rózsakelyheket 54 1, III| vitatkoztam volna vele afölött, hogy milyennek teremtette a jó 55 1, III| azt mondtam volna neki, hogy: „Jól van, uram: hát majd 56 1, III| eszük.~- Hát szükséges az, hogy a leányoknak a társaságban 57 1, III| ismerem. Tudom én azt jól, hogy a te estélyeidet díszítõ 58 1, III| asszonyságot úgy hínak, hogy madame Delila; egy másikat 59 1, III| egy harmadikat úgy hínak, hogy madame Potifár; s aki ennek 60 1, III| kedves barátnédat úgy híjják, hogy „Toffi”: ami származik az „ 61 1, III| Óh, csak azt engedd meg, hogy akkor bejöjjek, mikor az 62 1, III| szívdobogás. Azt hiszem, hogy az egy kisisten. Az az én 63 1, III| ez éppen elég ok arra, hogy távol tartsalak.~- Hiszen 64 1, III| bocsánatot a mester szellemétõl, hogy így meggyaláztam. A zongorát 65 1, III| számítják az életkorát, hogy mikor vitték õket elõször 66 1, III| egy olyan régi közmondás, hogy ezt már a gouvernante-omtul 67 1, III| mert egyszer rajtakaptad, hogy az édespapa megcsókolta.~ 68 1, III| sietni, meggyõzõdni felõle, hogy nem veresek-e a szemei.~ ~ 69 1, IV | az elõszobában jelezte, hogy vendég érkezett. Az elsõ 70 1, IV | Budapesten. Azt adomázzák róla, hogy egyszer a redoutbálban egy 71 1, IV | Azt már nem mondhatja, hogy az õ zsebe is tele van írással: 72 1, IV | plágium volna. - Bocsánat, hogy nem frakkban jelentem meg; 73 1, IV | reuma van a bal karomban, hogy nem bírok öltönyt váltani.~- 74 1, IV | váltani.~- Annál szebb öntõl, hogy mégis eljött az estélyünkre.~- 75 1, IV | valamennyinél hamarább, hogy felhasználva a háziasszony 76 1, IV | Most értesültem róla, hogy a sárad-korpaházai vicinális 77 1, IV | Mindjárt okát fogja adni, hogy miért jött egyedül.~- Nem 78 1, IV | Elõresiettem hozzád: szétnézni, hogy jól terített-e fel az inasom? 79 1, IV | terített-e fel az inasom? Tudom, hogy te nagyon el vagy ilyenkor 80 1, IV | viszi egymáshoz az ajkait, hogy csóknak is lehet számítani.~ 81 1, IV | szavakból megérthettük, hogy a szép vendégnõ Vigárdy 82 1, IV | szemei nagyok és kiülõk, kár, hogy a szõke szemöldök nem harmóniáznak 83 1, IV | által. Az egyikrõl tudjuk, hogy hegedûmûvész; nem azért, 84 1, IV | lett küldve; hanem arról, hogy a haja egészen Sarasate, 85 1, IV | hajkenõcs-illata sejteti, hogy ez a hegedût kísérõ zongoraautomat.~- 86 1, IV | hegedûmûvész Camillának - azért, hogy elébb a zongorát kipróbáljam, 87 1, IV | rajtam, ami gyakori eset, hogy a zongora félhanggal alább 88 1, IV | vonszolja a zongora zugába, hogy kikérdezze belõle a Tuileriák 89 1, IV | alak, akinek az a fátuma, hogy erõsen meggörbült orra van, 90 1, IV | mindenki azt hiszi róla, hogy Noé apó elsõszülöttének 91 1, IV | háta mögött úgy híjják, hogy desperátus macska.~A harmadik 92 1, IV | belekötni.~- Bocsánatot kérek, hogy nem frakkban jöttem; de 93 1, IV | vágásokat kaptam a jobb karomon, hogy most nem megy föl rá a frakk.~ 94 1, IV | tudósnak, egyet fordít rajta, hogy hátulról is szemügyre vegye.~ 95 1, IV | feljogosítottnak érzi magát, hogy Elvira nagysámnak csapja 96 1, IV | fölött. Fennhangon kiabálja, hogy a cselédek összetörték a 97 1, IV | fennhangon hirdetett kritikával, hogy milyen ostoba az ilyen városi 98 1, IV | kulisszák közül anélkül, hogy elõbb keresztet ne vessen 99 1, IV | hangoztatja a királyi tanácsosné, hogy a férjét ne tartsuk semita 100 1, IV | Kapiczány úr, megbocsásson, hogy az elsõ találkozásunknál 101 1, IV | Alasztor.)~- Bocsánatot kérek, hogy nem frakkban jöttem, hanem 102 1, IV | szemeiért végre ráfanyalodik, hogy õ is fél hanggal alább szállítsa 103 1, IV | egyet a leányának a ruháján, hogy ne furakodjék olyan nagyon 104 1, IV | magát. Fûtõl-fától kérdezi, hogy de ugyan hol van az õ Helvila 105 1, IV | igyekezik megnyugtatni, hogy még az õ barátnéja nagyon 106 1, IV | hasonlít Vigárdy úréhoz, hogy az egyszerre mindenkit frappál, 107 1, IV | naiv arccal azt mondja, hogy õ azt nem érti, hogy lehet?~ 108 1, IV | mondja, hogy õ azt nem érti, hogy lehet?~Szerencse, hogy Vigárdyné 109 1, IV | hogy lehet?