Rész,  Fezejet

  1     1,  I  |             estélyekre kikölcsönözni. Ezt még a mágnások is megteszik.
  2     1,  I  |              Ezeket a szúró szemeket, ezt a marni tudó szájat hajh
  3     1,  II |            szemnek kell megfelelni, s ezt a beszédet olyan kevés ember
  4     1,  II |   professzióbul, hanem passzióból ûzi ezt a szellemi hóhérmesterséget.~
  5     1,  II |            mint önnek.~- Honnan veszi ezt az állítást?~- Hiszen régi
  6     1,  II |                Egy szép kisasszonynak ezt írta a legyezõjére: „Nem
  7     1,  II |      gyöngeségei nincsenek. Hát ennek ezt a mondatot írta a legyezõjére
  8     1,  III|         mintha figyelmen kívül hagyná ezt az impertinenciáját.~- Megittad
  9     1,  III|            volt szabad buzdítani vele ezt a pajkos gyermeket.~- No,
 10     1,  III|            olyan régi közmondás, hogy ezt már a gouvernante-omtul
 11     1,  IV |     periódusát végig elmondani. - No, ezt nekem kell önnek elmondania,
 12     1,  IV |               énekhez kezdenék.~Toffi ezt a megjegyzést súgja Kapiczány
 13     1,  IV |          súgja Kapiczány úr fülébe:~- Ezt a keresztvetést azért hangoztatja
 14     1,  IV |                monda Toffi nagysám. - Ezt ön legjobban tudhatja, aki
 15     1,  IV |           sincs itt.~Amanda meghallja ezt a szót, s siet beavatkozni.~-
 16     1,  IV |           forintot. Itt van mucuskám. Ezt neked hoztam haza. Szaporítsd
 17     1,  V  |             mégis legelsõ dolog volna ezt a szerencsétlen barátnénkat
 18     1,  V  |            hazáig kísérni.~(Tehát még ezt az egy embert is, aki ott
 19     1,  VI |             tenyereit, hogy ne hallja ezt mind.~- Nem! Nem! Te nem
 20     1,  VI |             szerettem a jácintokat...~Ezt már Camilla sem állhatta
 21     1,  VI |               le akarná rázni magáról ezt a megutált testet. Rideg,
 22     1,  VI |              Szerencsétlen ember... - Ezt rebegi halkan.~- Most már
 23     1,  VI |               mint a Thámár fátyolát. Ezt én jól tudom. Nem jövök
 24     1,  VI |             nyújtsa: - Ne azt a balt! Ezt a jobbot!~- No hát! Eddig
 25     1,  VI |              most van a negyed. Hanem ezt a néhány díszesebb szobát
 26     1,  VI |          díszesebb szobát tartsa meg. Ezt megint kétfelé lehet osztani.
 27     1,  VI |         megint kétfelé lehet osztani. Ezt a szobát meg az öltözõjét
 28     1,  VI |       bizonyosan ma akart felolvasni. Ezt megvetetjük egy szerkesztõvel.~-
 29     1,  VI |    keresztülesett ön ezen az iskolán. Ezt még mint boldog nõ írta
 30     1,  VI |       tapasztalatok ichórjával. Azért ezt is csak kiadjuk. Engedje
 31     1,  VI |               írói álnevet, ami alatt ezt a legelsõ munkáját kiadjuk.
 32     1,  VI |          embert, aki visszaadta nekik ezt az éltetõ nevetést. A halottaknak!~
 33     1,  VI |      öntudatlan szavát.~- Ne mondd ki ezt a szót, mert halálra sértesz
 34     2,  I  |          senkit sem bocsátanak hozzá.~Ezt mind a házmesterné beszéli
 35     2,  I  |               sorát megfizetik. Hanem ezt nem kell elárulni a háziúrnak,
 36     2,  I  |              recidivál tõle. Dugja el ezt az írást.~- S hová lett
 37     2,  I  |             nõ eszejárását.~- Ugyebár ezt a tudós leány mondta kegyednek,
 38     2,  I  |             ne essék. Minek folytatni ezt a kölcsönös mártíriumot?~-
 39     2,  I  |        Vigárdy közel volt hozzá, hogy ezt az embert nyakon fogja és
 40     2,  I  |              munkákat honorálja.~- De ezt a szállást csak fizeti valaki.~-
 41     2,  I  |         kutatás után sem voltam képes ezt az „ananász” urat a képviselõk
 42     2,  I  |         minden tartozásom Budapesten? Ezt te magad tudod legjobban,
 43     2,  I  |        igazaknak vallottad. - No, hát ezt a javadra írom. Ezért négy
 44     2,  I  |                Bettel”.~(- Megfojtsam ezt az embert? - mormogá Camillához
 45     2,  I  |         York-i lapba beiktattad volna ezt a néhány sort: „Mister Meritorisz
 46     2,  I  |              elválunk csendesen”. Hát ezt a „csendesen” szót hiúsíthatom
 47     2,  I  |      servitust”. Mi jogtudósok értjük ezt már. Én viselem a „procurát”,
 48     2,  I  |                mi üzletemberek értjük ezt. Te pedig maradsz a „stiller-Co”.
