Rész,  Fezejet

 1     1,  V  |           kebelbarátnék voltak.~S amint elolvasta, az arca lángveres
 2     1,  VI |         mama?~Odalép lábhegyen, s amint odaér, nagyot sikolt.~Az
 3     1,  VI |      félve nézett fel az anyjára, amint ott térdelt: ha nem csinál-e
 4     1,  VI |           Helvila egyedül maradt.~Amint az anyja kiment a szobábul,
 5     1,  VII|          keressz itten?~- Hát én, amint menekülhettem Amandától,
 6     1,  VII|                                   Amint délután összetalálkozott
 7     2,  I  |       nyugton. Az arcszíne rezes.~Amint belép, lábhegyen, elébb
 8     2,  I  |    Camilla „Jézus Máriát!” rebeg, amint ez alakot meglátja, s siet
 9     2,  I  | megnyugtattam a lelkiismeretemet, amint az elõszobában felakasztott
10     2,  I  |         Magasabb volt az apjánál. Amint a karját fölemelte, hogy
11     2,  III|            Jean sietett utána.~...Amint Alasztor és utána a komornyik
12     2,  IV |          hátrahagyja a bérkocsit, amint a célhoz közel ért. Itt
13     2,  V  |           köszönt, és eltávozott.~Amint az ajtó becsukódott utána,
14     3,  I  |        ment ki az ajtót kinyitni.~Amint visszatért, csak a fejét
15     3,  I  |         Most már azt is elmondom. Amint beléptem Amandához, e szavakkal
16     3,  I  |          vette! Gonosz szeme van! Amint felé fordítottam a revolvert,
17     4,  I  |       beszéltek mellette valamit.~Amint a lámpát meggyújtották:
18     4,  I  |          tudom, mi történt velem. Amint beléptem a szobájába, amint
19     4,  I  |       Amint beléptem a szobájába, amint meglátott, felugrott az
20     4,  I  |         még csak le sem ültetett. Amint az irodaszolga bejött jelenteni,
21     4,  II |           az áldozataimmal.~Zeno, amint a húszezer forintos takarékpénztári