~Szerencse, hogy Vigárdyné másfelé volt elfoglalva, 110 1, IV | orvostanilag be van bizonyítva, hogy egyedül a nõk idiosynkrasiája 111 1, IV | Sûrû példák vannak rá, hogy a legnotóriusabb hûtlen 112 1, IV | magyarázza Toffi nagysám -, hogy leány korában Vigárdy udvarolt 113 1, IV | barátok egyre csipdesték, hogy mi az ára a tollnak? Amandának 114 1, IV | gazdagodott meg. Utoljára megunta, hogy a jegyesét tollszedõ leányának 115 1, IV | magának egy findzsát.~- De hogy lehetsz olyan balogsüti? - 116 1, IV | a királyi tanácsosnétól, hogy ki az övé?~- Igazán megkérdezzem?~- 117 1, IV | Legalább én még nem hallottam, hogy valaki, akit pofon ütöttek, 118 1, IV | arról panaszkodott volna, hogy a foga fáj.~- Toffi nagysám 119 1, IV | pofon, látod.~- Óh azért, hogy a nyelvére példálóznak, 120 1, IV | Fel kellene szólítani, hogy írjon a lapunknak tárcákat.~- 121 1, IV | nyilvánossá tette azon óhajtását, hogy már lehetne kezdeni a koncertet.~- 122 1, IV | együgyû.~- Azt hiszem én is, hogy ez a pártkonferencia csak 123 1, IV | éjfélek után” hazajáró férj, hogy tarokkozott: „Lehetetlen 124 1, IV | mucuskám el nem tudja képzelni, hogy vajon essbuquet-t pipáznak-e 125 1, IV | kirakatának - mondhatom, hogy önnek a fia valóságos zseni! 126 1, IV | Az valami rettenetes, hogy mennyi jótékonyságot gyakorol 127 1, IV | emberszólásokat, meghallván, hogy a férjem uram bocsátott 128 1, IV | maga is odasiet megtudni, hogy mi az?~- Mi nagy dolog történt? - 129 1, IV | szeretné megtudni tõle, hogy ki az a nagy notabilitás?~- 130 1, IV | becsenget s azt mondja, hogy levelet hozott, az azt jelenti, 131 1, IV | hozott, az azt jelenti, hogy Meritorisz úrnak olyan fontos 132 1, IV | hát adja át.~- Azt mondja, hogy utasítása van a nagyságos 133 1, IV | utasítása van a nagyságos úrtól, hogy a levelét a nagyságos asszonynak 134 1, IV | csak nem mehetek ki hozzá, hogy a levelet átvegyem az elõszobában.~- 135 1, IV | elõszobában.~- Azt gondoltam ki, hogy feladom rá a hosszú gombos 136 1, V | itt botrány lesz! Jaj, hogy berekedtem egyszerre!”~Minden 137 1, V | Amanda mindjárt bebizonyítá, hogy „nincs”.~Õ is odalépett 138 1, V | elájulthoz, de nem azért, hogy azt életre hozni segítsen, 139 1, V | életre hozni segítsen, hanem hogy azt a levelet kivegye a 140 1, V | okozhatta. Jogot vett hozzá, hogy azt elolvassa. Hiszen kebelbarátnék 141 1, V | akarta akadályozni abban, hogy a levelet fennhangon elolvassa 142 1, V | Szerencsétlen nõm! Tudd meg, hogy el vagyok veszve...”~De 143 1, V | már nem gátolhatta meg, hogy amit a levélbõl megértett 144 1, V | Azt írja a gazember, hogy váltókat hamisított az én 145 1, V | Égre?” Hát már elfeledte, hogy az húszmillió mérföldre 146 1, V | fényûzése. - Tetszett neki, hogy az õ jour fixeirõl írnak 147 1, V | vége!~(- Jaj, de szeretem, hogy nem ettem abból a fácánysültbõl - 148 1, V | kiáltották volna a közönség közé, hogy „ég a színház”.~Csak az 149 1, V | egypárszor: - „Georges!” - S hogy annak nem akart sikere lenni, 150 1, V | Gyurka! Nem hallod, hogy kiabálok?”~- Kérem alássan, 151 1, V | A bérkocsist értesítsd, hogy nem kell neki éjfél után 152 1, V | figyelmezteté a haragos hölgyet, hogy kár volt azt a bérkocsit 153 1, V | visszarendelni: már most hogy megy haza? Ilyen éjféli 154 1, V | de a meghûlés ellen nem. Hogy megy hazáig ezekben az atlaszcipõkben?~- 155 1, V | olyan pokol forr bennem, hogy nem érzem, mi a hideg. Nyújtsa 156 1, V | egyszer.)~Rosszul tette, hogy nem várta meg.~Hiszen bizonyos, 157 1, V | várta meg.~Hiszen bizonyos, hogy Vigárdy a klubból egyenesen 158 1, VI | vagyunk mink képviselõk, hogy hajba kapjunk. Mit allegálunk, 159 1, VI | kapjunk. Mit allegálunk, hogy melyik kié? Ez úgyis mind 160 1, VI | csapkodták az ajtókat maguk után, hogy csak úgy rengett bele a 161 1, VI | hasonló exodusát. Meglepte, hogy ezzel semmi hintógördülés 162 1, VI | félelmen.~Meg akarja tudni, hogy mi történt a szalonban.~ 163 1, VI | élettelen.~Elõször azt hiszi, hogy meghalt, s sírni akar.~Az 164 1, VI | hozni.~Nem tudja kitalálni, hogy mi az, amit most lát.~Az 165 1, VI | teremben... Mi ez?