 49     2,  I  |        kulcsának a másolatát, s mikor ezt a kulcsot a zárban találom:
 50     2,  I  |               nevére. Én megtartottam ezt a leveledet, s most odaadom
 51     2,  I  |             leveledet, s most odaadom ezt Vigárdy úrnak, hadd kerüljön
 52     2,  I  |            újra!~- Távolítsd el innen ezt az embert! - lihegé a leány. -
 53     2,  I  |          jönni a karszék mögül.~- No, ezt a leányt jól megnevelték,
 54     2,  I  |             palack veresbor. Az orvos ezt ajánlotta.~- Derék orvos!
 55     2,  II |            tolni a pofáját!? Dobja ki ezt az embert a nyakánál fogva!~
 56     2,  II |              kabátja ujjait felgyûrve ezt mondja magában: - Ez nekem
 57     2,  II |             teremtésnek a hálakönnye. Ezt számítod-e bûnömnek?~- Hát
 58     2,  II |              megmondani az igazat. Én ezt a nõt becsülöm. Lelki nemességének
 59     2,  II |              bebizonyítom azzal, hogy ezt az összeget odaajándékozom
 60     2,  II |          könyvecskét.~- Íme, nézd. Én ezt egy vállalaton nyertem.
 61     2,  II |             kedvesét? Vigye ön elõlem ezt a pénzt! Ne adja nekem!
 62     2,  II |            vele tenni!~- Én ideteszem ezt a pénztárba. A pénz az ön
 63     2,  II |     tisztellek.~Amanda toporzékolt.~- Ezt is csak azért mondja, mert
 64     2,  III|           tisztellek”.~- Hogy találta ezt ki?~- Jogász volnék, s ne
 65     2,  III|          örökre szeretõ”.~- Ah!~- No, ezt már a nevelõintézetben tudtuk,
 66     2,  IV |         látogatásom lényegére térjek: ezt a szivartárcát hoztam haza,
 67     2,  IV |             tesz becsessé. Vigárdy úr ezt a feleségem budoárjában
 68     2,  IV |        összejövetelek, s a mi híveink ezt teljes mértékben kihasználják.
 69     2,  IV |            csinált.~- Hogy gyûlölöm-e ezt az embert? Hát lehet-e õt
 70     2,  IV | köszörûkereket.~- Nem adná méltóságod ezt az ajánlatot nekem írásban?~
 71     2,  IV |               ismételhetem szóbelileg ezt az ajánlatot, aki ezt hiteles
 72     2,  IV |      szóbelileg ezt az ajánlatot, aki ezt hiteles alakban tudomásul
 73     3,  I  |         meglepetéstõl.~- Nekem hozták ezt? - hebegé.~- Egy nagyságos
 74     3,  I  |           magas minisztériumnál, hogy ezt a régi határozatot elõkeressék,
 75     3,  I  |             iránti érzék hiányzik. És ezt egy országos képviselõ beajánlja
 76     3,  I  |       Kitaláltad. És aztán arra, hogy ezt a nagy változást a rossz
 77     3,  I  |             Az õ életpályája követeli ezt tõlem. Tudod jól, hogy egy
 78     3,  I  |   találkozhatnának egymással többé. Õ ezt a fegyvert választotta.
 79     3,  I  |            ebbe belesegítette.~- Hogy ezt nem tudva, tovább is haragudjék
 80     3,  I  |               csinálsz most, apuskám! Ezt csakugyan meg kell örökítenem.
 81     3,  I  |            becsületvágy, a boldogság! Ezt õ mind látta. - És ugyanazon
 82     3,  I  |             ez a levél? Ti olvastátok ezt? Én állami hivatalt kapok?
 83     3,  I  |             Ha valóság, hogy tudtátok ezt elõlem eltitkolni? Miért
 84     3,  I  |                Zeno hallatlanná tette ezt a szót. Ahelyett sírásra
 85     3,  I  |         áztassam ez idvezítõ levelet! Ezt az evangéliumot! Ezt az
 86     3,  I  |         levelet! Ezt az evangéliumot! Ezt az amnesztiát!~Olyanformán
 87     3,  I  |             az én bûnbocsátó levelem. Ezt én éjjel-nappal a keblemen
 88     3,  I  |               az idvezült!” Mondhatom ezt?~- Mondhatod.~Erre aztán
 89     3,  I  |            kegyed nagy beteg volt.”~- Ezt mondtad. Vigárdytól hallotta.~-
 90     3,  I  |               készít: azért csináltam ezt az egész scénát, hogy kicsikarjam
 91     3,  I  |          Vigárdyék is itt lesznek.~De ezt már Camilla sem akarta elhinni.~-
 92     3,  I  |         hõstettel szokott dicsekedni. Ezt már az argonauták elkezdték,
 93     3,  I  |               Hát nem kártyán nyertem ezt a pénzt, no! Becsületemre,
 94     3,  I  |               te nem akceptálod, hogy ezt a pénzt a galléromban találtam?~-
 95     3,  I  |           asztalra.~Zeno felhasználta ezt a réstámasztó pillanatot,
 96     3,  I  |            fel fog robbanni. Elárulta ezt elõttem ennek az embernek
 97     3,  I  |      kölcsönös mártíriumot.« És aztán ezt: »Óh, mint szeretnék még
 98     4,  I  |        veszett volna kárba.~- Kérlek, ezt a levelet is vidd magaddal,
 99     4,  I  |               nemcsak tégedet, de még ezt az ártatlan leányt is semmivé
100     4,  II |             hangon Zeno. - Ön kívánta ezt a helyzetet.~- De most már
101     4,  II |         ízekre, darabokra.~- Kívántam ezt; de most szeretnék a föld