Rész,  Fezejet

 1     1,  III|      életkorát, hogy mikor vitték õket elõször társaságba.~- Jaj,
 2     1,  IV |         Camilla (nemigen volt még õket kinek bemutatni), érkezett
 3     1,  VII|           és te életben tartottad õket?~- Igen.~- Miféle antitoxikonnal?~-
 4     1,  VII|      társaságnak, s felkísértetem õket a kapitányságra, csõdtömeghez
 5     1,  VII|   dutyiban, akkor majd kieresztik õket.~- No, hát szervusz. Én
 6     2,  I  |          ahová menni fog. Ismerem õket; nagyobbrészt szerbek, aztán
 7     2,  I  |       nyefegõ éles hangon üdvözli õket:~- Good bye, drágáim! No,
 8     2,  III|         másolatban? Ki másolta le õket?~- Én magam.~- Nagyszerû!
 9     3,  I  |           bûnösek: amiért megveti õket, amiért elfut a körükbõl.
10     4,  II | találhatná! Azt mondta: széttépné õket, ízekre, darabokra.~- Kívántam
11     4,  II |  kilépõtõl:~- Nos? Együtt találta õket?~- Igen.~- Mind a kettõt?~-
12     4,  II |          visszatartá.~- Ne bántsa õket, asszonyom! Hagyja õket
13     4,  II |           õket, asszonyom! Hagyja õket békével elköltözni. Nem
14     4,  II |     Gyorsan! Az égre! Mentsék meg õket. Hisz én nem akarok gyilkos