~Azt hiszi, hogy ez egy lidérc hozta álom.~ 166 1, VI | föléled.~Az elsõ érzése az, hogy a keble nyitva van, s azt 167 1, VI | betakarni.~Aztán észreveszi, hogy csak a leánya van ott, s 168 1, VI | nem jutna hirtelen eszébe, hogy ki ez itten?~Helvila felöleli 169 1, VI | homályos ösztön úgy nógatta, hogy ez az a papírrongy, ami 170 1, VI | papírrongy, ami legméltóbb arra, hogy hamuvá legyen; hanem aztán 171 1, VI | okos ész azt diktálta neki, hogy ez nem elégetni való, mert 172 1, VI | érdekelnek.~Észre sem vette, hogy az anyja visszajött a hálószobájából. 173 1, VI | Olyan nesztelenül jött be, hogy rajtakapta Helvilát a levélolvasáson.~- 174 1, VI | belenézett. Észrevette, hogy a falióra megállt, s félórával 175 1, VI | Cukrot?)~Helvila megkérdezé, hogy hány csipettel tegyen a 176 1, VI | Hiszen csak ketten vagyunk.~- Hogy jó erõs legyen.~- De ez 177 1, VI | felcsapó illat tudatá vele, hogy tökéletes a tea. Megtöltötte 178 1, VI | ülni.~- De én azt akarom, hogy mellém ülj! - parancsolá 179 1, VI | Camilla.~Attól tartott, hogy ha szemközt ül a leánya, 180 1, VI | egyebet?~- Te azt akarod, hogy meghaljunk mind a ketten? - 181 1, VI | hangon.~- Hát akkor tudod, hogy mi ért bennünket? Meg vagyunk 182 1, VI | Hm! Hát majd elmondom, hogy mi vár reád, ha élve maradsz. 183 1, VI | arcodat is kifesti pirosra, hogy ne legyen ilyen halvány; 184 1, VI | tapasztotta a tenyereit, hogy ne hallja ezt mind.~- Nem! 185 1, VI | ismerõsünk van! Lehetetlen, hogy valamelyik szolgálatába 186 1, VI | ajtajaikat. S eltagadják, hogy otthon vannak. Hisz a pestis 187 1, VI | lárva.) Hát nem hallottad, hogy az ég ezermillió mérföldre 188 1, VI | akarsz játszani. Azt akarod, hogy én elmenjek innen, s te 189 1, VI | Camilla sem állhatta meg, hogy hangos sírásra ne fakadjon. 190 1, VI | Hát van nekünk okunk arra, hogy egymást keserítsük? Ülj 191 1, VI | embereket megítélni. Látod, hogy magunkra hagyott minden 192 1, VI | megbûnhõdöm. Te is vétettél azzal, hogy születtél: elloptál egy 193 1, VI | volna rumot tölteni a teába, hogy hamarább elolvadjon? - mondá 194 1, VI | észre kellett volna venniök, hogy a szalonajtón egy férfialak 195 1, VI | Megdöbbenve néz körül.~Látja, hogy a háziasszony báli toalettben 196 1, VI | halkan.~- Most már tudja ön, hogy mi történt velünk? El vagyunk 197 1, VI | Micsoda beszéd!~- Gondolja ön, hogy ilyen meggyaláztatás után 198 1, VI | hangja, mint a rezgõ húr.~- Hogy tehetné ön azt?~- A legegyszerûbben. 199 1, VI | asszonynak azt fogom mondani, hogy volt egy közös vasúti engedélyünk, 200 1, VI | mindennap hazudom-e neki azt, hogy boldog vagyok, szóval, tettel 201 1, VI | Higgye el, édes Camilla, hogy a hazugság az egyetlen kötszer, 202 1, VI | Én nem fogom engedni, hogy önök szükséget szenvedjenek!~ 203 1, VI | mosolygást még azzal is élesítve, hogy a fogait összeszorította, 204 1, VI | tönkrejutott asszonyt!” Ugye, hogy így gondolkozik ön felõlem?~ 205 1, VI | tartalmát. Hát hiszen igaz, hogy én is csak állat vagyok, 206 1, VI | könnyûszerrel ki tudom eszközölni, hogy önnek adjanak egy biztos 207 1, VI | fedezni. Én pedig mondhatom, hogy akkor voltam életemben a 208 1, VI | Nos, hát szabad kérnem, hogy nyújtsa a kezét? - kérlelé 209 1, VI | leánya, az kényszeríté, hogy a kezét Vigárdy keze elé 210 1, VI | jutott. Azt tanácsolom, hogy ne adja el a bútorait. Azokért 211 1, VI | az anyját:~- Mondd hát, hogy jó lesz: jó lesz úgy.~Camilla 212 1, VI | igaza volt! Azt mondta, hogy boldog nõ nem lehet írónõ. 213 1, VI | boldog nõ írta ön. Képzelem, hogy tele van édes idealizmus 214 1, VI | csak kiadjuk. Engedje meg, hogy magammal vigyem. Van némi 215 1, VI | övéhez. Pedig Isten a tanúm, hogy nem tettem egyebet, minthogy 216 1, VI | elmondta, amit tudott. De hogy mit tud, azt csak a kisleány 217 1, VII| ürüggyel, ide siettem vissza, hogy megnézzem, mi történt ezzel 218 1, VII| asszonnyal. Mármost látom, hogy nincs rám szüksége, hát 219 1, VII| idebocsátottak. Amanda ideges volt, hogy a Georges nem jön a kikölcsönzött 220 1, VII| véleményemet szuggeráltam neki, hogy az bizonyosan megszökött 221 1, VII| asszony rám parancsolt, hogy rögtön menjek konstáblerekért, 222 1, VII| cselédeknek!