Rész,  Fezejet

 1     1,  I  |      felsõ kabátjaikat.~- Hagyja, Jean - monda Dobokay úr -, tele
 2     1,  I  |           notiren” mesterségét.~A Jean visszajött, jelentve, hogy
 3     1,  I  |          kérdezte az etikett-tudó Jean.~Perukker úr egyet gondolkozott,
 4     1,  IV |        Nincsenek már gyöngébbek.)~Jean, a kék inas, félajtót nyitva,
 5     1,  VI |             igazítja el a vitát a Jean. - Nem vagyunk mink képviselõk,
 6     2,  II |       Ezalatt belép az oldalajtón Jean, a komornyik, sárga livrében.
 7     2,  II |         normális viszonyokhoz.)~A Jean ezüsttálcán hoz egy látogatójegyet
 8     2,  II |        pillanatban mást gondol. A Jean még át sem mehetett a szalonon,
 9     2,  II |           szalonon, utánacsenget.~Jean visszatér.~Már ekkor az
10     2,  II |           kegyesen szól:~- Kérem, Jean. Vezesse azt az urat a télikertbe.
11     2,  II |        egy reggeli lapot olvasni.~Jean úr furcsa torzpofát fintorít,
12     2,  III|          a dolga után.~- Értem.~A Jean értette, hogy mi baja van
13     2,  III|          megérteni az õ lelkét.~A Jean megint belépett.~- Az a
14     2,  III| Meghajtotta magát, és eltávozott. Jean sietett utána.~...Amint
15     2,  IV |          látogatást még egyszer a Jean.~Bizalmas vigyorgással mondá