Rész,  Fezejet

 1     1,  IV|           közös büszkeségök: Elvira kisasszony.~Emilia nagysám, mint már
 2     1,  IV|           asteriscust készül Elvira kisasszony fülébe súgni, amidõn az
 3     1,  IV|           annak nem használ.~Elvira kisasszony mindenáron észrevétetni
 4     1,  IV|             igazi „vértanú”.~Elvira kisasszony erre naiv arccal azt mondja,
 5     1,  IV|           Nagyságos asszonyom: ha a kisasszony a mai szép darabot végignézhette,
 6     2,  I |            szüksége, mert a Helvila kisasszony megbetegedett, azt haza
 7     2,  IV| menyasszonyánál, aki birtokos nemes kisasszony volt: azt hódította el a
 8     2,  IV|         vitt végbe, mint egy falusi kisasszony, akit azzal kínálnak meg,
 9     2,  V |           volt amaz emlékmondás):~- Kisasszony!... A tengerszemben még
10     2,  V |             Maradjon még Meritorisz kisasszony. Én szándékozom önnek még
11     3,  I |        látogatunk, hogy hát Helvila kisasszony hol van? S arra mi pironkodással,