~- Nem, pajtás! Hogy az inasok, szobaleányok 223 1, VII| tagjait. Nem szükséges, hogy a rendõrbiztos rapportjába 224 1, VII| rendõrség miatt.~- Gondolod, hogy elhazudjam a feleségem elõtt, 225 1, VII| elhazudjam a feleségem elõtt, hogy itt voltam?~- Tanácsolnám.~- 226 1, VII| voltam?~- Tanácsolnám.~- Hogy aztán te mondhasd el neki?~- 227 1, VII| fogsz bevallani?~- Azt, hogy valamelyik orfeumban voltam, 228 1, VII| nélkülöz.”~Most már tudta, hogy mi volt az a „rosszabb hely”, 229 1, VII| neki:~- No, most már tudom, hogy mi volt az árkánumod, amivel 230 2, I | felejtette már mindenki, hogy volt valaha ilyen nevû ismerõse.~ 231 2, I | világból. Annyit tudtak felõle, hogy valahol pénztárnoknõ a fõvárosban; 232 2, I | voltak, akik azt állították, hogy látták is a jegykiadó ketrecben. 233 2, I | csak annyit tudott mondani, hogy az egy valósággal létezõ 234 2, I | fintorgatja. Az orvos azt mondja, hogy ez a baj majd elmúlik magától, 235 2, I | ténnyel szolgál viszont, hogy Meritoriszné asszony híres 236 2, I | csak arra kell vigyázni, hogy vissza ne essék a bajba. 237 2, I | találgatni. Az is meglehet, hogy ez a jó hír egyszerre kigyógyítja. 238 2, I | kigyógyítja. De az is lehet, hogy recidivál tõle. Dugja el 239 2, I | tehetünk egymással valami jót, hogy az mind a kettõnknek rosszul 240 2, I | tudatlanság. Ön, barátom, azóta, hogy a nejét elvette, rohamosan 241 2, I | vetette minden ékszerét, hogy önt diadalra segítse. Igaz, 242 2, I | diadalra segítse. Igaz, hogy mindezt önzésbõl, nagyravágyásból 243 2, I | belõle csinálni, azért, hogy annak a címeit viselhesse 244 2, I | Édes Camilla! Ha ön tudná, hogy mi az ára annak az úgynevezett 245 2, I | visszatérni a nagyvilágba, hogy ott krumplit kapálhassak, 246 2, I | visszaszörnyednek attól az eszmétõl, hogy én önt, a mai nap hõsét, 247 2, I | kín.~- Hát nem lehet-e az, hogy legyenek emberek a világon, 248 2, I | angyalok vannak a világon. De hogy férfi angyalok volnának, 249 2, I | nyájasan inte Vigárdynak, hogy bejöhet. Azzal bementek 250 2, I | az arcát mistress, azért hogy egy gentlemannel láttam 251 2, I | ilyesmire készen voltam.~- Hogy jössz te ide? - kérdezi 252 2, I | bowie-knife. Hát hiszen, hogy az én hosszas távollétem 253 2, I | jobban tudom méltánylani, hogy ön e célra az én Vigárdy 254 2, I | Vigárdy közel volt hozzá, hogy ezt az embert nyakon fogja 255 2, I | hordja neki.~- Nem hiszem, hogy találjon ön bolondot, aki 256 2, I | bolondot, aki elhiggye önnek, hogy a vasútigazgatóság tõlem 257 2, I | fizeti, vagy egy lapkiadó, hogy a munkákat honorálja.~- 258 2, I | Az csak azt bizonyítja, hogy nem képviselõ.~- De annak 259 2, I | barátom? Hát hisz az igaz, hogy te énhelyettem harmincötezer 260 2, I | véleménykülönbség volt közöttünk, hogy én azokon az aláírásokat 261 2, I | drága” barátom. Azt ugyanis, hogy, egy New York-i lapba beiktattad 262 2, I | Én vagyok a hibás. Azért, hogy szökés közben hátra nem 263 2, I | bazárjában az adresszemet, hogy hová küldjék utánam a Pesti 264 2, I | Naplót?~- Hát tudhattam én, hogy te hol kóborolsz széles 265 2, I | van igazad. Hát persze, hogy nem tudhattad. Voltam én 266 2, I | férfiú értesített felõle, hogy hiszen nincsen semmi okom 267 2, I | bennem az az elhatározás, hogy én ennek a jó barátomnak 268 2, I | tökéletesítésére azáltal, hogy hazajövök, s mármost a viszonosság 269 2, I | Ez az, amit úgy hívnak, hogy „õrültség, amiben szisztéma 270 2, I | antidotuma az, amit úgy hínak, hogy „házi ész”. Ezzel meg én 271 2, I | alapítod a spekulációdat, hogy itt van most egy õrült szerelmes 272 2, I | lelki örömét találja benne, hogy egypár szerencsétlen teremtésben 273 2, I | kalapomat, s azt mondom, hogy „alászolgája”, a családfõ 274 2, I | csendesen, s aztán rajtunk függ, hogy mit tegyünk. Te mindenesetre 275 2, I | olcsó vitézkedés. Tudod jól, hogy én párbajra nem híhatlak, 276 2, I | nyomorult fickó észreveszi, hogy a dicsõ nagy férfiú az õ 277 2, I | megtartod a jus acquisitumot, hogy is mondják csak: a „servitust”. 