Rész,  Fezejet

 1     1,  IV|              tíz-tizenöt-húsz kemény forintot. Itt van mucuskám. Ezt neked
 2     1,  IV|         pikétben elnyert huszonhárom forintot.~- Ah! Ah! - hangzik az
 3     1,  IV|            úrtól pikéten huszonhárom forintot.~- No, ez igazán rendkívüli
 4     1,  IV|             nyertem tíz-tizenöt-húsz forintot, vedd a konyhapénzhez.”~
 5     1,  V |              dühömben! Harmincötezer forintot Vigárdy nevére hamisítani!
 6     1,  VI|            jó barátjával harmincezer forintot, akár hamis váltók útján.
 7     1,  VI|            havonként harminc-negyven forintot. Nem sok; de jelenben számot
 8     2,  I |           szobáját, amiért kap nyolc forintot havonként. Az a nyolc forint
 9     2,  I |              rata temporis, húszezer forintot, én pedig azért odaadom
10     2,  I |             Zeno.~- Micsoda? Harminc forintot adnak egy novelláért a kiadók?
11     2,  II|         hogyha fizetek neki húszezer forintot, hát akkor nemcsak hogy
12     2,  II|              sokallta azt a húszezer forintot?~- Én azt mondtam neki,
13     2,  IV|               Ön Vigárdytól húszezer forintot követelt, amit ha õ megadna
14     2,  IV|              nem sokallom a húszezer forintot öntõl, ha ön énnekem megszerzi
15     3,  I |        amibõl évenkint két-háromszáz forintot szüretelt: az egész komlótelepet
16     3,  I | berohanásával, ezért fizet nekem két forintot.~- Hagyj nekem békét az
17     3,  I |      rablóktól valami három-négyszáz forintot.~De hisz ez olyan dolog,
18     3,  I |       elvettem a rablóktul háromszáz forintot: százat neked adok belõle!”