278 2, I | amelyhez támaszkodott, hogy az a szerencsétlen hangszörnyeteg 279 2, I | Hát te azt mondtad, ugye, hogy neked semmi bûnöd sincs 280 2, I | a megszabadítód szemébe, hogy bolond volt, amikor a nyakadat 281 2, I | hozzám. Ebben elismered, hogy váltókat hamisítottál Vigárdy 282 2, I | minden becsületes férj, hogy mikor szökni akar, ne írjon 283 2, I | mondá neki Camilla -, hogy ez a levél egy egész társaság 284 2, I | ember vagyok. Jól tudom, hogy a csõdbe jutott férj adósságáért 285 2, I | Annál nagyobb kötelességem, hogy fölötte virrasszak. Atyai 286 2, I | akadályoz meg engem abban, hogy családfõi jogaimat gyakoroljam!?~- 287 2, I | gyakoroljam!?~- Ön azt mondja, hogy törvénytudó: akkor ismernie 288 2, I | törvényt is, mely kimondja, hogy aki hûtlenül elhagyja a 289 2, I | A legjobb útban voltak, hogy összeverekedjenek.~E percben 290 2, I | Amint a karját fölemelte, hogy a szemébe csüggõ haját hátravesse, 291 2, I | dörömböztek.~Odafutott, hogy kinyissa azt.~A leány feldúltan 292 2, I | Nem! Nem! Édes!~- Engedd, hogy a fejemet a kandallóhoz 293 2, I | egy macskát, egy nyulat, hogy összetépjem. Be akarom az 294 2, I | nagy öröm”.~Az meglehet, hogy visszaidézi az ideges görcsrohamot; 295 2, I | görcsrohamot; de meglehet, hogy az ellenkezõ hatást mûveli. 296 2, I | dobbantott.~Látszott minden ízén, hogy küzd az akaraterõ az idegek 297 2, I | lélegzetét. Oly hosszasan, hogy majd a tüdeje szakadt meg 298 2, I | egy arcficam még elárulá, hogy a démon makacskodik. Rámordult. 299 2, I | talizmánom! Nem vagyok beteg! De hogy is lehetett az, hogy én 300 2, I | De hogy is lehetett az, hogy én õrjöngtem, tomboltam? 301 2, I | orvos mindig azt beszélte, hogy ennek a csodálatos betegségnek 302 2, I | olyan bolond idealista, hogy a más bajával törõdik?~ ~ 303 2, II | No, ebben volt taktika. Hogy valahányszor a férj a pénztárát 304 2, II | lehessen tõle kérdezni, hogy mit tesz be, mit vesz ki?~ 305 2, II | budoárba. Éppen úgy nem illett, hogy a látogatók ott szemléljék, 306 2, II | látogatók ott szemléljék, hogy miféle tégelyek, flakonok 307 2, II | brokátkárpit, sejtetve, hogy ott még egy hálófülke (alkoven) 308 2, II | úrhoz, s mondja meg neki, hogy készen vagyok az elfogadására.~ 309 2, II | Kérje meg szépen az urat, hogy ne abban a kabátjában jöjjön 310 2, II | úr” volt a címe.~Abban, hogy Amanda a hajdani Meritorisz-cselédeket 311 2, II | Amandának az a különössége, hogy szeret bizalmaskodni a cselédeivel. ( 312 2, II | a télikertbe. Kérje fel, hogy várjon egy kissé. Kínálja 313 2, II | mencsikoff, ami azt jelzi, hogy nem soká akar itt idõzni. 314 2, II | hazulról elmegy; megmondja, hogy hová megy. Elhiszik neki. 315 2, II | ülõke azért remek gondolat, hogy a két beszélgetõ folyvást 316 2, II | nõvel.~- Mondhatom neked, hogy az a nõ énfelõlem egészen 317 2, II | allegálja. De arra nem felel, hogy maga milyen lator.~- Mert 318 2, II | rémeket.~- Óh ne higgye, hogy féltékeny vagyok! Van is 319 2, II | imádja.~Amanda megmondta, hogy mit csinál a tiszteletével.~- 320 2, II | elviselni azt a gondolatot, hogy el hagyjam õt veszni nyomorban, 321 2, II | ingyenes oktatást, ellátást, hogy a kenyerét tisztességes 322 2, II | bûnömnek?~- Hát ne mondja, hogy szívtelen vagyok. Hogy nem 323 2, II | hogy szívtelen vagyok. Hogy nem esik meg a szívem a 324 2, II | világban, még a polgároknál is, hogy az urak szeretõt tartsanak, 325 2, II | mérgezze meg a lelkemet, hogy ön nem a szép asszonyt keresi 326 2, II | Azért jöttem éppen ide, hogy azt elmondjam. Tegnap este 327 2, II | odamentem hozzájuk, azért, hogy örömhírt vihessek nekik. 328 2, II | Megragadta az alkalmat, hogy az én látogatásomból kelepcét 329 2, II | számomra. Azzal fenyegetõzött, hogy ide fog jönni hozzád, s 330 2, II | hozzád, s el fogja árulni, hogy a feleségénél talált. Ellenben 331 2, II | forintot, hát akkor nemcsak hogy elhallgat, hanem átengedi 332 2, II | ami közöttünk történt. S hogy nem a húszezer forint fáj, 333 2, II | azt bebizonyítom azzal, hogy ezt az összeget odaajándékozom 334 2, II | szemrehányást tettél nekem, hogy elfeledkeztem rólad: semmi 335 2, II | lett volna! Azt hiszi ön, hogy a feleség szerelmét is meg 336 2, II | azért mondja, mert tudja, hogy kétségbe ejt vele.~Bertalan 337 2, III| annak a 32-es hordárnak, hogy ne fecsegjen azzal az asszonyszeméllyel, 338 2, III| Értem.~A Jean értette, hogy mi baja van a nagyságos 339 2, III| nagyságos asszonynak azzal, hogy a numero 32 egy leánnyal 340 2, III| végül a szemébe mondtam, hogy gyûlölöm.~- S erre õ azt 341 2, III| szeretlek és tisztellek”.~- Hogy találta ezt ki?~- Jogász 342 2, III| Nem biz azok. Meglehet, hogy kegyed talál bennük felségsértést, 343 2, III| sz.~- Bizonyosan nem azt, hogy „õsz”, hanem rövidítve azt, 344 2, III| õsz”, hanem rövidítve azt, hogy õszinte”.~- Maga Gelbschnabel? 345 2, III| Gelbschnabel? Ez annyit tesz, hogy „örökre szeretõ”.~- Ah!~- 346 2, III| Wertheim-pénztárból szedte ezeket elõ? Hogy jutott hozzájuk?~- A magam 347 2, III| trezorbul, nem tartott tõle, hogy a férje keresni fogja azokat?~- 348 2, III| írását elég jól.~- Igaz, hogy ez nem az õ írása.~- Hát 349 2, III| nincs ez ellen védelem? Hogy egy némber, mikor szerelmes 350 2, III| érzelmeimbõl. Pedig azt hittem, hogy ön az egyetlen ember, aki 351 2, III| tanácsot. Azt tudja kegyed, hogy a házasság felbontásához 352 2, III| Azok annyira szép dolgok, hogy igazán megvallom, pirulok 353 2, III| a toll, papír. Tessék.~S hogy annál jobban lekötelezze, 354 2, III| Tudta tapasztalatból, hogy, a férfiak csak akkor tudnak 355 2, III| adja, kérem. Mert meglehet, hogy a cselédeimet valaki még 356 2, III| fizeti, mint én, azért, hogy ellenem kémkedjenek.~- Egészen 357 2, III| bizonyos úr azt kérdezi, hogy várjon-e még?~Amanda dühös 358 2, III| a nagyságos asszonyhoz, hogy halkan mormoghassa el a 359 2, III| a szemébõl azt nézem ki, hogy nagyon megnyugtatva érezné 360 2, IV | még erõsebb okának lenni, hogy érintkezésbe jöjjön vele, 361 2, IV | Mondtam annak az úrnak, hogy jó lenne kabátot változtatnia, 362 2, IV | dohányfüst; de azt felelte, hogy ez az ünneplõ-, az utazó- 363 2, IV | izenetre.~- Tanácslom önnek, hogy az elménckedéseit másutt 364 2, IV | de legalább elismerte, hogy elménckedés volt, s a Jeannak 365 2, IV | Amanda nem állhatja meg, hogy ajkpittyesztésével ki ne 366 2, IV | találni magát. Azt nem teszi, hogy felvegye a névjegyét, mert 367 2, IV | mert hátha azt mondják, hogy „csak hagyja ott!”, hanem 368 2, IV | foszthatja meg tõle. Én tehát, hogy látogatásom lényegére térjek: 369 2, IV | éppen, arról értesülve, hogy önnek a leánya nagy beteg, 370 2, IV | Vigárdy úr úgy látszik, hogy nagyon sûrûen szokott értesülni 371 2, IV | regényben. Mondhatom önnek, hogy azok a levelek egészen közönyös 372 2, IV | legyezõjét, nehogy azt higgyék, hogy felhevült. - Én Vigárdynak 373 2, IV | magándetektív, akinek az a feladata, hogy reggeltül estig nyomában 374 2, IV | s megkérdi a szolgáktól, hogy itt van-e Vigárdy képviselõ 375 2, IV | Azok megmutatják neki, hogy itt lóg a fogason a felöltõje: 376 2, IV | kevés ember tudja (amit én), hogy a klubnak a helyiségeit 377 2, IV | utcai ajtón kimegy, anélkül, hogy maga Argus észrevenné. Ott 378 2, IV | szoba áll a rendelkezésükre. Hogy mi képezi a tárgyát az értekezésüknek, 379 2, IV | hadi kéme esküvel állítja, hogy Vigárdy úr este 6 órától 380 2, IV | amik abból származnak, hogy melyik fél szolgáltat okot 381 2, IV | Amit angolul úgy neveznek, hogy „criminal-conversation”, 382 2, IV | kifejezés. Az a kérdés, hogy kire bizonyosodik be? Mert 383 2, IV | forgatni, s pózokat csinált.~- Hogy gyûlölöm-e ezt az embert? 384 2, IV | köpenyével.~Zeno érezte, hogy meg van fogva. Vigárdy mindent 385 2, IV | akit azzal kínálnak meg, hogy õ kezdje meg a „kútba estem”- 386 2, V | V.~Amanda érzé, hogy e jelenet által nagyon ferde 387 2, V | helyzetbe jutott.~Az a tény, hogy Zenót elfogadta, azok után, 388 2, V | szoktak tenni az asszonyok, hogy mikor valami hiba elkövetésén 389 2, V | Jól járt a szobaleány, hogy nem mutatta magát a láthatáron, 390 2, V | nyelve hegyén volt a szó, hogy „nem fogadok el senkit!” - 391 2, V | Áh! Áh! úgy látszik, hogy ma minden ördög elszabadult! 392 2, V | keresztül-kasul lármázva. Igaz, hogy az már régen volt.~Amanda 393 2, V | kerevetre.~- Nekem azt mondták, hogy ön nagy beteg - kezdé Amanda. - 394 2, V | cselszövény lesz. Azt mondják, hogy elmennek Pancsovára. Akkor 395 2, V | ottmaradásra nem?~- Nem hiszem, hogy az atyám igényeit kielégíthesse 396 2, V | található élet. Azt gondolom, hogy õ a fõvárosban kíván új 397 2, V | akarta szorítani a leányt, hogy színt valljon.~- Szereti 398 2, V | törvényei azt parancsolják, hogy tiszteljem.~- Csak a vallás 399 2, V | volt. Nem természetes-e, hogy én azt az egész gyermeki 400 2, V | barlangjába, mintha nem tudná, hogy az vérivó dúvad. Hanem azért, 401 2, V | Hanem azért, mert hitte, hogy megszelídíti.~Folytatá.~- 402 2, V | legkedvesebb. Én megengedem önnek, hogy tartsa meg ezentúlra is 403 2, V | belepillantani, láthatta volna, hogy a gyámatyám, aki beleegyezését 404 2, V | aki beleegyezését aláírta, hogy e kinevezést elfogadhatom: 405 2, V | hevert, azt földhöz vágta, hogy széttörött a porcelán.~- 406 2, V | tûzbe. Észre sem vette, hogy ott áll a férje megint a 407 2, V | országházban, s azt mondta, hogy egy igen sürgõs levele van 408 2, V | tartalmú: engem kért fel, hogy adjam át magának.~Amandának 409 2, V | Mondja meg Dobokay úrnak, hogy már válaszoltam a levelére.~ 410 2, VI | tudnék neked tanácsot adni, hogy mit csinálj vele? Hídd ki 411 2, VI | ember azt fogja mondani, hogy derék gavallér módra cselekedtél.~ 412 2, VI | annyit mondhatok neked, hogy én végigjártam Európa minden 413 2, VI | rajtad. Gondom lesz rá, hogy szép temetésed legyen. Hanem 414 2, VI | Én csak azt mondtam, hogy semmit se, amit a tiednek 415 3, I | szobaleánya által, s megtudta, hogy még mindig itt vannak. „ 416 3, I | Zeno urat megnyugasztalta, hogy ezeket a bútorokat mind 417 3, I | haszonbérben engedte át. Igaz volt, hogy megvette egy hitelezõ, de 418 3, I | Nem is nehéz kitalálni, hogy ki volt az a jámbor hitelezõ.) 419 3, I | továbbra is a bútorokon, hogy mikor egyszer-egyszer jön 420 3, I | kell adni.~Fõkérdés volt, hogy mi történjék a zongorával?~ 421 3, I | óvatos volt ez a család, hogy minden levelét poste restante 422 3, I | megkapta. Csak azt köti ki, hogy majd én is ingyen engedjem 423 3, I | Azután arról is tudósít, hogy a zongorát jó lesz magammal 424 3, I | te csakugyan azt hiszed, hogy el fogsz velem jönni Pancsovára?~ 425 3, I | Nagyot sóhajtott utána.~- Hát hogy maradnék el tõled? - mondá 426 3, I | Kollegáném azt veti fel, hogy hát minket tanítottak-e 427 3, I | fejet csóvált.~- Tudod, hogy az szent pénz. Abból semmit 428 3, I | írva. - Apródonkint kisül, hogy az mind az õ kezébõl került 429 3, I | címborítékról már tudta, hogy mi van a levélben: Vigárdy 430 3, I | volt a cassandrai adománya, hogy minden titkot kitalált egyszerre. 431 3, I | csak akkor vette észre, hogy két levelet tart a kezében, 432 3, I | olyan kis térimét foglal el, hogy az ember egy utazótáskában 433 3, I | magamat. Tudomásomra esett, hogy önnek a férje ezelõtt valami 434 3, I | ékszereimet el kellett adnom, hogy az apád váltótartozásait 435 3, I | könyörögtem neki akkor, hogy lásson valami hivatal után.~- 436 3, I | válasz jött a folyamodására, hogy azt az állást elnyerheti, 437 3, I | sajnálatos katasztrófa. Most, hogy õ ismét visszatért Magyarhonba, 438 3, I | a magas minisztériumnál, hogy ezt a régi határozatot elõkeressék, 439 3, I | ellen azzal védem magamat, hogy csinálok belõle embert. 440 3, I | vagyok gyõzõdve afelõl, hogy önnek a férje, megtalálva 441 3, I | pedig meg lesz nyugtatva, hogy jót tettem, nemcsak azokkal, 442 3, I | a közjegyzõ azt mondta, hogy még ennél nagyobb bolonddal 443 3, I | elbámult.~- Te azt mondod, hogy „nem”?~- És ismétlem, hogy „ 444 3, I | hogy „nem”?~- És ismétlem, hogy „nem”. Hisz Vigárdy úr ezzel 445 3, I | követett el, abban a hitben, hogy jót cselekszik.~- Minõ hibát? - 446 3, I | beajánlja a kormánynak, hogy felügyelõje legyen egy olyan 447 3, I | irtózatos!~- Irtózatos ugye, hogy úgy kigyógyultam a gyermeki 448 3, I | fohászkodott.~- Most már én mondom, hogy ma péntek van...~- Helvila!~- 449 3, I | péntektõl. Bebizonyítom azzal, hogy még ma elutazom rendeltetésem 450 3, I | Kitaláltad. És aztán arra, hogy ezt a nagy változást a rossz 451 3, I | minden tagja azt mondja, hogy õt a többiek rontották el. 452 3, I | visszatartaná.~- Most arra gondolsz, hogy te lehetnél ilyen õrangyal 453 3, I | comptoirokba, a bettinghouse-ba, hogy veszélyes kockázatok, hazárdjátékok, 454 3, I | elkápráztat az az ábrándkép, hogy valaha ismét visszatérnek 455 3, I | teljes életedben. Látod, én hogy megvénültem már?~Camilla 456 3, I | Nekem futnom kell valamerre, hogy ne találkozzam vele többé. 457 3, I | követeli ezt tõlem. Tudod jól, hogy egy féltõ, dühében irgalmat 458 3, I | ûrt támasztana közöttünk, hogy még a lelkeink sem találkozhatnának 459 3, I | õtet ebbe belesegítette.~- Hogy ezt nem tudva, tovább is 460 3, I | egy sarokba, beigazítva, hogy a termet legelõnyösebb részletében 461 3, I | affektált haragot hazudott. S hogy annál jobban imponáljon 462 3, I | levelet hozott. Én követelem, hogy azt a levelet adja a kezembe. 463 3, I | a bakfisoknak jogot ád, hogy az apjukat leckéztessék?~- 464 3, I | vállalkozom.~Zeno vette észre, hogy ennek a fruzsinkának az 465 3, I | fruzsinkának az a finesse, hogy az õ betanult tragikus szerepét 466 3, I | hatalmamnál fogva parancsolom, hogy eredj át a másik szobába! 467 3, I | paragrafusa azt mondja, hogy ha egy apa elhagyja a gyermekét, 468 3, I | leány ravasz praktikáját, hogy az õtet ezzel a tüntetõ 469 3, I | Egynek azalatt sunyni kell, hogy ne lássa, hová dugták a 470 3, I | azonban nem akarta eltûrni, hogy Zeno az õ levelei közt kutasson, 471 3, I | eddig elõnyös hadállását, hogy a leánya mindig közte és 472 3, I | illõ tréfa! Gondold meg, hogy premierközönség elõtt játszol! 473 3, I | Helvila! Én nem engedem, hogy az atyádból gúnyt ûzz! Menj! 474 3, I | legnagyobb bizonyíték arra, hogy az atyám leánya vagyok.~ 475 3, I | elkezdett vele küzdeni, hogy a pisztolyt kicsavarja belõle. 476 3, I | hát önnek az a büntetése, hogy tudja meg, mi van a levélben.~ 477 3, I | forgópisztoly kamarájába. Látta, hogy egy töltény sincs benne. 478 3, I | Camilla azt látta ez arcon, hogy az elérzékenyülés vesz rajta 479 3, I | megtagadta) bocsáss meg, hogy nem bíztam benned! Te ma 480 3, I | rangfokozattal? Álom ez? Ha valóság, hogy tudtátok ezt elõlem eltitkolni? 481 3, I | a dolgot.~- Engedd meg, hogy könnyeimmel áztassam ez 482 3, I | mintaképe a hû Penelopéknek. Hogy elítéltelek, hogy megsértettelek! 483 3, I | Penelopéknek. Hogy elítéltelek, hogy megsértettelek! Óh engedd, 484 3, I | megsértettelek! Óh engedd, hogy térdre borulva kérjek tõled 485 3, I | kérjek tõled bocsánatot, hogy négykézláb csússzak utánad, 486 3, I | nõrágalmazó trubadúr! Engedd, hogy a lábaidat csókoljam.~S 487 3, I | minden boldogságos szenteire, hogy hûséges családapa leszek 488 3, I | leány érezte, tudta jól, hogy az a levél rossz helyen 489 3, I | ember! Te gyémánt szív! Hogy tudtalak én tégedet oly 490 3, I | kiengesztelte, oly módon, hogy a szakállához törülte, úgy 491 3, I | Mondhatom neki azt, hogy „barátom”? Ezzel a levéllel 492 3, I | az egész romlott világ, hogy az én nõm egy szent. S az 493 3, I | azokat az ószereseknek?~- Hogy adtam volna el? A férjem 494 3, I | férjem ruháit.~- Te hitted, hogy visszatérek? - Mennyei asszony.~- 495 3, I | arcának.~Helvila alig várta, hogy Zeno átlépjen a másik szobába, 496 3, I | Lenyomott hangon beszélt, hogy a szomszéd szobában meg 497 3, I | Nagyon rosszul tetted, hogy azt a levelet otthagytad 498 3, I | gondolsz, Helvila?~- Arra, hogy az a levél egyedül teneked 499 3, I | nem fogja tenni. Láttad, hogy megváltozott e levél olvasása 500 3, I | rám ennek a jelenetnek, hogy visszaemlékeztem egy hasonlóra.